Fejér Megyei Hírlap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. ÁPRILIS 14. Mostanában sok diák keresi fel a fehérvári Vesinszky László Városi Könyvtár Széchenyi utcai új fiókját. Sokan időznek és jegyzetelnek a helyben olvasott művek polcai előtt, készülnek az érettségire és a különböző versenyekre, vetélkedőkre A patikus és a Székelyfonó Az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyeinek zá­­ró programja április 15-én lesz a Megyei Művelődési Központ István-termében. A szakmunka tanuló­jat a 11:30- kor kezdődő előadásra vár­,­ják, Haydn: A­ patikus című vígoperájára. A székesfehér­vári járás tanulóinak 13 órai kezdettel mutatják be Kodály Zoltán Székelyfonó­ját. Az énkes játékot Kertész László rendezte. Mindkét előadás a Népszínház művészeinek pro­dukciója. Campingkiállítás és -vásár a Fehérvár Áruházban április 14—20-ig Az áruház előtti területen megtekinthetők sátrak, campingbútorok és felszerelések, vízi járművek, campingkerékpárok és sportcikkek. A bemutatott termékek a II. emeleti kultúrcikkosztályon megvásárolhatók. Gyorshírek a Fehérvár Áruházból? Olcsó tölgyfa boroshordók kaphatók a Mezőgazdasági boltban A kitűnő SPEE mosópor 15,— Ft helyett 10,— Ft-ért kapható a Fehérvár Áruházban. A FEHÉRVÁR ÁRUHÁZBAN MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI! 3356 A KDT Vízügyi Igazgatóság Gépüzeme, jó kereseti lehetőség mellett alkalmaz SZAKKÉPZETT, VAGY GYAKORLOTT KOTRÓMESTEREKET és FÖLDMUNKAGÉP-VEZETŐKET változó munkahelyre, Fejér, Veszprém és Tolna megye területén. Kezdők, illetve olyan szakképzettség nélküliek felvételre jelentkezését is elfogadjuk, akik tanulmányi szerződésben vállalják az igazgatóság által szervezett bentlakásos, 7 hetes NEHÉZGÉPKEZELŐI TANFOLYAM elvégzését. Bérezés teljesítmény szerint, 5 napos munkahét, elszállásolás korszerű lakókocsikban, a hétvégi munkásszállítás megyeszékhelyekig és vasúti góc­pontokig saját buszjáratokkal történik. Továbbá székesfehérvári műhelytelepre felveszünk KÁRPITOS, LAKATOS és HEGESZTŐ SZAKMUNKÁST. A felvételről és a beiskolázásról bővebb felvilágosítást a gépüzem munkaügye ad. (8001 SZÉKESFEHÉRVÁR, Balatoni út 6.) 1607 Tétényi Pál nyilatkozata A tudománypolitika a kutatás­­fejlesztés szolgálatában A Tudománypolitikai Bi­zottság múlt évi munkájáról, az országos középtávú kuta­tási fejlesztési terv megvaló­sulásáról Tétényi Pál akadé­mikus, a TPB titkára nyilat­kozatot adott Krpáti Miklós­nak, az MTI munkatársának. — Múlt évi munkánkat el­sősorban az 1980-ban elfoga­dott, az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervről és a kutatóintézeti hálózat kor­szerűsítéséről szóló döntések határozták meg. Megkezdő­dött ezeknek a határozatok­nak a végrehajtása, s az OKKFT-ben szereplő progra­mok valóra váltása.­­ Az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv gaz­dasági célú, és három társa­dalmi gazdaságpolitikai dön­tésmegalapozó programot tar­talmaz. A feldolgozó ágaza­tok fejlesztéséhez 9 program kötődik; ilyen például a mik­roelektronikai kutatási-fej­lesztési program, amely az elektronikus alkatrészek és részegységek központi fejlesz­tési programjának végrehaj­tását elősegítő kutatásokat foglalja össze, vagy a gyógy­szer- és növényvédőszer ku­tatási programok. Más jelle­gű a Balaton környezetvédel­mét szolgáló kutatási feladat­­csoport. Igen fontos célokat szolgál a fehérjeprogram, a gabona- és a hústermelés fej­lesztésével kapcsolatos kuta­tási és fejlesztési tennivaló­kat összefoglaló feladatok. Ha felsorolnám, már a cí­mekből is kiderülne, hogy az ötéves terv tudományos fel­adatai egytől egyig valódi tár­sadalmi, gazdasági, gyakorlati igényekhez kötődnek. Az or­szágos kutatási, fejlesztési költségek­ csaknem 20 százalé­kát, mintegy 17—18 milliárd forintot e programokra for­dítják. összehasonlításul: az ország összes kutatóintézeté­nek mintegy kétéves kapaci­tását jelenti ez.­­ Az eddig végzett munka tapasztalatairól egy év után még keveset mondhatunk. Először van ötéves, nem nagy számú országos feladatot ki­tűző kutatási programunk. Ezért a végrehajtás, az ilyen programok szervezése, a bo­nyolult vállalati, intézményi érdekviszonyok egyeztetése is új feladat, új módszereket kí­ván az irányító szervektől.­­ A programok nagy ré­sze közvetlen termelési célú fejlesztési feladatokat irányoz elő. A célok helyes meghatá­rozásának, a programok vég­rehajtásának alapvető feltéte­le, hogy a megvalósításban érdekelt vállalatok döntő sze­repet játszanak a feladatkije­lölésben, a végrehajtás ellen­őrzésében, az eredmények be­vezetésében. Nem sikerült azonban még a vállalatok olyan mértékű bekapcsolása a programok irányításába, mint az kívánatos és reális is."­­ A Tudománypolitikai Bi­zottság a­ múlt év nyarán elő­ször értékelve a tervben elő­irányzott tudományos mun­kák megindulásának helyze­tét, jelentős elmaradást ta­pasztalt, s erre felhívta az érntett irányító szervek fi­gyelmét és megbízta az OMFB-t, az MTA-t és titkár­ságunkat, hogy e programok szervezését és végrehajtását folyamatosan kísérjük figye­lemmel. A bizottság legutób­bi — ez év márciusi — ülé­sén az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke már a fél évvel előbbi helyzethez képest előrehaladásról szá­molhatott be.­­ A középtávú terv elfo­gadásakor is számoltunk az­zal, hogy a terv nem lezárt egység. Ezekre az évekre kü­lönösen jellemző, hogy a kö­rülmények változása a gaz­daságban is, minduntalan mó­dosítja a működési feltétele­ket. Most készítjük elő a bio­technológiai kutatás program­ját, és az orvosbiológiai ku­tatás és fejlesztés fő felada­tait összegző középtávú prog­ramot. — 1981-ben megkezdődött az 1990-ig szóló országos táv­lati tudományos kutatási terv felülvizsgálata is. — A bizottság folytatja az egyetemi kutatások támogatá­sát a Központi Kutatási- Fej­lesztési Alap terhére. E célra 800 millió forintot biztosított, amelynek felhasználására szé­les körű pályázatot hirdettek.­­ Kiemelkedő figyelemmel kísértük a kutatóintézeti há­lózat átalakítására vonatkozó határozat végrehajtását. Ez a munka is megfelelő ütemben folyik az előirányzott prog­ram alapján. Az elmúlt év novemberében a bizottság át­tekintette az egyes tárcák er­re vonatkozó intézkedési ter­vét, és azt ajánlotta, hogy a szervezés munkáját gyorsít­sák meg. Várható, hogy a fel­adatok többségét 1983 janu­árjáig teljesítik. Az átszerve­zés most ér döntő szakaszá­ba egyes kutatóinézetek mű­szaki fejlesztő vállalattá ala­kításával. Ennek az új típus­nak a modelljét kidolgozta az OMFB és jóváhagyta a bi­zottság. Maradtak azonban olyan feladatok, amelyek megoldása nehezen halad. Ilyen például az úgynevezett keretintézetek kialakítása. A célunk az, hogy a kutatóinté­zetek egy része tárja ki ka­puit az iparban, a mezőgazda­ságban, az­­oktatási intézmé­nyekben dolgozó szakemberek előtt, s így ők néhány évig meghívás vagy pályázat alap­ján lehetőséget kapnának­ az intézetekben kutatómunka végzésére. Sajnos az ilyen mobilitást célzó formák — úgy látszik — még nem ro­konszenvesek sem a fogadó intézmények, sem az ott dol­gozó kutatók számára. — A TPB 1981-ben is fi­gyelmet fordított a műszaki alkotómunka, a szellemi ter­mékek hasznosításával, a ta­lálmányok felkarolásával kapcsolatos kérdésekre, a li­­cencforgalomra. Kezdeménye­zéseink hozzájárultak­ ahhoz, hogy az újítási díjak finanszí­rozásának lehetőségeit bővítő változások történtek, és hogy visszaállították a találmá­nyok bevezetésével kapcsola­tos közreműködői díjat. Lé­­nyeges előrehaladást azonban még nem értünk el. Van még szűkkeblűség, és irigység, amely gátolja az újítói és feltalálói munkát, vannak példái a tűrhetetlen gáncsos­­kodásnak, de a megalapozat­lan követeléseknek, anyagi visszaéléseknek is. Természe­tesen mindezt nem lehet ren­delkezésekkel megoldani. A csatákat a vállalaton belül kell megvívni. Az újítók és feltalálók rövidesen sorra ke­rülő V. országos konferenciá­ja is várhatóan jelentős ha­­tással lesz erre a tevékeny­ségre.­­ A Tudománypolitikai B­i­zottság megvizsgálta a psz­i­chológiai kutatás és a psz­i­chológusképzés időszerű ké­r­déseit, a köznevelés tervezé­sével és fejlesztésével kapcso­latos tudományos tennivaló­kat, és javaslatot tett a tele­pülésfejlesztést segítő, meg­alapozó kutatás programjá­nak kidolgozására. — 1981-ben foglalkoztunk azzal az alapvető kérdéssel is, mennyire sikerült hozzá­járulni a kutatás és fejlesztés eredményességének elősegíté­séhez. Munkánk sajátossága, hogy egyes döntések, határo­zatok hatását a kutatásra és fejlesztésre csak hosszabb időszak után lehet lemérni. Mi úgy látjuk­, hogy az elmúlt években sikerült a kutatók és kutatóintézetek figyelmét na­gyobb mértékben az időszerű feladatok, problémák megol­dására és a gazdaság fejlődé­sét elősegítő munkákra irá­nyítani. A következő időszak­ban előttünk álló feladat, hogy a kutatás színvonalát, a kutatásban és fejlesztésben dolgozók felkészültségét nö­veljük, s rendkívül fontos azoknak az eszközöknek­ a felkutatása és alkalmazása, amelyek elősegítik, hogy a kutatási eredmények, minél hamarabb termelésben, ter­melési és termelésszervezési eljárásokban, felhasználási módszerekben öltsenek testet. Amatőr filmfesztivál Második lett A második Székesfehérvári siker is született az országos amatőr filmfesztiválon, amelyet Miskolcon rendeztek meg. A huszonkilencedik seregszem­lén aranydiplomát nem osz­tottak ki, viszont az ezüst­diplomások között van Pin­ke Miklós. A második számú film című alkotása. Nemcsak a Megyei Művelődési Köz­pont filmklubja vett részt a háromnapos fesztiválon, versenyen kívül a vasváris diákok filmjét is bemutat­ták. A vasárnapi eredmény­­hirdetés után megtartották a Magyar Amatőrfilm Szö­vetség tizenötödik közgyű­lését, amelyen többek között új elnökséget választottak. Új idők új dalai a tv-ben Újabb lírai sorozat gazda­gítja a televízió irodalmi re­pertoárját: Új idők új dalai címmel háromrészes műsort rögzített a televízió forgató­­csoportja, Király István for­gatókönyve alapján, Benedek Árpád rendező irányításával. A közeljövőben kerül a kép­ernyőre Babits Mihály alko­tásainak válogatása. A mű­sorban elhangzik többek kö­zött a Ne mondj le semmiről, a Cigány a siralomházban, az Ősz és tavasz között, és a Jónás imája című Babits-köl­­temény — Gáti Oszkár, Mécs Károly, Huszti Péter és Krá­­nitz Lajos előadásában. A Kosztolányi-verseket tol­mácsoló programban helyet kapott a népszerű Üllői úti fák, az Esti Kornél éneke és a Hajnali részegség című al­kotás, Straub Dezső, Gyar­mati István, Dunai Tamás és Gáti Oszkár közreműködésé­ben. A sorozat egy következő adása a magyarországi avant­gárd kialakulásához hozzá­járuló külföldi műveket, s az irányzat hazai képviselőinek alkotásait mutatja be. El­hangzik majd Apollinaire: Egy szép vörösesszőkéhez — Straub Dezső —, Cendrars: Ellentétek — Szemes Mari —, Kassák Lajos: Érthetetlen kép és mesteremberek — Mádi Szabó Gábor és Mécs Károly tolmácsolásában. Sze­repel a műsorban József At­tila: Nem én kiáltok című verse is. A Székesfehérvári d­i Ingatlankezelő Vállalat­­■■i KÉSZPÉNZFIZETÉSES remnfTIM VÍZVEZETÉKSZERELÉST , bví­zia ÉS -JAVÍTÁST (WC-tartály, csaptelepek, lengőcsap, kifolyócsap cseréket) VÁLLAL RÖVID HATÁRIDŐRE a lakosság számára Székesfehérvárott. A megrendeléseket személyesen Honvéd u. 1. sz. I. em. 103-as szobában, vagy telefonon: 13­ 070/42-es mellék kérjük leadni. 3059 Küldöttség utazott Indiába Pozsgay Imre művelődési miniszter vezetésével kedden kulturális és tudományos de­legáció utazott Indiába, She­ila Kaul asszonynak, az In­diai Köztársaság oktatási­ és kulturális miniszterének meghívására. A magyar kül­döttség részt vesz Új-Delhi­­ben azon a rendezvénysoro­zaton, amellyel a két ország közötti kulturális egyezmény aláírásának 20. évfordulójáról emlékeznek meg. A látogatás során aláírják az 1982—84-es kulturális és műszaki-tudo­mányos csereprogramokról szóló megállapodásokat is. A küldöttség búcsúztatása­kor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Vinay Kumar Ver­­ma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete is. 5. OLDAL ' ----------- -------- ------ -- ' ' ' 1 ■ ■ ' . --­AZ ALBA REGIA ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvesz SZÁMLAELLENŐRI munkakör betöltésére a Seregélyesi úti központi telepi munkahelyére közgazdasági végzettséggel rendelkezőket. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. SZÉKESFEHÉRVÁR, Ady Endre u. 9—15. sz. 324?

Next