Fejér Megyei Hírlap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . 1980. NOVEMBER 19 A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: A Magyar Népdal Hete. Katonadalok. 9.28: A Stú­dió 11 felvételeiből. 9.41: Kis magyar néprajz. 10.05: Kagyló­zene. 10.35: válaszolunk hallga­tóinknak. 10.50: Népszerű szim­fonikus zene. 11.30: Zenés játé­kokból. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsessz­melódiák. 14.20: Andor Ilona énekkara énekel. 14.32: Szendrey Karper László gitározik. 15.10: Behár György fúvósműveiből. 15.28: MR 10—14. 16.10: Nóták. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.07: Kaphatok-e hitelt? Riport. 17.32: Csajkovszkij: VI. szimfónia. 19.15: Gondolat. 20.00: Gottlib Frick operaáriákat énekel. 20.25: A Magyar Népdal Hete. Találko­zásom a népzenével. A mikro­fonnál: Domokos Pál Péter: „íme hát megleltem hazámat!” Az Osztrák Rádió és a Magyar Rádió József Attila estje Bécsből. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Esti hangverseny. Berkes Kálmán klarinétozik. 23.30: Adolf Busch kamarazenekara játszik. 0.10: A Magyar Rádió és Televízió ének­kara magyar szerzők műveiből énekel. PETŐFI RADIO 8.05: Tenoráriák. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hul­lámhosszán. 9.28: Bulat Okudzsa­­va versei. 9.45: Indulók, táncok fúvószenekarra. 10.00: Zenedél­előtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: A Magyar Népdal Hete. Katona­dalok. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Lerakodások. Szathmári Gábor írása. 13.30: Zenekari mu­zsika gyermekeknek. 14.00: Ket­tőtől négyig. . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Gazdaság négy keréken. 16.55: Közvetítés az NDK—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről. 17.53: Néhány perc tudomány. 17.58: A II. félidő közvetítése. 18.50: A Magyar Népdal Hete. Kapcsol­juk a 22-es stúdiót. A Belügy­minisztérium Duna Művész­­együttesének népi zenekara ját­szik. 19.30: Barangolás régi hang­lemezek között. 19.49: A beat kedvelőinek. 20.37: Jártamban­keltemben. 22.00: Újdonságaink­ból. 22.30: Kálmán Imre operett­jeiből. 23.35: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Az erkölcsi szabadság és felelősség. 9.30: Zenekari muzsi­ka. 10.40: Dzsesszfelvételekből. 11.05: A Magyar Népdal Hete. Az európai népdal hangvétele. 11.35: Mignon. Részletek Thomas ope­rájából. 12.20: Kamaramuzsika. 14.00: Szimfonikus zene. 16.00: A Milánói Scala háborús krónikája. 16.50: Öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Magnóról — magnóra. 18.15: Brahms: He­gedűverseny. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Reneszánsz kórusmuzsika. 20.05: Rózsaméz. Gion Nándor regényének rádióváltozata IX. rész: Éjszakai kártyázás. 20.30: A zeneirodalom remekműveiből. 21.19: Tosca. Részletek Puccini operájából. 22.00: Ázsiai zenekul­túrák. BUDAPEST TV I 8.30: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz). 8.35: Is­­kola-tv: Songs Alive. O, no John (Sz). (Középisk. IV. oszt.) 9.05: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) Mesélj,, rajzolj, játssz velünk! A három Jóbarát. (Sz). 9.30: Ma­gyar nyelv (Alt. isk. 2. oszt.) szó-ra-ka-té-nusz. (Sz): Lánc, lánc, eszterlánc. 9.50: Rendkívüli tv-lottó sorsolás. Közvetítés a Hargita Stúdióból 10.00: Delta. Tudományos híradó (Ism.) 10.20: Ártatlan kék szemek. Svéd tv­­filmsorozat (Ism.) VI/6. rész: Az elveszett milliók. (Sz). 1­1.10: Nyitott boríték (Ism.) 11.40: Le­het egy kérdéssel több? Vetél­kedőműsor (Ism.) 14.50: Iskola­­tv. Rajz (Ism.) (Sz). 15.15: Ma­gyar nyelv (Ism.) (Sz). 15.25: Kamera. (Középiskolásoknak) A film lexikája. II. rész. 16.00: Hí­rek. 16.05: Egészségünkért! Az Országos Egészségnevelési Inté­zet műsora. (Sz). 16.10: Kukri­nyikszék. Szovjet dokumentum­film. (Sz). 16.30: Arma Pál Bu­dapesten. 16.50: Reklám. 16.55: NDK—Magyarország. Válogatott labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés Halle-ből. (Sz). A szünetben: Reklám. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: A közönségszol­gálat tájékoztatója. 19.00: Rek­lám. 19.10: Idősebbek is elkezd­hetik. Tv-torna. (Sz). 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (Sz). 20.00: Hobson és lányai. Angol film. 21.45: Fiatalok órája. (Sz). 22.45: Tv-híradó 3. (Sz). BUDAPEST TV II 19.05: Nas­ekran — A mi kép­ernyőnk. A pécsi körzeti stúdió szerb—horvát nemzetiségi műso­ra. 19.30: Tv-híradó (Sz). 20.00: A Flamenco művészete. Angol film. (Sz). 20.50: A rajz,­ mint fegyver. Svéd rö­­vidfilm-sorozat VI/2. rész: Ka­rakter és karikatúra. (Sz). 21.20: Tv-híradó 2. (Sz). 21.40: Világ­színpad. Tallózás a nemzetközi színházi élet eseményeiben (Sz). 22.30: Egészségünkért! Az Orszá­gos Egészségnevelési Intézet mű­sora. (Sz). OSZTRÁK TV 1 9.05: Bábjáték kicsinyeknek. 10.05: Iskola­ tv. 10.35: Burleszk filmek. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Grisu. Rajzfilm. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv­­híradó. 20.15: Találkozás délelőtt. Film. 21.55: Labdarúgás. 22.25: Hírek. OSZTRÁK TV II 18.00: Ország és emberek. 18.30: Az utolsó riporter. Portréfilm. 19.00: Howard Hughes története. Filmsorozat (2.) 19.30: Tvvhíradó. 20.15: Central Kávéház. 21.00: Gazdaságpolitikai riportműsor. 22.20: A vámpírok tánca. Film. 0.00: Hírek. BELGRÁD TV . 17.10: M­agyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-naptár. 17.45: Bosznia és Hercegovina .X. bábszínház­találkozója. 18.15: Művelődési műsor. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szabad szerda. 21.30: Rendkívü­li sportszemle. 22.30: Dokumen­tumfilm. BELGRÁD TV II 17.30: ■ Dokumentumfilm. 18.40: Tanya Mali Ri­ben — Tv-játék­­sorozat. (Ism.). 19.55: Ma este. 20.00: Az élő szfinx — a pristinai tartományi színház előadása fel­vételről. 21.05: Bútorvásár — ri­port. 21.15: Huszonnégy óra. 21.35: Válogatás az iskolateleví­zió műsorából. 22.05: Zenei mű­terem. SZLOVÁK TV I 8.55: Hírek. 9.00: Iskola-tv. 9.20: A hét könyvei. 9.25: Marcella olasz énekesnő műsora, felvétel­ről. 9.45: Az utolsó vonat — tv­­játék. 11.00: Iskola-tv. 11.30: Ba­rátaink élete. 11.50: Matematika mindenkinek. (Ism.) 12.30: Hírek. 16.05: Iskola-tv. 16.35: Pionírok műsora. 17.25: Szakmunkásta­nulók műsora. 17.55: A hét köny­vei. (Ism.) 18.00: Kelet-szlováki­ai magazin. 18.30: Esti mese. 18.40: Pár perc könnyűzene. 18.55: Dokumentumfilm. 19.20: Időjá­rásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Magazin­műsor. 21.20: NDK, zenés szóra­koztató tv-műsor. 22.00: Tv-hír­adó 2. 22.30: Északi fény — szov­jet történelmi film. 23.55: Hírek. SZLOVÁK TV II 17.55: Hírek. 18.10: Kicsinyek műsora. 18.25: Ki a bűnös? 18.55: Tv-torna. 19.00: Orosz nyelvtan­­folyam — 4. lecke. (Ism.) 19.20: Természetvédelmi film. 20.00: Jean Christopher — francia film 8. rész. 20.55: Kis tv-hangverseny. 21.25: Hallássérültek műsora. 21.45: Dokumentumfilm. 22.05: Ki a bűnös? — ítélethirdetés. 22.45: Tv-híradó (Ism.) Sobor Antal szerzői estjét hétfőn rendezték Székesfehérváron, a Velinszky László Könyvtárban. A népes hallgatóságnak Román Károly mutatta be az írót Fotó: Rabáczy Szilárd Művelődéspolitika Iparművész házaspár kiállítása nyílt hétfőn Dunaújvárosban, a Munkás Művelődési Központban. Simonffy Márta textil­kompozícióit és Rékasy Levente ötvösművészeti alkotásait Zsigmond Attila, a Képzőművészeti Igazgatóság igazgatója mutatta be az érdeklődőknek Fotó: Gregoricy Antal Színház Zalaegerszegen Zalaegerszeg állandó szín­háza „Hevesi Sándor Szín­ház” néven 1983 őszén kezdi meg működését — jelentet­ték be a Zala megyei Tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén. A volt me­gyei művelődési központ épü­letének színházzá történő át­alakítása már megkezdődött. Az új kulturális intézmény prózai színház lesz, s társula­ta Zalaegerszegen, Nagyka­nizsán, Keszthelyen, Lenti­ben, Zalaszentgróton és a megye más kulturális alköz­pontjaiban tartja előadásait. A lehetőségekhez mérten részt vállal a szomszédos Vas megye és Szlovénia ma­gyar lakta területének szín­házi ellátásából is. Diákíróknak, diákalkotóknak! Pályázatok és felhívások A KISZ X. kongresszusá­ra­ történő felkészülés jegyé­ben adta közre a KISZ Köz­ponti Bizottsága azt a „felhí­vás és pályázatgyűjteményt”, amely szakmunkástanuló és középiskolás fiatalok érdek­lődését hivatott felkelteni a jövő évi országos diáknapok rendezvényei iránt. A cél reprezentálni és továbbfej­leszteni az oktatási intézmé­nyekben, a KISZ-szerveze­­tekben folytatott kulturális közművelődési tevékenysé­get. Az előadóművészeti műfa­jok képviselői közül az ének­karokhoz és kamarakórusok­hoz az elsősorban mozgalmi dalokkal történő felkészülés­sel, az erre történő felhívás­sal fordulnak a pályázatok szerkesztői, a kamarazeneka­rokhoz és a népi hangszere­sekhez pedig a magyar és a más népek muzsikáját váró kéréssel. A városi népzene kategóriában versengők tet­szés szerinti összeállítások­kal léphetnek fel. Határozot­tabb a kérés azonban a nép­táncosokhoz. Szűkebb hazá­juk táncait szeretnék első­sorban viszontlátni a rende­zők. A bábosok számára kü­lönösebb feltételeket nem ha­tároztak meg, sőt felhívják a figyelmüket a néptánccal, színjátszással, zenével ötvö­zött megoldásokra. Az elő­adóművészek klasszikus ágai­val a színjátszással, illetve a vers- és prózamondással fog­lalkozók számára azonban szintén kötöttebb a kiírás. A hagyományos fotópályá­zat kiírásban négy darab 18x24-es méretű kép bekül­désére szólítják az érdeklő­dőket. A témák: környezet­védelem, idős emberek, ifjú­ság és szabadon választott tárgyak, képek, emberek. A diapályázat résztvevői is 5 darab 5x5-ös, üveggel fedett diapozitívvel indulhatnak. A képző-, ipar- és díszítő­­művészeti pályázat résztvevői tág lehetőségek között válo­gathatnak. Pályázni lehet a képzőművészeti ágak közül festménnyel, grafikával és sokszorozó grafikai megoldá­sokkal, illetve szobrokkal. Az iparművészeti ágak közül ön­állóan tervezett használati eszközökkel, de hangsúlyoz­zák a pályázat szerkesztői, hogy dísztárgyakat és már meglévő tárgyak másolatait nem fogadják el. A népi dí­szítőművészet tárgykörében szívesen fogadnak minden olyan saját készítésű művet, amely hagyományos anyag­ból, hagyományos techniká­val készült. És ugyancsak ebben a kategóriában vár­ják a valamely népi mester­tanúsító tárgyakat is. Az amatőr filmesektől a Mi világunk, Az én szakmám és a Hazai tájakon témakör­ben várják a bármely műfaj­ban és bármely technikai megoldással készíthető filme­ket. A megkötés, a pálya­munka 15 perc terjedelmű lehet. A diákírók és diákköltők pályázata várhatóan ebben az évben is az egyik legnép­szerűbb lesz. A vers műfajá­ban az értékelés megköny­­nyítése végett az írás vagy írások együttes terjedelmének meg kell haladniuk a leg­alább száz sort. Formai meg­kötöttség nincs. A szépprózai művek szer­zőitől kettes sorközzel gépel­ve öt oldal terjedelmű íráso­kat várnak, legfeljebb öt da­rabot. A tanulmányok szer­zőitől pedig minden, a tanul­mány műfajába tartozó írást szívesen fogadnak. Így pél­dául esszét, kritikát, szocio­lógiai munkát, esetleg ripor­tot, interjút — legkevesebb öt gépelt oldal terjedelem­ben. Minden diáknak ajánlható a szakmatörténeti pályázat. Indulni lehet egy vagy több, a szakma történetét és fejlő­dését bemutató használati tárggyal, dokumentummal, ezek gyűjtésével, vagy a tör­ténetüket feldolgozó pálya­munkák írásával. Hasonló jellegű a honis­mereti pályázat kiírása is, amelyen egyének és közössé­gek is indulhatnak. Pályázni csak eredeti helyszíni gyűj­tést tartalmazó munkákkal lehet. A dokumentumok ese­tében fényképfelvétel bekül­dését kérik a kiírók, a lelő­hely pontos feltüntetésével. A pályázatokat két gépelt példányban kérik név, lak­cím, iskola és osztály megne­vezésével. Részletes felv­­lágosítást a KISZ megyei bizottságán kaphatnak az érdeklődők. Takarékoskodni - megalkuvás nélkül Miként az iparban, kulturális életünkben is előtérbe kerül­nek a piackutatással, a tartalékok feltárásával, a lehetőségek jobb kihasználásával, a takarékossággal, a gazdaságossággal kapcsolatos kérdések. A népművelők közvéleményét erősen foglalkoztatják azok a takarékossági intézkedések, amelyek a jövő év elejétől kötelezően érvényesülnek a művelődési intéz­mények háztartásában. Január elsejétől kötötté válik és kevesebb lesz a kikülde­tésre, húsz százalékkal csökken az „egyéb személyi kiadásra”, tiszteletdíjakra, harminc százalékkal csökken a kiadványokra felhasználható pénz. Nem fordítható más célra az ingatlan fenntartására kapott összeg, és kötelező lesz a fűtés, világítás költségeinek csökkentése. Ezek a takarékossági intézkedések sarkalatos pontjai. A művelődési intézményekben most van a szakmai, pénz­ügyi tervkészítés ideje, és sokfelől hallja az ember, hogy el­keseredést, tanácstalanságot okoznak a szükségszerű pénzügyi korlátozások. Nemrégiben egy jól működő egyszemélyes művelődési ház­ban jártam. Rátermett, lelkes igazgatója egy év alatt meghá­romszorozta a csoportok számát. Kisgyerekeket foglalkoztat a több oklevelet, aranyérmet nyert bábcsoport, a vizuális kul­túrát fejlesztő rajzszakkör, hetedik-nyolcadik osztályos lá­nyok vannak a néptánccsoportban, őket kortársaik és néhány húszéves is kíséri a citerazenekarban. Felnőttet, gyereket, fia­talokat mozgat meg a természettudományos stúdió, község­beli asszonyok dolgoznak a díszítőművészeti szakkörökben és a hűséges nyugdíjasok is megtöltik a klubot. Nők kérték a makramé tanfolyamot, az ő számukra tartották a fél éve be­fejeződött szabás-varrás tanfolyamot is. A községnek ismét más rétegéből gyűltek össze a TIT által tartott német nyelv­­tanfolyamra és mostanában indul a hazafias nevelésre vál­lalkozó ifjúsági klub. — Melyik csoportot szüntessem meg? — tette fel a kérdést az igazgató. — Naponta tapasztalom, mennyire igénylik az emberek, hogy nyitva legyen a ház, hogy barátságos meleg, világos legyen benne. Évek óta nem volt ennyi csoportunk,­­ és aki rendszeresen idejár, azt nem küldhetem el. Ki mondja meg, mit tegyek? Az intézmények bizonyos mértékig eddig is önfenntartóak voltak. A tanácstól kapott összeg a béreket és a működési költségeket — fűtést, világítást — fedezte. Minden más anya­gi eszköz előteremtése az intézményvezetés ötletességén, ru­galmasságán, szervező-tervező készségén múlt. A legtöbb be­vételt általában a műsoros estek, táncmulatságok hozták, vagy a nagy neveket felvonultató szórakoztató előadások. Tavaly azonban a kulturális miniszter, a pénzügyminiszter, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének együttes irányelve szabályozta többek között a rendezvények gyakoriságát, mértéktartó, takarékos gazdál­kodásra szólítva fel a művelődési intézményeket. Hangsúlyoz­ták, hogy a rendezvények számát csökkenteni kell, illetve a ráfordítással jobban legyenek arányban a bevételek. Több példa van arra, hogy nem elsősorban a rendezvények teremtik meg a művelődési intézmények anyagi egyensúlyát. Sok helyen felismerték, hogy a közhasznú és egyéb tanfolya­mokra való igényt kielégíteni nem megalkuvás, hanem a va­lós társadalmi igényre válasz. Ezekben a szakkörökben, tan­folyamokon jelentős hozzájárulást kívánnak a hallgatóktól és van arra példa (Pintér Károly művelődési ház Székesfehér­vár, Megyei Művelődési Központ gyermekjátszója), hogy ön­fenntartóvá válhat egy-egy tanfolyam. Nem lenne talán el­képzelhetetlen az sem, hogy az anyagigényes szakkörökbe já­ró klubtagok nagyobb mértékben járulnának hozzá a költsé­gekhez, a ház csupán lehetőséget, helyet adna nekik érdeklő­dési körükben való együttes munkálkodásra. Az értékes tár­gyakat teremtő kézműves klubok alkotásait esetenként zsű­­riztetni lehetne, hogy egy részük eladásából származó bevé­tellel segíthessék a klub fenntartását (népi díszítőművészeti, kerámia-, fazekas- szövő szakkörök). Fejleszthetnék, formál­hatnák ugyanakkor környezetük ízlését, a lakáskultúrát. Hangosan gondolkozva néhány ötletet soroltam fel, amivel javítani lehetne a házak pénzügyi helyzetét. Mert hiába min­den, a pénz — más területekhez hasonlóan — itt sem lesz több. Csoportokat is meg kell majd szüntetni, nem segít a jó munka, a lelkesedés. A megyei tanács arra ösztönzi a taná­csokat, hogy minden esetben vizsgálják meg a házak műkö­dését, mielőtt a költségek elvonásáról döntenek. Elvárják azonban a házaktól is, hogy vonják össze a kis létszámmal működő, azonos korosztályokat foglalkoztató klubokat, szi­gorúan tartsák be a házak nyitva tartási idejét, illetve nyitva tartás ideje alatt tegyék a lehető legintenzívebbé az ott folyó munkát. Az ingatlan fenntartására kapott összeget a kultu­rált környezet fenntartására, megteremtésére költsék el. Támaszkodjanak az intézmények a társadalmi vezetőségek­re. Velük együtt döntsenek a csoportok sorsáról úgy, hogy a helyi társadalmi szükségletek érvényesüljenek döntéseikben. Végezetül azt mondhatnánk, próbáljanak az intézményve­zetők azokhoz az anyagi lehetőségekhez tervezni, ami rendel­kezésükre áll. Kerüljék az esetlegességet, a spontaneitást a soron kívüli, nem alaptevékenységükhöz tartozó feladatokat akár vissza is utasíthatják. Az anyagi korlátok ne legyenek gátjai kulturális fejlődésünknek, a kevesebb pénz ne ösztö­nözzön megalkuvásra művelődéspolitikai célkitűzéseinkkel. Farkas Eszter Marosi Júlia küldetése kiáll a gyerekek elé. Mesél és dalol. Sírásra és nevetésre kész­tet. Az erdélyi havasok levegőjét hozza be a könyvespolcok közé. Megtöretett sorsú emberek életé­ről beszél, dalaikat, balladáikat adja át. Tiszta magyar nyelvét, szép hangját érzelmekre éhesen hall­gatják a gyerekek. A népkölté­szet, a művészet az egyik legbiz­tosabb segítségünk abban, hogy lányaink, fiaink megleljék a jó irányokat. Ezért jár köszönet Marosi Jú­liának, aki — immár sokadszor — eljött a fehérvári városi könyv­tárba, hogy most a Velinszky la­kótelepi és a Rákóczi Általános Iskola ötödikes és hatodikos gyerekeinek tartson íródalom­­órát. (bakonyi) I-OLDAI

Next