Fejér Megyei Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-29 / 124. szám
Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést június 17-én, csütörtök délelőtt 10 órára összehívta. Az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és választásáról döntött, valamint egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács javasolja az országgyűlésnek, hogy tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a belkereskedelmi miniszter beszámolóját a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről. L V. Szmirnov Fehérváron A hazánkban munkalátogatáson tartózkodó Leonyid Vasziljevics Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese tegnap megyénk székhelyére látogatott. Vendégünket, akit Székesfehérvárra elkísért Borbándi János miniszterelnök-helyettes is, Závodi Imre, a megyei tanács elnöke fogadta. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese délelőtt a Videoton Elektronikai Vállalat munkájával, eredményeivel ismerkedett, délután koszorút helyezett el a szovjet hősök emlékművén, majd látogatást tett az Iparcikk Kereskedelmi Vállalat Diszkont Áruházában. Az áruházi séta után Leonyid Szmirnov városnézőben meglátogatta a Lenin városrészt, majd programja rövid belvárosi sétával fejeződött be. Felvételünk a Diszkont Áruházban tett látogatáson készült. Fotó: Rabáczy Szilárd Mozgósítható tőkénk Az alkotókedv és kezdeményezőkészség Az MSZMP megyei bizottságának székházában tegnap Boór Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével időszerű, gazdaságpolitikai kérdésekről tanácskoztak a megyei pártbizottság vezetői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács, a megyei társadalmi szervezetek vezetői. Balázs Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője tájékoztatójában utalt azokra a központi és megyei döntésekre, amelyek célja gazdaságunk hatékonyabb működtetése. Ezek nyomán megyénkben is megerősödött a gazdaság fejlődésének néhány tendenciája, más tendenciák kedvezőtlenül hatottak a gazdaság további fejlődésére. A gazdaság és gazdálkodás minden területén javítani kell a népgazdaság egyenlegét, s ezt a törekvést alapos, tartós politikai munkával kell segíteni. Ezen belül a tájékoztató utalt az ipar, a szállítás, a mezőgazdaság népgazdasági egyensúlyt javító lehetőségeire, a beruházási tevékenységgel kapcsolatos feladatokra, az export árualapok ésszerű növelésének követelményére. A helyi lehetőségek feltárása a gazdasági és politikai vezetés közös és önálló feladata az adott területeken. A fe£ adatok nem újak. Pártunk és kormányunk korábban már megfogalmazott határozatainak következetesebb végrehajtásáról van szó. Nem gazdasági egységeink teljesítőképességének csökkenéséről van szó, hanem arról, hogy nemzetközi gazdasági környezetünk működési zavarai súlyosbodtak, az importanyagok felhasználási lehetősége szűkült, s termékeink elhelyezési lehetőségei váltak nehezebbé. Ez a feszítettebb követelményrendszer kikényszeríti a gazdaság és gazdálkodás valamennyi területén az átgondoltabb, hatékonyabb munkát. Ez a kényszer egyben az egyének és a közösségek számára az alkotókedv, a kezdeményezőképesség soha nem látott energiáit is felszabadíthatja és fel is kell, hogy szabadítsa. Papírok. Az íróasztalon egy megválaszolandó levél, egy Patyolat-számla, néhány elolvasásra váró újság, műsortájékoztató füzet, notesz, asztalinaptár, írólapok, amelyekre dolgozom, fénykép valakiről, akit szeretek. Mögöttem a falat takaró polcon könyvek százai, tábláik között megannyi szépséget és bölcsességet tartogatva. Okmányok, plakátok, tapéta, pénz, kártyalapok, bizonyítványok, igazolványok. Papírok, amelyeket elsősorban a rájuk nyomtatott szöveg, szín, minta, jel, vagy felhasználásuk módja tesz értékessé. Pedig a papír önmagában is érték. Az írást hordozó anyagnak önálló élete, története van. A papírgyártás, a fehérmívesség hazai története 400 évre tekinthet vissza. A papírkészítők — ellentétben íráshordozó más szakmák mestereivel — művésznek vallották magukat tudván, hogy az általuk merített fehér anyag a tudományt szolgálja, az emberi gondolat fennmaradásának eszköze. Idővel aztán — a technika, a nyomdaipar és a papír felhasználási területeinek fejlődésével — az emberiség mind több papírra tartott igényt. A merítés is iparosodásnak indult, napjainkban pedig egy papírgyár már alig különbözik bármely más könnyűipari üzemtől. A merítés klasszikus technológiája azonban nem merült feledésbe. A fehérmívesség őrzi hagyományait. Mert a papír nem egyszerűen termék, áru. Ha egy papírkészítő kezébe vesz valamit, ami papírból készült, nyomban megvizsgálja ujjaival, jó-e, rossz-e, fény felé fordítja és a fényben kirajzolódó, legtöbbször művészi kidolgozású vízjelekből leolvashatja a papír múltját és jövőjét is. A papír ma, az elektronika rohamos térhódítása idején is kulturális életünk legfőbb hordozója. A papírgyárak — és persze a papírgyártó munkások— nemcsak a betűk közvetítette gondolatokat segítenek eljuttatni hozzánk, hanem — a papír felhasználási területének bővülésével, a csomagolástechnika fejlődésével növekvő papíripari termékskála révén — egyéb területeken is a kultúrát szolgálják. Egyes termékek fejlesztik szépértékünket, esztétikai tartalmat hordoznak, a mindennapok környezeti kultúráját terjesztik. Május 29-e a fehérmívesség ünnepe. Ezen a napon a mai papírgyártók emlékeznek meg a szakma történetének névtelen hőseiről, mentőkről, rákosokról, fektetőkről, mesterekről, akikkel ma is büszkén vállalják a közösséget, s kutatják, védik mindazt, amit a kézműves elődök létrehoztak. Az ország papírral történő ellátása nem csekély feladat. Ennek felelőssége döntően a papíripari vállalatra, ezen belül legnagyobb gyárára a dunaújvárosira hárul. S ha a felelősség nagy is, öröme talán még nagyobb. Mert van-e szakma, amelynek termékeit a papíréhoz hasonló becsben tartaná az ország? Juhász Béla M FEJER MEGYEIÉS A JBj SMGMp§" 4 ' gjjj §tfi§, Szombat,4 W ^ J 1982. május 29. XXXVIII. évfolyam, ÍW Aj rt 124. szám ■ ■■ H'ilH I IWlVIJIiIWIA/J f J "11J TTmrnBTTTrTyWTTTT^ Ára: 1,80 Ft Az 53. ünnepi könyvhét Országos megnyitó Bicskén A Petőfi Sándor Művelődési Központ előtti parkban könyves pavilonok sora, érdeklődők népes tábora, vásárlók, író-költő vendégek, akik dedikálnak. A miliő, a hangulat gondos, könyvszerető házigazdákat dicsér. Zene is fokozza a kedvet, a bicskei úttörők fúvósegyüttese ad térzenét. Pazar bőség jellemzi az idei könyvhetet, amelyre 112 mű jelent meg,, hárommillió kétszázezer példányban, s ami ritkaság, szinte mindegyik időben hagyta el a nyomdákat, s került a boltok polcaira. Sokan nézegetik a Világirodalom klasszikusainak új folyamát, amely 15 év alatt 250 kötetet ígér és nemcsak ismerős régieket, új felfedezéseket is. A görög költők antológiájával, London Északi Odüsszeiá-jával és egy izgalmas szanszkrit válogatással indult a „világnyi” sorozat. A művelődési házba könyvkiállítás csalogat. Mindenki találhat kedvére valót, vannak szépek és szerények, vaskosak és zsebbevalók, kortárs művek, klasszikusok és ismeretterjesztők, szórakoztatók és gondolkodtatók. A szövetkezeti könyvterjesztés országos megnyitójára népes vendégsereg érkezett. A Művelődési Minisztérium, a SZÖVOSZ, a Magyar Írók Szövetsége, könyvkiadók és könyvterjesztők küldték el képviselőiket a jeles eseményre, amelyen a házigazda Bicske és Fejér megye politikai, társadalmi vezetői is megjelentek köztük Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára és Nagy Jenőné, a megyei tanács elnökhelyettese. A Josquin kórus lépett először a művelődési ház színpadára, majd Tőke Gyula, az MSZMP Bicskei járási Bizottságának első titkára nyitotta meg a könyvheti megyei rendezvények sorát. Dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, a szövetkezeti könyvterjesztés országos megnyitójához fűzte hozzá gondolatait. Fodor András költő ünnepi köszöntője után a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, valamint a SZÖVOSZ jutalmakat adott át a bicskei 2-es, a csákvári, a dégi általános iskoláknak, a móri szakmunkásképző intézetnek és a legeredményesebben tevékenykedő könyvterjesztőknek. Az országos megnyitót irodalmi műsor gazdagította, amelyen Cseres Tibor Kossuth-díjas író, Fodor András, Kalász Márton és Szécsi Margit József Attila-díjas költők műveit tolmácsolta Pálfi Margit, a Veszprémi Petőfi Színház művésze. Az írókkal, költőkkel Bata Imre József Attila-díjas irodalomtörténész beszélgetett. A jó hangulatú, szépen és igényesen megrendezett könyvheti nyitányt követi Székesfehérváron és Dunaújvárosban az ünnepi rendezvénysorozatok megnyitója. A jövő hét az író-olvasó találkozók jegyében zajlik. Megyénk szinte minden jelentősebb településének könyvtárában, nagyobb üzemeink klubjaiban, az irodalom jeles-neves követeivel találkozhatnak és beszélgethetnek az olvasók. A legizgalmasabb szellemi kalandot a jó könyvek ígérik, amelyek segítik saját, belső énünk megszervezését és fegyelmét. Az egyik ünnepi szónok így fogalmazott: „Könyvek nélkül, tudás nélkül ismeretlen erők sodrába kerülnénk...” Az olvasó, a tanuló ember szabadabb, cselekvése értelmesebb, léte alkotó jelenlét. — zágoni — A szövetkezeti könyvterjesztés országos megnyitójának elnöksége Fotó Gregority Országos tanácskozás Dunaújvárosban Kérdések a miniszterhez Az oktatás, a közművelődés és a felsőoktatás helyzetével, feladataival foglalkozott tegnapi munkanapján az értelmiségi fiatalok Dunaújvárosban ülésező negyedik országos értekezlete. A délelőtt folyamán Pozsgay Imre művelődési miniszter tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást az oktatáspolitika és a közművelődés időszerű kérdéseiről, illetve ezek társadalompolitikai és ideológiai összefüggéseiről. A miniszter a kulturális fejlődés státusát kijelölő szemléletbeli változás igényéből és tényéből kiindulva részletesen és nyíltan elemezte az értelmiség mai helyzetét, annak társadalmi, gazdasági hátterét, az oktatás és művelődés reformgondolatának előzményeit, az ideológia és társadalomtudomány továbbfejlesztésének feladatait, valamint a közművelődési törvény nyomán kibontakozó változásokat, a törvény hosszabb távú megvalósulásának feladatait. Az előadást követően a tanácskozás résztvevői tehették fel kérdéseiket, amelyeket Pozsgay Imre a délelőtti program zárórészében megválaszolt. Az országos tanácskozás résztvevői délután munkacsoportonkénti konzultáción dolgozták fel az oktatással és művelődéssel kapcsolatos feladatokat.