Fejér Megyei Hírlap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

rtiCR MEGYEI HÍRLAP , 1981. ÁPRILIS 15. 2­010Ab­­­B ᣫ,­v á" I .­­* , • tM ' wtí,,- Ä * A'*V&fr’# ^ - . "^8!hHBbb8EE8BBÍÍI1 ­ Birkózás Európa-bajnokság tanulságokkal Lezajlott a göteborgi kötöttfogású birkózó Európa-bajnokság. A magyar csapat két érmet szerzett, Kocsis aranyéremmel, Rácz pedig ezüstéremmel térhetett haza. Tíz versenyző közül nyolcan végeztek az első hat között, ketten pedig kiestek. Mi tagadás a közvélemény ennél jobb eredményeket várt, hiszen a San Diegó-i világbajnokság és a moszkvai olimpia után si­kersportággá lépett elő a birkózás és hozzászoktunk a győ­zelmekhez, az érmes helyezésekhez. Most is hasonlókat vár­tunk. Túl egyszerű lenne most az eredmények tükrében vala­miféle kudarcról, netán visszaesésről beszélni, hiszen új sza­kasz kezdődött a birkózásban és tulajdonképp ez a világver­seny volt az első, ahol lemérhették az új szabályok alkalma­zását és azt, hogy ki hogyan értelmezi azokat, hogy készült fel erre. A magyar csapat vezetője Tombor István, a Szondi SE mesteredzője volt. — Milyennek ítéli meg a magyar csapat szereplését? — Mi nem villogni mentünk Göteborgba, hanem ,,csendes” szemlélőnek. Figyeltük a bí­rók működését, azt, hogy mi­ként alkalmazzák az új sza­bályokat és természetesen az ellenfeleket. Ezt tették a ver­senyzők is, hiszen szinte va­lamennyien tapasztalt birkó­zók és nemzetközi rutinnal is rendelkeznek. Sok tapasztala­tot szereztünk és ezeket fel­használva készülünk a jövő­re. Véleményem szerint a köz­vélemény elégedett lehet a fiúk teljesítményével, hiszen erős mezőnyben nyolcan pont­szerzők voltak és akik kies­tek, azok is a nemzetközi él­mezőnyhöz tartoznak és csu­­­pán pillanatnyi megingásuk­nak tudható be, hogy nem tudtak ott lenni a helyosztó­kon. Sok esetben csak haj­szálon múltak érmes helyezé­sek, néhányszor pedig a bírók vették el győzelmeket. — Milyen változásokat ho­zott az új szabály? — Elsősorban azt, hogy a biztonságra fokozottabban kell ügyelni. Nagy szerepet kapott a „földharc”. Az egész Európa-bajnokságon mind­össze néhány látványos nagy akció volt. Gyorsabbnak kell lenni. Át kell állnunk erre, hiszen a korábbi nagy sikere­ket annak köszönhettük, hogy a harmadik menetben nyertek a fiúk. Alkalmazkodni kell az új lebonyolítási rendhez is és ezért fontos a biztonság, mert régen akár két vereséggel is bajnok lehetett valaki, most pedig ilyen esetben kiesik, mint például Növényi. Mint mondtam sok tapasztalatot szereztünk, amiket hasznosí­tunk a felkészülések során. — Hogyan értékeli Rácz és Seres teljesítményét? — Ráczcal teljes mértékben elégedett vagyok. Attól fél­tem, hogy nem tudja végig birkózni a versenyt, hiszen sérült volt. Az akaratának, fanatizmusának köszönheti az ezüstérmet. Seressel már csak részben vagyok elégedett, mert a finn versenyző elleni mérkőzését meg kellett volna nyernie, ha egy kicsit takti­kailag fegyelmezettebb. Egyébként azt nyújtotta, amit vártunk tőle, hiszen pontszer­ző lett. Kevesen tudták — mert nem akartak kibúvókat ment­ségeket keresni —, hogy a magyar csapatból öten ko­moly sérüléssel bajlódtak a felkészülés során, sőt a ver­senyen is. Köztük volt Rácz Lajos és Seres Ferenc is. Rácz még a szombathelyi Fel­­szabadulási Kupa előtt, Se­res pedig ezen a versenyen szerzett sérülést. Ennek kö­vetkeztében­ a felkészülés nagy részében nem tudtak megfelelően készülni és így is szépen szerepeltek. Rácz Lajos a döntőbeli mérkőzése után teljesen ösz­­szeroppant hiszen most is győzelmet várt magától. — Mint mindig, most is magam hibáztatom a vereség­ért. Nem hittem el, hogy ve­szíthetek, annyira akartam nyerni, hogy megint ez lett a vesztem. Ez volt a baj Moszk­vában is. Most annyiban más a helyzet, hogy a sérülésem talán jobban zavart, mint az olimpián. Éjszakákat nem aludtam és rengeteg injekciót kaptam a vállamba. Már az első mérkőzésen „rásérültem” és ez végigkísért. Nem keres­tem és nem is keresek soha kibúvókat, de most pokoli fájdalmakat éltem át és utó­lag örülök annak, hogy egyál­talán eddig eljutottam. En­nek ellenére adósságot érzek elsősorban magammal szem­ben. Törleszteni akarok és ha ilyen mezőnyben sérült vállal­ott tudtam lenni a döntőben, úgy érzem tudok még törlesz­teni, tudok még nyerni. Seres Ferenc, mint az EB legidősebb résztvevője, a ha­todik helyet szerezte meg és nagyobb odafigyeléssel és egy kis szerencsével akár érmes is lehetett volna. — A verseny előtt napokig enni sem tudtam, nemhogy edzeni, mert a szombathelyi versenyen a román versenyző ráesett az államra és súlyo­san megsérültem. Ennek elle­nére a hat közé jutást vártam magamtól, de bosszankodom mert jobb helyezést is elér­hettem volna. A finn Happa­­ranta ellen vezettem és az utolsó pillanatokban veszítet­tem. Úgy érzem, hogy az új szabályok kedveznek nekem és folytatom tovább annak reményében, hogy ott leszek a legjobbak között. A „vízválasztó” Európa­­bajnokság tehát sok tapaszta­latot hozott és mindezek mellett egy arany- és egy ezüstérmet. Ismerve a szak­vezetést és a versenyzőket a jövőre ugyanilyen hittel, fa­natizmussal készülnek mint eddig tették. Most már alkal­mazkodva az új körülmények­hez. Sípos József Hetedszer a spanyolok ellen A magyar labdarúgó-válo­gatott szerdán 20.30 órai kezdettel a valenciai stadion­ban 547. hivatalos országok közötti mérkőzését játssza. Az ellenfél az a spanyol csa­pat, amely ellen a magyar labdarúgók még sohasem győztek. 1925. október 4. és 1980. szeptember 24. között hat mérkőzés zajlott le 2—2 bu­dapesti és madridi, vala­mint 1—1 vigói és alicantei színhellyel, négyszer nyertek a spanyolok, két alkalommal pedig döntetlen volt az ered­mény, a gólkülönbség 11—6 a spanyolok javára. Legutóbb (45 évi szünet után) Budapesten találkoztak, 1980. szeptember 24-én és akkor 2:2-es döntetlen szü­letett. Spanyolország azóta egyszer csúnyán elbukott (otthon kikapott a lengyelek­től) majd fényes diadalt ara­tott (Londonban legyőzte Angliát). Egyébként hatodik hivatalos mérkőzését vívja a Kubala László örökébe lé­pett kapitány, Santamaria irányítása alatt. Mészöly Kálmán ezúttal sem küldheti pályára elkép­zelt együttesét Törőcsik és Esterházy sérülése miatt. A spanyolokkal olyan 11 veszi fel a küzdelmet, amely eb­ben az összetételben még so­hasem játszott. A valenciai kilencven percet a nagy visz­­szatérések mérkőzésének is lehet nevezni. Martos, külö­nösen pedig Mucha és Izsó személyében a válogatottban régen látott labdarúgók kap­ják meg újra a címeres mezt. Bálint és Fazekas csapatba kerülésével alaposan meg­nőtt a magyar kezdő 11 .összválogatottságának” szá­ma: 273-ra. Bálint és Faze­kas többször volt válogatott, mint a szerda esti együttes további kilenc játékosa együttvéve. A hetedik spanyol—­ma­gyar mérkőzés magyar kez­dőcsapata, az eddigi váloga­tottságokkal: Katzirz (10) — Martos (18), Bálint (66), Ga­­raba (6), Tóth J. (36) — Mül­ler (5), Nyilasi (40), Mucha (3) — Fazekas (77), Kiss (11), Izsó (1). Úszás Még egyszer az Arany üstről Vasárnap közvetítette felvé­telről a televízió az Arany üst versenyt. Remek alkalom volt a legizgalmasabb pillana­tok felidézésére. Ami hang­súlyt kapott a közvetítésben, az úszás oktatásának sikere és a sportolás, mint szabadidős foglalatosság terjedése volt. E már hagyományos ver­senynek másik célja, hogy év­ről évre találkozzanak az or­szág úszószakosztályainak fia­tal versenyzői. Dunaújváros­ban a Magyar Úszószövetség is lemérheti az utánpótlás helyzetét, a jövő válogatásá­nak lehetőségét. Ezentúl ké­pet alkothatnak a vidéki szak­osztályok munkájáról, tapasz­talatairól. Tóth Ákossal, az úszók szö­vetségi kapitányával a vidéki úszókról beszélgettem. El­mondta, hogy az 1975-ben el­kezdődött folyamat — az uszodák épülése, szakosztá­lyok létesítése — hamarosan eléri célját. Egyre több vidéki egyesületre számíthatnak a válogatott keret összeállításá­nál a jövőben. Természetesen nem tömegekről van szó, de kilenc vidéki város szakosz­tálya már nevel tehetségeket a magyar úszósportnak. A vidéki szakosztályok szeret­nék megőrizni versenyzőiket, így csak azokat az úszókat edzik Budapesten, akik ott­hon már nem fejlődnek a várt ütemben. Lényeges, hogy ezek az úszók továbbra is egyesüle­tük színeiben versenyeznek a hazai viadalokon. Dunaújvárost a lehetőségek jellemzik. Mint mondta, ideá­lis körülmények között úsz­hatnak a gyerekek. A szövet­ség pár év múlva már világ­­versenyeken is indítható úszó­kat vár Dunaújvárosból. Több külföldi egyesület is képviseltette magát Dunaúj­városban az Arany üst ver­senyen. A pálmát ezúttal is az NDK-ból érkezett úszók vitték el. A verseny két kü­­löndíjának nyertese,­­ a leg­eredményesebb külföldi fiú és a legeredményesebb külföldi lány — is Magdeburgból ér­kezett. Kornélia Schubert a 200 méter vegyesúszásban el­ért időeredménye az NDK ponttáblázata szerint 691 pont volt, René Walfréd 100 mét­er pillangóúszása pedig 597 pont. Szerettem vol­na megtudni az NDK-ból érkezett edzők, sportvezetők véleményét a versenyről. Sajnos nem tudtam őket szó­ra bírni. Szerencsém volt az olaszok­kal, a genovai Andrea Daria klub elnökhelyettesével, kül­döttségük vezetőjével, Robig­­lio Valentinovval beszélget­hettem, aki így nyilatkozott: — Először járok Magyaror­szágon, így először vagyok Dunaújvárosban is. Klubunk úszói rendszeresen járnak Franciaországba, Svájcba versenyezni. Edzőink az Egye­sült Államokban, Talbot-nál tanultak. Már ott hallottak a magyarok módszereiről. Cso­dálatos ez az uszoda. Nagy­szerű eredménynek tartom, hogy ilyen rövid idő alatt ne­veltek jó úszókat. Minden el­ismerésem az iskolai úszás­­oktatásé. Most négy lányt és két fiút hoztunk el. Megis­merve az ideális versenyzési körülményeket, jövőre is el­jövünk az Arany üst verseny­re. A bolgárok vezetőedzőjé­től, Nenko Dzsinskytől Plov­­divról, az ottani úszáslehető­ségekről hallottam. — Plovdiv négyszázezer la­kosú város, és csak két uszo­dája van, ezek közül is a fe­dett mindössze 25 méter hosszú és ötsávos. Bulgáriá­ban csak ötödik osztálytól kö­telező a testnevelés keretein belül az úszásoktatás. A szak­osztály is csak ezekből a kor­osztályokból válogathat tehet­ségeket. Évfolyamonként hat lánnyal és hat fiúval foglal­koznak. A dunaújvárosi la­kosok és iskolások nagyszerű lehetőséget kaptak ezzel az uszodával. Az Arany üst ver­seny szerepel a nemzetközi versenynaptárban. Tavaly is, idén is három-három lányt és fiút hoztunk el. Jövőre újra benevezünk e szép és izgal­mas viadalra. Egy hete zajlott a verseny. Próbára tette a szervezőket, a rendezőket, az uszoda dol­gozóit és a dunaújvárosi úszó­kat. Helytálltak­­ mindannyi­an, vendégfogadásban és ver­senyzésben is. Az élet megy tovább, nincs megállás. A Dunaújvárosi Kohász ver­senyzői a hét végén már két másik versenyen rajtoltak. Budapesten az Újpesti Dó­zsa Felszabadulási Emlékver­senyén hallei úszókkal is összemérhették tudásukat. Ez alkalommal a Kohász Szabó Verát indította a korosztály­ban, aki 2:35,50 perces idővel az NDK-s úszók előtt nyerte a 200 méteres vegyesúszást. Az 1971—74-ben született gye­rekek második, harmadik helyezéseket értek el. Kecskeméten a vidéki baj­nokság második fordulója zajlott. Itt Fejér megyét a Székesfehérvári Volán és a Dunaújvárosi Kohász úszóiból válogatott csapat képviselte. A Győr-Sopron megyeiek mö­gött másodikak lettek. Leg­közelebb júniusban, Gyulán találkoznak a vidéki úszók, a harmadik forduló alkalmával, örvendetes részeredmény is született Kecskeméten, a fiúk 4x100 méter gyorsváltója az úttörők korosztályában új or­szágos csúcsot úszott. A csa­pat összetétele: Kemény Ákos, Ágh Norbert, Tarr Krisztián és Molnár Attila, eredményük vagyis az új csúcs: 4:26,6 perc. — Kaszás — Öttusa Volán Kupa Jó hazai esélyek Kedden délelőtt már a harmadik számot, a pisztoly­­lövést rendezték a Székes­­fehérvári Volán SC hagyo­mányos versenyén. Ebben ki­váló eredménnyel az újpesti Fazekas bizonyult a legjobb­nak. A fehérváriak közül Nagy Gyula érte el a legjobb eredményt, társai elmarad­tak megszokott teljesítmé­nyüktől. Korponai ugyan csupán 191 kört lőtt, ám há­rom szám után vezet a ver­senyben. A csapatverseny­ben — ha csak nem jön köz­be valami fatális hiba — szinte biztosra vehető a há­rom szám után a 600 pont­tal vezető Volán SC győzel­me. A lövés eredményei: Egyéniben: 1. Fazekas 199 kör, 1110 pont, 2. Nagy Gy. 197/1066, 3. Pajor (Csepel) 196/1044, 4. Pozsonyi A. (Bp. Honvéd) 194/1000 ... 7. Vass 193/978 ... 11. Korpo­nai 191/934. Csapatban: 1. Volán SC 2978, 2. V. Dózsa II 2692, 3. Csepel I 2516. Hétfőn délután az inotai uszodában rendezték az úszást, amelyben szintén jól szerepeltek a házigazdák. A két legjobb, a csepeli Boni­­fert és a fehérvári Vass György egészen kiváló telje­sítményt nyújtott. Eredmények. Egyéniben: 1. Bonifert (Csepel) 3:21.2—1264 pont. 2. Vass 3:21.9—1260, 3. Pajor (Csepel) 3:32.2—1176, ... 6. Korponai 3:36.7—1140 ... 20. Nagy Gy. 3:48.6—1044. Csapatban: 1. Volán SC 3444, 2. Csepel I 3440, 3. Ú. Dózsa I 3356. Az összetett egyéni ver­seny állása három szám után: 1. Korponai 3230, 2. Forgács (V. Dózsa) 3226, 3. Pajor 3181, 4. Nagy Gy. 2954, ... 9. Vass 2848. Csapatban: 1. Volán SC 9032, 2. Csepel I 8410, 3. V. Dózsa II 8281. Kohász-tornászok a válogatottban Pécsett, a városi sportcsarnok­ban rendezték meg a IX. ma­gyar nemzetközi tornászbajnok­ságot. A válogatott tagjaként részt vett a viadalon a dunaúj­városi Tóth Margit, Paprika Je­nő és Erdélyi Péter. A verseny a külföldi tornászok fölényét hozta. A női összetett versenyben nem került az első négy közé hazai sportoló. A vá­logatottba hosszú kihagyás után visszatért Tóth Margit szereplé­se is vegyes benyomásokat kel­tett, elsősorban biztonságban kell javulnia. A női összetett verseny végeredménye: 1. Topalova (Bul­gária) 72,75; 2. Rabe (NDK) 72,30; 3. Jancsenko (Szovjetunió) 71,20; 4. Tarita (Szovjetunió) 71,15; 5. Flander (Magyarország) 70,50 ; 6. Tóth Margit 70,35. A szerenkénti döntőkben vala­mennyi első hely a vendégeknek jutott. Tóth Margit felemás kor­láton és gerendán egyaránt har­madik lett. A férfiak összetett versenyé­ben szovjet siker született. Az élcsoport sorrendje: 1. Szotnyik (Szovjetunió) 110,30; 2. Guczoghy (Magyarország), 109,40; 3. Vorob­­jov (Szovjetunió) 108,50 ; 4. Pap­rika 107,20. . . 13. Erdélyi 105,35. A szerenkénti döntőkben Pap­rika korláton második, talajon pedig holtversenyben harmadik­negyedik lett. Erdélyi gyűrűn ke­rült a legjobbak közé, végül ha­todik lett. Magyar a győztes gól szerzője Fotó: Rabáczy Szilárd Labdarúgó NB II Győzelem, vereség A labdarúgó NB II-ben a XXVIII. fordulónál tartanak a csapatok. A MÁV Előre ha­zai környezetben folytatta jó szereplését, a Dunaújvárosi Építők viszont Szentendrén súlyos vereséget szenvedett. MÁV Előre—Váci Izzó 1:0 (1:0) A vasutas pályán a fehér­váriak az alábbi összeállítás­ban játszottak: Horváth — Rábaközi, Szabó, Szőke, Tóth — Gellér (Palanek 65. perc), Nagy, Geiger (Bodor 65. perc) — Bruder, Magyar, Deák. Az első 20 percben alig történt említésre méltó esemény, az­tán a 21. percben megszerez­te egyetlen gólját a MÁV Előre: Deák viharzott el a bal oldalon és beadását Ma­gyar egyből bombázta a ka­puba. 1:0. A gól után a váci Horváthot a játékvezető ki­állította. A 38. percben Deák az oldalhálót találta el, nem sokkal később Magyar lövé­sét a kapus bravúrral tolta szögletre. A második félidő­ben az 52. percben Magyar átadását Geiger a kapusba lőtte, majd Bruder hagyott ki lehetőséget. Magyarnak volt még góllal kecsegtető ak­ciója, de ez is kimaradt. A vasutasok közepes teljesít­ménnyel is biztosan tartották otthonukban a két pontot. Jók: Szőke, Tóth, Rábaközi, Magyar. — h. f. — Kossuth KFSE—D. Építők 5:0 (1:0) Szentendrén az Építők: Hancsák — Hédermajszky (Juhász 63. perc), Furják, Medve, Tóth — Bódi, Mártha, Bogárdi — Sipos, Somogyi Gy. (Somogyi M. 63. perc), Béres. Szünet után a jó erők­ből álló főiskolás csapat va­lósággal szétzilálta az Építők védelmét. A Középcsoportban a SZEOL AK vezet 39 ponttal, a Balassagyarmat és a Kecs­kemét 37—37 pontot gyűjtött. A MÁV Előre 33 ponttal a 6. helyen áll, a D. Építők 19 ponttal utolsó előtti.

Next