Fejér Megyei Hírlap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. DECEMBER 14. 11. OLDAL .1........—M­M ■■■■■■■■■■ A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 6.00: Előttünk a vasárnap! 7.23: „Vadat és halat, s mi jó falat. . 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Új nótafelvételeinkből. 8.56: Nyílt szó, fedetlen arc. Orató­­rikus kompozíció Benjámin László verseiből. 10.08: Tükör, a cica. Gottfried Keller elbeszélé­se rádióra alkalmazva. 10.44: A Magyar Rádió és Televízió gyer­mekkórusa énekel. 11.14: Vasár­napi koktél. 12.20: Édes anya­nyelvünk. 12.25: A Vasárnapi koktél című műsor folytatása. 13.10: Jegyzet. 13.20: A Rádió Dalszínháza. Suppé: Pajkos diá­kok. Egyfelvonásos daljáték. 14.30: Rádiólexikon. 15.14: Így láttam Bartókot. A mikrofonnál: Gertler Endre. 15.56: Harangozó Teréz virágénekeket énekel, Tar­ján­ Tóth Ida cimbalmozik. 16.20: Apám, színdbák. Rádiókompo­zíció Krúdy Zsuzsa könyvéből. 17.10: A Magyar Rádió esztrád­­zenekara Dobsa Sándor szerze­ményeiből játszik. 19.10: Szimfo­nikus zene. 20.15: önmagad előtt. Berda József versei. 20.25: Köz­vetítés az Erkel Színházból. Ver­di: Simone Boccanegra. Három­­felvonásos opera — előjátékkal. 22.20: Sporthírek. Totó. 22.30: Az „ operaközvetítés folytatása. Kb. 23.35: Hermann Prey dalfelvéte­leiből. 0.10: A Matonvai zenekar játszik. PETŐFI RADIO 6.00: Népszerű muzsika a ko­ránkelőknek. 7.00: Az evangéli­kus egyház félórája. 7.30: Ed­ward Power Biggs francia szer­zők műveiből orgonál. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi leve­lesládája. 9.00: Slágermúzeum. 10.00: Kaptam 29 percet! Selme­­czi Tibor műsora. 10.33: Színházi Magazin. 12.00: Jó ebédhez szól a nóta. Esetleg! 12.57: Tudósítás a Csepel—Bp. Honvéd labdarú­gó-mérkőzésről. 12.57: Toru Ta­­kemitsu: Kerti eső. 13.05: A tré­fás kedvű hóember. Enyedy György mesejátéka. 14.05: Híres előadók albuma. 14.33: Táskará­dió. 15.30: Községek — a tanács nélkül. Riport. 16.00: A vasárnap sportja. Totó. 16.20: A Swinging Marchers fúvósegyüttes játszik. 16.35: Melis György operettdalo­kat énekel. 17.00: Slágerek min­denkinek. 17.50: Mit üzen a Rá­dió? 18.33: Kapcsoljuk a Pataky István Művelődési Központ Hangversenytermét. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió népdalversenye. II. elődöntő. 19.40: Profán litánia. Juhász Gyula versei. 19.50: Az év leg­jobb tánczenei felvételei. III. rész. 20.38: Sanzonok. 21.03: Társalgó. 23.20: Klasszikus ope­rettekből. In. műsor 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. 7.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetisé­gi műsora. 8.08: Kamaramuzsika. 10.10: Új zenei Újság. 11.06: Si­­mándy József operaáriákat éne­kel. 11.40: Rudolf Serkin két zongoraversenyt játszik. 13.05: Régi zene — régi hangszerek. 13.58: Kis magyar néprajz. 14.03: Művészlemezek. 15.05: Smetana és Csajkivszkij operáiból. 15.50: A Nemzetközi Rádióegyetem mű­sorából. 16.20: Szvjatoszláv Richter zongorázik. 17.14: A Stuttgarti Rádió szimfonikus ze­nekarának hangversenye a Stuttgarti Rádióban. 18.45: A ma­gyar széppróza századai 142. rész. 19.03: Világszínház. Közve­títés a József Attila Színházból. Farkasok és bárányok. Oszt­­rovszkij komédiája. 21.25: Sztá­rok sztereóban. 22.10: Bemutat­juk új felvételeinket. 22.58: Mo­zart: G-dúr vonósnégyes K. 387. MAGYAR TV I. 8.05: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz). 8.10: Min­denki iskolája. Matematika.­ — Tört történet. (Ism.) 8.45: Törté­nelem. Rend és béke. (Ism.) 9.15: Óvodások filmműsora. Kis­­film-összeállítás 1. Prim. NSZK rajzfémsorozat. 11. rész: Nagy­városi levegő. (Sz.) 2. A pórul­járt farkaskölyök. Szovjet báb­film. 9.35: Egy kis kirándulás. Lengyel filmsorozat. V. (befeje­ző) rész: Viszontlátásra jövőre. (Ism.) 10.00: Röpsuli. (Sz). 10.15: Hírek. 10.20: Aprók tánca. Sár­köz. (Őcsény). (Sz). 10.40: Csak gyerekeknek! 1. Barnabás, az írógépmadár. NSZK rajzfilm. (Ism.) (Sz). 2. A részeg nap. NDK rajzfilm. (Ism.) (Sz). 11.00: Sport és művészet. IV. 3. rész: Játék, teljesítmény erőfeszítés, rekord. 11.30: Elektromos — HK Drott Halmstad (Svéd) Kupa­győztesek Európa Kupája. Férfi kézilabdamérkőzés. Közvetítés a Fáy utcai sportcsarnokból. (Sz): A szünetben: Reklám. 12.45: A British Múzeum kincsei. Angol filmsorozat XIH/10. rész: A könyvtár (Sz). 14.25: Reklám. 14.30: KELETI­ MARTON SORO­ZAT: Két vallomás. Magyar film. 16.10: Reklám. 16.15: Műso­­rainkat ajánljnk! (Sz). 16.40: Ez a dal, az a dal. Koós János műsora. (Sz). 17.20: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. 17.50: A XXIV. Szakszervezeti Kongresz­­szusról jelentjük. (Sz). 18.25: Reklám. (Sz). 18.35: A Közönség­­iek'°'ztatára. Idősebbek is elkezdhetik. Tv­­torna. (Sz). 18.45: Esti mese. W.01': A HÉT. (Sz). 20.00: Hírek — sporthírek. 20.10: Shakespeare összes művei a BBC feldolgozá­sában. Ahogy tetszik. Angol film (Sz). 22.40: Hírek. — Totóered­­mé­nyek. OSZTRÁK TV I 11.15: Karmesterek, zenekarok, szólisták. George Gerschwin: Kék rapszódia. Leonard Bernstein: West Side Story. George Gersch­win: Egy amerikai Párizsban. Vezényel: Leonard Bernstein. 12.25: Könyv, a gyermekek ba­rátja. 15.10: A fehér öltönyös férfi, szatirikus filmkomédia. 16.30: Állatok a sötétségben. Do­kumentumfilm. 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsorozat. 17.40: Idősek klubja. A klub vendégei: Waterloo és Robinson. 18.30: A MI különkiadása. 19.00: Vasár­napi osztrák képek. 19.30: Tv­­híradó. 19.50: Sporthírek. 20.15: Claudio Monteverdi: Ulisses ha­zatérése. OSZTRÁK TV II 15.25: Hypobank Südstadt—Bay­er Leverkusen női kézilabda­mérkőzés. 16.35: Az éjszakai lá­togató. Film. 18.30: Okay. Ifjú­sági magazin. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Heti körkép. 20.15: Tett­­hely. Filmsorozat: „Szív-vadász”. 21.55: Sporthírek. 22.10: Két tv­­film: „Egy férfi Délről”, „Willi­am és Mary”. 23.00: Hírek. BELGRÁD TV II 14.45: Val Gardena: Síversenyek. (felvételről) 15.35: Karate. (felv.) 16.20: A Jugoszlávia Kupa dön­tője. (felv.) 17.35: Kézilabda: Kolinska Slovan—Tana (közv.) 19.00: Olimpiai krónika. 19.55: Ma este. 20.00: Külföldi dokumen­tumműsor. 20.45: Huszonnégy óra. 21.00: Műsorkiegészítés. 21.30: Lassított mozgás — ju­goszláv film. SZLOVÁK TV 1 8.40: Hírek. 8.45: Kicsinyek mű­sora. 9.15: A kis muzsikusok. Tv-sorozat gyerekeknek. 8. rész. 9.45: Napóra. Tv-játék. 10.40: A Sportka számainak húzása. 10.50: A Nagy Honvédő Háború. 9. rész. (Ism.) 11.40: A hét tükre. 12.10: Hangversenyműsor Bratislavá­­ból. 12.55: Hírek. 13.10: Műsor­­ajánlat. 13.30: Barátság Kupa. Nemzetközi Síugró Verseny. 15.00: Karácsonyi díj. Nemzet­közi úszóverseny. 16.00: Vetélke­dő műsor. 17.10: Jánosik. Szlo­vák film. 18.30: Esti, mese. 18.50: A komikus és világa. 19.20: Idő­járásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vasárnapi versműsor. 20.05: Verdi: Don Carlos. Az opera tv-változata. 22.15: Sporthíradó. 22.30: A kő az ember kezében. 22.55: Hírek. SZLOVÁK TV II 15.30: Hírek. 15.45: Rajzfilm-ösz­­szeállítás gyerekeknek. 16.20: A barátság versei és melódiái. 17.20: Egy csipetnyi só. Tv-film 3. rész. 19.00: Az idei legjobb csehszlo­vák sportolók rangsorának ki­hirdetése. 19.30: Pedagógusok műsora. 20.00: Vidám válás. Spanyol—mexikói filmvígjáték. 21.35: Moszkvai korcsolyaver­seny. 22.45: Tv-híradó. A wartburgi vár restaurálása A Német Demokratikus Köztársaság délnyugati ré­szén fekvő Eisenach mellett jelentős történelmi műemlék magasodik: Wartburg vára. A vár mindig is sok érdek­lődőt vonzott, ez évben azon­ban minden eddiginél többen keresték fel; volt olyan nap, hogy tízezren is megtet­ték a várhegyre vezető utat. Külön érdekességet kínál napjainkban a 900 éves vár­palota restaurálásának meg­annyi részlete. A sok lele­ménnyel, új, eddig soha nem alkalmazott eljárásokkal próbálkozó szakemberek jó segítőtársai az idegenvezető­nek, ha egy-egy feladat el­végzését már a gyakorlatban is be lehet mutatni. Megta­lálták például a módját an­nak, hogy a késő román kori főépületben a fal vizesedése miatt pusztulóban levő pom­pás freskókat — Moritz von Schwind alkotásait — res­taurálják. A mennyezetet dí­szítő százados tölgyfageren­dákat sem kell kicserélni, „fiatalító vízkúrával”, külön­leges műgyantás eljárással ezeket is megmentik az enyészettől. Az építészeti érdekességek mellett történelmi­ vonzereje is van Wartburgnak: a nagy reformátor, Martin Luther 300 napot töltött falai között, és ekkor fordította németre az Újtestamentumot, ösztön­zést adva ezzel az új felné­met irodalmi nyelv kialaku­lásának és elterjedésének. (BUDAPRESS—ADN) A Téli Könyvvásár ez év­ben harmadszor az Országos Gyermekkönyvhét esemé­nyeivel, rendezvényeivel kez­dődött december 1-én. A gye­rekek megörvendeztetésénél a könyvet sem illő kifelejte­ni, hisz maradandóbb sok más, könnyen tönkretehető játéknál. A legkisebbeknek a képeskönyvek közül válogat­hatunk, az óvodás korúak szívesen hallgatják a verse­ket és a meséket. Kormos István XX. századi líránk egyik nagy alakja, az­zal a nemzedékkel robbant — illetve az ő szerény módján érkezett — be a magyar iro­dalomba, amellyel Juhász Ferenc, Nagy László. Számos nagy sikerű verskötete mel­lett, a gyerekeknek is alko­tott egy alakot, egy irodalmi figurát, mely gyermekirodal­munk nélkülözhetetlen része lett: Vackort, ezt a „lompos, loncsos és bozontos piszén pisze kölyökmackó”-t. E ked­ves figurával járhatjuk vé­gig Budapest utcáit, élhetjük végig kalandjait a Télapónál, a Mália utca 27-ben és a vá­rosligeti műjégen. A Móra Kiadó még egy Kormos-kötet­tel kedveskedik a gyerekek­nek, Ejha­, csibekas! címen verses meséit gyűjtötte egybe T. Aszódi Éva. Olvashatunk ebben a kevély kiskakasról, nyulacska csengőjéről, a het­­venkedő sünről (a gyerekek egyik nagy kedvencéről), a kártyázó egerekről, kacér királyról és még oly sok ér­dekes dologról, állatról. Nem hosszú verses poémákat írt Kormos István, hanem ér­dekfeszítő történeteket, tele humánummal és humorral, olyanokat, melyeknek tanul­sága nem didaktikus, „száj­barágós”, hanem mélyen gyökerező és éppen ezért el­gondolkodtató. E kötetet Ré­­ber László illusztrálta sajáto­san ironikus stílusában. A Móra egészen kivételes vállalkozását tarthatja kezé­ben az olvasó az ez évi gyer­mekkönyvhéten. Cigány böl­csődal címmel cigány költők verseit gyűjtötte egybe Szegő László. A gyerekeknek szóló verseket Szegő a hazánkban élő és bulgáriai, csehszlová­kiai, szovjetunióbeli cigány­költők verseiből válogatta. Tükröződik bennük az egy­kor lenézett, a társadalom peremére került népcsoport szemlélete, öntudata és gaz­dag érzelmi kultúrája. A kö­tet kétnyelvű: eredeti nyel­ven és magyarul olvashatók a versek, a szép illusztrációk pedig Orsós Teréz komlói ci­gányfestő munkái. Melyik gyerek ne emlékez­nék a tv képernyőjéről Ré­­musz bácsira, az öreg néger­re, aki esténként egyszerű és vidám történeteket mesél az amerikai kisfiúnak? Rövidek ezek a mesék, hiszen hama­rosan aludni kell, de mulat­ságosak, hogy vidámak és szépek legyenek az álmok. Minden történet főhőse egy kis nyuszi, aki bátor, furfan­gos, gyors és tettrekész, és tűzön-vizén keresztül megse­gíti bajba jutott barátait. Ló­vá teszi a rókát, megtáncol­tatja a héját, megrémíti a gonosz farkast, és mindig győzedelmeskedik. A kötet szerzőként Vázsonyi Endrét tünteti fel, aki alkotó módon használta fel J. Chandler Harris amerikai etnográfus néger népmese-gyűjteménye­it. Az illusztrátor Reich Ká­roly. "• ' V ■ . *• !■' \ Si i ^ •" A Kincskereső decemberi számáról Negyvennyolc oldal he­lyett nyolcvanoldalas ter­jedelemben, változatlan áron jelenik meg a decem­beri Kincskereső. A szer­kesztőség mintegy karácso­nyi ajándékul adja ezt a többletet tizenéves olvasói­nak. De nemcsak mennyiségben tartogat meglepetést, újdon­ságot a decemberi lapszám. Felnőtt írók és írogató gye­rekek, grafikusművészek és ifjú rajztehetségek műveiből szerkesztőd­ött­, s még a ro­vatanyagok zömét is gyere­kek írták. S, hogy miről? Elsősorban a mai gyerek­életről. Mándy Iván: A levél. Nagy Katalin: A gim­nazista. Bence János: Pár­duc a kapuban, no és Horst Bastian: Az első csók című novellái kedves, érdekes ol­vasmányok. Egy néprajzi gyűjtőmunka egyúttal be­pillantást enged a hajdani emberpalánták küszködő, nehéz, dolgos életébe is, úgy, ahogy a régi öregek el­mondták, akik némelyikét már kiskorában kitűnő orvvadásszá-halásszá ké­pezte ki" a szükség, a szegénység. Ezek mel­lé a művek mellé sora­koznak a költő- és írópalán­ták versei, történetei, me­séi, humoreszkjei. Figyelem­re méltó írások. Érdekes gondolatok a természetről, az állatokról a mai diák­életről, a gyerek—felnőtt konfliktusokról és sok egyébről. Talán néhány cím érzékeltet valamit ebből: Egy csendes, nyugodt reg­gelen, Világgá mentem, Szederszüret a szupermar­ket tetején, Kaland a fali­képben, Két beírás egy csa­pásra, Részlet „Örökké ké­szülő” c. regényemből. Fel­nőttek számára sem lesz ér­dektelen ez a gyerekíráscso­­kor: jól tükrözi ugyanis, hogyan élnek, éreznek, gon­dolkodnak, mit szeretnének a mai tizenévesek — a hol­nap felnőttjei. Természetesen a folytatá­sos indiánregény, A Sánta Bölény negyedik, befejező részét is közli decemberben a 80 oldalas Kincskereső. Oktatás Bulgáriában 1971—1975-ben a bulgá­riai technikumokban 150 000 szakembert neveltek. E kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek a következő tervidő­szakban — 1976—1980­ — előreláthatólag már 175 500 új szakembert adnak a nép­gazdaságnak. A felsőoktatás fejlődését mutatja az a tény, hogy a háború utáni első évben mintegy 26 és fél ezer diák tanult az ország főiskoláin, egyetemein, ma számuk meghaladja a 90 ezret. Bérpolitika az oktatás- és az egészségügyben Hogyan vastagszik a fizetési boríték? Adatok Bizonyos országokban az elképzelhető legnagyobb ta­pintatlanság, ha valakitől a keresete iránt érdeklődnek. Ez ellen a — nálunk egy­általán nem tisztelt — il­lemszabály ellen vétettem akkor, amikor néhány na­pon keresztül a megyei ta­nács különböző osztályain, a különféle szakszervezeti bi­zottságoknál a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bére után érdeklődtem; olya­nok zsebébe igyekeztem be­lekukkantani, akik érdeklő­déssel (felháborodással, meglepődéssel, kíváncsiság­gal és egyéb érzelmi-hangu­lati állapotban) olvasták a Népszava november 22-i cikkét, amely szerint Fejér megyében a kötelező öt százalék helyett csupán két százalékkal emelkednek a pedagógusok bérei évenként, a többit az óvatos intéz­ményvezetők visszatartják. Szemérmetlen kíváncsisá­gomban olyan bizalmas ada­tokhoz jutottam, hogy pél-Vagyis a „tartalékolt” összeg, milliós nagyságrend mellett ötezer forint, három százalék helyett kettő szá­zad százalék. Gondok A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók vala­mint a népgazdaság egyéb ágazataiban foglalkoztatot­tak közötti bérfeszültség a hetvenes évek néhány köz­ponti bérintézkedése követ­keztében csökkent. Ezek a központi intézkedések azon­ban nem oldják meg a tra­dicionálisan „rosszul fizető” megyék helyzetét, sőt az évi ötszázalékos bérfejlesztés önmagában csak növeli a megyék közti különbségeket, az országos átlagtól való lemaradás abszolút forint összegét. Ezen lehetne pél­dául úgy segíteni, hogy a pályakezdőket az intézmé­nyek egy kicsit magasabb kezdőfizetéssel veszik föl, az­dául a legkevesebbet kereső egészségügyi dolgozó bére 1750,— Ft (szóljon, akinek esetleg ennél kevesebb), s ugyanitt a legmagasabb (most egy csúnya szó követ­kezik:) „bérbeállás” 6450,— Ft. Más példa: van olyan pedagógusi bérkategória (szakoktató II. 15 és 20 év közötti gyakorlati idővel), amelyben az átlagbér te­kintetében a megyék között az első helyen állunk, de olyan is van (középiskolai tanár 3—8 év gyakorlattal), akiknél az országos átlagtól való 150,5 forintos lema­radás a megyék közti „rang­sorban” a 19. (utolsó) he­lyet eredményezi. Egyedül a Népszava-cikk igazságtar­talmára nem sikerült rá­bukkannom, mivel az idei bérfejlesztések adatai csu­pán a jövő év elején válnak értékelhetővé, a részadatok pedig erősen cáfolják az említett írás állítását. Az 1978-as és 1979-es tábláza­tokra vetve egy pillantást, megkockáztatom, hogy té­vedett a Népszava cikkírója: ő bértömegük is beszámít azután a következő évi öt százalékba, amellyel az át­menetileg kialakuló bér­­feszültségek megszüntethe­tők. Lehetne — mondom — mert nemcsak én figyelem mások borítékját, és ezt a fél vagy egy esztendőt so­kan nem bírják ki sértődés és harag nélkül. Más forrás pedig nemigen van, mert megyénkben még a mun­kaerőmozgásból felszabadult bérkeretet (nagyobb fizeté­sű dolgozó helyébe pálya­kezdő áll) is száz százalékig felhasználják. Egy másik gond az egyes intézmények közti arányta­lanságok kialakulása. Az előbbi táblázat után most a változatosság kedvéért az egészségügy területéről vé­ve a példát: a szakképzett­séget, gyakorlati időt is fi­gyelembe vevő számítások kimutatták, hogy a dunaúj­­városi Kórház-Rendelőinté­zet az egy főre jutó átlag­bérben lemaradt a megyei -központi Kórház-Rendelőin­tézet, s méginkább a móri kórház mögött. (Erre a bér­­kategóriákat is figyelembe­­véve úgynevezett regressziós függvényre azért van szük­ség, mert abszolút számok­ban éppen Dunaújvárosban a legmagasabb az átlagbér.) Az oktatásban is hasonló eltérések keletkeztek, s ezeket tartósítaná az eddig alkalmazott gyakorlat, az ötszázalékos bérfejesztés intézményekre történő le­bontása. Tervek Az adatok és a gondok is­meretében a tanácsi osztá­lyok — a szakszervezeti bi­zottságokkal egyetértésben — a jövőben eltérnek majd az egységes felosztás rend­szerétől. Ez az egészségügy­ben azt jelenti, hogy az egyes intézmények a kötele­ző bérfejlesztésre szánt öt százalékból csak 4,5 száza­lékot kapnak meg, a fel nem osztott fél százalék pe­dig az aránytalanságok csökkentését szolgálja. Itt szükséges munkaköri diffe­renciálás is, mivel a szak­dolgozók tényleges átlagbére alatta marad a korábban említett regressziós függ­vények segítségével meg­határozott egy főre jutó át­lagbérnek. Az oktatás területén 1981- ben a nagyobb területi egy­ségek (járások, városok) megkapják a részükre járó öt százalékot, s ezeken belül alakítják majd ki az ará­nyokat úgy, hogy egy-egy intézményre minimum négy, maximum hat százalék bér­­fejlesztés jusson. 1982-83- ban valószínűleg tovább fi­nomul a rendszer a területi differenciálás irányába is. A tervek között olyasmi is szerepel, mint az élet- és munkakörülmények további javítása, amit nem azért említek meg, hogy vigaszt nyújtsak a vékony borítékok tulajdonosainak, hanem mert ez is közvetlenül függ össze az átlagbérrel: csak így ér­hető el ugyanis, hogy szak­emberek jöjjenek megyénk­be, s a képesítés nélküliek aránya (akik rontják az át­lagbért) csökkenjen. Vértes J. Andor Napközi, óvodák 234 427 Alsófokú oktatási intézm. 653 612 Nevelőotthon 64 343 Szakmunkás­intézmények 129 139 Középfokú oktatási intézm. 205 047 4,97 271 004 5,01 4,98 765 147 4,97 5,00 58 036­­ 5,00 5,00 152 436 4,99 BÉRFEJLESZTÉS 1978. 1979. Ft százalék Ft százalék 4,98 198 863 4,97 összesen: 1 291 996 4,98 1 385 486 4,98 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­

Next