Fejér Megyei Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO . 8.27: Eltérő szemléletű nyelvtanok. Az Iskolarádió műsora. 8.57: Csajkovszkij: III. szimfónia. 9.43: Kis magyar néprajz. 9.48: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Szerpentin. 11.35: Joan Sutherland operettdalokat énekel. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Bányász a háztájiban — Riport. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.15: Olasz madrigálok. 14.30: Irodalmi rejtvényműsor. 15.10: A doromb — Tari Lujza műsora. 15.24: MR 10—14. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: Filmzene. 16.27: Magyar előadóművészek. Tokody Hana énekel. 17.07: Eco-mix. Gazdasági mindenféle. 17.32: Szőnyi Erzsébet: Népdalkantáta. 17.43: Mozart: A-dúr hegedűverseny K. 219. 18.15: Hol volt, hol nem volt. 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Kilátó. 20.00: Örökzöld dallamok. 21.00: Népzenekedvelőknek. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rose Rampton operaáriákat énekel. 22.45: Személyiség és kultúra. 23.00: A Bolzano trió játszik. 0.10: Ábrahám Pál operettjeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A KISZ Művészegyüttes Énekkara énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.23: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.38: A stúdió i1 műsorából. 10.00: Zenedélelőtt. 11. 30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Európa elrablása — jegyzet. 13.30: Labirintus. 14.00: Kapcsoljuk a 22- es stúdiót. Kiss Gyula Chopin mazurkákat zongorázik. 14.15: Verbunkosok. 14.35: Slágermúzeum. 15.25: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. 16.00: Mindenki iskolája. 16.33: Útközben. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak! Komjáthy György kívánságműsora. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Daloló muzsikáló tájak. 18.57: Operettfinálék. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Fiatalok a seregben. 21.25: Válogatott felvételek. 22.30: Nóták. 23.15: Gyulai Gaál János szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Haydn kamarazenéjéből. 10.06: Puccini: Bohémélet. Négyfelvonásos opera. 11.59: Szimfonikus zene. 14.00: Az ifjúság — Füst Milán, Illyés Gyula és Vas István versei. 14.15: Híres előadóművészek Bach-felvételeiből. 15.23: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Verdi-operakórusokat énekel. 15.59: Az új magyar zene a Rádióban a közönség és a kritikusok 1980. évi díjáért — XII/8. rész. 16.50: öt földrész zenéje. Malaysia. 17.00: A véges végtelen. Válasszuk a valószínűbbet! 17.30: A popzene híres szerzőpárjai. Howard Greenfield — Neil Sedaka. 18.15: Régi zene — régi hangszerekkel. 19.05: Kórusművek. 19.40: Kapcsoljuk a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termét — Brahmsest. Közben: 20.25: Külföldi tudósoké a szó. 20.40: ,,. . .zörögnek láncaim és fegyvereim”. Kassák Lajos versei. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: Operaáriák. 21.50: A St. Martinin-the-Fields-i kamarazenekar felvételeiből. BUDAPEST TV I 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 9.05: Iskolatv. Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) Az állatok szaporodása és egyedfejlődése. 9.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) Szórakaténusz. Kecske mondja, mek, mek, mek (Sz) 9.50: Delta. Tudományos híradó. (Ism.) (Sz) 10.15: Charlie angyalai. Amerikai bűnügyi filmsorozat. A mexikói kapcsolat. (Ism.) (Sz) 11.05: Yehudi Menuhin. Portréfilm. (Ism.) (Sz) 11.45: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. (Ism.) 12.15: „A költészet fája életem. ..” válogatás Petőfi Sándor verseiből. VI/6. rész. (Ism.) (Sz) 14.00: Iskola-tv. Magyar nyelv. (Ism.) (Sz) 14.20: Élővilág. (Ism.) 14.50: Patyomkin páncélos. Szovjet film. (A film megtekintését a január 28-i és 29-i Kamera adásokhoz ajánljuk). 16.10: Gólyavári esték. A nemesek országa — a középkori Magyarország — II. rész. (Sz) 16.45: Hírek. 16.50: Ellery Queen. Amerikai bűnügyi filmsorozat. A fáraó átka. (Sz) 17.40: Kertünk — udvarunk. Riportműsor. 18.05: Reklám. 18.15: Életemet visszaélni nem bánnám. Riportfilm. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 1. (Sz) 20.00: Jogi esetek. 20.40: Szép Szó. A Televízió irodalmi folyóirata. 21.40: Szuperbola. (Ism.) (Sz) 22.20: Tv-híradó 3. (Sz) BUDAPEST TV II 17.00: Székesfehérvári Volán— Skalica. (Csehszlovákia) Volán Kupa nemzetközi jégkorongmérkőzés. Közvetítés Székesfehérvárról. A H. szünetben: Sportmozi. (Sz) 19.15: Séta vidám állatok között. Francia kisfilm. (Sz) 19.30: Tv-híradó 1. (Sz) 20.00: Weiner emlékére (Sz) Weiner Leó halálának 20. évfordulójára emlékezünk. 20.30: Autó-motor sport. A TV technikai magazinja. (Sz) 20.50: Tv-híradó 2. (Sz) 21.10: Századunk. Dokumentumműsor-sorozat. Diplomaták. (Ism.) OSZTRÁK TV 1 9.05: Kicsinyek műsora. 9.35: Francia nyelvlecke. 10.05: Iskolatv. 10.35: Az orvos lázadása. Film. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Wickie és az erős emberek. Filmsorozat. ,,A sirályok szigetén”. 17.55: Jó éjszakát, gyerekek! 18.00: Boldog születésnap. Film. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Cicababák. Filmkomédia. 21.50: Hírek. OSZTRÁK TV II 18.00: Ország és emberek. 18.30: Az úton — Ausztriában. 19.00: Egy lány a világűrből. Filmsorozat. (12.) ,,A magányos robot”. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Centrál kávéház. 21.05: Modern világ. Filmsorozat. (1.) 22.20: Therese Raquin. Filmdráma. 23.55: Hírek. BELGRÁD TV . 17.10: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.45: Májusi játékok. Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató időköz. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szabad szerda. 21.15: Dokumentumműsor. 22.15: Popzene. BELGRÁD TV II 18.45: Jégkorong. Jesenice—Olimpia (Közvetítés) 19.55: Ma este. 20.00: Egy iskolaév. Olasz tvdráma. 21.05: Huszonnégy óra. 21.10: Zágrábi krónika. 21.25: Válogatás az iskola-tv műsorából. SZLOVÁK TV 1 8.55: Hírek. 9.00: Gyermekműsor. 9.25: Lesállás. Cseh film. (Ism.) 10.55: A hét könyvei. 11.00: Orosz nyelvtanfolyam. 13. lecke. 11.20: Farsang a Zobor alatt. (Ism.) 11.55: Matematika mindenkinek. 12.35: Hírek. 15.50: Hírek. 15.55: Iskola-tv. 16.05: Beszél németül? 20. lecke. 16.35: A kulturális nevelő tevékenység új formái. 17.15: Szakmunkástanulók műsora. 17.45: Autósok,motorosok. Magazin. 18.15: Katonák műsora. 18.30: Esti mese. 18.40: A hét könyvei. 18.45: Ki a bűnös? Bírósági tárgyalás, felvételről. 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mindig ott esik, ahol mindig nedves. Francia film. 21.45: Ez történt 24 óra alatt. 22.00: Ki a bűnös? ítélethirdetés. 22.40: Jolanda Hernandez áriákat énekel. 23.00: Hírek. SZLOVÁK TV II 17.40: Hírek. 17.55: Tatjana Lenkova-Nurova zongorázik. 18.20: Vetélkedő. 2. rész. 19.10: A rendőrség naplójából. 19.20: Tv-torna. 19.25: Pár perc könnyűzene. 19.35: A Duna 1980-ban. Dokumentumfilm. 21.00: A hét könyvei. 21.05: A Spitzbergákon. Rövidfilm. 21.15: Időszerű események. 21.45: Próbafelvétel. Lengyel film. Kis magyar művészettörténet Új kötetekkel gyarapodott az 1976-ban indult Képzőművészeti zsebkönyvtár című sorozat, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának könyvfüzére. Dercsényi Dezső és Zádor Anna könyve, a Kis magyar művészettörténet a honfoglalás korától a XIX. század végéig tekinti át a hazai művészet fejlődését. Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete című kétkötetes munkájában nemcsak a már viszonylag bőségesen ismertetett európai építészet történetét dolgozza fel, hanem képet ad az amerikai kontinens és Ázsia építőművészetéről is, amely eddig többnyire kívül esett a hasonló témájú könyvek érdeklődésén. A két kötetben mintegy 100 ábra és alaprajz, valamint több mint 200 fénykép segíti a tanulmány jobb megértését. A sorozat a kiadó tervei szerint ez évben további két kötettel gyarapodik. Baktay Ervin: India művészete című műve 1958-ban jelent meg először, s ezúttal két kötetben lát napvilágot, változatlan szöveggel és némileg felfrissített képanyaggal mintegy 400 reprodukcióval. Már nyomdába került A kerámiaművészet kezdetei című könyv kézirata is, amely Domanovszky György művészettörténész és néprajzkutató munkája. (MTI) A nők csalfasága avagy az I’ jelzőrendszer Dunaújvárosi premier Feministáknak (nőszövetség, nőbizottság, nővédő liga stb.) nem ajánlom a dunaújvárosi Bemutatószínpad legújabb produktumát, mindenki másnak igen. Vagy hát a jó ég tudja: még feministáknak is. Amiért őket óvnám, az a szerzők eredeti véleménye a szebbik nemről, a rendező és a színészek kezében némiképp átalakult a matéria. Caius Petronius a Stavriconban Ephesus legszemérmesebb asszonyáról bizonyítja be, hogy költözzön bár a férje után a kriptába, marcangolja körömmel az arcát, azért csak asszony, aki a férfiszónak, férfitestnek még férje teteme mellett sem tud ellenállni,sőt, az élő új szerelemért a halott férjet is képes föláldozni. Karinthy Frigyes Júlia és Juliska című tréfájában a nők kiismerhetetlenségét (no meg csalfaságát) állítja elénk, az asszony — eszerint a tréfa szerint — olyan, mint egy tükör, mindenki önmagát látja benne, amikor belenéz. Ennyit a nőkről, illetve ennyit a két anektoda-tréfa horderejű írásműről, amely irodalmi alapanyagát képezi a Bemutatószínpad idei első premierjének. Az az eferoszi özvegy, amit a Bemutatószínpad előbb a Gide díjáért Arezzóban, majd most hétfőn már a Karinthy egyfelvonásossal együtt Dunaújvárosban bemutatott, természetesen messze van Néró császár ceremóniamesterének (arbiter elegantie) Satyriconjától, ezt az anekdotát Christopher Fry az élet dicsőítésére írta át, az ő költői nyelvén már a feministák sem akadhatnak fenn, a darab nem a csalfaságról, hanem a szerelem diadaláról szól. Hubay Miklós pedig, akinek nem kerülte el a figyelmét az az életrajzi apróság sem, hogy Caius Petronius Arbiter ereit fölvágva fejezte be a Piso összeesküvés előtt még oly népszerű pályafutását, ehhez az anekdotádhoz olyan keretjátékot költött, amelyben maga a ceremóniamester vállal szerepet (a halott férj szerepét) egy római társulatnál, s így adják elő a császár kedvtelésére szánt darabot. A Hubay—Fry kompozíció azután magasan fölibe kerekedett az anekdotának, többrétegű tragikomédiává csavarodott Valló Péter (a rendező) kezei között, amelyben, végignevetve a játékot, elkomorodunk a végén, s elfelejtve Efezoszt, rájövünk, hogy itt már a művészi hitelesség a dráma tárgya. Szinte szégyenkeznünk kell, hiszen, ha a szerző belehal az előadásba, akkor mindaz, amin mi nevettünk, ripacskodás volt, amit holtjátéknak éreztünk (mert nem szólt közbe a szerző), az volt a lényeg, s ebben az értékelésben újra lejátszszuk magunknak a tréfát, a rendező megteremti azt, amit oly ritkán sikerül a színházban: a nézőben tovább él a darab. A Júlia és Juliskához (az imént) a csalfaságon keresztül kapcsoltuk az efezoszi özvegyet. Na, de ha Petronius Valló kezei között átalakult, akkor a Karinthytól is ezt kell várnunk. Ebben is jókat kacagunk az erősebb nem gyengeségén, míg csak felénk nem villan egy tükör, amelyben nincs időnk szemügyre vennünk magunkat, máris összetörik. Ebből a tréfából, az önismeret, illetve — általánosabban — az emberismeret témavilágába kalandozhatunk el a darab utóéletében, egy olyan kérdéskörbe, amelyet Karinthy még csak nem is érintett, ez a színház mégis elénk hozta. Lukács György, amikor szükségesnek érezte, hogy a pavlovi első és második jelzőrendszer közé illessze az úgynevezett 1’ jelzőrendszert, akkor éppen az emberismeretet hozta föl olyan jellemző példaként, amely túllép a föltételes reflexeken, de mégsem sorolható a beszéd által kifejezhető dolgok közé. Ennek az 1’ jelzőrendszernek a lukácsi esztétikában a művészet az adekvát megfelelője. Esetünkben a színművészet. Mert ezúttal tipikusan olyan előadást láttunk, amelynél az irodalom — mint másik művészeti ág — kevesebb értéket képvisel a látott produkciónál. A rendező az alapanyaghoz hozzákeverte ötleteit, a bővérű színészi teljesítményt is, így jött létre az új csoda, a remek színházi este. Szegedi Erikának mindkét egyfelvonásosban húsból és vérből teremtett asszonyt kellett eljátszania, s ezekben a szerepekben rendkívül jól érezte magát. Az efezoszi özvegy szolgálóleányát — elvégre a premier Arezzót és a szakmai főpróbát is beleszámítva már harmadik előadást jelentett — már teljesen érett megformálásban alakítja, a Júlia és Juliska bonyolultabb kettős szerepkörében a bemutatón még nem éreztük a teljes átalakulást, alkalmazkodást, felemás viselkedést, hölgyismerőseink körében szerzett tapasztalataink azt súgják, hogy erőteljesebb is lehet a nők Janus-arca. Tóth Éva rendkívül szórakoztató karakterfigurát faragott a második egyfelvonásos pincérlányából. A Christopher Fry szöveget pontosan értelmezve úgy vált bánatos özvegyből élni akaró szerelmessé, hogy egy pillanatig sem hagyott bennünk kétséget a bánat őszintesége, a szerelem tisztessége felől. A nehéz (és a poénok másokra osztása miatt kicsit hálátlannak is nevezhető) főszerepben akkor is tökéletes alakítást tudott nyújtani, amikor a szerző közbeszólásai miatt a civil színésznőt kellett megformálnia. Bács Ferenc maga Buster Keaton. „Pléhpofa” — mondja róla, mint szerzőről, Tahi Tóth, a római társulat igazgatója, és valóban zseniális, ahogy az akadékoskodó szerző a poénjain harsányan kacagó közönségről nem vesz tudomást. A műalkotásra félszegen felvigyázó szerző után egy kemény élvezeteket kedvelő nőtiprót alakít a Júlia és Juliskában, s ebben már az előbbi színészi erényt önfegyelemnek kell neveznünk, minden harsányság nélkül fogadtatja el velünk ezt a harsány figurát. Tahi Tóth László viszont harsányan indítja az estét, mint színigazgató, kissé ripacskodva konferálja be a darabot, de ennek oka, hogy legyen miért aggódnia a szerzőnek. S bár ez a művészetért aggódó Petroniusnak nyilván nem tetszik, remekül játssza ki a poénokat, pompásan szórakoztatja a közönséget. A Karinthydarabban a líraibb férfiszerep jut neki (alkatilag tán fordított szereposztás lett volna logikus, de Valló nyilván már ebben is az emberismeretről kívánt szólni) és Tahi Tóth László tejiróként is tökéletes alakítást nyújt. Valló Péter az értelmezésen kívül a játékban is részt vesz, a színészi munkával egy sorba kívánkoznak azok az ötletek — az átlátszó szarkofág, s a vele (rajta) űzött móka; a csipketerítők a kávéházi foteleken; a katona fölszerelése; az első rész zenéje, a második gramafonja stb. —, amelyek késleltetik a komédia átfordulását tragikomédiává (tragédiává), megengedik a nézőnek, hogy amíg ott ül, könnyei potyogjanak a nevetéstől, elég ha akkor kezd el morfondírozni az egészen, amikor hazaindul... Így azután, ha nem morfondírozik, akkor is jól szórakozott. Vértes J. Andor Júlia és Juliska: Bács Ferenc, Tóth Éva, Tahi Tóth László Júlia és Juliska: Szegedi Erika és Tahi Tóth László Az efezoszi özvegy címszerepében Tóth Éva