Fejér Megyei Hírlap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólám­pa. 9.06: Barta Mihály hegedül, Körmendi Klára zongorázik. 9.46: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Orosz mu­zsika. 11.25: Nóták. 12.35: Egész­ségügyi rehabilitáció Ausztriá­ban. Holakovszky István riport­ja. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.20: Réti Jó­zsef tömegdalokat énekel. 14.29: Kagylózene. 15.10: Szentendrei Klára nótákat énekel. 15.28: MR 10—14. 16.09: Kritikusok fóruma. 16.19: Magyar előadóművészek. 17.10: Megújhodásra várva. Em­őd Pál riportja az újítómozgalom­ról. 17.35: Hangverseny a Min­denki zeneiskolája hallgatóinak. 19.15: Csendes Don. Solohov re­génye rádióra alkalmazva XIV. rész. 20.17: A zene nem ismer határokat. 21.07: Színes népi mu­zsika. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Svájci Olasz Rádió énekkara Monteverdi-madrigálo­­kat énekel. 22.53: Blöff, vagy csodafegyver? 23.08: Brahms ka­marazenéjéből. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 8.05: Indulók, táncok fúvószene­karra. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04, 05, 07 jelenti. Ven­dégségben Budapest rendőrfőka­pitányánál. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirin­­­tus. 14.00: Kettőtől négyig... 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik se­besség. 18.35: Népdalkörök or­szágszerte. 18.55: BTK 195­0. 19.20: Nem zavarok? 19.45: A beat ked­velőinek. 20.33: Kíváncsiak Klub­ja. 21.25: Portré slágerekből. 22.25: Robert Stolz és kortársai. 23.15: Dzsesszfelvételekből. 23.30: Kemény Egon szerzeményeiből. in. műsor 9.00: Iskolarádió. 9.30: Debussy: Három sanzon Charles d'Orleans verseire. 9.37: Weber­ Mahler: A három Pinto. Háromfelvonásos opera. 11.05: A Dunánál. 11.25: Az operaközvetítés folytatása. 12.02: Barokk zene. 13.07: Magyar Iro­dalmi Arcképcsarnok. 13.27: Ko­dály- és Ravel-művek. 14.19: Ze­nekari muzsika. 15.54: Zenemű­vészeti Szakközépiskolások I. Országos Rézfúvós kamarazene versenye, Barcs 1980. — IV/3. rész. 16.16: XIX. századi ope­rákból. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Az 1980. évi Newport Dzsesszfeszti­­vál felvételeiből. 18.00: A Kórus­pódium évadzáró hangversenye a 6-os stúdióban. 11/2. rész. 19.05: Évszázadok mesterműveiből. 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Vigadó hangversenytermét. A Kalinyini Filharmónia női vonósnégyesé­nek hangversenye. Közben: Kb. 20.25: A világ képeslapokban. Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.20: Operakóru­sok. 21.35: Kemény Zsigmond: A rajongók. Rádióra alkalmazva. II. rész. BUDAPEST TV I 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-híradó. (Sz) 8.05: Iskola-tv. Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) A bel­ső energia. 9.05: Magyar iroda­lom. (Alt. isk. 5. oszt.) Sír­ ne­vet. H. rész. (Sz) 9.35: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) Szóra­­koténusz. Ül az ágon ákom­­bákom. (Sz) 9.50: Delta. Tudo­mányos híradó. (Ism.) (Sz) 10.15: Csendes Don. Szovjet filmsoro­zat: VI/3. rész. (Ism.) (Sz) 11.15: Schubert: V. Szimfónia. Osztrák film. (Ism.) (Sz) 11.45: Lehet egy kérdéssel több? Vetlekedőműsor. (Ism.) 14.40: Iskola-tv. Magyar irodalom. (Ism.) (Sz) 15.10: Ma­gyar nyelv. (Ism.) (Sz) 15.30: Fi­zika. (Ism.) 16.00: Gólyavári es­ték. Gazdaság és külpolitika — a nagyhatalmak harca a dunavöl­gyi gazdasági hegemóniáért a két háború közötti Európában. II. rész. (Ism.) (Sz) 16.40: Hírek. 16.45: A bábú. Lengyel filmsoro­zat. IX/2. rész: Rzecki emlékira­tai. (Ism.) (Sz) 17.45: Reklám. 17.50: Életet az éveknek! Nyug­díjasok műsora. 18.20: Abu-Dhabi. Miniállam olajkincse. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. TV- téma. (Sz) 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Századunk. Végjáték a Duna mentén. II. rész: „Föld felett és föld alatt”. 21.15: Becsületbeli ügy. Olasz­­francia film. (Sz) 23.15: Tv-hír­adó 3. (Sz) BUDAPEST TV II 20.00: Láz. A Pécsi Körzeti Stú­dió dokumentumjátéka. 20.50: Tv-híradó 2. (Sz) 21.10: Rek­lám. 21.15: Peter Hacks: Lotte. Színmű két részben. A Pesti Színház előadása felvételről. (14 éven felülieknek!) OSZTRÁK TV 1 9.35: Francia nyelvlecke. 10.05: Mi leszek, ha nagy leszek? 10.35: Boldog évek... Film. 17.00: Ki­csinyek műsora. 17.30: Wickie és az erős emberek. Filmsorozat. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Tél Itáliában. Film. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv­­híradó. 20.15: A táncpalota. Film. 21.55: Sportműsor. 0.00: Hírek. OSZTRÁK TV II 16.45: Koncert óra. 19.00: Egy jó lelkiismeret. Film. 19.30: Tv-hír­adó. 20.15: Aghios úr kis utazása. Tv-film. 21.40: Riportműsor. BELGRAD TV I 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Pipacsok a sínek mentén — gyermekműsor. 18.45: Látogató­ban. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Sportszerda. 20.25: Labdarúgás: Inter—Crvena Zvez­­da. 22.15: A Sportszerda folytatá­sa. 22.45: Pop­zene. BELGRÁD TV II 17.15: Az iskolai műsorból. 18.45: Tabu-témák. Művelődési műsor. 19.15: Kis szórakoztató, zenei koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Holnap reggel okosabbak leszünk csehszlovák tv-dráma. 21.10: Hu­szonnégy óra.. 21.30: Válogatás az iskola-tv műsorából. SZLOVÁK TV I 9.00: Hírek. 9.05: Iskola-tv. (Ism.) 9.25: Orosz nyelvtanfolyam — 19. lecke. (Ism.) 9.45: A hét könyvei — szemle. 9.50: A Spartakiád napja — tv-játék. (Ism.) 11.00: Publicisztikai műsor. 11.20: Ma­tematika — mindenkinek. (Ism.) 12.00: Hírek. 15.30: Hírek. 15.35: Iskola-tv. 16.05: Beszél németül? 26. lecke. (Ism.) 16.35: Szakmun­kástanulók műsora. 17.05: Zenés gyermekműsor. 17.55: Autósok, motorosok — magazinműsor. 18.25: A hét könyvei — szemle. (Ism.) 18.30: Esti mese. 18.40: Egy követésre méltó példa — portré­műsor. 19.05: Hogy a halál ne fenyegethesse — katonák mű­sora. 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-hír­adó. 20.00: A rejtett színes világ — tv-film 2. rész. 21.15: Ez tör­tént 24 óra alatt. 21.30: Találko­zó fúvószene mellett. 22.05: Is­meretek forrása — rövidfilm. 22.35: Népdalműsor. 23.15: Hírek. SZLOVÁK TV II 17.05: Hírek. 17.20: Spanyol gitár­művész műsora. 17.45: Tv-torna. 17.50: Európa Kupa férfi óriás­­műlesiklás — 2. forduló­. 18.40: 50 perc alatt a föld körül. Vetél­kedőm­űsor-sorozat 5. rész. 19.30: Hőelőállítás hamuból — doku­mentumműsor. 20.00: Bayern München—Bánik Ostrava BEK labdarúgó-mérkőzés. 21.50: Idő­szerű események. 22.20: Nhlp, a leány — vietnami film 1. rész. Mozart-hangverseny Hétfőn este a Vörösmarty Színházban a székesfehérvári ka­marazenekar Mozart-hangversenyt adott. A hangversenyen közreműködött Zádori Mária és Shhadl Péter, vezényelt Ella István. Fotó: Rabáczy Szilárd A művész visszatért Antalfi Mária kiállításáról Antalfi Mária művészete Székesfehérváron, a Fejér megyei Művelődési Központ­ban rendezett kiállításán úgy bukkan a nézők elé, mint egy hosszú-hosszú föld­alatti bolyongás után ismét a napfényes felszínre törő búvópatak. Nevét, néhány szakmabe­­lin és szűkebb baráti körén kívül úgyszólván senki sem ismeri, pedig — elég egy pillantást vetni munkáira — kiforrott, egyéni úton járó alkotó tehetség. A művészet­be úgyszólván beleszületett. Családi kapcsolatai a gö­döllői művésztelephez és Fé­mes Beck Vilmoshoz kötik ifjúságát. Merészen gondol­kodó, intellektuális környe­zetben ébredhetett rá elhiva­tottságára. Már a negyvenes években kiállított, akkor még realista felfogású, Med­­gyessy Ferenc hatását tükrö­ző szobrokat, majd érdeklő­dése az absztrakt felé fordult, de a dogmatista művészet­politika egyeduralma idejé­ben természetesen ilyen irá­nyú kísérletekkel lehetetlen volt nyilvánosság elé lépnie. Antalfi Mária ezután tíz évig bábokat készített a Bábjáté­­kos Szövetség műhelyében, olyan művészek társaságá­ban, mint például Korniss Dezső és Ország Lili. Következetességre, lelki erőre vall, hogy művészeti elveit a kedvezőtlen körül­mények hatására sem adta fel, eltökélten rajzolt és mintázott, abban a felfogás­ban, ahogy szemlélete, ízlé­se és példaképei, szellemi ro­konai vezérelték, s amelyről biztosan tudhatta, hogy ilyen módon nem kerülhet egyha­mar közönség elé. A fehér­vári kiállításon látható mun­kái nagyrészt ebben a kor­szakban készültek, s most először törhették át az alko­tóműhely bezártságát. Az viszont a művészre zú­duló egyéni sorscsapás szám­lájára írható, hogy az 1957 után felszabadultabbá váló szellemi közélet sem hozhat­ta meg neki a tartós vissza­térést. Néhány csoportos tár­laton szerepelt ugyan, utol­jára 1962-ben, de hosszantar­tó, súlyos betegsége megaka­dályozta benne, hogy ünne­pelhesse a szabad alkotást gátló tilalmak elsöprését. Csak a múlt év tavaszán kez­dett el ismét dolgozni. Fehérváron kis méretű raj­zainak és kollázsainak gyűj­teményével, illetve néhány szoborral szerepel. Az a meg­lepő ezekben, hogy egy csep­pet sem érződik rajtuk, hogy 25—30 évet pihentek. Fris­sek, szellemesek, modernek, akármelyik ifjú alkotócsoport bemutatkozásán jelen lehet­nének és beleillenének az összképbe. Kollázs A rajzok és kollázsok há­rom nagyobb ciklusra oszló sorozata elmélyült tudatos­sággal szerkesztett, lírai töl­tésű miniatúrák. Az ízlés- és megfogalmazásbeli rokonsá­got tekintve Korniss Dezső, Vajda Lajos és a hozzájuk közelálló szentendreiek szi­gorú, minden rezdülésnek je­lentőséget tulajdonító kép­alkotó mágiája jut eszünkbe. Jellegzetesen huszadik szá­zadi ez a képíró poézis, ben­ne sűrűsödnek az avantgárd merész vívmányai, de egyben gyökerei a régmúlt televé­­nyébe nyúlnak le, a népmű­vészet évszázadok csiszolta, tömör beszédű egyezményes jeleit idézik föl. A képek al­kotóelemei alig hasonlíta­nak a való világra, amelyből s amelyben születtek, mégis azt tükrözik, akár a sámán­dobok rituális díszei. Az effajta művészet szuve­renitásából fakad, hogy le­hetetlen szavakra fordítani. Antalfi Mária kicsiny képeit sokáig, figyelmesen nézni kell ahhoz, hogy föltáruljon belső öntörvényű lényegük. A rej­tőzés és kitárulkozás tépő küzdelme az egyik legfőbb témája, amelyet az arc és maszk furcsa viszonyának megfogalmazásával ábrázol meg sokféleképpen. A véd­telen egyéniség, az arc, csak rejtve érzi magát biztonság­ban, ezért folyton szerepeket, maszkokat keres, de egyben gyűlöli is a maszkot, mert végső célja mégiscsak a lep­lezetlen önmegmutatás len­ne. Ezt a különös dialektikát láttatja Antalfi Mária hol tragikusan, hol elérzékenyül­­ten, hol meg éppen gunyo­­rosságba átcsapó szkeptutizi­mussal, s mindehhez elég ne­­ki néhány lendületes vagy göcsörtösen szálkás volffal,­ biztos arányérzékkel elhelye­zett folt és néhány megkapó,, érzelmességgel egymás m$ÜJ£, rendezett szín­ mez. 3129­­ S vegyük mindehhez hozt,­zá, hogy e rajzok tulajdon­,­képpen vázlatok, előtanulm­á­­nyok, hiszen Antalfi Már­iy szobrász, annak ellenére, hogy nagyon kevés plaszti­kája kerülhetett csak kivitele­lezésre. Amit itt láthatunk " Fehérváron — néhány tömö­ren szerkesztett portré, ame­lyen a vázlatok maszkprob­lematikáját viszi tovább, és egy-két dekoratívan hullám­zó, bravúros egyensúlyérzék­kel mintázott áttöréses tér­forma. Egyértelműen a mű­vész szobrászi rátermettségét,é­s vonzerejét bizonyítják. Akiknek rokonszenves ez a művészet, őszintén remélik, hogy Antalfi Máriának lesz módja még szobrászként is kibontakoznia. A Megyei Művelődési Köz­pont és a művésszel közön­ségtalálkozót rendező Fejér megyei Iparcikk Kereskedel­­m­mi Vállalat Április 4. szocia­lista brigádja elismerést ér­demelnek azért, hogy segí­tették Antalfi Máriát a visz­­sza­térésben. Á. Szabó János Szoborportré Három vallomás Vasas-fiúk és -lányok Megyénkben a most végző 6500 általános iskolai tanuló 50 százaléka szakmunkáskép­ző intézetekben folytatja ta­nulmányait. A szándék és a lehetőség sokszor nem találkozik. Azt gondolhatja az ember, hogy a szakmunkásképzésbe került fiatalok egy része elkesere­dett a pályakorrekció miatt, pedig ez nem így van! Hogyan vélekednek hely­zetükről a szakmunkásképző­ben tanuló fiatalok? Erre a kérdésre kerestünk választ. Székesfehérváron a 327-es számú Váci Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézet a vasas szakmákra készíti fel a tanulókat. Az utóbbi években kissé megcsappant az érdek­lődés a hegesztő, esztergályos, lakatos szakmák iránt, pedig a vállalatok szakmunkásigé­nye alig változott, főként in­nen várják a fiatalokat. Sajátos gondokkal küzd a szakmunkásképzés a beisko­lázásnál : gyenge előképzett­ség, viszonylag alacsony nő­arány, szakmaelhagyás, le­morzsolódás. A pályaadaptációnak lé­nyegében három szakasza van: általános iskolai pálya­­orientáció és -választás, a vá­lasztott pályára való felké­szülés és a munkahelyi beil­leszkedés, a munkakörrel va­ló azonosulás. Lássunk néhány példát! „Jól választottam” Gáspár Csaba elsőéves ka­rosszérialakatos tanulót ar­ról kérdezem, milyen ténye­zők befolyásolták a szakma­­választásban? — A szakmáról keveset tudtam. A továbbtanulást megelőző nyáron, hogy egy kis zsebpénzhez jussak, mun­kát vállaltam Szabadbattyán­­ban, egy magánkisiparos au­tószerelőnél. Tulajdonképpen itt kedveltem meg az autók­kal való „bütykölést”. Tet­szett, hogy a karambolozott karosszériákból újat lehet készíteni. Ekkor határoztam el, hogy ezt a szakmát vá­lasztom — mondja a karcsú, jóvágású fiú. — Milyen változást hozott az életedben a tanulás mel­letti munka? — Változott a munkám iránti felelősségérzet, komo­lyabbá váltam, már otthon is felnőttként kezelnek. Jó érzés a mester dicsérete. Boldog voltam, amikor az egyik meg­rendelő megdicsérte a mun­kám minőségét, 126-os Fiatjá­nak a sárvédőjét varázsoltam újjá. Ezek adják számomra a legnagyobb örömet. Szeret­nék tovább tanulni, de a bi­zonyítvány megszerzése után is a szakmában maradok. „Mást szerettem volna” Csikesz Péter szintén első­éves, a lakatos szakma alap­jaival ismerkedik. Ő eredeti­leg nem ezt a szakmát vá­lasztotta, katonai középisko­lába jelentkezett, de nem vették fel. Másodiknak jelöl­te mostani szakmáját, baráti kör és érdeklődése segítette a választásban. — Nem bántad meg, hogy lakatosként tanulsz tovább? — Úgy érzem nem, félév alatt nagyon megszerettem. Most már akkor nem változ­tatnék, ha tehetném. Jó ren­dű átlaggal zártam a félévet, társaim, oktatóim becsülnek. Az iskolában a félévi értéke­léskor igazgatói dicséretben részesültem. Leginkább arra vagyok büszke, hogy olyan munkát végzek, amelynek ér­téke van, hiszen az iskolai tanműhely eladásra is ter­mel. A fiús szakmákkal Domokos Katalin és Szecskó Erzsébet esztergályos tanulók, néhány hónap múlva átlépnek a felnőtté válás utolsó erőpróbáján, a szak­munkásvizsgán. Hogy mit rejt az esztergályos szakma, arról fogalmuk sem volt, is­merős fiúk bátorították őket. — Nem bántuk meg — mondja Kati és hozzáfűzi: — Tetszik nekünk, hogy ezzel a fiús szakmával kitűnnünk a lányok közül. _A szakmunkásképzésben a viszonylag alacsony nőarány nem vezethető vissza teljes mértékben a munkakörülmé­nyekre, a fizikai igénybevé­telre, hiszen a körülmények mindig kulturáltabbak lesz­nek, s egyre több a fehér kö­penyes szakmunkás. E jelen­ségnek szemléleti, előítéletek­ből származó okai is vannak, ők szakítottak ezzel. Nagy György oX S . Tervszerű munkával/ Kiállítás, isme­retterjesztés A szovjet—magyar barát­ságot, a népek közötti együtt­működést, szocialista hazánk fejlődését is reprezentálják majd azok a kiállítási tablók, amelyek az idei Alba Regia napok alkalmával adnak szá­mot a székesfehérvári bé­lyeggyűjtőkör munkájáról.­­ A mintegy kilencven kiállítá­si egységet tartalmazó bemuti­z­tató tervei — a filatelista ku­tatómunka és motívum-ren­­dezés dokumentumai — fon-^a­tos részét képezik a munka­tervnek, amelyről vasárnap délelőtt határozott a városi kör közgyűlése. 3179: Az ismeretterjesztés nem­ mondhat le olyan hálás mun­katerületről, mint a filatelis­­ták egyre gyarapodó tábora — mondotta beszédében dr. Tóth István, a városi kör el­nöke. Hiszen a magyar bé­lyeggyűjtők 150 ezernél né­pesebb közössége nemcsak a világ egyik legjelentősebb fi­latelista szervezetét alkotja, hanem a mozgalom kitérje.­,,5­rettségénél fogva hatóereje sem lebecsülendő. Roboz Miklós, a MABÉOSZ területi irodájának vezetője arról szólt, hogy a Magyar Posta betartja a filatelisták érdekeinek megfelelő bélyeg-t".» kiadási irányvonalat. Ezen a postai díjszabások emelke­dése sem változtat, ugyanis­­­ az eddigieknél magasabb névértékű motívum-soroza­tokból, emlékbélyegekből arányosan kevesebbet bocsá­tanak majd ki. A közgyűlésen megválasz­tották a városi kör vezetősé­gét, és a küldöttértekezlet küldötteit is.

Next