Fejér Megyei Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO . 8.27: Eltérő szemléletű nyelvta­nok. Az Iskolarádió műsora. 8.57: Csajkovszkij: III. szimfónia. 9.43: Kis magyar néprajz. 9.48: Tar­ka mese, kis mese. 10.05: Diák­félóra. 10.35: Szerpentin. 11.35: Joan Sutherland operettdalokat énekel. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Bányász a háztájiban — Riport. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.15: Olasz madrigálok. 14.30: Irodalmi rejt­vényműsor. 15.10: A doromb — Tari Lujza műsora. 15.24: MR 10—14. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: Filmzene. 16.27: Magyar előadóművészek. Tokody Hana énekel. 17.07: Eco-mix. Gazdasá­gi mindenféle. 17.32: Szőnyi Er­zsébet: Népdalkantáta. 17.43: Mo­zart: A-dúr hegedűverseny K. 219. 18.15: Hol volt, hol nem volt. 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Kilátó. 20.00: Örökzöld dallamok. 21.00: Népzenekedvelőknek. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rose Ramp­ton operaáriákat énekel. 22.45: Személyiség és kultúra. 23.00: A Bolzano trió játszik. 0.10: Áb­rahám Pál operettjeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A KISZ Művészegyüttes Énekkara énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hul­lámhosszán. 9.23: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.38: A stúdió i1 műsorából. 10.00: Zenedélelőtt. 11. 30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Európa elrablása — jegyzet. 13.30: La­birintus. 14.00: Kapcsoljuk a 22- es­­ stúdiót. Kiss Gyula Chopin mazurkákat zongorázik. 14.15: Verbunkosok. 14.35: Slágermú­zeum. 15.25: Fúvószenekari hang­verseny a 6-os stúdióban. 16.00: Mindenki iskolája. 16.33: Útköz­ben. 16.35: Néhány perc tudo­mány. 16.40: Fiataloknak! Kom­játhy György kívánságműsora. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Da­loló muzsikáló tájak. 18.57: Ope­rettfinálék. 19.45: A beat kedve­lőinek. 20.33: Fiatalok a seregben. 21.25: Válogatott felvételek. 22.30: Nóták. 23.15: Gyulai Gaál János szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Haydn kamarazenéjéből. 10.06: Puccini: Bohémélet. Négyfelvonásos ope­ra. 11.59: Szimfonikus zene. 14­.00: Az ifjúság — Füst Milán, Illyés Gyula és Vas István ver­sei. 14.15: Híres előadóművé­szek Bach-felvételeiből. 15.23: A Magyar Rádió és Televízió ének­kara Verdi-operakórusokat éne­kel. 15.59: Az új magyar zene a Rádióban a közönség és a kriti­kusok 1980. évi díjáért — XII/8. rész. 16.50: öt földrész zenéje. Malaysia. 17.00: A véges végte­len. Válasszuk a valószínűbbet! 17.30: A popzene híres szerző­párjai. Howard Greenfield — Neil Sedaka. 18.15: Régi zene — régi hangszerekkel. 19.05: Kó­rus­művek. 19.40: Kapcsoljuk a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termét — Brahms­­est. Közben: 20.25: Külföldi tu­dósoké a szó. 20.40: ,,. . .zörögnek láncaim és fegyvereim”. Kassák Lajos versei. 20.45: A hangver­senyközvetítés folytatása. 21.30: Operaáriák. 21.50: A St. Martin­in-the-Fields-i kamarazenekar felvételeiből. BUDAPEST TV I 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 9.05: Iskola­­tv. Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) Az állatok szaporodása és egyed­fejlődése. 9.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) Szórakaté­­nusz. Kecske mondja, mek, mek, mek (Sz) 9.50: Delta. Tudomá­nyos híradó. (Ism.) (Sz) 10.15: Charlie angyalai. Amerikai bűn­ügyi filmsorozat. A mexikói kap­csolat. (Ism.) (Sz) 11.05: Yehudi Menuhin. Portréfilm. (Ism.) (Sz) 11.45: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. (Ism.) 12.15: „A költészet fája éle­tem. ..” válogatás Petőfi Sándor verseiből. VI/6. rész. (Ism.) (Sz) 14.00: Iskola-tv. Magyar nyelv. (Ism.) (Sz) 14.20: Élővilág. (Ism.) 14.50: Patyomkin páncélos. Szov­jet film. (A film megtekintését a január 28-i és 29-i Kamera adá­sokhoz ajánljuk). 16.10: Gólya­vári esték. A nemesek országa — a középkori Magyarország — II. rész. (Sz) 16.45: Hírek. 16.50: El­lery Queen. Amerikai bűnügyi filmsorozat. A fáraó átka. (Sz) 17.40: Kertünk — udvarunk. Ri­portműsor. 18.05: Reklám. 18.15: Életemet visszaélni nem bán­nám. Riportfilm. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: A Közön­ségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is el­kezdhetik. Tv-torna. (Sz) 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 1. (Sz) 20.00: Jogi esetek. 20.40: Szép Szó. A Televízió irodalmi folyóirata. 21.40: Szuperbola. (Ism.) (Sz) 22.20: Tv-híradó 3. (Sz) BUDAPEST TV II 17.00: Székesfehérvári Volán— Skalica. (Csehszlovákia) Volán Kupa nemzetközi jégkorong­­mérkőzés. Közvetítés Székesfe­hérvárról. A H. szünetben: Sportmozi. (Sz) 19.15: Séta vi­dám állatok között. Francia kis­­film. (Sz) 19.30: Tv-híradó 1. (Sz) 20.00: Weiner emlékére (Sz) Weiner Leó halálának 20. évfor­dulójára emlékezünk. 20.30: Au­tó-motor sport. A TV technikai magazinja. (Sz) 20.50: Tv-híradó 2. (Sz) 21.10: Századunk. Doku­mentumműsor-sorozat. Diploma­ták. (Ism.) OSZTRÁK TV 1 9.05: Kicsinyek műsora. 9.35: Francia nyelvlecke. 10.05: Iskola­­tv. 10.35: Az orvos lázadása. Film. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Wickie és az erős emberek. Filmsorozat. ,,A sirályok szige­tén”. 17.55: Jó éjszakát, gyere­kek! 18.00: Boldog születésnap. Film. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Cicababák. Filmkomédia. 21.50: Hírek. OSZTRÁK TV II 18.00: Ország és emberek. 18.30: Az úton — Ausztriában. 19.00: Egy lány a világűrből. Filmsoro­zat. (12.) ,,A magányos robot”. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Centrál kávéház. 21.05: Modern világ. Filmsorozat. (1.) 22.20: Therese Raquin. Filmdráma. 23.55: Hírek. BELGRÁD TV . 17.10: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.45: Májusi játékok. Gyermek­­műsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató időköz. 19.15: Rajz­film. 19.27: Ma este. 20.00: Sza­bad szerda. 21.15: Dokumentum­­műsor. 22.15: Pop­zene. BELGRÁD TV II 18.45: Jégkorong. Jesenice—Olim­pia (Közvetítés) 19.55: Ma este. 20.00: Egy iskolaév. Olasz tv­dráma. 21.05: Huszonnégy óra. 21.10: Zágrábi krónika. 21.25: Vá­logatás az iskola-tv műsorából. SZLOVÁK TV 1 8.55: Hírek. 9.00: Gyermekműsor. 9.25: Lesállás. Cseh film. (Ism.) 10.55: A hét könyvei. 11.00: Orosz nyelvtanfolyam. 13. lecke. 11.20: Farsang a Zobor alatt. (Ism.) 11.55: Matematika mindenkinek. 12.35: Hírek. 15.50: Hírek. 15.55: Iskola-tv. 16.05: Beszél németül? 20. lecke. 16.35: A kulturális ne­velő tevékenység új formái. 17.15: Szakmunkástanulók műsora. 17.45: Autósok,motorosok. Maga­zin. 18.15: Katonák műsora. 18.30: Esti mese. 18.40: A hét könyvei. 18.45: Ki a bűnös? Bírósági tár­gyalás, felvételről. 19.20: Időjárás­jelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mindig ott esik, ahol mindig nedves. Francia film. 21.45: Ez történt 24 óra alatt. 22.00: Ki a bűnös? ítélet­­hirdetés. 22.40: Jolanda Hernan­dez áriákat énekel. 23.00: Hírek. SZLOVÁK TV II 17.40: Hírek. 17.55: Tatjana Len­­kova-Nurova zongorázik. 18.20: Vetélkedő. 2. rész. 19.10: A rend­őrség naplójából. 19.20: Tv-torna. 19.25: Pár perc könnyűzene. 19.35: A Duna 1980-ban. Dokumentum­film. 21.00: A hét könyvei. 21.05: A Spitzbergákon. Rövidfilm. 21.15: Időszerű események. 21.45: Pró­bafelvétel. Lengyel film. Kis magyar művészettörténet Új kötetekkel gyarapodott az 1976-ban indult Képzőmű­vészeti zsebkönyvtár című sorozat, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának könyvfüzére. Dercsényi De­zső és Zádor Anna könyve, a Kis magyar művészettör­ténet a honfoglalás korától a XIX. század végéig tekinti át a hazai művészet fejlődé­sét. Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete cí­mű kétkötetes munkájában nemcsak a már viszonylag bőségesen ismertetett európai építészet történetét dolgozza fel, hanem képet ad az ame­rikai kontinens és Ázsia épí­tőművészetéről is, amely ed­dig többnyire kívül esett a hasonló témájú könyvek ér­deklődésén. A két kötetben mintegy 100 ábra és alap­rajz, valamint több mint 200 fénykép segíti a tanulmány jobb megértését. A sorozat a kiadó tervei szerint ez évben további két kötettel gyarapodik. Bak­­tay Ervin: India művészete című műve 1958-ban jelent meg először, s ezúttal két kötetben lát napvilágot, vál­tozatlan szöveggel és némi­leg felfrissített képanyaggal mintegy 400 reprodukcióval. Már nyomdába került A kerámiaművészet kezdetei című könyv kézirata is, amely Domanovszky György művészettörténész és nép­rajzkutató munkája. (MTI) A nők csalfasága avagy az I’ jelzőrendszer Dunaújvárosi premier Feministáknak (nőszövet­ség, nőbizottság, nővédő liga stb.) nem ajánlom a dunaúj­városi Bemutatószínpad leg­újabb produktumát, minden­ki másnak igen. Vagy hát a jó ég tudja: még feministáknak is. Amiért őket óvnám, az a szerzők eredeti véleménye a szebbik nemről, a rendező és a színészek kezében némi­képp átalakult a matéria. Caius Petronius a Stavri­­conban Ephesus legszemér­mesebb asszonyáról bizonyít­ja be, hogy költözzön bár a férje után a kriptába, mar­cangolja körömmel az arcát, azért csak asszony, aki a fér­fiszónak, férfitestnek még férje teteme mellett sem tud ellenállni,­­sőt, az élő új sze­relemért a halott férjet is ké­pes föláldozni. Karinthy Fri­gyes Júlia és Juliska című tréfájában a nők kiismerhe­­tetlenségét (no meg csalfasá­­gát) állítja elénk, az asszony — eszerint a tréfa szerint — olyan, mint egy tükör, min­denki önmagát látja benne, amikor belenéz. Ennyit a nőkről, illetve ennyit a két anektoda-tréfa horderejű írásműről, amely irodalmi alapanyagát képezi a Bemutatószínpad idei első premierjének. Az az eferoszi özvegy, amit a Bemutatószínpad előbb a Gid­e díjáért Arezzóban, majd most hétfőn már a Ka­rinthy egyfelvonásossal együtt Dunaújvárosban bemutatott, természetesen messze van Néró császár ceremóniames­terének (arbiter elegantie) Satyriconjától, ezt az anekdo­tát Christopher Fry az élet dicsőítésére írta át, az ő köl­tői nyelvén már a feministák sem akadhatnak fenn, a da­rab nem a csalfaságról, ha­nem a szerelem diadaláról szól. Hubay Miklós pedig, akinek nem kerülte el a fi­gyelmét az az életrajzi apró­ság sem, hogy Caius Petro­nius Arbiter ereit fölvágva fejezte be a Piso összeesküvés előtt még oly népszerű pálya­futását, ehhez az anekdotá­dhoz olyan keretjátékot köl­tött, amelyben maga a cere­móniamester vállal szerepet (a halott férj szerepét) egy római társulatnál, s így ad­ják elő a császár kedvtelésé­re szánt darabot. A Hubay—Fry kompozíció azután magasan fölibe kere­kedett az anekdotának, több­rétegű tragikomédiává csava­rodott Valló Péter (a rende­ző) kezei között, amelyben, végignevetve a játékot, elko­­morodunk a végén, s elfelejt­ve Efezoszt, rájövünk, hogy itt már a művészi hitelesség a dráma tárgya. Szinte szé­gyenkeznünk kell, hiszen, ha a szerző belehal az előadás­ba, akkor mindaz, amin mi nevettünk, ripacskodás volt, amit holtjátéknak éreztünk (mert nem szólt közbe a szer­ző), az volt a lényeg, s ebben az értékelésben újra lejátsz­­szuk magunknak a tréfát, a rendező megteremti azt, amit oly ritkán sikerül a színház­ban: a nézőben tovább él a darab. A Júlia és Juliskához (az imént) a csalfaságon keresz­tül kapcsoltuk az efezoszi öz­vegyet. Na, de ha Petronius Valló kezei között átalakult, akkor a Karinthytól is ezt kell várnunk. Ebben is jókat kacagunk az erősebb nem gyengeségén, míg csak felénk nem villan egy tükör, amely­ben nincs időnk szemügyre vennünk magunkat, máris összetörik. Ebből a tréfából, az önismeret, illetve — álta­lánosabban — az emberisme­ret témavilágába kalandozha­tunk el a darab utóéletében, egy olyan kérdéskörbe, ame­lyet Karinthy még csak nem is érintett, ez a színház mégis elénk hozta. Lukács György, amikor szükségesnek érezte, hogy a pavlovi első és második jel­zőrendszer közé illessze az úgynevezett 1’ jelzőrendszert, akkor éppen az emberismere­tet hozta föl olyan jellemző példaként, amely túllép a föl­tételes reflexeken, de még­sem sorolható a beszéd által kifejezhető dolgok közé. En­nek az 1’ jelzőrendszernek a lukácsi esztétikában a művé­szet az adekvát megfelelője. Esetünkben a színművészet. Mert ezúttal tipikusan olyan előadást láttunk, amelynél az irodalom — mint másik mű­vészeti ág — kevesebb érté­ket képvisel a látott produk­ciónál. A rendező az alap­anyaghoz hozzákeverte ötle­teit, a bővérű színészi telje­sítményt is, így jött létre az új csoda, a remek színházi este. Szegedi Erikának mindkét egyfelvonásosban húsból és vérből teremtett asszonyt kellett eljátszania, s ezekben a szerepekben rendkívül jól érezte magát. Az efezoszi öz­vegy szolgálóleányát — el­végre a premier Arezzót és a szakmai főpróbát is beleszá­mítva már harmadik előadást­ jelentett — már teljesen érett megformálásban alakítja, a Júlia és Juliska bonyolultabb kettős szerepkörében a be­mutatón még nem éreztük a teljes átalakulást, alkalmaz­kodást, felemás viselkedést, hölgyismerőseink körében szerzett tapasztalataink azt súgják, hogy erőteljesebb is lehet a nők Janus-arca. Tóth Éva rendkívül szórakoztató karakterfigurát faragott a második egyfelvonásos pin­cérlányából. A Christopher Fry szöveget pontosan értel­mezve úgy vált bánatos öz­vegyből élni akaró szerelmes­sé, hogy egy pillanatig sem hagyott bennünk kétséget a bánat őszintesége, a szerelem tisztessége felől. A nehéz (és a poénok másokra osztása miatt kicsit hálátlannak is nevezhető) főszerepben akkor is tökéletes alakítást tudott nyújtani, amikor a szerző közbeszólásai miatt a civil színésznőt kellett megformál­nia. Bács Ferenc maga Buster Keaton. „Pléhpofa” — mond­ja róla, mint szerzőről, Tahi Tóth, a római társulat igaz­gatója, és valóban zseniális, ahogy az akadékoskodó szer­ző a poénjain harsányan ka­cagó közönségről nem vesz tudomást. A műalkotásra fél­szegen felvigyázó szerző után egy kemény élvezeteket ked­velő nőtiprót alakít a Júlia és Juliskában, s ebben már az előbbi színészi erényt önfe­gyelemnek kell neveznünk, minden harsányság nélkül fogadtatja el velünk ezt a harsány figurát. Tahi Tóth László viszont harsányan in­dítja az estét, mint színigaz­gató, kissé ripacskodva kon­ferálja be a darabot, de en­nek oka, hogy legyen miért aggódnia a szerzőnek. S bár ez a művészetért aggódó Pet­­roniusnak nyilván nem tet­szik, remekül játssza ki a poé­nokat, pompásan szórakoztat­ja a közönséget. A Karinthy­­darabban a líraibb férfisze­rep jut neki (alkatilag tán fordított szereposztás lett vol­na logikus, de Valló nyilván már ebben is az emberisme­retről kívánt szólni) és Tahi Tóth László tejiróként is tö­kéletes alakítást nyújt. Valló Péter az értelmezé­sen kívül a játékban is részt vesz, a színészi munkával egy sorba kívánkoznak azok az ötletek — az átlátszó szarko­fág, s a vele (rajta) űzött mó­ka; a csipketerítők a kávéhá­zi foteleken; a katona fölsze­relése; az első rész zenéje, a második gramafonja stb. —, amelyek késleltetik a komé­dia átfordulását tragikomé­diává (tragédiává), megenge­dik a nézőnek, hogy amíg ott ül, könnyei potyogjanak a nevetéstől, elég ha akkor kezd el morfondírozni az egészen, amikor hazaindul... Így azután, ha nem mor­fondírozik, akkor is jól szóra­kozott. Vértes J. Andor Júlia és Juliska: Bács Ferenc, Tóth Éva, Tahi Tóth László Júlia és Juliska: Szegedi Erika és Tahi Tóth László Az efezoszi özvegy címsze­repében Tóth Éva

Next