Fejér Megyei Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. MÁJUS 22. A MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség szakemberei a Budapest és Pécs közötti vasútvonal villamosításán dol­goznak. A Kelenföldi pályaud­var és Háros között már elké­szült a felsővezeték, most Há­ros és Pusztaszabolcs között, a mintegy ötvenöt kilométer hosszú szakaszt építik ki. A felvétel a tartóoszlop-állító géplánc munkájáról készült Magyar-algériai tárgyalások Pénteken Budapesten befe­jezte munkáját a magyar- algériai gazdasági és műsza­ki-tudományos vegyesbizott­ság hetedik ülése, amelyet Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, illetve Brahim Brahimi víz­ügyi miniszter vezetett. A vegyesbizottság áttekin­tette a két ország között di­namikusan fejlődő árucsere­forgalom valamennyi terüle­tét és részletesen elemezte az elért eredményeket. Fevázol­­ta mind a közeli, mind a tá­volabbi jövőre az ipari, a víz­ügyi, a mezőgazdasági, az egészségügyi, oktatásügyi, a két ország között megindult építési és műszaki-tudomá­nyos együttműködés bővítését célzó teendőket. A magyar építőipar Algéria Annaba tar­tományában 980, Guelma tar­tományában pedig 1700 lakás felépítésére, ugyanezeken a helyeken 3600 lakás tanul­mánytervének elkészítésére szerződést írt alá. További 800 lakásra van folyamatban ta­nulmányterv készítése. Kiállítás A Magyar Tudományos Akadémia intézeteit bemutató kiállítássorozat keretében a Műszaki Fizikai Kutató Inté­zet tevékenységét ismertető kiállítás nyílt pénteken az Országos Műszaki Informá­ciós Központ és Könyvtár székházában. Az intézet egyik fontos kutatási területe kü­lönböző olyan kristályok vizs­gálata, amelyek igen magas fekvencián működő erősítők­ben használhatók. Okleveles termelőszövetkezetek Az új iránt fogékony besnyőiek A Minisztertanács Vörös Zászlajával tavaly májusban kitüntetett besnyői Sallai Imre Termelőszövetkezet 1981. évi gazdálkodásával a miniszteri elismerő oklevelet érdemelte ki, amit tegnap küldöttgyűlésen vett át a tsz - tagsága. A küldöttgyűlésen elnöklő Matkovits László párttitkár a vendégek között köszöntöt­te Sudár Ivánt, a megyei pártbizottság titkárát, Mihá­­lovics Andrást, a Dunaújvá­rosi járási Pártbizottság tit­kárát dr. Dudar Istvánt, a TESZÖV titkárát. Beszámo­lójában Nagy László tsz-el­­nök tavalyi nagy feladatukra emlékeztetett: amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt egyik legfőbb növényük, a búza nem hozza a várt ered­ményt, meg kellett találni a veszteség pótlásának módját. Segített ebben a 7,3 tonnás hektárátlaggal fizető kukori­ca, a 2,9 tonnát adó napra­forgó, a tehenenként 5000 li­ternél magasabb tejterme­lés, és a kiváló eredménye­ket felmutató sertéstenyész­tés. Végül sikerült 41 millió forint nyereséggel zárni az évet, ami minden addigi eredményt felülmúlt. A megyei párt- és tanácsi vezetés, a TESZÖV jókíván­ságait tolmácsoló Sudár Iván mindenekelőtt azokat az eré­nyeket hangsúlyozta, ame­lyekkel tavaly is sikerült a legjobbak között maradnia a besnyői tsz-nek: az új eljárá­sok, termelési módszerek iránti fogékonyságot, a piac, a lakosság igényeihez való jó alkalmazkodást, a költségek­kel való körültekintő gazdál­kodást. Ezt követően adta át Nagy László elnöknek a mi­niszteri elismerő oklevelet; Tunyogi Istvánnak a Kiváló Munkáért miniszteri, Sörös Józsefnek a Kiváló Termelő­szövetkezeti Munkáért TOT- kitüntetést. A tsz 18 másik tagja Kiváló Dolgozó kitünte­tést vehetett át a szövetkezet elnökétől. (F) Mélypontról az elismerő oklevélig A mezőszentgyörgyiek teg­nap délután küldöttgyűlésen vették át az 1981. évi gazdál­kodási eredményeik alapján nekik ítélt elismerő okleve­let Lontay Gyulától, az MSZMP Székesfehérvári já­rási Bizottságának első titká­rától. A fórumot Fodor Sán­dor elnök tájékoztatta a 3600 hektáros szövetkezet tavalyi sikereiről. Elmondotta: a szövetkezetük több éven a mélypontra került és csupán az utóbbi néhány esztendőn belül sikerült fordulatot te­remteni. A Lepsénnyel egyesült me­­zőszentgyörgyi tsz 1981-ben már 136 millió forintnak megfelelő termelési értéket mutathatott fel, a gazdaság tiszta eredménye pedig elér­te a 17 milliót. A főbb növé­nyek, a búza és a kukorica, valamint a napraforgó hoza­ma az országos és a megyei átlag fölé került. Búzából ta­valy 5, kukoricából 7,5, nap­raforgóból 2,6 tonnát értek el hektáronként. Sokat javítot­tak az állattenyésztési főága­zaton, a tehenészet fajlagos hozama 3900 liter volt, ami ugyan kevesebb a megyei át­lagnál, de lényegesen több a tsz korábbi tejtermelési ered­ményeinél. Tart a sertéstele­pi rekonstrukció, 1981-ben már nem volt veszteséges az ágazat. Az oklevélátadó küldött­­gyűlésen MÉM-kitüntetést vett át Gera Miklós főmező­gazdász, Madarász János gépszerelő, Huszár Imre üzemanyagraktáros pedig TOT-kitüntetésben részesült. Kiemelkedő terméseredmények Ezt állapították meg nem­régiben az adonyi Március 21. Termelőszövetkezetben a zárszámadáson, így a tegnapi ünnepségen csupán ismételni lehetett az eredményeket, örömmel tette ezt a szövet­kezet elnöke, Hetyei János. Elmondta a küldöttgyűlés előtt, hogy a gabonatermés meghaladta a hektáronkénti 6 tonna átlagot, jól fizetett a cukorrépa, eredményes a hí­­zottsertés-értékesítés és a szarvasmarha-ágazat. Sikere­sen dolgoztak a szállítók, az építőipari ágazat is beváltot­ta a hozzáfűzött reményeket. A feladatok megoldását segí­tette a 14 szocialista brigád, a termelőszövetkezet egész tagsága, vezetősége. A hato­dik ötéves terv első esztende­jét jó eredményekkel zárták, nemcsak azért, mert a búza kivételével valamennyi ter­méselőirányzatukat túltelje­sítették, hanem azért is, mert ennek köszönhető, hogy el­nyerték a miniszteri elismerő oklevelet. Listár Sándor, az MSZMP Dunaújvárosi járási Bizottsá­gának első titkára méltató szavak kíséretében adta át a miniszteri elismerő oklevelet, és kérte a szövetkezet tag­ságát, vezetőit: érjenek el hasonló eredményeket ebben az évben is. A megye és a já­rás számít az adonyiak ered­ményeire, jó munkájára. Az ünnepségen átadták a szövetkezet Petőfi Sándor gépszerelő brigádjának a Szakma Kiváló Brigádja ki­tüntetést. Id. Becker Ferenc­­nének és Szabó Istvánnak Kiváló Munkárt miniszteri kitüntetést, TOT-kitüntetést pedig Nánási Jánosnak és Sterczli Károly­nak adtak át. Nyolcan Kiváló Dolgozó elis­merést kaptak. (K.) „Új” készülékek A Ganz Villamosság Mű­vek óbudai gyárában többek között feszültség- és áram­váltókat is gyártanak. Ezek az erőművek, hálózati állo­mások, gyárak elektromos fogadóállomásainak stb fon­tos berendezései. A beruhá­zások csökkentésével kisebb lett a készülékek iránti ke­reslet is. Ezért a gyár újab­ban régebbi és már leselejte­zésre ítélt feszültség- és áramváltók felújításával is foglalkozik. Ezzel a tevé­kenységükkel a készülékek élettartamát megduplázzák. 3. OLDAL Müncheni jegyzet Számítógép a lakásban Az Aventin strasszon — persze nem Fehérváron vagy Budapesten, hanem Mün­chenben — leginkább az if­júság látogatja az angol Sinclair cég „kontinensre ki­helyezett” boltját, aki nem 80—100 lóerős motorkerék­párját bőgeti, s az elvben 18 éven aluliak számára tiltott­nak minősített sex-boltokból is kiábrándult már, az itt töl­ti a délutánját, hogy a ZX—81 számítógépet kérje fel sakk­partnernek, ezen gyakorolja a programozás alapelemeit, „fejtörésre” kényszerítse az okos masinát. Az asztalokon körben elhelyezett kisgépek mögött az NSZK legolcsóbb televíziókészüléke, a Video­ton Super Star 12-je, ame­lyet az áruházakban — még­iscsak nehezen akar érvénye­sülni az exportkövető ár­rendszer nálunk — 180—200 márkáért adnak. (Ha haza­hoznám, másodszor is kifi­zetve érte a vámot, amit ki­vitelnél egyszer már lerót­tak, még mindig jól járnék.) A „boltost”, Brändl urat (aki maga sem több 25 esztendős­nél) egyáltalán nem zavarja, hogy a diákok néhány órai játszadozás után vásárlás nélkül távoznak. Tudja, hogy szolgálatkészsége, pedagógiai tevékenysége megtérül: ezek a gyerekek, karácsonyra nem Yamaha-t vagy Kawasakit (esetleg más versenyparipát) kérnek szüleiktől, hanem ZX—81-et. És a szülő érté­kelni is fogja csemetéje sze­rénységét, potom 398 márká­ból megvan az ajándék. A házi komputer perifériá­ja egy közönséges tv-készü­­lék, s egy közönséges kazet­tás magnetofon, amelyre a megírt programok kimenthe­tők, visszatérhetők. Hogy milyen programok? Az alapgéppel bizony megler­hetősen egyszerűek, de 15— 20 ebéd árából megvehető a memóriabővítés, újabb kará­csonyi ajándékként a nyom­tató és az úgynevezett inter­face, amelyen keresztül már teljes számítógép konfigurá­ciók kiépíthetők. Ez azt je­lenti, hogy ezzel a játék ki­nézetű (és árfekvésű) készü­lékkel otthon a háztartásban lehet megoldani olyan fel­adatokat, amilyenekről ma nálunk még nagyon sok 100 milliós termelési értékű vál­lalat is csak álmodozik. Aki túlságosan gyerekes­nek találja a Sinclair cég fó­liabillentyűit, átsétálhat a Brienner strasszéra, a „Kom­puter ország” elnevezésű üz­letbe, ahol két és fél vagy háromszoros áron megveheti a Commodore Volkscompu­­ternek azaz „népszámítógép”­­nek nevezett VC—20-asát. Ha kedve van, részt vehet a Software Grand Prix-n, ott­hon elkészített játékos prog­ramjával Volkswagen Cab­­rio-t vagy éppen a Commo­dore cég üzleti célokra aján­lott CMB számítgép konfi­gurációját nyerheti meg. A cég sem fizet rá erre a ve­télkedőre: a nyertes progra­mot egy alig két-három már­ka értékű kazettára másol­ják és 100 márkáért árusítják 10—50—100 ezer példányban. A vesztesektől pedig az ötle­tet koppintják el, profi prog­ramozók feldolgozzák a „té­mát”. .De nem kell számítógép szakboltot sem keresni: bár­mely áruházban — valahol az alagsori élelmiszer és a negyedik emeleti csillárvá­laszték között — megtalálha­tó a komputerosztály, ahol a színes hangjegyeket is nyom­tatni képes Atari 800-tól a PET-nek keresztelt „profi” számítógépekig, a megkez­dett almával reklámozott Apple II-től az Apple III-ig minden megtalálható. És aki ebbe az almába beleharap, az már képtelen csutkaként eldobni a mara­dékot. Előfizet a Franzis’ Ki­adónál megjelenő négy elekt­ronikai folyóirat valamelyi­kére, és másolgatja a progra­mokat a Microcomputer Zeit­­schriftből vagy az Elektronik­ból saját gépére. Gondolko­dásába beleivódik a számító­gépek felhasználási területé­nek hosszú sora, munkahelyi döntéseiben, az új berendezé­sek tervezésében elemi esz­közként hasznosítja számí­tástechnikai — maholnap közönségesnek mondható — tapasztalatait. Ez az amitől igazán veszé­lyes lépéshátrányunk. Ma még csak annyi a következ­ménye, hogy a nyugatnémet, osztrák, angol, francia, ja­pán, amerikai gyerek az épí­tőelemek és a bűvös kocka mellett elektronikus játékok­kal is játszhatnak. Holnap viszont az így felnövő nem­zedék hatékonyabb gépet, tö­kéletesebb termelőberende­zéseket fog tervezni, s ma még nem is álmodott új „já­tékok” jelennek meg a mün­cheni Aventin strasszén. Szinte a huszonnegyedik órá­ban született meg a kormány központi elektronikai prog­ramja. A tervek szerinti spe­ciális elektronikai termékek­ért cserébe talán beszerezhe­­tővé válnak azok a ma már dollárcentekért vásárolható mikroprocesszorok, amelyek lehetővé teszik, hogy az okta­tásban majd az otthonokban is megjelenjenek a számító­gépek. Ha azonban a fejlesz­tésnek ez az irányvonala so­káig késlekedik, nem techno­lógiában, hanem gondolko­dásban maradunk le. A kettő közül csak az előbbi a be­hozható. Vértes J. Andor Márkaszerviz Pécsen A hónap elején adták át Pécsen a Videoton Elektroni­kai Vállalatnak azt a televí­zió és rádió vevőszolgálati bázisát, amely a Varsány út 10. szám alatt, a déli város­rész új lakótelepének centru­mában kapott helyet. A meg­növekedett feladatok tették szükségessé az új létesítmény megnyitását, hiszen a Pécs városában hét évvel ezelőtt nyitott, márkaszerviz „kinőt­te” önmagát. A lakosság készülékeinek karbantartása mellett a ve­vőszolgálati bázis dolgozói­nak további fontos feladata az üzemeltetési tapasztalatok összegezése és azok továbbítá­sa a gyár fejlesztőihez. A te­levíziógyár vezetői bíznak abban, hogy az új létesít­mény hozzájárul a kereske­delemmel való gyümölcsö­zőbb kapcsolat kialakításá­hoz is. A pécsi televízió és rádió vevőszolgálati bázis átadása kifejezi a Videoton törekvé­sét, hogy minden megye­­székhelyen létrehozzanak ön­álló márkaszervizt. N. I.

Next