Fejér Megyei Hírlap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-28 / 302. szám

4, OIDM Újjászületett a móri borvidék Az Ezerjó már nem egyeduralkodó Újjászületett a Vértesalján húzódó történelmi szőlőtermelő területünk, a móri borvidék. Húsz év alatt szinte teljesen kicserélték a tőkeállományt, s géppel is művelhető, a piacon jól értékesíthető fajtákat honosítottak meg az addig kizárólag csak ezerjót termő dombokon. A nagyszabású rekonstrukcióra egyrészt a gépi művelés bevezetése miatt volt szükség, másrészt pedig azért, mert a bordivat változása újfajta, a mai ízlésnek jobban megfelelő fajták termesztésére ösztönözte a Mór környéki szőlőtermelőket. Az ezerjót — főként a nagyüzemi szőlőtáblákon — új fajtákkal váltották fel, s ma már leánykát, rizlingszilvánit, chardonnayt, ottonel muskotályt, olaszrizlinget és zöldszilvánit is teremnek a móri szőlők. A fajtaváltás eredményes volt: a környék legnagyobb bortermelője, a Móri Állami Gazdaság az idén már termésének hatvan százalékát exportálja. Keresettek lettek ismét a móri borok, s ez annak, aki a környéken termő traminit, muskotályost, vagy a hagyományos ezerjót már kóstolta, ez nem is meglepetés. A környék borainak nagy részét Móron, az állami gazdaságban dolgozzák fel és palackozzák. A kellemes aromájú, tüzes, tiszta ital a Szovjetunióban, az NSZK- ban, Svédországban, Ausztriában és Svájcban öregbíti a magyar élelmiszergazdaság és bortermelés jó hírnevét. A móri bor már kétszáz évvel ezelőtt is híres volt, termesztésének kezdetei azonban a feltételezések szerint a rómaiak idejébe nyúlnak viszsza. Az első írásos feljegyzés a móri szőlőkultúráról 1138- ból maradt ránk: egy akkor kelt adománylevél a bodajki szőlőket és szőlőtermesztő jobbágyokat említi. A török hódoltság idején — mint annyi más érték — a móri szőlőkultúra is nagyrészt megsemmisült. A szőlőművelést csak az országba érkező német telepesek lendítették fel ismét. Az 1600-as évek elején pedig kapucinus barátok érkeztek Mór környékére, s nagy szakértelemmel és türelemmel láttak hozzá a szőlők feltámasztásához. A krónikák szerint e tájon ők honosították meg az ezerjőt. Ez a borfajta a benne levő almasavtól kellemes aromájú, zöldesfehér színű, kemény, határozott savas ízű. A határokon túl is sokan kedvelték, ezért Mária Terézia szükségesnek látta, hogy külön rendeletben foglalkozzon a móri borok eladásával. Ez megtiltotta a jobbágyoknak, hogy Szent Mihály napjától Szent György napjáig árusítsák termésüket, s ezzel jelentős jövedelemtől fosztotta meg őket, hiszen Mór és környéke lakosságának nagy része akkor már a bor eladásából élt. II. József megváltoztatta ezt a rendeletet, s engedélyezte azt is, hogy a szőlősgazdák kapun keresztül mérhessék boraikat. Ennek köszönhető, hogy volt olyan időszak, amikor külföldön a tokaji után a móri bor volt a legkeresettebb hazai nedű. Ha ezt a rangot azóta már nem is érik el, az elmúlt években befejezett fajtaváltás, a korszerű termesztési módszerek alkalmazása, az állami gazdaság magas szintű borászati tevékenysége megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy a móri borok ismét keresettek, népszerűek legyenek itthon és a határokon túl is. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy az illetékesek hatékonyabban hívják fel a borpiac figyelmét e kitűnő zamatú italokra. D. E. Gyermekrajzok a mezőgazdaságról Bódis Erika kicsit ijedten tekint rám. Épp az imént vette át a különdíjat, 400 forintot, a nyertes pályamunkáért. Előbb a „művel” ismerkedtem meg. Hófehér paripa táncol a karámban, s egy szelídebb barna csikó legelész. Ilyen tehát a karám, s ilyen a ló, az ember örök hű társa egy hatodikos általános iskolás kislány szemével. — Láttál már lovakat karámban? — Egyszer régen. Kirándulni voltunk az osztállyal. Erika tehát így őrzi emlékezetében egy hajdani kirándulás emlékét, amely most díjnyertes alkotássá lényegülve ott vár látogatókra a közzétett hatvan pályamű között, melynek alkotói mind-mind gyerekek. Mint az az ünnepek előtt hírül adtuk, a MEDOSZ Fejér megyei Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetsége Fejér megyei Elnöksége által a Mezőgazdaság gyermekszemmel gyermekrajz-pályázatra beérkezett műveket kiállították, s a legjobban sikerült munkákat jutalmazták. Nem kevesebb mint 238 munka érkezett be, amelyből a legjobb hatvan nyert nyilvánosságot az építők Pintér Károly Művelődési Házában. Tizenöt gyerek vette át hét mezőgazdasági üzem, vállalat különdíját, kilencen pedig a MEDOSZ-pályadíjakat. Első díjat az I—V. osztályosok kategóriájában a verebi Szabó László, az V—VI. osztályosok kategóriájában a szabadbattyáni Sulák Anikó, a VII—VIII. osztályos pályázók közül pedig az adonyiFöldi Csilla nyerte. Díjakkal jutalmazták a legtöbb pályadíjjal szereplő iskolákat, úttörőcsapatokat és felkészítő tanárokat. B. K. Karámban Gazdaság- és társadalompolitika A szerkesztőség postájából gének volt dolgozója. 1972 óta rokkant nyugdíjas, 1981 január óta fekvő beteg. Jóleső érzés számára, hogy a vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádjának tagjai rendszeresen meglátogatják, szükség szerint segítik. Szakszervezeti segélyben kérés nélkül is részesül. Idén, 70. születésnapján a brigád, Lajtos Józsefné kezdeményezésére, megajándékozták és virággal örvendeztették meg. Törődésüket, emberségüket édesapánk, Lelti Mihály nevében is megköszönjük. Gyermekei A feladat megoldása közben a Felszabadulás 30. brigád Vetélkedő szocialista brigádok A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár bodajki gyárában a szocialista brigádok vetélkedőn mérték össze munkavédelmi és szociálpolitikai ismereteiket. Nem könnyű feladatra vállalkoztak a csapatok, amikor az ünnepi köntösbe öltözött gyári ifjúsági klub 12 dohányzóasztala mellett helyet foglaltak. Valamennyien feszült figyelemmel várták a megnyitót, amelyen köszöntőt a zsűri elnöke mondott, majd a vetélkedőt méltatta röviden. A verseny négy fordulóból állt s a 3 tagú zsűriben a gyár vezetői és a szakszervezet képviselői foglaltak helyet. Az első fordulóban a 25 kérdésből álló tesztlap kitöltésére 15 perc állt rendelkezésre. Az elérhető maximális pontszám 75 volt. A legtöbbet, szám szerint 57-et az Alba Regia szocialista brigád érte el. A második forduló borítékból húzott kérdésekkel folytatódott. A szociálpolitikai kérdésekre 2 percen belül kellett a csapat bármely tagjának választ adnia. A válaszokat a zsűri 0—5 ponttal értékelte. Az eredmények alapján nem változott az első fordulóban kialakult élmezőny helyezési sorrendje. A harmadik fordulóban a játékvezető villámkérdéseire azonnal válaszolni kellett, s 0—3 pont szerzésére volt lehetőség. E forduló eredménye sajnos elmaradt az előző kettőtől. A negyedik fordulóban két, 8—8 szótagból álló munkavédelmi rejtvényt kellett megfejteni, ami teljesen újszerű és eltérő volt a korábbi évek gyakorlatától. E feladathoz 6 perc idő állt rendelkezésre. Nagyon meglepő volt a szellemes gyorsaság, melyet néhány csapatnál tapasztalhattunk. A feladatot a vártnál gyorsabban oldották meg, s csupán 4 csapat hibázott. A helyes megfejtéseket a zsűri 0—4 pontban értékelte. A fordulókban elért pontszámokat táblán jelölték, így a verseny állását bárki figyelemmel kísérhette. A négy forduló után az első helyezett az Alba Regia szocialista brigád, 1200 forint jutalommal. A további négy helyezést ugyancsak villámkérdésekkel kellett eldönteni. A sorrend a válaszok alapján így alakult: II. a Sziklai Sándor szocialista brigád, 1000 forint jutalommal, III. a Tyereskova 800, IV. a Generál 600, V. az Ifjúság szocialista brigád, 400 forint jutalommal. Szabó János Felejthetetlen élmény Gyermeki izgalommal készültünk arra a találkozóra, amelyre a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat Székesfehérvári Területi Igazgatósága hívta nyugdíjasait. A köszöntő és Farkas Endréné üdvözlő szavai után terített asztalhoz ültek a vendégek. A finom vacsora a fiatalok egyikét, Gyuszi szakácsot dicsérte. A több ,mint 200 forintot kitevő csemege ajándékcsomagokkal a vállalat vezetősége kedveskedett és szerzett örömet a nyugdíjasoknak. Szórakoztatásunkról fővárosi művészek — Talabér Erzsébet, Hollai Bertalan, Szabó Miklós, Havasi Viktor, dr. Dalmadi P. László — közreműködésével gondoskodtak. A kedves est, a megemlékezés felejthetetlen élmény számunkra, amit ezúton is megköszönünk. Groholy Piroska A bajban igaz barátok Sajnálatos esemény kárvallottja vagyok. Mint a Fejér megyei Hírlap is megírta, 1981. december 4-én a kora reggeli órákban kislányom, játék közben, felgyújtotta Székesfehérváron, a Széchenyi utca 35. sz. alatti V. emeleti lakásunkat. A keletkezett tüzet — és az esetlegesnagyobb tragédiát — szomszédaim lélekjelenléte és önfeláldozó cselekvőkészsége akadályozta meg, az egyébként példás gyorsasággal helyszínre érkező tűzoltók megérkezése előtt. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Tóth Tihamér és Medve János Széchenyi utca 37., Sipos Péterné és Sípos Péter Széchenyi utca 35. szám alatti lakótársaimnak önfeláldozó, gyors segítségükért. Örömmel szólok arról, hogy a tragikus esemény után 4 nappal a lakást eredeti formájában, a korábbinál szebb kivitelben helyreállították. Bebizonyosodott, hogy a bajban igazi barát a munkahelyi közösség és néhány lakótárs, akik gyors intézkedésükkel és segítségükkel hozzájárultak a helyreállításhoz. Ezúton is megköszönöm a Közmű és Mélyépítő Vállalat gazdasági vezetésének és az Augusztus 20., a kőműves brigád, valamint a Videoton Számítástechnikai Gyár Széchenyi brigádjának önzetlen segítségét, az Állami Biztosító illetékeseinek a gyors ügyintézést. Külön köszönetet mondok a ház segítőkész lakóinak és külön a Kántor és Hirs családnak, akik a kórházban lévő feleségem — aki harmadik gyermekünknek adott életet — távollétében gyermekeimet gondozták. Gulyás Lajos Köszönet a törődésért Édesapánk a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Székesfehérvári Kirendeltje FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1981. DECEMBER 28. Amálkát kerestem ... Csak Amálkát keresse — így mondta szomszédasszonyom, amikor vidéki otthonomból elindultam, hogy karácsonyi ajándékul inget vegyek férjemnek a megyeszékhelyen, így is tettem. Őt kerestem, Amálkát a férfidivatüzletben Székesfehérváron. Valóban végtelen kedves és udvarias volt. És készséges is. Nem volt rest a raktárba menni, hogy árut hozzon be. A választásban is segítségemre volt, sőt, nyakkendőt is ajánlott, az inghez illőt. És meg is kötötte, aminek külön örültem, mert férjem a nyakkendő-kötésnek egyáltalán nem mestere. Így vásároltam Amálka árukínálata alapján az ingen kívül nyakkendőt és még egyéb sok más apróságot is, ami jóllehet csak később, vagy más alkalommal jutott volna eszembe. Nagy Józsefné Kispad helyett Valamikor a ház előtti kispadokon ülve beszélgettek a szomszédok. Ma már eltűnnek ezek a jellegzetes kispadok. Az egyéni beszélgetéseket felváltotta a kollektív társalgás. A nyugdíjasok számának növekedése minden településen kialakította a község művelődési intézményében a nyugdíjasklubokat, Iváncsán is. A klubokban hasonszőrű emberek alakítják ki saját szájuk íze szerint az együttlét idejét. E közösségi élethez az alapot a nagyüzem, a szocialista brigádtagság adta. Elmennek egymáshoz tapasztalatcserére. Előadókat hívnak meg helyből és vidékről. Legutóbb például az egyéves múltra visszatekintő perkátai nyugdíjasklub hívta meg az iváncsai pávakört. Az iváncsai asszonyok egész estét betöltő műsorral ajándékozták meg a perkátaiakat. Viszont az iváncsaiak ma is emlegetik azt a kedves fogadtatást, amiben a perkátaiak részesítették őket. Bizonyára ők is ellátogatnak majd az iváncsai „öreg” nyugdíjasklubhoz. Most van kialakulóban a besnyői nyugdíjasklub. Keresik az utat. Segítőjük, támogatójuk a Sallai Imre Mgtsz, amely az iváncsaiaknak is támogatást adott. Fűrész Gyula VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Szervezetlenség a javából Ez év februárjában — személyes kezdeményezésemre — alakult meg a művészetbarátok klubja amelynek a hétfőnként szabadnapos bárhelyiségünkben adtunk otthont. Ezt a lehetőséget tartalommal megtölteni azután a klub vezetőségének és tagjainak lett volna feladata, de az olcsó fogyasztás kihasználásán kívül a művészetbarátok klubja nem élt semmilyen más lehetőséggel, nem voltak rendszeres programok, nem volt szabályzat és vezetőség. amely működtette és irányította volna a klubot. Az alakulás idején azért mulasztották el ezeket a „formaságokat”, hogy hadd alakuljon ki magától minden. Az Alba Regia Szálló nem vállalta magára a programok megszervezését, a működési szabályzat összeállítását. Ahhoz viszont, hogy a klub működése a szálloda mindennapi életébe beilleszkedjék, legalább egy hónapra előre ismernünk kellett volna a férsveket, mert ötletszerűen nek ii lehet semmilyen intézményt sem működtetni. Molnár Mária (A szerkesztőség megjegyzése: Egyetértünk a szálloda igazgatójával, a művészetbarátok klubjának — az Alba Regia Szállótól függetlenül — kell viselnie a december 12- én megjelent olvasói levél kritikai megjegyzéseit. A művészetbarátok klubja egyébként azóta már a Megyei Művelődési Központ, Arany János utcai pinceklubjában tartja összejöveteleit, csakúgy, mint régen, az Alba Regia Szálló önzetlen ajánlata előtt.) Rejtvény az állomáson címmel megjelent észrevételre a Magyar Államvasutak Székesfehérvári Üzemfőnöksége az alábbiakban adott tájékoztatást: „Székesfehérvár vasútállomáson a kérdéses időben a belső utastájékoztatói berendezés több alkalommal, a fali csőben bekövetkezett vezetékzárlat miatt, valóban meghibásodott, amelynek elhárítása a műszak részéről több esetbeni hibakeresés után megtörtént. A műmárvány falborítás alatt húzódó csőrendszerben a vezeték zárlatossági helyének megállapítása munkaigényes feladat, amely az elhárítást megnehezítette. A hibakeresés és -elhárítás idején az utastájékoztatói berendezés hangja nem volt megfelelő, a hangerőben is minőségi romlás keletkezett, néha pedig akadozott. Ilyen körülmények között volt tapasztalható a szerkesztőségi postában tett észrevétel. A hiba kijavítása után a belső tér utastájékoztató berendezése jól működik és a külső téri üzemelés változatlanul megfelel a követelményeknek. Ezzel egyidejűleg az érdekelt valamennyi utastájékoztatós dolgozónk figyelmét felhívtuk a műszaki berendezés esetleges meghibásodása esetén az utazóközönség hatványozott figyelemmel történő szóbeli tájékoztatására.” Közvilágítás van, nincs címmel a székesfehérvári, Palotai útról és a Titeli utcából tettek észrevételt olvasóink. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Székesfehérvári Üzemigazgatósága Válaszlevele értelmében: ,,,A Székesfehérvár, Palotai út 53—59. sz. épületek előtti közvilágítás-zavarokat viszszatérő földkábelhiba okozta. Bizonyos földmunkák végzése során az érintett kábeleket a nyári időben megrongálták, a hibát nem jelentették be és az őszi esős időszakban zárlatok jelentkeztek. Ezeknek pontos feltárása és kijavítása folyamatban van. A Titeki utca környékén a közvilágítást vezérlő kapcsolóberendezés óraműve hibásodott meg több ízben. A hibás kapcsolóórát már egy alkalommal cserélni kellett, a végleges kijavítás újabb műszercserét követelt, ami folyamatban van.”