Fejér Megyei Hírlap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-19 / 271. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . 1980. NOVEMBER 19 A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: A Magyar Népdal Hete. Katonadalok. 9.28: A Stúdió 11 felvételeiből. 9.41: Kis magyar néprajz. 10.05: Kagylózene. 10.35: válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Népszerű szimfonikus zene. 11.30: Zenés játékokból. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.20: Andor Ilona énekkara énekel. 14.32: Szendrey Karper László gitározik. 15.10: Behár György fúvósműveiből. 15.28: MR 10—14. 16.10: Nóták. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.07: Kaphatok-e hitelt? Riport. 17.32: Csajkovszkij: VI. szimfónia. 19.15: Gondolat. 20.00: Gottlib Frick operaáriákat énekel. 20.25: A Magyar Népdal Hete. Találkozásom a népzenével. A mikrofonnál: Domokos Pál Péter: „íme hát megleltem hazámat!” Az Osztrák Rádió és a Magyar Rádió József Attila estje Bécsből. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Esti hangverseny. Berkes Kálmán klarinétozik. 23.30: Adolf Busch kamarazenekara játszik. 0.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara magyar szerzők műveiből énekel. PETŐFI RADIO 8.05: Tenoráriák. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Bulat Okudzsava versei. 9.45: Indulók, táncok fúvószenekarra. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: A Magyar Népdal Hete. Katonadalok. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Lerakodások. Szathmári Gábor írása. 13.30: Zenekari muzsika gyermekeknek. 14.00: Kettőtől négyig. . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Gazdaság négy keréken. 16.55: Közvetítés az NDK—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről. 17.53: Néhány perc tudomány. 17.58: A II. félidő közvetítése. 18.50: A Magyar Népdal Hete. Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 19.30: Barangolás régi hanglemezek között. 19.49: A beat kedvelőinek. 20.37: Jártambankeltemben. 22.00: Újdonságainkból. 22.30: Kálmán Imre operettjeiből. 23.35: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Az erkölcsi szabadság és felelősség. 9.30: Zenekari muzsika. 10.40: Dzsesszfelvételekből. 11.05: A Magyar Népdal Hete. Az európai népdal hangvétele. 11.35: Mignon. Részletek Thomas operájából. 12.20: Kamaramuzsika. 14.00: Szimfonikus zene. 16.00: A Milánói Scala háborús krónikája. 16.50: Öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Magnóról — magnóra. 18.15: Brahms: Hegedűverseny. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Reneszánsz kórusmuzsika. 20.05: Rózsaméz. Gion Nándor regényének rádióváltozata IX. rész: Éjszakai kártyázás. 20.30: A zeneirodalom remekműveiből. 21.19: Tosca. Részletek Puccini operájából. 22.00: Ázsiai zenekultúrák. BUDAPEST TV I 8.30: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz). 8.35: Iskola-tv: Songs Alive. O, no John (Sz). (Középisk. IV. oszt.) 9.05: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) Mesélj,, rajzolj, játssz velünk! A három Jóbarát. (Sz). 9.30: Magyar nyelv (Alt. isk. 2. oszt.) szó-ra-ka-té-nusz. (Sz): Lánc, lánc, eszterlánc. 9.50: Rendkívüli tv-lottó sorsolás. Közvetítés a Hargita Stúdióból 10.00: Delta. Tudományos híradó (Ism.) 10.20: Ártatlan kék szemek. Svéd tvfilmsorozat (Ism.) VI/6. rész: Az elveszett milliók. (Sz). 11.10: Nyitott boríték (Ism.) 11.40: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor (Ism.) 14.50: Iskolatv. Rajz (Ism.) (Sz). 15.15: Magyar nyelv (Ism.) (Sz). 15.25: Kamera. (Középiskolásoknak) A film lexikája. II. rész. 16.00: Hírek. 16.05: Egészségünkért! Az Országos Egészségnevelési Intézet műsora. (Sz). 16.10: Kukrinyikszék. Szovjet dokumentumfilm. (Sz). 16.30: Arma Pál Budapesten. 16.50: Reklám. 16.55: NDK—Magyarország. Válogatott labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés Halle-ből. (Sz). A szünetben: Reklám. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz). 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (Sz). 20.00: Hobson és lányai. Angol film. 21.45: Fiatalok órája. (Sz). 22.45: Tv-híradó 3. (Sz). BUDAPEST TV II 19.05: Nasekran — A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió szerb—horvát nemzetiségi műsora. 19.30: Tv-híradó (Sz). 20.00: A Flamenco művészete. Angol film. (Sz). 20.50: A rajz, mint fegyver. Svéd rövidfilm-sorozat VI/2. rész: Karakter és karikatúra. (Sz). 21.20: Tv-híradó 2. (Sz). 21.40: Világszínpad. Tallózás a nemzetközi színházi élet eseményeiben (Sz). 22.30: Egészségünkért! Az Országos Egészségnevelési Intézet műsora. (Sz). OSZTRÁK TV 1 9.05: Bábjáték kicsinyeknek. 10.05: Iskola tv. 10.35: Burleszk filmek. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Grisu. Rajzfilm. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tvhíradó. 20.15: Találkozás délelőtt. Film. 21.55: Labdarúgás. 22.25: Hírek. OSZTRÁK TV II 18.00: Ország és emberek. 18.30: Az utolsó riporter. Portréfilm. 19.00: Howard Hughes története. Filmsorozat (2.) 19.30: Tvvhíradó. 20.15: Central Kávéház. 21.00: Gazdaságpolitikai riportműsor. 22.20: A vámpírok tánca. Film. 0.00: Hírek. BELGRÁD TV . 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-naptár. 17.45: Bosznia és Hercegovina .X. bábszínháztalálkozója. 18.15: Művelődési műsor. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szabad szerda. 21.30: Rendkívüli sportszemle. 22.30: Dokumentumfilm. BELGRÁD TV II 17.30: ■ Dokumentumfilm. 18.40: Tanya Mali Riben — Tv-játéksorozat. (Ism.). 19.55: Ma este. 20.00: Az élő szfinx — a pristinai tartományi színház előadása felvételről. 21.05: Bútorvásár — riport. 21.15: Huszonnégy óra. 21.35: Válogatás az iskolatelevízió műsorából. 22.05: Zenei műterem. SZLOVÁK TV I 8.55: Hírek. 9.00: Iskola-tv. 9.20: A hét könyvei. 9.25: Marcella olasz énekesnő műsora, felvételről. 9.45: Az utolsó vonat — tvjáték. 11.00: Iskola-tv. 11.30: Barátaink élete. 11.50: Matematika mindenkinek. (Ism.) 12.30: Hírek. 16.05: Iskola-tv. 16.35: Pionírok műsora. 17.25: Szakmunkástanulók műsora. 17.55: A hét könyvei. (Ism.) 18.00: Kelet-szlovákiai magazin. 18.30: Esti mese. 18.40: Pár perc könnyűzene. 18.55: Dokumentumfilm. 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Magazinműsor. 21.20: NDK, zenés szórakoztató tv-műsor. 22.00: Tv-híradó 2. 22.30: Északi fény — szovjet történelmi film. 23.55: Hírek. SZLOVÁK TV II 17.55: Hírek. 18.10: Kicsinyek műsora. 18.25: Ki a bűnös? 18.55: Tv-torna. 19.00: Orosz nyelvtanfolyam — 4. lecke. (Ism.) 19.20: Természetvédelmi film. 20.00: Jean Christopher — francia film 8. rész. 20.55: Kis tv-hangverseny. 21.25: Hallássérültek műsora. 21.45: Dokumentumfilm. 22.05: Ki a bűnös? — ítélethirdetés. 22.45: Tv-híradó (Ism.) Sobor Antal szerzői estjét hétfőn rendezték Székesfehérváron, a Velinszky László Könyvtárban. A népes hallgatóságnak Román Károly mutatta be az írót Fotó: Rabáczy Szilárd Művelődéspolitika Iparművész házaspár kiállítása nyílt hétfőn Dunaújvárosban, a Munkás Művelődési Központban. Simonffy Márta textilkompozícióit és Rékasy Levente ötvösművészeti alkotásait Zsigmond Attila, a Képzőművészeti Igazgatóság igazgatója mutatta be az érdeklődőknek Fotó: Gregoricy Antal Színház Zalaegerszegen Zalaegerszeg állandó színháza „Hevesi Sándor Színház” néven 1983 őszén kezdi meg működését — jelentették be a Zala megyei Tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén. A volt megyei művelődési központ épületének színházzá történő átalakítása már megkezdődött. Az új kulturális intézmény prózai színház lesz, s társulata Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen, Lentiben, Zalaszentgróton és a megye más kulturális alközpontjaiban tartja előadásait. A lehetőségekhez mérten részt vállal a szomszédos Vas megye és Szlovénia magyar lakta területének színházi ellátásából is. Diákíróknak, diákalkotóknak! Pályázatok és felhívások A KISZ X. kongresszusára történő felkészülés jegyében adta közre a KISZ Központi Bizottsága azt a „felhívás és pályázatgyűjteményt”, amely szakmunkástanuló és középiskolás fiatalok érdeklődését hivatott felkelteni a jövő évi országos diáknapok rendezvényei iránt. A cél reprezentálni és továbbfejleszteni az oktatási intézményekben, a KISZ-szervezetekben folytatott kulturális közművelődési tevékenységet. Az előadóművészeti műfajok képviselői közül az énekkarokhoz és kamarakórusokhoz az elsősorban mozgalmi dalokkal történő felkészüléssel, az erre történő felhívással fordulnak a pályázatok szerkesztői, a kamarazenekarokhoz és a népi hangszeresekhez pedig a magyar és a más népek muzsikáját váró kéréssel. A városi népzene kategóriában versengők tetszés szerinti összeállításokkal léphetnek fel. Határozottabb a kérés azonban a néptáncosokhoz. Szűkebb hazájuk táncait szeretnék elsősorban viszontlátni a rendezők. A bábosok számára különösebb feltételeket nem határoztak meg, sőt felhívják a figyelmüket a néptánccal, színjátszással, zenével ötvözött megoldásokra. Az előadóművészek klasszikus ágaival a színjátszással, illetve a vers- és prózamondással foglalkozók számára azonban szintén kötöttebb a kiírás. A hagyományos fotópályázat kiírásban négy darab 18x24-es méretű kép beküldésére szólítják az érdeklődőket. A témák: környezetvédelem, idős emberek, ifjúság és szabadon választott tárgyak, képek, emberek. A diapályázat résztvevői is 5 darab 5x5-ös, üveggel fedett diapozitívvel indulhatnak. A képző-, ipar- és díszítőművészeti pályázat résztvevői tág lehetőségek között válogathatnak. Pályázni lehet a képzőművészeti ágak közül festménnyel, grafikával és sokszorozó grafikai megoldásokkal, illetve szobrokkal. Az iparművészeti ágak közül önállóan tervezett használati eszközökkel, de hangsúlyozzák a pályázat szerkesztői, hogy dísztárgyakat és már meglévő tárgyak másolatait nem fogadják el. A népi díszítőművészet tárgykörében szívesen fogadnak minden olyan saját készítésű művet, amely hagyományos anyagból, hagyományos technikával készült. És ugyancsak ebben a kategóriában várják a valamely népi mestertanúsító tárgyakat is. Az amatőr filmesektől a Mi világunk, Az én szakmám és a Hazai tájakon témakörben várják a bármely műfajban és bármely technikai megoldással készíthető filmeket. A megkötés, a pályamunka 15 perc terjedelmű lehet. A diákírók és diákköltők pályázata várhatóan ebben az évben is az egyik legnépszerűbb lesz. A vers műfajában az értékelés megkönynyítése végett az írás vagy írások együttes terjedelmének meg kell haladniuk a legalább száz sort. Formai megkötöttség nincs. A szépprózai művek szerzőitől kettes sorközzel gépelve öt oldal terjedelmű írásokat várnak, legfeljebb öt darabot. A tanulmányok szerzőitől pedig minden, a tanulmány műfajába tartozó írást szívesen fogadnak. Így például esszét, kritikát, szociológiai munkát, esetleg riportot, interjút — legkevesebb öt gépelt oldal terjedelemben. Minden diáknak ajánlható a szakmatörténeti pályázat. Indulni lehet egy vagy több, a szakma történetét és fejlődését bemutató használati tárggyal, dokumentummal, ezek gyűjtésével, vagy a történetüket feldolgozó pályamunkák írásával. Hasonló jellegű a honismereti pályázat kiírása is, amelyen egyének és közösségek is indulhatnak. Pályázni csak eredeti helyszíni gyűjtést tartalmazó munkákkal lehet. A dokumentumok esetében fényképfelvétel beküldését kérik a kiírók, a lelőhely pontos feltüntetésével. A pályázatokat két gépelt példányban kérik név, lakcím, iskola és osztály megnevezésével. Részletes felvlágosítást a KISZ megyei bizottságán kaphatnak az érdeklődők. Takarékoskodni - megalkuvás nélkül Miként az iparban, kulturális életünkben is előtérbe kerülnek a piackutatással, a tartalékok feltárásával, a lehetőségek jobb kihasználásával, a takarékossággal, a gazdaságossággal kapcsolatos kérdések. A népművelők közvéleményét erősen foglalkoztatják azok a takarékossági intézkedések, amelyek a jövő év elejétől kötelezően érvényesülnek a művelődési intézmények háztartásában. Január elsejétől kötötté válik és kevesebb lesz a kiküldetésre, húsz százalékkal csökken az „egyéb személyi kiadásra”, tiszteletdíjakra, harminc százalékkal csökken a kiadványokra felhasználható pénz. Nem fordítható más célra az ingatlan fenntartására kapott összeg, és kötelező lesz a fűtés, világítás költségeinek csökkentése. Ezek a takarékossági intézkedések sarkalatos pontjai. A művelődési intézményekben most van a szakmai, pénzügyi tervkészítés ideje, és sokfelől hallja az ember, hogy elkeseredést, tanácstalanságot okoznak a szükségszerű pénzügyi korlátozások. Nemrégiben egy jól működő egyszemélyes művelődési házban jártam. Rátermett, lelkes igazgatója egy év alatt megháromszorozta a csoportok számát. Kisgyerekeket foglalkoztat a több oklevelet, aranyérmet nyert bábcsoport, a vizuális kultúrát fejlesztő rajzszakkör, hetedik-nyolcadik osztályos lányok vannak a néptánccsoportban, őket kortársaik és néhány húszéves is kíséri a citerazenekarban. Felnőttet, gyereket, fiatalokat mozgat meg a természettudományos stúdió, községbeli asszonyok dolgoznak a díszítőművészeti szakkörökben és a hűséges nyugdíjasok is megtöltik a klubot. Nők kérték a makramé tanfolyamot, az ő számukra tartották a fél éve befejeződött szabás-varrás tanfolyamot is. A községnek ismét más rétegéből gyűltek össze a TIT által tartott német nyelvtanfolyamra és mostanában indul a hazafias nevelésre vállalkozó ifjúsági klub. — Melyik csoportot szüntessem meg? — tette fel a kérdést az igazgató. — Naponta tapasztalom, mennyire igénylik az emberek, hogy nyitva legyen a ház, hogy barátságos meleg, világos legyen benne. Évek óta nem volt ennyi csoportunk, és aki rendszeresen idejár, azt nem küldhetem el. Ki mondja meg, mit tegyek? Az intézmények bizonyos mértékig eddig is önfenntartóak voltak. A tanácstól kapott összeg a béreket és a működési költségeket — fűtést, világítást — fedezte. Minden más anyagi eszköz előteremtése az intézményvezetés ötletességén, rugalmasságán, szervező-tervező készségén múlt. A legtöbb bevételt általában a műsoros estek, táncmulatságok hozták, vagy a nagy neveket felvonultató szórakoztató előadások. Tavaly azonban a kulturális miniszter, a pénzügyminiszter, az Országos Anyag- és Árhivatal, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének együttes irányelve szabályozta többek között a rendezvények gyakoriságát, mértéktartó, takarékos gazdálkodásra szólítva fel a művelődési intézményeket. Hangsúlyozták, hogy a rendezvények számát csökkenteni kell, illetve a ráfordítással jobban legyenek arányban a bevételek. Több példa van arra, hogy nem elsősorban a rendezvények teremtik meg a művelődési intézmények anyagi egyensúlyát. Sok helyen felismerték, hogy a közhasznú és egyéb tanfolyamokra való igényt kielégíteni nem megalkuvás, hanem a valós társadalmi igényre válasz. Ezekben a szakkörökben, tanfolyamokon jelentős hozzájárulást kívánnak a hallgatóktól és van arra példa (Pintér Károly művelődési ház Székesfehérvár, Megyei Művelődési Központ gyermekjátszója), hogy önfenntartóvá válhat egy-egy tanfolyam. Nem lenne talán elképzelhetetlen az sem, hogy az anyagigényes szakkörökbe járó klubtagok nagyobb mértékben járulnának hozzá a költségekhez, a ház csupán lehetőséget, helyet adna nekik érdeklődési körükben való együttes munkálkodásra. Az értékes tárgyakat teremtő kézműves klubok alkotásait esetenként zsűriztetni lehetne, hogy egy részük eladásából származó bevétellel segíthessék a klub fenntartását (népi díszítőművészeti, kerámia-, fazekas- szövő szakkörök). Fejleszthetnék, formálhatnák ugyanakkor környezetük ízlését, a lakáskultúrát. Hangosan gondolkozva néhány ötletet soroltam fel, amivel javítani lehetne a házak pénzügyi helyzetét. Mert hiába minden, a pénz — más területekhez hasonlóan — itt sem lesz több. Csoportokat is meg kell majd szüntetni, nem segít a jó munka, a lelkesedés. A megyei tanács arra ösztönzi a tanácsokat, hogy minden esetben vizsgálják meg a házak működését, mielőtt a költségek elvonásáról döntenek. Elvárják azonban a házaktól is, hogy vonják össze a kis létszámmal működő, azonos korosztályokat foglalkoztató klubokat, szigorúan tartsák be a házak nyitva tartási idejét, illetve nyitva tartás ideje alatt tegyék a lehető legintenzívebbé az ott folyó munkát. Az ingatlan fenntartására kapott összeget a kulturált környezet fenntartására, megteremtésére költsék el. Támaszkodjanak az intézmények a társadalmi vezetőségekre. Velük együtt döntsenek a csoportok sorsáról úgy, hogy a helyi társadalmi szükségletek érvényesüljenek döntéseikben. Végezetül azt mondhatnánk, próbáljanak az intézményvezetők azokhoz az anyagi lehetőségekhez tervezni, ami rendelkezésükre áll. Kerüljék az esetlegességet, a spontaneitást a soron kívüli, nem alaptevékenységükhöz tartozó feladatokat akár vissza is utasíthatják. Az anyagi korlátok ne legyenek gátjai kulturális fejlődésünknek, a kevesebb pénz ne ösztönözzön megalkuvásra művelődéspolitikai célkitűzéseinkkel. Farkas Eszter Marosi Júlia küldetése kiáll a gyerekek elé. Mesél és dalol. Sírásra és nevetésre késztet. Az erdélyi havasok levegőjét hozza be a könyvespolcok közé. Megtöretett sorsú emberek életéről beszél, dalaikat, balladáikat adja át. Tiszta magyar nyelvét, szép hangját érzelmekre éhesen hallgatják a gyerekek. A népköltészet, a művészet az egyik legbiztosabb segítségünk abban, hogy lányaink, fiaink megleljék a jó irányokat. Ezért jár köszönet Marosi Júliának, aki — immár sokadszor — eljött a fehérvári városi könyvtárba, hogy most a Velinszky lakótelepi és a Rákóczi Általános Iskola ötödikes és hatodikos gyerekeinek tartson íródalomórát. (bakonyi) I-OLDAI