Fejér Megyei Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-25 / 120. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. MÁJUS 25. Sajtótájékoztató a MÉM-ben A mezőgazdaság eszközellátása népgazdasági ügy A Minisztertanács határozata alapján ez év januárjától az AGROTRÖSZT és a MEGÉV megszüntetésével létrejött az AGROTEK Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat és az AGROKER-vállalatok, a mezőgazdaság jobb műszaki ellátása érdekében, új, önálló szervezeti formában működnek. A megosztott feladatokról tájékoztatta tegnap délelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban az újságírókat dr. Kárpáti József, az AGROTEK vezérigazgatója. Elöljáróban elmondta, hogy az AGROTEK nem az Országos Anyag- és Árhivatal felügyelete alá tartozik, hanem elsősorban a mezőgazdasági tárca látja el a felügyeletet az importjoggal felruházott vállalat tevékenységénél. A mezőgazdaság eszközellátása alapvetően népgazdasági kérdés is, nagy felelősség hárul tehát mind az AGROTEK-re, mind pedig az ország 17 AGROKER-vállalatára, melyek szerződésben állnak az importáló vállalattal. Jelenleg évente 27—36 milliárd forintos nagyságrendű a mezőgazdasági eszközellátás. A jövőben számítani kell a többcsatornás beszerzésre és értékesítésre, mivel mind az alkatrész-, mind a műtrágya- és növényvédőszer-forgalmazásba az eddiginél jobban bekapcsolódnak a TSZKER-ek, s a termelési rendszerek, várhatóan egészséges konkurenciát is jelentve. A gépek és alkatrészek importjogával az illetékes kormányzati szervek az AGROTEK-vállalatot ruházták fel, míg a vegyi anyagok impor- tálására továbbra is a CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat jogosult. Az AGROKER-vállalatok tehát az importból származó termékeket az AGROTEK-től, míg a hazai gyártású gépeket, berendezéseket s kémiai anyagokat közvetlenül a gyártóktól szerezhetik be. Ez a tény remélhetően egészséges kereskedelmi versenyt teremt az iparvállalatok között. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a tőkés országokból származó importgépből, az egész forgalom 10—15 százaléka, növényvédő szerből pedig 40 százaléka. A kereslet jóval nagyobb a kínálatnál. Mivel gazdasági okokból változás ebben egyhamar nem várható, időnként a vállalat központi elosztásra kényszerül. Az idei forgalomról szólva elhangzott, hogy műtrágyából a tavalyi 9 milliárd forintos értéknél idén 3 százalékkal több műtrágyára érkezett megrendelés. Növényvédő szerből tavaly 7 milliárd forintos volt a forgalom, az idei terv 7 és fél milliárd forint, s az idén a tavalyihoz hasonlóan jó színvonalú lesz az ellátás. Tavaly a lakosság részére saját, illetve egyéb kiskereskedelmi boltokon keresztül mezőgazdasági kisgépet 322 millió forint, műtrágyát 241 millió forint, növényvédő és gyomirtó szert pedig 385 millió forint értékben forgalmaztak. Az ellátás további javítására — az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi érdekek összhangját messzemenően figyelembe véve — ipari kooperációk (gazdasági társulások) létrehozásával tervezik. G. G. Vöröskereszt Járási, városi küldöttértekezletek Ezekben a hetekben folynak a városi, járási vöröskeresztes küldöttértekezletek. Szombaton a székesfehérvári városi, valamint a dunaújvárosi és bicskei járási küldöttértekezleteken adtak számot a két kongresszus között végzett munkáról és választották meg a vezetőséget, valamint a megyei tanácskozás küldötteit. Székesfehérváron, az Alba Regia Építőipari Vállalat Ady Endre utcai székházának nagytermében 120 küldött képviselte a város alapszervezetet. A megválasztott 15 tagú vezetőség elnöke ismét dr. Hoffer György városi főorvos, titkára pedig Sándorovits Miklósné lett. A megyei értekezletre 36 küdöttet választottak. A dunaújvárosi járás vöröskeresztesei a járási hivatal nagytermében megtartott küldöttértekezleten 15 tagú vezetőséget választottak, a megyei tanácskozáson pedig tizenhárman képviselik a járás alapszervezeteit. Az elnöki tisztet továbbra is dr. Gulyás Lajos főorvos, a dunaújvárosi városi tanács vb egészségügyi osztályának helyettes vezetője tölti be, titkárul pedig ismét Rácz Józsefnét választották. A bicskei járás küldöttei 13 tagú vezetőséget választottak, elnöknek ismét dr. Tánczos László körzeti orvost, a titkári tisztség betöltésére pedig Léber Istvánná kapott bizalmat. Pataki Endrénének, aki 15 évig látta el a titkári tisztet és egészségi állapota miatt nyugdíjba ment, megköszönték a munkáját. A megyei tanácskozásra a bicskei járásból nyolc küldöttet delegáltak. Nemzetközi tejnap Hazánkban 1974 óta évente megrendezik a nemzetközi tejnapot. (A világon 1957 óta május utolsó napjainak egyikén tejnapot ünnepelnek.) Ennek az ünnepnek elsősorban az a célja, hogy népszerűsítse az egészséges táplálkozást, fellendítse a tej és a tejtermékek fogyasztását. Magyarország — noha örvendetesen emelkedő tendenciát mutat a tejtermékek fogyasztása — egyelőre elmarad az egy főre jutó évi 230— 240 kilogrammos ideálisnak számító tejtermékfogyasztástól, tavaly 170 kiló volt nálunk a tejfogyasztás. Tejiparunk a múlt években 30—35 új terméket hozott forgalomba, a bolti kínálat választéka növekedett. Ezzel párhuzamosan nőtt a tej és tejtermékek fogyasztása is. Az év első négy hónapjában sajtból 10, túróból 6, ízesített készítményekből 8, tejből 5 százalékkal többet vásároltunk, mint az előző évben. Fásítás Mezőfalván A mezőfalvi Egyetértés Termelőszövetkezetben 13 hektár terület fásítását tervezték ez évre. A legutóbbi fásítási napon a vasútállomáshoz közel eső területen ültettek facsemetét a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatos diákjai, valamint a nyugdíjasklub tagjai. Az iskolások, s a nyugdíjasok csaknem 18 ezer tövet ültettek. A fásítási akciónapot megelőzve kiveték részüket a munkából a termelőszövetkezet szocialista brigádjai is. Társadalmi munkafelajánlást vállalt a többi között a magtárrészleg szocialista brigádja, valamint a Volán szocialista brigád. Ők 5 ezer csemetét pótoltak — tudósít Tömör Valéria. Kommunista műszak A Bányászati Aknamélyítő Vállalat bodajki betonelemgyárában május 22-én kommunista műszakot tartottak, amelyen az üzem dolgozóinak 80 százaléka részt vett. Ezen a napon termeltek és folytatták az üzem felújítási munkáit a szocialista brigádok. A műszak termelési értékének pénzösszegét vállalati lakásépítésre, iskolák, óvodák és bölcsődék támogatására fordítják. - • Befejeződött a találkozó Három napon át adott otthont Fejér megye a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok országos találkozójának. Az eseménysorozat bővelkedett szakmai, politikai versenyekben és sportolási, szórakozási alkalmat is kínált az ország minden részéből érkezett vendégeknek. A vasárnapi záróünnepségen Penk Márton, a KISZ Fejér megyei Bizottság első titkára köszöntötte a találkozó résztvevőit, ezután Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter értékelte a találkozót. Többek között elmondta, hogy a szakmunkások és betanított munkások mindhárom kategóriában — az ifjú gépifejők, az öntözők és a tejfeldolgozók — kiváló szakmai színvonalról tettek bizonyságot. Az adott technikai és műszaki feltételek mellett az emberek szakmai tudása meghatározó, és a jövőben még fontosabb lesz. Az értékelés után átadták a legjobbaknak járó díjakat. A tejfeldolgozó és tejtermékgyártó szak- és betanított munkások versenyének első helyezettje Vádi László, a Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat dolgozója lett. Az ifjú gépifejek vetélkedőjét sajtáros kategóriában a Héki Állami Gazdaság versenyzője, Szántó Kálmán nyerte meg. A fejőházas kategória első helyén a Sárvári Állami Gazdaság dolgozója Molnár Róbert végzett. Az ifjú gépifejők vetélkedőjére legaktívabban mozgósító gazdaság, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát KISZ- bizottsága elnyerte a KISZ KB vándorserlegét. Az öntözők versenyének első helyét mezőgazdasági ágazatban a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet csapata szerezte meg. Fejér megyei csapat, a polgárdi Egyetértés Termelőszövetkezet versenyzői kerültek a második helyre. A vízügyi ágazatiak versenyét a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Fejér megyei I. csapata nyerte. A vállalat KISZ-szervezete kiváló szervezőmunkájáért kiérdemelte a KISZ KB vándordíját is. A legerősebbek, legügyesebbek sportversenyében a Hajdú-Bihar megyeiek bizonyultak a legjobbnak. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok országos találkozóján a helyezettek értékes díjakat, külföldi tanulmányutakat kaptak jutalmul. A díjak mellett azonban a három nap szakmai tapasztalata, az ismerkedés Fejér megye gazdaságaival minden versenyző hasznára vált. Az értékelés és a díjak átadása után az üdülőközpontban a Fejér megyei Népi Együttes műsora (képünk), a KRESZ-pálya, népművészek kirakodóvására várta a fiatalokat, akikkel együtt szórakoztak a fehérvári járási ifjúsági találkozó résztvevői is. Kiváló szakmai színvonal Szakcsoportban előnyösebb A dolog azzal kezdődött, hogy a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz kétheti hiábavaló utánajárás után megpróbálta házilag elkészíteni a hiányzó alkatrészeket. A környező gazdaságokban ennek híre ment, s a tsz gépműhelyét elárasztották a megrendelések. A mezőgazdaságban használt 1300 különféle munkagéphez több mint 100 ezerféle alkatrész szükséges, aminek maradéktalan utánpótlásáról sem a hazai mezőgépgyártás, sem azimportőrök nem tudnak gondoskodni. A tsz-gépműhely is egy alapvetően fontos alkatrész (az E—516-os kombájnhoz szükséges iker, szivattyú tengelykapcsolójának) gyártását vállalta. Túl azon, hogy minden mezőgazdasági gép közül talán a kombájnok biztonságos működése a legfontosabb, a Mezőtúron gyártott alkatrészről tudni kell, hogy nélküle az említett ikerszivattyú nem működik, s a kombájn nem hogy aratni, de még mozdulni sem tud, mert valamenynyi mozgó alkatrész fékhatás alá kerül. A tsz két szakembere az eredeti megbízhatatlan alkatrész helyett egy új, tartós konstrukciót készített, hogy megszüntesse az állandó hibaforrást. 1981-ben 200 ilyen alkatrészt — név szerint: tengelykapcsolót — rendeltek a tsz-től. De a gépműhelyben csak száz darabot tudtak volna gyártani. És akkor kiderült, hogy a gépműhely néhány alkalmazottjának ócskavásáron vásárolt, kiselejtezett, de saját kezűleg felújított szerszámgépe van otthon, amivel a hiányzó 100 darab tengelykapcsolót a tsz munkabérkeretének terhére le lehetett gyártani... Abban, hogy ez a kényszer és a véletlen kombinációjából született lehetőség vállalkozássá fejlődhetett, döntő szerepe volt az önálló kisvállalkozások szervezését engedélyező kormányhatározatnak, így alakulhatott át a „fusizás” Berettyó Ipari Termelő és Szolgáltató Szövetkezeti Szakcsoporttá. E szakcsoport tagja köteles a gazdasági tevékenységhez szükséges állóeszközöket a szakcsoportnak használatra átadni (tehát, ha kilép, viszi magával vagy a gépet, vagy az árát), vagy pénzbeni hozzájárulást fizetni. Az állóeszközök pénzzel is megválthatók, aki „csak” fizetni tud, az 5000 forintot köteles a csoport pénztárába befizetni. Ezek persze nem megmásíthatatlan feltételek. Ha ugyanis a csoport munkájához valakinek a különleges szakismerete szükséges, akkor az illető felmentést kaphat a vagyoni hozzájárulás alól. Mindezek alapján magától értetődőnek tűnhet a kérdés: a tagoknak milyen érdekük fűződik ahhoz, hogy a korábbi egyszerű felvállalás helyett szakcsoportban tevékenykedjenek? Röviden válaszolva: mert érdekük az a biztonság, amit csak nagyüzemi háttér szavatolhat. A tsz gondoskodik a megfelelő minőségű alapanyagellátásról. A tsz gépműhelye végzi el a munkadarabok előmegmunkálását. A nagyüzem feladata a technológiai fejlesztés, az alapvető minőségi ellenőrzés. A termelőszövetkezet gondja a rendelés és az értékesítés megszervezése. A szakcsoport az alapanyagot természetesen megvásárolja a tsz-től, a többi szolgáltatás fejében pedig az adózott nyereség 20 százalékát fizeti. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a szakcsoport megalakításáról döntő szövetkezeti küldöttgyűlésen többen felvetették, hogy mi jó származik ebből a többi tsz-tagnak? Ez a 20 százalékos nyereséghányad azután mindenkit megnyugtatott. De tulajdonképpen nem is csak erről a 20 százalékról van szó. A szakcsoport — szokásos módon — a nagyüzemi önköltségnél olcsóbban állítja elő az említett alkatrészt, ezt a tsz megvásárolja a szakcsoporttól, majd nagykereskedelmi áron értékesíti. Az így képződött többletnyereség is a közös gazdaságot gyarapítja. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz ipari szakcsoportja évente 800 ezer— 1 millió forint árbevételt tud elérni. Ebből 200—250 ezer forint az adózás alapjául szolgáló nyereség, aminek 20 százaléka, 40—50 ezer forint a tsz járandósága. A tagok munkabérét a szövetkezet normatívái szabályozzák. Ezek szerint: egy dolgozó éves munkabére 40— 60 ezer forint, amit a kialakított teljesítménynorma alapján kapnak. Ami a tényleges „borítékot” illeti, termékgyártás esetén (szolgáltatást is végezhetnek) havonta csak előleget kapnak a tagok. A teljes munkabért a termék értékesítése után 30 nappal fizetik ki. Az adózott éves nyereségnek a szakcsoportnál maradó hányadát (77 százalék) a tagértekezlet döntése alapján fejlesztési és részesedési alapra osztják. A tagok a nyereségrészesedést az évközi munkadíjnak és a szakcsoport működéséhez történő vagyoni hozzájárulásuk alapján 30—70 százalékos arányban kapják. Ez azt jelenti, hogy egy tag éves átlagjövedelme elérheti a 90 ezer forintot is. Visszatérve arra a kérdésre, hogy miért éri meg a tsz-nek önálló ipari szolgáltató szakcsoportot szervezni, a választ a bérszabályozási előírások is megadják. Az ipari szakcsoportban kifizetett bér és nyereség ugyanis nem számít bele a nagyüzem bérszínvonalába. És ez fontos szempont! A mezőtúri termelőszövetkezet ugyanis évente adómentesen 2,5 százalékkal emelheti bérszínvonalát. Ez körülbelül 1,5 millió forintos bértömeget jelent. Ha a szakcsoport 5 tagjának évi, maximum 450 ezer forintos jövedelmét például a gépüzemben túlóraként akarnák kifizetni, akkor az elvinné 750 ember bérfejlesztési lehetőségének csaknem az egyharmadát. Ha pedig vállalnák a bérszínvonal-túllépést,akkor a 450 ezer forintos többletbér milliós nagyságrendű jövedelemnövekményadó fizetéssel járna. Bonyhádi Péter 3. OLDAL