Fejér Megyei Hírlap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

HATAN A NÉGYEZERBŐL­­ A KECSKE ÉS A KÁPOSZTA LEGÚJABB ESETE HÉTVÉGI MELLÉKLET­­ ______ VALLOMÁS A BODAJKI KÖNYVTÁRRÓL FEJÉR MEGYEII . r* Szombat, É ■'■•S'V; KT 1982. április 24. $:f' # XXXVIII. évfolyam, v • _ 95. szám B HT f i] H 1T TJ B J J 11 IJMM JKTTTTTJFTTT^ Ára: 1,80 Ft Ülést tartott a megyei pártbizottság Biztatóan kezdődött a gazdasági év Az MSZMP Fejér megyei Bizottsága tegnap Takács Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tar­­ott. A testület munkájában részt vett Pataki József, a Köz­­ponti Bizottság tagja és Péter János, a Központi Bizottság sztályvezető-helyettese. Első napirendi pontként Balázs Mik­­ós, a pártbizottság osztályvezetője terjesztette elő a végrehat­­ó bizottság jelentését a megye múlt évi gazdálkodásának helyzetéről és az 1982. év gazdasági indításának tapaszta­latai­ól. A pártbizottság ezután Takács Imre első titkár előterjesz­­ésében tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság áp­­ilis 7-i üléséről. Végül a pártbizottság tudomásul vette az első ttkár jelentését a két pártbizottsági ülés között végzett man­­áról. A pártbizottság megállapí­­­tta, hogy megyénk gazdasá­­g a múlt évben a népgazda­­sgi célokkal összhangban fej­­ldött, fejlődési ütemében kis-­s meghaladta az országos át­­lgot. A bruttó termelési ér­tk az 1980. évihez viszonyít­­ó 5,9 százalékkal emelkedett, zen belül az ipar fejlődése 5 százalékos volt. A mező­­azdaság termelése, a tavalyi ámottevő búzakiesés ellené­­t, 7,5 százalékkal emelkedett magas 1980. évi bázis fölé. Ezek­ az eredmények csak­­­­ 78 milliárd forint termé­­si értéket jelentettek, ame­­ly lényegében változatlan unk­aerő-foglalkoztatással és 1 milliárd forintot meghaladó nuttó értékű állóeszközzel hoztak létre a megye gazdál­kodó egységei. A termelésnö­vekedés 95 százaléka a terme­lékenység emelkedéséből szár­mazik. Tavaly a megyében 13 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, főként a ko­rábban megkezdett beruházá­sok folytatására. Több jelentős létesítményt a tervezett idő előtt termelésbe állítottak. A vállalatok és szövetkeze­tek­ nyeresége — a korábbinál lényegesen nagyobb szóródás mellett — három és fél száza­lékkal volt magasabb az elő­ző évinél. Legjelentősebb a gépipar (110 százalékos) és a mezőgazdaság (18,4 százalé­kos) növekedése volt. A nye­reség csökkenése számottevő­en a kohászatban és az élel­miszeriparban jelentkezett. A gazdasági egységek nagyobb része az anyag-, energia- és munkaerő-ráfordítás csökken­tésével igyekezett mérsékelni a termelés költségeit. A múlt év termelési eredményei jó alapot teremtettek az idei gaz­dasági év megtervezéséhez és indításához. Fő feladatként a nemzetközi versenyképesség növelését, a népgazdasági egyensúly javításának elősegí­tését jelölték meg a gazdálko­dó egységek. Az idén azzal számolhatunk, hogy a­­foglalkoztatottak szá­mának számottevő változása nélkül és az állóeszközállo­mány növekedési ütemének mérséklődése mellett 7 száza­lékos termelésemelkedést ér­nek­ el a gazdálkodó egységek. A beruházások terén idénre a vasmű II. számú konverte­rének és a Köfém félgyárt­mány fejlesztésének tervezett­nél korábbi befejezését terve­zik. A vállalatok és szövetkeze­tek többsége a múlt évivel azonos termelési szerkezet­korszerűsítéssel, az anyag- és energiafelhasználás mérséklé­sével, a melléktermékek na­gyobb arányú hasznosításával számol. Az 1982. év első hónapjai­nak termelési tapasztalatai kedvezőek. Az ipari és építő­ipari vállalatok nagy részé­nek termelése és értékesítése lényegesen jobb a tavalyi év­kezdetnél. A mezőgazdaságban terv­szerűen folynak a tavaszi munkák, a terméskilátások nem rosszak. A gazdasági egy­ségek rendelésállománya — belföldi és külföldi megren­delések — kielégítő, az­­ex­portra szánt termékek terme­lésének nagyobb része rende­léssel fedezett. A vállalatokon belül, a vállalatok támogatá­sával több gazdasági kisvállal­kozás alakult, több száz részt­vevővel. Tevékenységük segíti a gazdálkodás fő céljait, a gazdaságok és a lakosság igé­nyeinek kielégítését. A pártbizottság megállapí­totta, hogy az 1982. gazdasági év indításának tapasztalatai kedvezőek, a gazdálkodó egy­ségek­ által megfogalmazott célok előírásához a legfonto­sabb feltételek adottak, a fe­szesebb tervek jól szervezett munkával teljesíthetők. N. J. isiparosok a megyében Növekvő szerep­­­szolgáltatásban rést tartott péntek délután a KIOSZ Fejér megyei vezetője­­­. Gyenti István, a KIOSZ megyei titkára a kisipart érintő gi, gazdasági szabályozás érvényesülésének és hatásának pasztalatait és a további feladatokat ismertette. A beszámoló megállapítot­­t a kisiparral összefüggő­­szabályok a múlt évek­­n jól szolgálták a gazda­gpolitikai célok elérését. A cgye községeinek többségé­­n az alapvető szolgáltató­­kat teljes mértékben, a cgye településein a szolgál­tások 69 százalékát kisipa­­rok végzik. Az építőipari­olgáltatásból 74, a szabá­­gból 46, a személyi szok­­­tatásból 35, a személygép­­csik javításából 10 száza­­kkal részesült a kisipar. A fokozódó társadalmi igé­­ekkel összhangban a me­­e kisiparosainak létszáma ente 10—11 százalékkal rekedett. 1981. december­bén megyénkben 4019 kis­­h­os dolgozott. A VI. öt­­ös terv időszakában Fejér egye kisiparának kapacitá­­a tervek szerint 30—40 szalékkal, a kisipari lét­­im 820 fővel növekszik. A kisiparra vonatkozó jog- Dpagifkida eredményeként a iparosok körében kialakult ideti bizonytalanság meg­­ídőben van, a kisipari lét­számcsökkenés az első ne­gyedév végére megállt. Az iparmegszüntetést elsősorban az alacsony jövedelmű, gyen­ge egészségű, hosszabb mun­kaviszonnyal rendelkező, nyugdíj mellett dolgozó kis­iparosok kérték. Fokozódott az érdeklődés és igény a szakmai képzettséget nem igénylő tevékenységek, to­vábbá az áru- és személyszál­lítás iránt. A feladatok között a KI­­­­OSZ megyei titkára a megye valamennyi településén meg­levő kisipari létszám megtar­tását, szükség szerinti to­vábbfejlesztését jelölte meg. A jogpropaganda-munka to­vábbi javítása, a kisipari te­vékenységet hátráltató okok feltárása mellett szükséges a kisiparosok létszámának fo­lyamatos figyelemmel kísé­rése, a szoros munkakapcso­lat megtartása a helyi taná­csokkal, ipari szakigazgatási szervekkel. cs. b. Fásítási ünnep Vajtán A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a Fejér me­gyei Tanács V. B. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya, a Budapesti Erdőfel­ügyelőség, az Országos Erdé­szeti Egyesület helyi csoport­ja a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság, valamint a sárbogárdi járási hivatal tegnap délelőtt Vajtán ren­dezte meg a fásítási hónap megyei ünnepségét. A rendezvényt Lengyel Jó­zsef, a Fejér megyei Tanács V. B. Sárbogárdi Járási Hi­vatalának osztályvezetője nyitotta meg az ifjúsági tá­borban, ünnepi beszédet pe­dig Édes István, a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság­­fő­mérnöke mondott. A népfronttal közös fásí­tási munkaakciókban élen­járók elismeréseket, okleve­leket kaptak, majd színvona­las kultúrműsorral — me­lyet a helyi úttörőcsapat tagjai adtak — ért véget a fásítási hónap megyei ün­nepsége. Ülést tartott a KISZ KB A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője és Korcsok András, művelődési minisztériumi ál­lamtitkár. A testület tagjait Fejti György, a KISZ KB első tit­kára tájékoztatta az MSZMP KB április 7-i üléséről, majd Nagy Sándornak, a KB tit­kárának előterjesztésében a­ Központi Bizottság megvitat­ta az egyetemi, főiskolai if­júság mozgalmi munkájának tapasztalatairól, korszerűsí­tésének irányáról szóló elő­terjesztést. A Központi Bizottság meg­állapította: a feladatok meg­fogalmazásához jó alapot biztosít az, hogy az elmúlt évben magas pártfórumon foglaltak állást a felsőokta­tás fejlesztésének fő kérdé­­seiről, a KISZ X. kongresz­­szusa kiindulási alapul szol­gáló határozatokat hozott, valamint az ifjúsági parla­mentek is feltártak számos, az egyetemi, főiskolai kép­zésben, és a hallgatók szoci­ális helyzetének javításában megoldásra váró problémát. A Központi Bizottság legfon­tosabb feladatul azt jelölte meg, hogy az egyetemi, főis­kolai hallgatók aktivitását mindenütt a társadalom és a szűkebb környezet számára is hasznos, előremutató cse­lekvéssé formálják. Teljes a nagyüzem Abán, a környező hat termelőszövetkezet és a KSZE növénytermelési rendszer folyékony műtrágyaüze­mében. A kukoricavetések alá szállítják a közös gazdaságok tehergépkocsijai ezekben a napokban a hatóanyagot Kényszerpihenő a földeken Késik a kukoricavetés A szokatlanul hideg ápri­lisi időjárás miatt elmaradt a kukoricavetéshez szüksé­ges talajfelmelegedés, ami kényszerű pihenőre készteti Fejér megye mezőgazdasági üzemeit. A korábbi elkép­zelések szerint erre a hét­végére 30-40 ezer hektáron szerették volna elvégezni a kukoricavetést, ám mint dr. Zimmermann István, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője elmondta, jó ha a tervezett terület fe­lén végeznek a gazdaságok ezzel a munkával. Nincs is különösebb ok a sietségre, a géppark ugyanis lehetővé teszi, hogy tíz nap alatt be­fejezzék a kukoricavetést és május első hetére mindenütt földbe kerüljön a mag. Az elmúlt hajnalokon több he­lyütt mértek mínusz 2—3 fokos hideget is, emiatt Mór és Sárszentmihály környéké­ről fagykárokról is érkezett jelentés. Jelenleg folyik a felmérés, milyen mértékben károsodott a korai kajsziba­rack, a cseresznye és a meggy. Kifejezetten jó hatással van viszont a hűvös idő a gabonafélékre, mindenütt megfelelő a tőszám és szé­pen bokrosodik a búza, ami azt jelenti, hogy a továbbiak­ban kedvezőre forduló idő­járás esetén akár rekordter­mésre lehetnek kilátások. Összegezésként az agrár­­szakember megállapította, hogy nem örülnek ugyan a jelenlegi hideg időjárásnak, aggodalomra azonban semmi ok, mert legfeljebb egyhetes késést okoz a szeszélyes áp­rilis, ami viszont nem befo­lyásolja a vetés minőségét és a terméseredményeket. Kiváló gyár a Fémmunkás Túlteljesített többletvállalás Az idei esztendő nehézkesebb indulása még nem tornyosított nagyobb fellegeket a tavalyi kiugróan szép eredmények fölé, a Fémmunkás Vállalat székesfehérvári gyárának igazgatója azonban nem mulaszthatta el, hogy amikor tegnap délben a dolgozók együtt ünnepelték a Kiváló Gyár cím hetedszer tör­ténő elnyerését, a múlt év sikerei mellett az idei első negyed­év gondjairól, a kollektíva előtt álló nagyobb feladatokról is szóljon. A jelenleg is belátható piaci helyzet értékeléséből kiindulva a Fémmunkás Vál­lalat a hatodik ötéves tervre kisebb értékesítési ütemet tervezett. A legfontosabb céllá az elvégzett munka gazdaságossága, az optimális anyag- és élőmunka-ráfor­dítás vált. A tervcélt jól ér­zékeltetik a számok: 113 százalékos termelésnöveke­dés, 128 százalékos termelé­kenységnövekedés mellett a hatékonyságot csaknem két és félszeresére kívánják nö­velni. A tervciklus első eszten­dejében a kitűzött célt rend­kívül eredményes munkával sikerült a székesfehérvári gyárban megalapozni, az el­ső féléves sikerekből kiindul­va többletvállalásra futotta a kollektíva erejéből, s m­ég ezt is 34 százalékkal túltel­jesítették. Mindezt olyan piaci helyzetben, amilyet a gyár fennállása óta nem tapasztaltak, az exportigé­nyek a korábbi évekhez vi­szonyítva egytizedre csök­kentek, s a rendelésállomány hígulása gyárthatósági prob­lémákat is okozott. . A Kiváló Gyár kitüntető oklevelet dr. Seregi György, a vállalat műszaki vezér­igazgató-helyettese adta át Drevenka Gusztávnak, a fe­hérvári gyár igazgatójának. Ezután Tóth Imre vezérigaz­gató és Drevenka Gusztáv a brigádmozgalomban és a szocialista munkaversenyben élenjáró brigádoknak adta át a múlt évi munkával kiér­demelt okleveleket, jutalma­kat.

Next