Fejér Megyei Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1981. JANUÁR 25 A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 6.00: Előttünk a vasárnap! 7.23: vizeink völgyében — Hernádvölgye. 8.05: Útközben. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Népdalok. 9.00: Minden versek titkai. 9.30: Andor Éva operaáriákat énekel. 10.08: Nácháború. Oláh Margit rádiójátéka. 10.57: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. 11.14: Vasárnapi koktél. 12.10: Édes anyanyelvünk. 13.00: Folklór — Faragó Vilmos írása. 13.10: Részletek Offenbach műveiből. 13.38: Rádiólexikon. 14.08: Muszorgszkijciklus vm/8. rész. 14.40: Kerekasztal-beszélgetés külföldi tudósítóinkkal gépkocsikról és autóvezetőkről. 15.12: Így láttam Bartókot. Bartókné Pásztory Dittával beszélget Bónis Ferenc. 15.58: Ádám Jenő: Menyasszonyvőlegény — magyar népdalfeldolgozások. 16.11: Csendes Don. IV. rész. Solohov regénye rádióra alkalmazva. 17.10: Metronom. 17.30: A hegedű virtuózai. 18.15: Hol volt, hol nem volt.. . 18.50: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. A Doldinger Passport a debreceni dzsessznapokon. 19.50: Isten veletek, indiánok. Gyárfás Miklós hangjátéka. 20.31: Bihari verbunkosok, Balázs Árpád nóták. 21.13: A Rádió lemezalbuma. 22.10: Sporthírek. Totó. 22.15: A rádió lemezalbuma c. műsor folytatása. 22.58: Operarészletek. 0.10: Magyar művek rézfúvósokra. PETŐFI RADIO 6.00: Népszerű muzsika koránkelőknek. 7.30: Lehotka Gábor Liszt-műveket orgonál. 8.05: Érdekességek a jövő hét műsorából. 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Fúvósesztrád. 9.30: Világvasárnap. 10.33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 11.15: Történeteim. Végh Antal. 11.45: Régi filmslágerek. 12.06: Jó ebédhez szól a nóta. 13.03: Adj egy falat aranyfalat. Derera Mihály mesejátéka. 14.04: Híres előadók albuma. Nat King Cole énekel. 14.33: Táskarádió. 15.30: Mesék és emberek. 16.00: Suppé operettdalaiból. 16.39: Slágerek mindenkinek. 17.35: A vasárnap sportja. Totó. 17.55: Mit üzen a Rádió? 18.33: Kapcsoljuk a Pataky István Művelődési Központot „Röpülj páva. . .!” VII. elődöntő. 19.40: A világlíra gyöngyszemei. Mohai Eminescu. 19.50: Külföldi táncdalok. 20.33: Sporthírek. Totó. 20.38: Társalgó. 22.35: Julie Andrews zenés játékfelvételeiből. 23.10: Téléji muzsika. Könynyűzene éjfélig. .. MOSOK 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. 7.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. 8.11: Hamari Júlia és Nikola Gruzejev operaáriákat énekel. 8.53: Beethoven kamarazenéjéből. 10.10: Új Zenei Újság. 11.06: Zenekari muzsika. 12.55: Kis magyar néprajz. 13.05: A Juilliard vonósnégyes játszik. 14.02: Rádiószínház. A hóember. Major Nándor rádiójátéka. 14.40: Opera-művészlemezek. 15.30: Peter és Gordon énekel. 16.00: Artur Rubinstein Chopin-műveket zongorázik. 16.42: Berlioz: Faust elkárhozása. 18.45: A magyar széppróza századai 148. rész. 19.03: Gregor József operaáriákat énekel. 19.20: Biztató kísérletek — riport. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Wanda Wilkomirska hegedűestje. Közben: 20.15: Pillantás a nagyvilágba. 20.35: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.10: Töltsön egy órát kedvenceivel. 22.10: Operaáriák. 22.37: Napköve — Octavio Paz költeményei. 23.05: A Cambridge-i Királyi Kollégium énekkara Tallis-műveket énekel. BUDAPEST TV 1 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 8.05: Mindenki iskolája. Matematika. Ami nem mérhető, azt tedd mérhetővé. (Ism.) 8.40: Fizika. Fizikus szemmel. (Ism.) 9.10: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás. 1. Prim kíváncsi. NSZK rajzfilmsorozat. 2. rész: A rágógumi. (Sz) 2. Dominó. NDK bábfilm. 9.20: Tau bácsi. Csehszlovák gyermekfilmsorozat. 4. rész: Tau bácsi és egy vasárnap. (Sz) 10.00: Hírek. 10.05: Vitéz László és a többiek. Kemény Henrik, a Népművészet mestere ezúttal a Borbélysegéd és a Vizes kislány című vásári bábjátékot mutatja be. (Ism.) (Sz) 10.30: Varázsló muzsika. Az Országos Filharmónia hangversenye kisiskolásoknak. Közvetítés a Zeneakadémia nagyterméből, felvételről. (Sz) 11.30: Mándy Iván: Csutak a mikrofon előtt. Tv-játék gyerekeknek. Ill. rész. (Sz) (Ism.) 13.50: Nótaszó. (Sz) 14.10: Keleti Mártonsorozat. Gyárfás Miklós: Komédia a tetőn. Tv-film. (Ism.) 15.55: Reklám. 15.00: Műsorainkat ajánljuk. (Sz) 15.25: Kalendárium. 16.25: Focifarsang. Nemzetközi női, serdülő és öregfiúk teremlabdarúgó-torna . Közvetítés Miskolcról. (Sz)Az adást átveszi a Csehszlovák Televízió) 18.20: Tv-mozaik. Rövidfilm-öszszeállítás. 18.30: Reklám. (Sz) 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (Sz) 18.45: Esti mese. (SZ) 19.00: A HÉT (Sz) 20.00: Hírek, sporthírek. 20.10: Októberi vasárnap. Magyar film. 21.45: Kapcsoltam. Társasjáték. (Sz) 22.25: Rockpalota. Helyszíni közvetítés az Esseni Rockpalastból, felvételről. (Sz) 23.15: Hírek, totóeredmények. OSZTRÁK TV I 11.15: Az ORF koncertje. 12.25: Könyv a gyermekek kezében. 15.05: Nincs holnap! Film. 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsorozat. 17.40: Jó éjszakát gyerekek. 17.45: Idősek klubja. 18.30: A MI különkiadása. 19.0: Vasárnapi osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sporthírek. 20.15: Ki örököl a nagypapa után? Tv-film. 21.40: Hírek. OSZTRÁK TV II 9.55: Síversenyek közvetítése Wengenből. 17.15: Semmi sem szent. Filmvígjáték. 18.30: Okay. Ifjúságimagazin. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Heti körkép. 20.15: Maskarádé. Film. 22.05: Sporthírek. 22.20: Charlie Chan Renoban. Bűnügyi film. 23.30: Hírek. BELGRÁD TV 1 9.00: Barázda — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: A reggelről ismerni meg a napot — gyermekműsor. 11.30: Népi muzsika. 12.00: Földművelőknek. 13.00: A tudás — vagyon. 14.05: Pro et kontra. 14.35: Film gyermekeknek. 15.50: Vasárnap délután. 19.00: Miki egér csapata. 19.27: Ma este. 20.00: Nagy város — tv-játéksorozat. 21.20: Dokumentumműsor. 22.10: Sportszemle. BELGRÁD TV II 16.15: Kosárlabda (nők): Jezice— Monting (Közv.) 16.35: Wengen: Síversenyek, műlesiklás, (felv.) 17.35: Kézilabda: Kolinska Slovan—Barcelona. 19.00: Iskolai műsor. 19.55: Ma este. 20.00: Zenei műsor. 21.00: Huszonnégy óra. 21.25: Csak emberek — jugoszláv játékfilm. ___________________________Művelődéspolitika_________________________ Amatőr képző- és iparművészet Pályázati felhívás A SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztálya, a KISZ KB kulturális osztálya, a Népművelési Intézet, az Amatőr Képzőművészeti Tanács, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa, a Borsod-Abaúj -Zemplén me- gyei Tanács, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ és a Fővárosi Művelődési Ház 1981. június 6—– Miskolcon, a diósgyőri Vasas Művelődési Központban országos amatőr képző- és iparművészeti kiállítást és találkozót rendez. A kiállítás és találkozó célja, hogy átfogó képet adjon az amatőr képző- és iparművészeti mozgalom helyzetéről, az elmúlt időszak változásairól; országos szinten bemutatkozási fórumot biztosítson az amatőr képző- és iparművészek számára, bemutassa az elmúlt három évben készített színvonalas alkotásokat, szakmai tanácskozáson konzultációs lehetőséget nyújtson a mozgalom tagjai részére. Az országos kiállításon részt vehet minden amatőr képző- és iparművész szakkör, alkotócsoport, egyéni amatőr képző- és iparművész. Tizenöt éven aluliak csak abban az esetben vehetnek részt a pályázaton, ha szakkörben tevékenykednek. A pályázatra az utóbbi három évben készült munkák küldhetők be, az alábbi kategóriákban: festmény, grafika, szobor, kisplasztika; iparművészeti munkák; környezzetalakítási tervek, makettek és ezekről készült fotók; vizuális kísérletek dokumentációi. A szakköri tagok és egyéni alkotók személyenként és kategóriánként legfeljebb 3 darab, a szakkörök kollektíván legfeljebb 30 alkotással pályázhatnak. Az egyéni alkotók és alkotócsoportok a pályázaton való részvételi szándékukat 1981. január 30-ig a Megyei Művelődési Központban jelezzék! A válogatott művekből kiállítást rendeznek. Az országos kiállításon és a találkozón való részvételre, valamint a legjobb alkotások díjazására az országos szakmai zsűri tesz javaslatot. TIT-munka a bicskei járásban A TIT Bicskei Járási Szervezete elkészítette 1980. évi számvetését. A tervezett ismeretterjesztő munkát általában tartalmasan, változatos tematikával, a művelődéspolitikai és módszertani követelményeknek megfelelően sikerült megvalósítani. A közművelődési, közoktatási intézmények, társadalmi szervek, igényesebb gazdaságok (bicskei, csákvári, mányi termelőszövetkezetek, Csákvári Állami Gazdaság, illetve Bicskei Járás Áfész), nagyobb ipari üzemek eredményesen kipróbáltak több kötött és kötetlen beszélgetésre, közreműködésre ösztönző formát. A jó együttműködés eredménye, hogy a járás területén 450 ismeretterjesztő előadást szerveztek. Ezen belül, a társadalomtudományihoz viszonyítva — különösen az egészségügyi és mezőgazdasági témakörökkel — javult a természettudományi rendezvények száma is. A járási elnökség, a rendező szervek igényes egyetértésével, a következő ismeretterjesztő időszakban szeretne további segítséget adni a világnézeti, a gazdasági, a termelési és erkölcsi kérdések megbeszéléséhez, áttekintéséhez. Emberek, közösségek, vagy egyes rétegek érdeklődésének megfelelően, a közművelődési eszközökkel tervezik a szakmai képzés segítségét, a műszaki, technikai, mezőgazdasági műveltség terjesztését, illetve a helyi gazdasági ismeretek, termelési mutatók áttekintését. A közművelődési intézmények elsősorban a tudományos világnézeti neveléshez kérnek jól felkészült előadókat. A gazdaságok a termelési intézkedések, a társadalmi és egyéni érdekek összefüggéseinek tudatosítását tartják nagyon fontosnak. A múlt év tapasztalata alapján nagyobb figyelmet fordítanak a közgazdasági és jogi ismeretek terjesztésére, a népgazdasági szemlélet fejlesztésére. Ismeretterjesztő irányelv a szocialista magatartásra és hazafiságra nevelés, amit jól kihasználhatnak a kis közösségek klubszerű foglalkozásain. Tudatosan, tervszerűen készülnek a honvédelmi nevelésre, a polgári védelmi tájékoztatásokra, a művészeti előadásokra, az irodalmi művek terjesztésére, a honismereti munka megszerettetésére. Az éves feladatok megvalósítását máris megkezdte a TIT bicskei szervezete, de nem egyedül, hanem több intézmény, társadalmi közösség, gazdasági egység és vállalkozó kedvű előadói közösség segítségével. Urbán László Iskolakörzetesítés - utórezgésekkel Igény és aggodalom Az életnek tanító iskolát mintegy évtizedes válaszút elé állította a jelen társadalmi igénye. Szakítania kellett a népiskolai hagyományokkal, ha azt akarta, hogy a mai gazdaság és a mai társadalom követelményeinek megfeleljen a tanítása. A szétaprózódott iskolahálózat szellemi erejének összefogására egyetlen út kínálkozott: az iskolakörzetesítés. Fél évtizedes erőfeszítés nyomán így összegezhető az eredmény: A körzetesítés lehetővé tette a szakrendszerű oktatás teljessé tételét. A községi tanácsok területén zömmel működik egy vagy több osztott felső tagozatú általános iskola. A körzeti központok többsége biztosítani tudja a városhoz hasonló tanulási feltételeket. Megnyugtatóan hangzik a körzetesítés eme summázata. A szülők és pedagógusok elégedetten vehetik tudomásul: a gyermekek tanulása aligha sínyli meg azt a hátrányt, hogy esetleg apró faluban születtek. A körzeti iskolákban szakképzett pedagógusok tanítják okos szóval, okos taneszközökkel. Jó ügy, jó törekvés volt tehát az iskolakörzetek kialakítása. Ám, hogy az ezzel járó munka, az ezzel járó erőfeszítés minden szempontból megfelelő lett volna? — arra nem lehet egyértelmű igennel válaszolni. Az iskolabuszok botlásai Hogy miért? Először is: az iskolakörzetesítés nem kizárólag pedagógiai kérdés. Sokkal inkább a falusi társadalmat érintő életmódbeli, kulturális, utazási, emberi (érzelmi), gyermeknevelési kérdéskomplexum. A szülők többsége — még ha ésszel meg is érti — fájlalja a falusi iskola megszűnését. Évszázados hagyomány, anyaiapai emlék fűzi hozzá. És ami most, szülőként éveken át élteti a fájdalmat: a naponta utazó gyermek féltése. A megyei fórumokon, falunapokon, gyakran szóba került a körzetesítés nyomán született szülői aggodalom. Egy tanácstag a szülők közhangulatát a tsz-szervezés után kialakult gazdai aggodalomhoz hasonlította, mondván: a központi iskolának is bizonyítania kell a maga előnyét, mint annak idején a téesznek! Csakhogy az iskolai produktum nehezen mérhető. Itt későn érik be a „tiszta búza”, nem az osztályzatokban — inkább a felnőtt (dolgozó ifjú) felkészültségében, emberi adottságaiban tapintható. Mi az, amivel már most megnyugtathatjuk a szülőket? Az egyik az iskolabuszok óramű-pontosságú járata, a másik a napköziotthonok fejlesztése, elsődlegesen a bejáró tanulókat istápolandó. A falugyűlések visszatérő panasza az utazás körülménye. Jóllehet a Volán együttműködik a megyei vezetéssel az iskolások utaztatásában, ám menetközben mindig akadnak újabb és újabb fennakadások a közlekedésben, olykor az időjárás, olykor a technika vagy a gépkocsivezető hibájából. Sajnos, az utazás ostora a gyermekeket sújtja, nem csoda tehát, ha a szülő (akinek minden iskolai „tudománynál fontosabb a gyereke!) az egész körzetesítésből elsősorban az utazás nyűgét érzi. S minthogy a megyékben több ezer általános iskolás utazik, a buszjáratok pontossága és viszonylagos kényelme nem közömbös sem az iskola, sem a szülő számára. A napközi meg az otthon A körzetesítés másik érzékeny pontja a napközis ellátás. A kérdés az: a járások és a városkörnyéki községek bejáró tanulói mennyiben élveznek elsőséget a napközibe való felvételnél? Vannak települések, ahol sokallják a napközis étkeztetés költségét a szülők, ezért nem igénylik gyerekeik számára. Vajon tudják-e, hogy a napközis gondozás egyik fő értéke a felügyelet melletti tanulás? A felkészítés a másnapi iskolára. Sajnos, gyakran azok a gyermekek maradnak ki a napköziből, akik legjobban rá lennének szorulva a segítő-tanításra. Vannak ugyan a napközinek másfajta ellenzői is. Milyen indokkal? Ki azzal, hogy a gyerekek ugyanabban a tanteremben „napköziznek”, ahol napközben tanulnak, olykor már utálják a termet is, ki meg azzal, hogy a pedagógus csak a rendre vigyáz, nem tanítja a gyereket. Mindezek részigazságok. Olyan gondok, illetve aggodalmak, melyeket a jobb iskoláztatás, a jobb nevelés igénye szült. Még szakemberek is felvetik, hogy a szakavatott oktatás ugyan egyértelműen a körzetesítés mellett szól, de nem tudjuk, hogy a falu, a család „mikroklímájából” reggel héttől este hatig kiszakított gyermek személyisége vajon nem sínyli-e meg a zaklatottabb iskolás évek terhét? Különösen vonatkozik ez az alsó tagozatosokra. Az aggodalmak jogosak. Ám az igény a szakrendszerű tanításra — jog és követelmény egyszerre. A megoldás útja nem a visszalépés, hanem az előrelépés. Vagyis: a körzetesítés — olyan igénynyel, hogy az utazás, a napközis élet körülményeit napról napra jobbá, emberibbé tesszük. Kell-e „lámpás” a villanyfénynél? Az iskolakörzetesítés érzékenyen érinti az apró falvak kulturális életét. Egy falusi asszony mondta pár éve: nem is falu az, ahol nincs se pap, se tanító. Valóban, a hagyományos faluképhez hozzátartozott mind a lélek, mind az ész pásztora. Természetesen az új faluképből sem hiányozhat a tanító. Kit afféle „lámpásként” őriz az emlékezet. Valamiféle „tanító” (nevezzék bár népművelőnek, agronómusnak, pedagógusnak, orvosnak), vagy valamiféle kulturális intézmény (nevezzék bár könyvtárnak, klubnak vagy egyébnek) maradjon meg az iskoláját veszetett apró falvakban. A megyei körzetesítési program, ahol lehetett, számolt ezzel: néhol az alsó-, meg a felső tagozaton osztozott két falu, néhol meg óvodát létesítettek a megszűnt iskola helyett. Mégis sok településen — az apró falvakban — nincsen sem iskola, sem óvoda. Ezek jövőjét az idő meg a településfejlesztési program alakítja majd, kulturális közéletét a (szintén megújuló) művelődési hálózat hivatott istápolni. Az egységes művelődéspolitika egyelőre azt hangoztatja: erősíteni kell a központi iskola kisugárzó hatását az egész körzetre. Az oktatási intézmény nélkül maradt falvak kulturális életében a központi iskola pedagógusai mellett kapjon szerepet a helyben lakó nyugdíjas pedagógus, az agrárértelmiség, az orvos. Valamennyi értelmiségi, aki falun él. A körzetesítés szülte gondok és aggodalmak nem kérdőjelezik meg lényegében a központi iskolák létrehozásának helyességét. Csupán arra köteleznek, hogy — a pedagógiai szempontok érvényesítésén túl — a körzeti iskoláztatás teljes életmenetét szem előtt tartva fejleszszük tovább. Olyan formán, hogy se a tanítás, se a gyerek, sea szülői érzés ne sérüljön meg. Balogh Ödön Kvircedli a móri farsangon Néprajzi kutatóutam során a Vértes legnagyobb német nemzetiségi településén, Móron Brumbauer Józsefné Árki utcai házába pontosan akkor érkeztem, amikor az idős asszony különleges ünnepi sütemény, a kvircedli készítéséhez kezdett. A kvircedli régi receptjét így mondta el nekem: „Minden tojáshoz 3 kanál cukrot számítok. Például 7 tojáshoz 21 kanál cukrot teszek. Ezt legalább egy óra hosszáig keverem, majd egy salakálit és annyi lisztet teszek hozzá, amennyit a tészta felvesz. A tésztának nem szabad nagyon keménynek lennie, mert akkor kemény lesz a kvircedli. A kiszaggatás után egész éjjel száradni hagyom, aztán másnap megsütöm.” A kvircedli-készítésről sikerült fotósorozatot készíteni, és a munkát jól megfigyelni. Brumbauer Józsefné a régi ház első szobájában dolgozott. A tészta kikeverése, összeállítása után liszttel hintette be a gyúródeszkát, majd a kis vájdlingból a gyúródeszkára tette a tésztát. A deszkán még egy kicsit meggyúrta, majd félujjnyi vastagra kisodorta. Ezután lisztbe mártotta a kvircedli-minta (Kwiezetmodl) egyik oldalát, és sűrűn egymásután a tésztára nyomkodta, majd a minta nagyságának megfelelő darabokra vagdalta a tésztát. Az asztal előtt mgasan felvetett ágyra fehér abroszt terített, erre széles pengéjű nagykéssel egyenként hordta a kiszaggatott, nyers kvircedlit. A tészta itt száradt másnap reggelig, amikor lassú tűzön megsütötte. Brumbauer Józsefné régi, fából készült kvircedli-mintájának oldalaira hal(Fisch), baba- (Puppi), rózsa(Rosen) és virág- (Blume) mintát faragtak. A „módilt” évtizedek óta, ma is igen gyakran használja, ezért meg sem kíséreltem, hogy azt megszerezzem tőle a székesfehérvári István király Múzeum néprajzi gyűjteményének. Segítségével a közelben lakó Mergl Ferencék kvircedli-mintája került a múzeumba. Ennek egyik oldalán rozmaringminta (Rosmarie), a másikon a tulajdonos MF monogramja, továbbá kereszt és virág látható. A kvircedli kifejezetten ünnepi sütemény Móron. Nemcsak karácsonyra, hanem farsangra, lakodalomra is sütik. A lakodalomra készült, feldíszített, nyúl alakú torta szájába is egy kvircedli kerül. Jó móri borba mártogatva az asszonyoknak is kedvelt lakodalmi csemegéje. Mivel hasonló figurális ünnepi sütemények Németország és Ausztria sok vidékén ismeretesek, ezért nyilvánvaló, hogy a kvircedlikészítés hagyományát még a XVIII. század közepén Németországból hozta magával a Mórra települő lakosság. Figyelemre méltó, hogy ezt a hagyományt az elmúlt két és fél évszázad során megőrizték, és ma is ragaszkodnak hozzá. Tavaly májusban Pusztavámon a nemzetiségi napon az elárusító sátraknál nemcsak mézeskalácsot és törökmézet, hanem kvircedlit is kínáltak ... Lukács László néprajzos muzeológus