Fejér Megyei Hírlap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Vágablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.06: Dankó-nóták. 9.41: Kis magyar néprajz. 10.05: A Hobbi Dominók Kecskeméten. 10.35: válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Rudolf Serkin zongorázik. Adolf Busch hegedül, Hermann Busch gordonkázik. 12.35: Házirend. Németh Miklós Attila riportja. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Kritikusok fóruma. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene. 15.10: Vaughan Williams: a rétek virága. 15.28: MR 10—14. 16.10: OIRT Hangjáték Fesztivál. Duó. Mirko Stieber hangjátéka. 17.07: Táblacsere és ami mögötte van. 17.32: Két filmdal. 17.43: Kiss Gyula zongorázik. 19.15: „Szép vagy, Alföld ...” Műveltségi játék — V. rész. 20.25: Raina Kabaivanszka operaáriákat énekel. 20.35: Lapok a hidegháború történetéből. II. rész. 20.55: Debussy: A tenger — három szimfonikus vázlat — 21.19: Népzenei Hangos Újság. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Pro Musica — Nemzetközi rádióműsor verseny. Bartók, ahogyan mi látjuk. 23.08: A rejtőzködő olaj nyomában. Molnár Károlylyal, a Geofizikai Kutató V. igazgatójával és Rádler Béla műszaki igazgatóhelyettessel beszélget Esti Judit. 23.23: Závodszky Zoltán Wagner operáiból énekel. 0.10: Havasy Viktor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dzsesszfelvételekből. Duke Ellington zenekara játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04 , 05 , 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig. .. 16.00: Közvetítés a Tatabánya—Real Madrid UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 17.00: Háztartástan. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Zenei Tükör. Mary Poppins. Részletek Sherman filmzenéjéből. 19.00: Közvetítés az FTC—Bánik Ostrava BEK és a Rapid Wien—Videoton UEFA Kupa mérkőzésről. 20.53: Kíváncsiak Klubja. 21.43: A beat kedvelőinek. Elton John felvételeiből. 22.28: Zenés játékokból. 23.15: Verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Mexikói szimfonikus zene. 9.55: Operaegyüttesek. 11.05: A Dunánál. 11.25: Zenekari muzsika. 13.07: A Londoni Régi zene együttesének Susato-felvételeiből. Vezényel: David Munrow. 13.35: Fidelio. Részletek Beethoven operájából. 14.30: Ránki Dezső zongorázik. 15.35: Kander zenés játékaiból. 16.31: A Finn Rádió kamarakórusa Bergman-műveket énekel. Vezényel: Herald Anderson. 16.52: Öt földrész zenéje. 17.00: A Véges végtelen. 17.30: Szimfonikus zene. 19.05: Margarita Lilova dalestje a Drezdai Ünnepi Játékokon. Zongorán közreműködik: Helmut Deutsch. 20.10: Külföldi tudósoké a szó. 20.25: , Sárai Tibor: Krisztus, vagy Barrabás — oratórium/ Allende emlékére. (Bende Zsolt, Fülöp Attila, Kovács Péter — ének, MRT énekkara, Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vezényel: Lehel György.) 20.53: Újdonságainkból !— külföldi táncdalok. 21.23: Költészet és valóság. Hubay Miklóssal — Tüzet viszek című drámájáról beszélget Kabdebó Lóránt. 21.53: Kincses Veronika és Gulyás Dénes operaáriákat énekel. BUDAPEST TV 19.00: Idősebbek is elkezdhetik. iTv-torna (Ism.) (Sz). 8.05: Isko- la-tv: Fizika (Ált. isk. 6. oszt.) Bevezetés a fizikába. 9.05: Földrajz (Ált. isk. 5. oszt.) Ismerkedés a térképpel. 9.35: Magyar nyelv (Ált. isk. 1. oszt.) Szó-raka-té-nusz. Tekereg a szél (Sz). 9.50: Stop! Közlekedj okosan. Bevezetés, körültekintés (Sz). 9.55: Delta. Tudományos híradó. (Ism.) (Sz). 10.20: A főmegbízott. Angol film (Ism.) 11.50: „Életet az éveknek”. Nyugdíjasok műsora. (Ism.) 12.20: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor (Ism.) 14.00: Iskola-tv: Stop! (Ism.) (Sz). 14.10: Magyar nyelv (Ism.) (Sz). 14.25: Földrajz (Ism.) 14.45: Fizika (Ism.) 15.20: Neveléslélektan. Félreértett és elhanyagolt gyerekek. 16.15: Hírek. 16.20: Reklám (Sz). 16.30: Tatabányai Bányász—Real Madrid. UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés Tatabányáról (Sz). A szünetben. Reklám. 18.15: Testünk. XXVI/22. rész: Az idegek. (Ism.) (Sz). 18.45: Első séta. Bolgár rajzfilm (Sz). 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna (Sz). 19.15: Esti mese (Sz). 19.30: Tvhíradó (Sz). 20.00: Polgár András: Kettős helyszín. Nyomozás két részben. A Madách Színház előadása, felvételről. (14 éven felülieknek!) 22.05: Tv-híradó 3. (Sz). 22.15: Egy óra Pátzay Pállal. Portréfilm (Ism.) 23.10: Reklám. BUDAPEST TV II 18.55: FTC—Bánik Ostrava. Bajnokcsapatok Európa Kupája. Labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés az Üllői úti pályáról (Sz). A szünetben: Reklám. 20.45: Tv-híradó 2. (Sz). 21.05: Reklám. 21.10: Képek a Párizsi Opera balettnövendékeinek életéből (Sz). 21.40: Súlyemelő Világbajnokság (75 kg.) Közvetítés Lille-ből, felvételről (Sz). OSZTRÁK TV 1 9.35: Francia nyelvlecke. 10.05: Iskola-tv. 10.25: A Canyon kincse. Film. 12.10: Popeye, a tengerész. Rajzfilm. 12.15: Teleobjektív. 17.30: Wickie és az erős emberek. Rajzfilmsorozat. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Nevetés receptre. Filmsorozat: ,,Molly betegsége”. 18.30: ML 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tvhíradó. 20.15: Mortadella. Olasz filmvígjáték. 21.45: Hírek. OSZTRÁK TV II 18.30: Az Onedin-család- Filmsorozat: „ördögi hatalom”. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Centrál kávéház. 21.05: Riportműsor. 22.20: A kivégzés. Szatirikus tv-film. 23.30: Hírek. JUGOSZLÁV TV . 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Fogpiszkálók tv-sorozat gyermekeknek. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Sportszerda. 22.15: Rockzene. JUGOSZLÁV TV II 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kis koncert. 19.27: Ma este. 20.00: BITEF (Belgrádi Színházművészeti Fesztivál). 21.35: Zágrábi körkép. 21.55: Szerelem falusi módra Jugoszláv tv-sorozat. (Ism.): SZLOVÁK TV I 17.45: Környezetvédelem — rövidfilm. 18.10: Zenés műsor a repülősök napja alkalmából. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tvhíradó. 20.00: Dukla Praha— Glasgow Rangers KEK labdarúgómérkőzés. 21.50: Ez történt 24 óra alatt. 22.05: A Duna-díj Nemzetközi Tv-fesztivál krónikája. 22.15: Az eladott nagymama — tv-komédia. 22.45: Súlyemelő VB. 23.05: Hírek. SZLOVÁK TV II 19.20: Tv-torna. 19.25: A sofőrök kézikönyve. 19.35: Dokumentumfilm. 20.00: Matt Helm — amerikai, bűnügyi film. 21.10: Időszerű események. 21.40: Pár perc könnyűzene. 21.50: Ferencváros— Banik Ostrava BEK labdarúgómérkőzés. Könyvkereskedők konferenciája Kedden Budapesten, a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ kongresszusi termében megnyílt a szocialista országok könyvkereskedelmi szerveinek V. nemzetközi tanácskozása. Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió, Vietnam és hazánk delegátusait dr. Udvarhelyi László, a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának vezetője üdvözölte. A tanácskozáson angolai szakemberek is részt vesznek. Az első napon a legutóbbi 1979-es, szófiai találkozó ajánlásainak teljesítéséről hangzott el bolgár referátum , a könyvkereskedelem, mint az ideológiai és politikai szervező munka fontos eszköze címmel pedig szovjet szakemberek tartottak előadást. A tanácskozás szeptember 18-án zárul. Képzőművészeti világhét Szeptember 27 és október 4 között hetedik alkalommal rendezik meghazánkban a képzőművészeti világhét eseménysorozatát. Az idei világhét mottójaként a „Világunk tükre a művészet” jelmondatot választották, s a rendezvénysorozat egyik fő eseményeként ezzel a címmel elméleti konferenciát rendeznek. A világhét eseményeinek második központja Kaposvár. Szeptember 27-én a somogyi képtárban nyitják meg a IV. dunántúli tárlatot. Megelőzőleg a rendezők felhívtak mintegy kétszáz, a Dunántúlon élő művészt, hogy pályázzanak alkotásaikkal. Csaknem másfélszázan, mintegy 350 művel jelntkeztek, s a zsűri végül 90 alkotó 163 alkotását tartotta kiállításra méltónak. A megnyitáskor első ízben adják át a Dunántúli művészetért emlékplakettet, Borsos Miklós alkotását. A kaposvári tárlathoz kapcsolódva dokumentációs kiállításon mutatják be a dunántúli művésztelepek életét, tevékenységét, így a dunaújvárosi vasszobrász, a nagyatádi fafaragó, a siklósi keramikus, a villányi kőfaragó és a zalaegerszegi belső építészeti, környezetalakító telepek munkáját. Ezzel egyidőben tanácskozást rendeznek a művésztelep munkájáról, lehetőségeiről, jövőjéről. Mozaikok a debreceni dzsessznapokról (Egy tudósítás nehézségei.) Mindannyiszor reménytelen vállalkozásnak érzem, amikor zenéről, kivált a dzsesszről kell írnom. A zenei szavakban visszaadhatatlan, legfeljebb az a hangulati-emocionális hatás körvonalazható, „írható le”, amit a hallgatóban ébreszt. Dilemmáim másik oka az a bevett szókincs, terminus technikusokkal dobálódzó sztereotípia-dzsungel, amelynek olajozott fordulataival a dzsessz-tudósítások szerzője élni kényszerül, hogy a beavatottság látszatát keltse. Szakítani ezekkel rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen. Mégis — főleg fesztiválok idején — gondolok arra, hogy a begyakorlott sémajellemzések, jelzők és dicsérő avagy elmarasztaló titulusok (nagy, nagyobb, legnagyobb — és mindezek ellenkezője) helyett, talán szerencsésebb lenne az impressziókra hagyatkoznom, és az időrendben lajstromozott nevek és teljesítmények teljes felsorolása nélkül az egészről, a bennem születő élményről szólnom. Elfogultan a torzó kockázatával. (Címszavak, távirati stílusban.) A tizedik, az eddigi legnagyobb, az európai rádiók szervezésében, Washingtontól Stockholmig, Tallinntól Barcelonáig, negyvenhat formáció tizenkilenc hangverseny, 6 nap. (Jó ez a fesztivál?) Éjszaka, valamikor szeptember elején. A Bika Bartók-termében Enrico Rava a trieszti születésű, de Amerikában élő avantgarde free-trombitás kvartettje „lékeli a fejeket”. Még előbb: Szabados — ismétlés szem- és fültanúi voltunk. Majd újra Szabados és Rava, de már a Sportcsarnok hatalmas pódiumán. Szabados egy magyar free big bandot hajszol a zongora mellől, Riva pedig Európa alighanem legjobb free-t játszó „nagyzenekarában” fúj. A Globe Unity-ben feltűnik olykor Mangelsdorff azzal a bizonyos multifon-hangzással. És még jó néhányan, de ígértük, hogy minden nevet nem sorolunk fel. Furcsábbnál furcsább dobok, táblák, kongák karneválja a Family Percusion játszik. Hogy mikor és hol? Éjszaka és a Kölcsey Művelődési Központ üvegpalotájának alagsorában („Milyen nap is van ma?” — kérdezi valaki.) Ugyanitt délután hatkor. (Pozitív szenzáció) A Ganelin-trió Vilniuszból. A közönség szakadatlan tombol, visszatapsol, sír, nevet, énekel. Óriási rögtönzések, mindenekelőtt a saxofonos Vladimir Csekaszin torkából („Olyan Stvines-buli” — hallik valahonnan), nagy zenei show a dobos Vladimir Taraszov jóvoltából. Humorológia és dzsessz-abszurd: Ganelin-trió. (Jegyek százötvenért.) A legolcsóbb jegy nyolcvanas, a legdrágább százötven forint. Napi három koncert, plusz étkezés, szállás. Az annyi mint: ...zenei csemege egyetemistáknak, főiskolásoknak. Nem látszik rajtuk, hogy felvenné őket a pénz, mégis mindig mindenki bent van. (A Bartók-terem ostroma.) A tömeg tengernyi, a lépcsőhöz vezető ajtó résnyi. Reménytelennek tűnő ozmózis: a dzsesszhez vezető utat négy illetékes állja el. Pedig be kell jutni mindenáron, hiszen odabenn csodálatos dolgok történnek. Szakcsi workshopjában a mexikói gitáros Christian Escoude és a magyar származású klarinétos Yoshko Seffer babonázza a „jegyes” népet. De a kint rekedtek sem adják fel! „Olyan nincs, hogy ne menjek be!” — rikácsolja egy srác, aki már különböző trükkök segítségével ötödször próbálkozik. Csak állunk és figyelünk, hátha jön egy zenész, akitől el lehet kérni a hangszert, vagy a filmesek akik mögött prímán be lehet osonni. Egyszer csak két ismeretlen srác nagy konspirálva , két közreműködői tikettet nyújt át, s máris masírozunk az őrt álló celebrusok felé. Magabiztos mosoly. Bent vagyunk! (Tódor) Előzetes egy csütörtök esti tévéműsorhoz Vita a népművészet újrafelfedezéséről Még javában folyik a rádió és a televízió idei népdalversenye, a „röpülj páva”, amikor több folyóiratunk hasábjain heves vita támadt művészek, kritikusok és a közművelődés szakemberei között a népművészeti mozgalmak elvi kérdéseiről, a népművészet iránt a hetvenes években megújult érdeklődés okairól, közízlést befolyásoló hasznáról, illetve káráról. De amíg pár évvel ezelőtt kulturális életünk szinte minden fórumán támogatás fogadta az egyre szaporodó folklóregyüttesek, vidéki pávakörök és a városi táncházak munkáját, az idei népdalvetélkedő nyomán megindult vita alaphangját már nem egyedül a népművészet újra felfedezésén érzett öröm határozta meg, az örömbe nem kevés üröm is vegyült. Az Élet és Irodalomban két egymással ellentétes álláspont csapott össze. Kiss Ferenc irodalomtörténész, Vargyas Lajos zenekutató, Vitányi Iván és mások annak a véleménynek adtak hangot, hogy a Rádió és a Televízió által az egész ország nyilvánossága előtt népszerűsített népdalkörök egyre távolabb kerülnek a bartóki és kodályi hagyománytól. Előadásmódjukban mindinkább eluralkodik a magyarnótás, cigányzenés, operettes hangvétel. S ez annál is inkább sajnálatos, mert pár évvel ezelőtt éppen a Rádió és a Televízió tette a legtöbbet mármár elfelejtett népdalaink megismertetéséért, hagyományőrző megszólaltatásáért. Most azonban — hangzott az érvelés — hibás közművelődési koncepcióból, a közízlésre való hivatkozással a régi stílusú népdalokat egyre inkább kiszorítja a XX. századi új stílusú népdal, és ennek is magyarnótás, cigányzenés, hangszeres, feldolgozása. Így ahelyett, hogy a tömegkommunikáció fórumain az igazi értékek kapnának hangot, egy hamis, dzsentroid ízlés válik uralkodóvá. Az ellentábor tagjai — legfőképp Daróci Bárdos Tamás és Sárosi Bálint — viszont avval érveltek, hogy a feldolgozott népzene hallgatottsága sokkal nagyobb mint a natúr folklóré, s ha tekintettel akarunk lenni a közízlésre, akkor arra is oda kell figyelnünk, hogy mit énekel ma a népdalt, népzenét kedvelő magyar közönség. E vélemény hangoztatói szerint napjaink népzenei mozgalmainak nem egy évszázadokkal korábbi, ma már halott népdalkincshez, hanem a ma élő — igaz, stílusában már jócskán felhígult — népzenei anyaghoz kell alkalmazkodnia. Kinek van igaza? Ezt annál is nehezebb megválaszolni, mert előtte el kellene dönteni, miről is van szó? Egy eredetileg bartóki hagyományokból táplálkozó népművészeti mozgalom felhígulásáról, közízléshez való igazodásáról vagy arról, hogy annak idején túl optimistán ítéltük meg a népdal, a néphagyomány ápolásának, a „csak tiszta forrásból” való merítésnek lehetőségeit? Mielőtt elhamarkodottan letennénk a voksunkat egyik vagy másik álláspont mellett, gondoljunk arra, amire a vita kiszélesedésekor a „Kritika” hasábjain Vadas József is utalt. A felhígulás nem az elmút évtizedek eredménye. A népművészet átalakulása szinte az iparosodás megindulásával egyidőben, már a múlt század elején megindult. Mindaz tehát, amit ma igazi népi stílusként, népi kultúránk több száz éves örökségeként tartunk számon — nemcsak a népdalok túlnyomó része, de a cifraszűr, vagy a matyó hímzés is — csak az utolsó száz esztendő szülötte. Az a paraszti kultúra tehát, amely a két világháború között sok dunántúli vagy északi helységünkben kialakult, már semmiképpen sem azonos parasztságunk több száz éves, szikár, ökonomikus és végsőkig leegyszerűsített kultúrájával. Mégis ez a művészet az, amelyet ma népinek tartunk, s ez az, amely ma is tovább él a háziipar termékeiben Mi lesz a népművészet, a most már majdhogynem ható poraiból feltámasztott népi kultúra sorsa gyorsan változó világunkban? E kérdésrepróbálnak választ adni a televízió társadalomtudományi magazinjának meghívott résztvevői: Hofer Tamás, Kiss Ferenc és Vitányi Iván a „Szemle” csütörtök esti adásában. A Lázár István vezette vita természetesen nem adhat választ népművészetünk, népművészeti mozgalmaink minden elméleti kérdésére, de érdemes megtekinteni mindazoknak, akiket érdekel népi kultúránk múltja,jelene, jövője. Vikol Katalin Irodalmi múzeumok A német irodalmi örökség hű ápolói és őrzői az NDK irodalmi múzeumai. Az ország 41 irodalmi múzeumát évente milliók keresik fel. Az egyik leglátogatottabb múzeum a quedlinburgi Klopstock-ház. A XVI. században épült patrícius ház homlokzatát Friderich Gottlieb Klopstock születésének 250. évfordulójára, 1974-ben felújították. A múzeum eredeti festményekkel, rézkarcokkal díszített helyiségeiben elhelyezett kiállítási tárgyak, másolatok hű képet adnak a költő életművéről. Tájékoztató a felvételi vizsgákról Részletes tájékoztatást kapnak a középiskolai tanulók az egyetemi, a főiskolai felvételi vizsgák módosított rendjéről: a Művelődési Minisztérium az ország összes középiskolába eljuttatta az új követelményeket ismertető tájékoztatót. A 11 oldalnyi füzetben indokolják, példákkal szemléltetik a tavasszal közzétett intézkedéseket, s a tanév kezdetén újra a pedagógusok, a diákok figyelmébe ajánlják ezeket, hogy a pályázók idejében felkészülhessenek a követelmények teljesítésére. A tájékoztatóban is aláhúzzák: egyetemi, főiskolai felvételi rendszerünk megfelelő ma is, alapvetően nem változott. A módosítások révén az általános műveltséget jobban kifejező tantárgycsoport egyenletes tanulására ösztönzik a diákokat, összehangolták a felvételi követelményeket a nevelés-oktatás új terveivel, és lehetővé tették, hogy a szakközépiskolai tanulók — a középiskolások több mint 50 százaléka — nagyobb esélyekkel pályázzanak a felsőoktatási intézményekbe. Általában két tantárgyból tesznek írásbeli és szóbeli vizsgát a diákok. A felvételi végeredményét a középiskolából hozott és a felvételi vizsgán szerzett pontok összege adja, fele-fele arányban. A középiskolából maximum 60 pontot hozhat a tanuló. A jövőben azonban az eddigieknél több tantárgy érdemjegyeit veszik számításba. A felvételi új követelményeit a tanulók zöménél 1983-ban vezetik be. A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban és néhány szakközépiskolai szakon 1982- ban végzőknél részben már az új rendszert alkalmazzák. A freibergi dóm története A középkori szász építőművészet egyik legjelentősebb alkotása a freibergi dóm, amelynek története a XII. századig nyúlik vissza. Ebben az időben keletkezett a híres bányaváros, Freiberg, s ekkor építették fel a Mária templomot, a későbbi dóm elődjét. A Mária templom az 1484-es tűzvészben elpusztult, s ennek helyén építették fel a ma is álló dómot. A gótikus építészet e csodálatos műremeke három egyenlő magasságú hajóból és egy negyven méter hosszú csarnokból áll. A nevezetes orgonaépítő mester, Gottfried Silbermann 1711 és 1714 között itt építette meg első nagy orgonáját. A hangszer 45 regiszterén 2674 síp szólaltatható meg.