Fejér Megyei Hírlap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
L 11........"""""""MűjLődéSSSSTM"""""1"1 ! A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.25: Jelenidőben — az újrakezdésről. (Ism.) 8.55: Beszélni nehéz. 9.07: Magyar szerzők hangszerszólóiból. 9.38: Kis magyar néprajz. 10.05: Sirius kapitány fogságba esik — V/4. Fantasztikus rádiójáték. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Apámról.. . Zürichi beszélgetés Otto Klempererrel, leányával, Lottóval. Közreműködik: Lukács Margit. Boros Attila műsora. II. rész. 11.46: Buváry Lívia népdalokat és régi magyar dalokat énekel, a Musica Aureaegyüttes játszik. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.29: „Mindig örömet akartam szerezni.” Látogatóban Pethes Sándornál. (Az 1979. július 23-i adás ismétlése.) 15.10: Muzsikusportrék gyermekeknek. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Magyar előadóművészek. Bande Ede gordonkázik. 16.49: Egy hajdúsági nótafa: Balázs Jánosné. Gyűjtését bemutatja: Mező Judit 17.07: Korábban érkezett — I. rész. Juhász Judit riportja.. 17.32: Olasz művészek operafelvételeiből. 19.15: Gondolat. 20.00: A Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenye a Zeneakadémia nagytermében. 21.03: Talabér Erzsébet és Radnai György nótákat énekel. 21.30: Háttérbeszélgetés. Vértes Éva külpolitikai műsora. 22.30: Nagy siker volt! Josep Suk és Zuzana Ruzickova Bach-hangversenye a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. 23.38: A Budapesti Madrigálkórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar Haydn-felvételeiből. 0.10: Vezényel a szerző: Oscar Straus. Közreműködik a Bécsi szimfonikus zenekar és a Londoni szimfonikus zenekar. Részletek „A csokoládékatona” című operettből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: T. Vargha Anikó népdalokat énekel, Mandel Róbert tekerőlanton játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Vidám operettkettősök. 10.00: Zenedélelőtt. 11. 33: A szabó család. 12.03: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. Általmennék én a Tiszán . .. 14.00: Kettőtől négyig... 16.00: Várbarátok bajvívása. A kőszegi Jurisics Miklós gimnázium és a sárvári Tinódi Lantos Sebestyén gimnázium diákjainak vetélkedője a kőszegi várban. 16.40: Sanzonújdonságok — 2. rész. A Francia Rádió műsora. 17.09: Énekszóval, muzsikával. A Sebő együttes felvételeiből. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Magyar művészek operettfelvételeiből. 19.25: Világ, történelem dióhéjban, politikusportrék a XX. századból. Mao Ce Tung. 19.45: A beat kedvelőinek. Quincy Jones felvételeiből. 20.33: Válás (S)Z! — 16. szám. 21.25: Jég nélkül — muzsikával. Zenés beszélgetés Regőczy Krisztinával és Sallay Andrással. 22.25: Világhy Erzsébet és Kiss Károlynótákat énekel. Jónás Mátyás népi zenekara játszik. 23.15: Behár György szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Az ABBA együttes felvételeiből. 9.20: Weber: Oberon. Háromfelvonásos opera. Vezényel: Rafael Kubelik. Közreműködik a Bajor Rádió szimfonikus zenekara és énekkara. Szereposztás: Mesélő és Droll — Uwe Friedrichsen, Oberon — Donald Grobe—Martin Benrath, Rezia — Birgit Nilsson—Katharina Matz, Hoon — Placido Domingo—Gerhard Friedrich Seherasmin — Herman Prey—Hans Putz, Fatimén — Hamar Júlia — Ingrid Andrea, Puck — Marga Schmill—Doris Massos, Sellő — Arleen Auger, Harun al Rasid, bagdadi kalifa — Hans Paetsch, Babekan, perzsa herceg — Rolf Nagel, Almansor, tuniszi emir — Heinz Ehrenferund, Abdallah, kalóz — Hubert Suschka. 11.50: A Royal Filharmonikus zenekar játszik. Közreműködik: Ilse Hollweg — ének, Rafael Orozco — zongora és a Beecham kórustársaság. 13.07: Schubert,C-dúr vonósötös. (Kiegészített Tátraivonósnégyes). 14.00: A századelő irodalmának hetei. 14.19: Yehudi Menuhin vezényli a Bath-i Fesztivál zenekarát. 15.32: Janscha Heifetz hegedűs, Brooks Smith zongorázik. 16.20: Elena Suliotis operafelvételeiből. 17.07: Reneszánsz kórusmuzsika. A Hamburgi Monteverdi kórus énekel. 17 28: Mozart-művek. 19 05: Manon Lescaut: Részletek Puccini operájából. Közreműködik: Renata Tebaldi, Mario Del Monaco, Piero De Palma, Adelio Zagonzana, Mario Boriello, Fernando Corena, Antonio Sacchetti, a Római Szent Cecília Akadémia énekkara és zenekara, vezényel: Francesco Molinari-Pradelli. 20.00: A századelő irodalmának hetei. 20.30: Magnósok, figyelem! 21.15: Dietrich Fischer-Dieskau Schumann felvételei. Zongorán közreműködik: Christoph Eschenbach. 22.00: Ránk György: Pomádé király új ruhája — I. szvit. BUDAPEST TV I 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 9.05: Csak gyerekeknek! Az üreger. NSZK rajzfilm. 9.25: Delta. Tudományos híradó. (Ism.) (Sz) 9.50: Aranyásók Alaszkában. Magyarul beszélő francia—NSZK—román kalandfilmsorozat. IV/4. rész: A négy szem. (Ism.) (Sz) 10.55: Zenés tere-fere. NSZK film. (Ism.) (Sz) 16.05: Hírek. 16.10: Testünk. NSZK filmsorozat. XXVI/4. rész: Az alvás. (Ism.) (Sz) 16.35: Stop! Közlekedj okosan! 33/10. rész: Álló jármű, fa, hirdetőoszlop mögül lelépés az úttestre. (Sz) 16.40: Nemzetközi disco. NSZK film. (Sz) 17.25: Egészségünkért! Az Országos Egészségnevelési Intézet műsora. (Sz) 17.40: Város a Volga mentén. Szovjet riportfilm. (S) 18.05: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.15: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.20: Másfél millió lépés Magyarországon. Végig az országos Ték túra útvonalán. XIV/10. rész: Bodajktól Zircig a Bakonyban. (Sz) 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 19.15: Esti mese. (Sz) 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Új Scotland Yard. Magyarul beszélő angol bűnügyi tv-filmsorozat: Nincs miért élni. 20.45: Ki járt jobban? VI/1. rész: ......... mint a szőlőtőke”. Dokumentumfilm. (Sz) 21.10: Ne nevess korán. Vidám játék. (Sz) 21.45: Ízlések és pofonok. Dokumentumfilm.(Sz) 22.25: Tv-híradó 3. (Sz) BUDAPEST TV II 20.01: Kertünk-udvarunk. Riportfilm. (Ism.) 20.20: Reklám. 20.25: Norvégia: Az óriások országa. Norvég film. (Sz) 20.50: Autó-motor sport. A Telesport technikai magazinja. (Sz) 21.10: Tv-híradó 2. (Sz) 21.30: G. Gorin: A gyújtogató. Színmű két részben. A Radnóti Miklós Színpad előadása, felvételről. OSZTRÁK TV . 10.35: Jane Eyre. Film. (Ism.) 12.15: Teleobjektív. 16.00: A Buddenbrook ház. Filmsorozat. (5.) 17.30: Wickle és az erős emberek. Rajzfilmsorozat: „A beszélő kő”. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Popi. Filmsorozat. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: A mezítlábas grófnő. Filmdráma. 22.20: Tudósítás a Tour de Francéról. 22.40: Hírek. OSZTRÁK TV II 18.00: Ország és emberek. 18.30: Bonanza. Filmsorozat: „Út Placerville felé”. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Kultúra szerdán. 21.05: Riportműsor. 22.20: Alice már nem itt él. Film. 0.05: Hírek. JUGOSZLÁV TV I 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Szezám utcai tv-játéksorozat gyermekeknek. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Nyári hangverseny. 21.15: Szerdai válogatás. jugoszláv tv iI 19.00: Barátom, a ló — dokumentumsorozat. 19.27: Ma este. 20.00: Szerbia színházai. 21.40: Mozgóképek — adás a filmről. 22.25: Kamionosok — drámasorozat. (Ism.) 23.25: Irodalom. — Hogy lehetséges, báró és pajtás? — Azt akarom mondani, derék ember. Nagyon jószívű és vidám. És nagyon szereti a feleségét. — Meg akarom ismerni... Vagy szégyellsz engem? — Nekem, nem szégyellek. Csakhogy ő, bár derék ember, mégiscsak báró. Rumata eltolta a tányérját. — Most mondd meg, miért sírtál. És miért szaladtál ide egyedül? Hogy szabad manapság egyedül futkosni az utcán? — Nem bírtam ki otthon. Többé nem megyek haza. Beállhatnék hozzád szolgálónak? Ingyen. Rumata elnevette magát, bár torkában gombócot érzett. — Apa mindennap feljelentéseket másol — folytatta a lány. — Az írások pedig véresek. A Vidám Toronyban adják oda neki. Minek is tanítottál meg olvasni. Minden este... Kínvallatási jegyzőkönyvet másol — és iszik ... Olyan szörnyű!... „Lám, Kira — mondja nekem —, a mi kalligráfus szomszédunk írni tanította az embereket. Mit gondolsz, ki ő? Kínvallatás közben bevallotta, hogy varázsló és kukani kém. Hát kinek lehet hinni manapság? Én magam is tőle tanultam a betűvetést.” Bátyám pedig megjön az őrjáratból, részeg, mint a csap, a keze csupa alvadt vér...” — Mindenkit lemészárolunk — újságolja — tizenkettediziglen ...” !Nem bírom ezt, nem megyek vissza, inkább ölj meg!... Rumata melléje állt, a haját simogatta. A lány száraz szemmel egy pontra meredt. Mit mondhatott neki Rumata? Karjára emelte, a díványra tette, és mesélni kezdett a kristálytemplomokról, a sok mérföldön át elterülő kertekről, ahol nincs korhadt fa, szúnyog és szenny, a bűvös Leningrádról, a barátairól — akik büszke, vidám és jó emberek —, a tengereken, hegyeken túl levő, csodálatos országról, amelynek furcsa neve van: Föld... Az ablak alatt hirtelen vasalt csizmák dobbantak. Csodálatos tulajdonsága volt Kirának: szentül és önzetlenül hitt a jóban. Ha ilyen mesét egy jobbágyparasztocskának mondana Rumata, az kételkedve hümmögne, szó nélkül faképnél hagyná, és vissza-visszanézne a jóságos, meghibbant nemes donra. Fia ilyesmit mesélne don Tameónak és don Szerának, azok végig sem hallgatnák: az egyik elaludna, a másik pedig böffentene egyet, és így szólna: „Ez mind nagyon felennkölten hangzik, de hogy áll a dolog a fehérnéppel? ...” Don Reba pedig figyelmesen végighallgatná, aztán kacsintana a rohamosztagosoknak, hogy szedjék ki belőle, kitől hallatotta ezeket a veszedelmes meséket, és kinek mondta el már... Amikor Kira elaludt, Rumata megcsókolta arcát, lábujjhegyen kiment, s behúzta maga mögött a nyikorgó ajtót. Lement a cselédszobába, és az üdvözlésre meghajló fejek fölött átnézve, így szólt: — Házvezetőnőt fogadtam. Kira a neve. Fönt fog lakni, mellettem. A dolgozószoba melletti helyiséget holnap takarítsátok ki alaposan. A házvezetőnőnek ’ ug ..úgy engedelmeskedjetek, mint nekem. Ha pedig vala,ki elfecsegi, annak kitépem velvét! Égj’ ideig még ot állt, majd' megfordult, és visszaindult a szobájában Adás fegyverrel teliaggatott :ura bútorral telezsúfolt .Ionban az ablakhoz állt, rlokát a hideg, sötét ; ':ez nyomta, és kinézett atcára. Megtörtént az első őrségváltás. A szemközti ablakokban meggyújtották a ' Leseket, becsukták a fákat, hogy oda neve. .. a gonosz embereket ér 'g gonosz szellemeket. (Folytatjuk) Nehéz istennek lenni 20. Premier előtt Gorsiumban így készül a szerelmi sztrájk —. Nem volt szerencsés, hogy tavaly este rendeztük az Élektra előadásait — csóválja fejét Szalay Vilmos, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója s egyben a Gorsiumi Nyári Játékok művészeti vezetője. — Nem sikerült megoldanunk a világítást, gyakran dideregtek a nézők, viszonylag kevés embert vonzott az este 9-kor kezdődő tragédia. Arisztophanész Lüszisztrátójával nemcsak a komédiához térünk vissza, hanem Hellasz hagyományához, a napsütötte színpadhoz is. Délután 5- kor kezdünk. A komédiával visszatért a tavalyelőtti rendező is, Bokák György. Jó emlékszünk a gorsiumi Hetvenkedő katonájára, a Veszprémben játszott, Fehérváron is bemutatott Tamási Áron-ciklusára, mai témájú tv-játékaira, bár valószínű, hogy nevét a legtöbben a „Lehet egy kérdéssel több?” című vetélkedőből ismerik, melynek állandó rendezője. Higgadtnak, megbízhatónak tartják s jellegzetesen realistának. — Vajon nem esett-e nehezére megtalálni a kulcsot Arisztophanész vad és folyton fantasztikumba forduló humorához? — kérdeztük tőle. — Rossz a kiindulás. Gondoljon csak az Énekes madárra vagy a Hullámzó vőlegényre. Tamási Áronnál is folyton verseng a képzelet a valósággal. Arisztophanész fantasztikuma a szigorú, véres valóságra épül. A Lüszisztraté, amikor bemutatták i. e. 411-ben a Lénáiért, a Borsajtó ünnepén, napi politikai vitadráma volt. Ahogy Kövendi Dénes fogalmazta: „Költőnk dionüszoszi mámora teljes féktelenségében ragyog, pedig, vagy éppen mert a háttér komoly.” Peiszandrosz demagóg előtte jelent meg Athénban, s perzsa támogatást ígért az athénieknek Spárta ellenében, ha korlátozzák a demokratikus alkotmányt. A hetairiákat, az arisztokrata titkos társaságokat akarta hatalomra juttatni. A Lüszisztráté ékes bizonyítéka annak, hogy arisztokrata származása ellenére, Arisztophanész eszményképe a demokrácia volt. Kacagtató és keserű gúnyirat a darab az ókor „világháborúja”, a peloponézoszi háború ellen, amellyel torkig volt már ekkor a görög félsziget, sőt Szicília, Kis-Ázsia népe is. Elemi erejű óhajtása a békének. — Békevágy. Nem is kérdezem akkor, miért aktuális a színre vitel. Ellenben azt igen, hogy miért nem Arany János klasszikus műfordítását játsszák? — Babits Mihály írta: „Arany modernizálta Arisztophanész versformáját, hogy mozgékonyabbá tegye. Mégis : Arany ,vaskos, nehézkes, falusi. Arisztophanész pedig könnyű, gonosz, lebegő, urbánus.” Arany János érdemei halhatatlanok a nagy komédiaíró magyarországi népszerűsítésében, de Devecseri Gábor legalább úgy tudott görögül, mint ő, fordítása hívebb s főként gördülékenyebb, közérthetőbb a mai néző számára. A címszereplő, Pécsi Ildikó — hosszabb szünet után — szintén visszatérő vendég Gorsiumban: — Igen, játszottam itt Alkésztiszt, Helénát, sok kedves emlék fűz ide. És a görög színpadhoz is. Élektra és Antigoné voltam Pécsett. A nagy tragikák után kimondhatatlan örömmel készülök a nagyszájú, harcias, bátor, az igazságba és az életbe szerelmes komédiahősnő szerepére. — Van-e példaképe Lüszisztráté megformálásában? — Mondhatnám esetleg Ruttkai Évát és Dévay Camillát, de már csupán alkatilag is annyira különbözöm tőlük, hogy kénytelen vagyok a saját fejemmel foglalkozni. — Lüszisztraté ellenlábasához, a tanácsoshoz, azaz Szabó Gyulához is ilyen közel áll a hellén komédia? — Az én repertoáromba már annyi minden belefért Arturo Uitól Hábetleren, a Tóték postásán, Weöres Sándor Vitéz Lászlóján, Ilmarinenen, Karagőzön át a Gorsiummal párhuzamosan a Szentendrei Teátrumban játszott Mukányiig, hogy nagyon remélem, Probulosz, a tanácsos sem fog kilógni belőle. Feltűnően aktív volt a próbán Barta Judit koreográfus : — Hát hogyne. Ezt az óriási játékteret meg kell tölteni mozgással. A tánc, a lépések, gesztusok ritmusa kelti igazi életre a darabot. Unalmas lenne a kórus, ha egyhelyben szavalgatna. — Nem sokat hagy bennünket pihenni Judit, az biztos — mosolyog Csongrádi Kata, az Operettszínház tagja, itt a nők karának vezetője. — A nőkénél talán csak a férfikórus munkája a nehezebb — teszi hozzá önérzetesen Maros Gábor. — S Horányi Ottilia hogy kerül a zongora mellé? — Most csak Hirsch Bence karnagyot helyettesítem. De a darabban énekkarunk, a Primavera válogatott gárdája is közreműködik. Petrovics Emil komponálta a zenét. — Koltay János, a Madách Színház művésze vajon miért kémleli olyan figyelmesen a színpadot? — Mert nemcsak mint színész van jelen. Ő tervezte a díszletet — válaszol Schallinger Tamás rendezőasszisztens. Csak súgva merem kérdezni, tehát Ba Éva súgóhoz fordulok? — Igaz-e, amiről Fehérváron suttognak, hogy ruhátlan hölgy is lesz az előadásban? — Miért? Csak Jancsónak meg Rusztnak szabad? Anynyi mindent láttak már ezek a romok! — De a nézők nincsenek kőből. — Ha kőből lennének, miért vetkőzne le a hölgy? Ne felejtse el megírni, hogy az ő kosztümét is én gondoltam ki — figyelmeztet búcsúzóul Hruby Mária jelmeztervező. A. Szabó János Bohák György instruál, mellette Schallinger Tamás Lüszisztraté és a tanácsos vitája (Pécsi Ildikó, Szabó Gyula) Fotó: Fási László Csongrádi Kata bűvöli a drapériát