Fejér Megyei Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 198? MÁJUS 30 Kilenc napig kóstoló a katonaéletből A honvédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy a fiatalok a bevonulást megelőzően kötelesek részt venni a honvédelmi oktatás valamelyik formájában. Azok, akik nem tanulnak, nyolcvanórás képzés során sajátítják el a honvédelmi ismeretek alapjait, megkönnyítve ezzel a katonaéletbe történő beilleszkedést. Az MHSZ fehérvári járási vezetőségének kezdeményezésére mindazok a fiatalok, akikre a fehérvári járásban a törvény vonatkozik, közös táborozáson, sűrített program keretében sajátítják el a kötelező ismereteket. A kilencnapos táborozás kóstoló a katonaéletből. Ahogy Nagy István táborparancsnok elmondta, a fegyelem, a képzés katonás. Az MHSZ zöld egyenruhájába öltöztetett fiatalok a kilenc nap alatt megismerkednek az alaki szabályzattal, tanulnak tereptant, részt vesznek politikai foglalkozásokon és lőgyakorlatot hajtanak végre. A kezdeményezés dicséretes, hiszen a táborban sűrítve kapják a leendő katonák mindazokat az ismereteket, amelyeket a hét végeken a falukban gyülekezve és gyakran más falvakba utazgatva szereztek meg. Itt a táborban hivatásos tiszt irányításával a katonai szolgálat utolsó időszakát töltő tisztesek — valamennyien felsőfokú képesítéssel rendelkező fiatalok — oktatják a sorköteleseket. A táborlakók, az első kéthárom nap után megszokták a fegyelmet. Általános a vélemény, hogy az oktatásnak ez a formája jobb, és lényegesen többet ad, mint a hagyományos. A ragyogó idő, a szép környezet ellenére a leggyakoribb vélemény, hogy inkább kora ősszel vagy tavasz elején lenne célszerű az összevont foglalkozás, az otthoni munkák miatt. A tábort több alkalommal meglátogatták a megyei pártbizottság illetékesei, figyelemmel kísérték az ott folyó munkát az MHSZ vezetői is. Az első menetgyakorlat... A kitüntetés titka Kezük munkája és szakértelmük — Nehogy eláruljanak magának valami titkot! — szólt oda tréfásan a főkönyvelő Adonyban, amikor a Március 21. Termelőszövetkezet Petőfi Sándor gépszerelő brigádjának tagjaival beszélgettem. Titkot elárulni? Milyen titkot? A barátság, a közösség erejének titkát, a kiváló munka titkát, a dicséret utáni büszkeség titkát? Igen, azt hiszem erről kellett volna faggatnom a nyolctagú brigádot, amelynek vezetője alig pár perce vette át a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést. Ők ott nyolcan, a fehér asztal mellett nem akartak és nem is tudtak volna semmilyen titkot elárulni. Egész évben dolgoztak és dolgozni is fognak. Arra büszkék, hogy a Termelőszövetkezet Kiváló Brigádja cím után elnyerték ezt a magasabb elismerést. — Dolgozni kell, sokat dolgozni — mondta a brigádvezető Sterczli Károly. Ez a brigád 11 éve alkot közösséget, azóta kevesen mentek el, kevesen jöttek. A legfiatalabb tagunk már öt éve van köztünk. Klér Tibor korban is a legfiatalabb és még családja sincs, nem úgy mint a többieknek. — Megnősítjük — tréfálkozott az egyetlen nőtag, az adminisztrátor, Fábián Sándorné. Amikor a brigádvezetőnek átadták az elismerést, a kísérő szavak így szóltak: közeleg a borsószezon, nemsokára az aratás. A brigádon is múlik, milyen állapotban lesznek a gépek, a pótalkatrészek rendelkezésre állnak-e, munkával tudják-e tölteni a napot az emberek segítői, a munkagépek. Hivatalosan reggel 6-tól fél háromig dolgoznak, de megesik, hogy az este 8 óra is munkában találja őket a munkacsúcsok idején. Ezt egyszerű természetességgel mesélik, csakúgy, ahogy a közösségükről szólnak. Malics Jánost kórházba vitték, operációra várt, a háza pedig dolgos építőkre. Kik segítettek volna, ha nem a brigádtársak? Beszerezték az anyagot, építkeztek. A munka mellett közösen is szórakoznak: a családokkal együtt járnak kirándulni, segítenek az építkezőknek és tanulnak. A minőségi gépszerelés nem lehetséges a továbbképzés, az új elsajátítása nélkül. Többüknek van középfokú végzettsége, egyik társuk, Pósch János pedig az idén megpályázza a főiskolát. Ülnek az asztal körül és fogadják a gratulációkat, ők nyolcan: Sterczli Károly, Pósch János, Hidalmási János, Mincsák András, Fábián Sándorné, Kiér Tibor, Malics János és Ecsődi László. Ünnepeltek. Ünnepelték a munkát, a két kezük munkáját, amellyel kiérdemelték a Szakma Kiváló Brigádja címet. Kovalcsik Katalin Gazdaság- és társadalompolitika Társulás alkotásra A társulás, amelyről szólok, még fiatal, hagyományai szinte alig vannak. Az országban mégis egyre több fiatal ismerkedik vele, kér segítséget — anyagit és erkölcsit egyaránt — új találmánya, újítása támogatásához. Bizonyára sokan rájöttek már, hogy az Alkotó Ifjúság Egyesülésről van szó, a KISZ egyik legújabb vállalatáról, amelynek legelső vidéki képviselete megyénkben kezdte meg működését. Az Alkotó ifjúság pályázat nem újdonság a fiatalok között, bár az igazsághoz tartozik, hogy az utóbbi esztendőkben ellaposodott a mozgalom, csökkent az újítások, ötletes alkotások száma. A közönyösséget, az érdektelenséget kívánta megszüntetni az egyesülés, szándékában és kezdeményezéseiben is támogatni a fiatal újítókat. A KISZ fejér megyei Bizottsága és az Alkotó Ifjúság Egyesülés újfajta pályázati rendszer kidolgozását vetette fel. Az alkotók vegyék figyelembe a vállalati érdekeket, a gazdasági vezetők segítségével keressék a kidolgozandó témákat. Ez a fajta pályázati rendszer egyben biztosíték arra, hogy az eredményes pályamunkát a gyakorlatban is alkalmazza a vállalat, gazdasági érdeke annak bevezetése. Az idén már kipróbálják .■/1 az elképzelést megyénk négy vállalatánál, és amennyiben a tapasztalatok pozitívak lesznek, kiterjesztik az egész megyére. Általánosítani ugyan még nem lehet de kedvező példa máris akad: a Videoton például növelte a pályázatokra szánt pénzalapot, azáltal, hogy nem kategóriánként, hanem feladatonként határozta meg a pályadíjakat. Ezáltal már a jelentkezések száma is megnövekedett. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés célja, hogy a jó és már elfogadott, vagy még elfogadásra váró javaslatokat, pályaműveket összegyűjtse, azokról pontos információkkal bírjon. Feladatuk ugyanis a pályaművek kiközvetítése, terjesztése. Az egyesülés, de a KISZ-szervezetek feladatai közé tartozik a fiatalok egyre szélesebb rétegeinek, csoportjainak ösztönzése: azokon a munkahelyeken is hívják életre a pályázati rendszert, ahol még ilyen nem volt. Az egyesülés ebben is tud segítséget nyújtani. A sikeres alkotások még szélesebb körű megismertetése az Alkotó ifjúság kiállításokon lehetséges. Megyénkben ez évben lesz erre lehetőség, mivel több szervezet közreműködésével az őszszel megrendezik a Fejér megyei műszaki, szellemi termékek kiállítását, amelyen helyet kapnak majd az Alkotó Ifjúság Egyesülés által propagált munkák is. a megye fiatal alkotóinak legeredményesebb pályaművei. K. K. 3 .010 AZ Zámoly. Bennem mindig a közéleti pezsgést idézi e helységnév. Mert annyi minden kötődik az itteni pártszervezet tagjainak vállalkozó kedvéhez, az emberek szülőföldet formáló akaratához, hogy lehetetlen nem észrevenni a jó irányú változás sokféle megnyilvánulását. Így volt ez új életünk kibontakozásának hajnalán és azóta is tart a folyamat. Ki tagadná: volt megtorpanás, előfordultak menet közben döccenők, de mindig magukra találtak és megújult erővel folytatták a küzdelmet, a munkát. Ezen a napon túl messzire nem néztek vissza, mert Lontay Gyula, az MSZMP Székesfehérvári járási Bizottságának első titkára, Kossovics Gyuláné, a járási pártbizottság titkára és Lenkár István, a járási hivatal elnöke a legutóbbi találkozás óta megtett utat járta be. Volt mivel előhozakodni, mivel eldicsekedni, voltmit megosztani az érdeklődő vendégekkel, akik arra is vállalkoztak, hogy aktívaülésen válaszolnak az őket érintő kérdésekre. Marasztaló erő Egybecsengően jónak minősítette a helyi közéletet Brunner Istvánná, a községi, valamint Tanárki Mihály, a tsz pártalapszervezetének titkára. Érthető ez, mert többnyire nagy egyetértésben, egymást segítve dolgoznak a tömegszervezetek, a mozgalmak vezetőivel, aktíváival. Elmondható ez a pártirányítás területéről éppen úgy, mint a tanácsi munkáról vagy a termelőszövetkezettevékenységéről. Zámoly, alsófokú központ. Ebbe a településkategóriába tartozik. Ám ellátása akár városkörnyékinek is megtenné. Hiszen alig néhány kilométernyire van a megyeszékhelytől. Kétezer-húszan lakják a szépen rendben tartott házakat. Az ezernél valamivel több keresőképes többsége — mintegy hétszázan — a környező üzemekben dolgozik. A helyi termelőszövetkezetnek kétszázharminchat aktív tagja van és egyharmaduk harminc éven aluli. Marasztalja a tsz-tagokat a munka és az életkörülmények javulása, az 53 ezer forintos évenkénti átlagkereset és marasztalja a lakosságot a folyton javuló ellátás; mindaz, amiről számot adott Szabó Lajos tanácselnök és Szabó Sándor tsz-elnök. Egyre erősödik a Vértes lábainál nyújtózó kis település megtartó ereje. Érzékelik ezt az emberek, akik maguk is sokat tesznek azért, hogy igazi otthonuk legyen Zámoly. És milyen az igazi otthon? Gondozott, tiszta, gyarapodó. Ez alól nem kivétel a tsz portája sem. Igaz, itt a mezőgazdasági nagyüzem nemcsak „kerítésen”, hanem lakóterületen belül gondolkodik. Mivel meghatározó munkahelyként egyedül van jelen, az átlagosnál többet vállal a településfejlesztő, a patronáló munkából. De nem zárkóznak el a társadalmi összefogástól azok sem, akik üzemben keresik kenyerüket. Magukénak tudják Ezért is újulhat meg időről időre a jó közérzet. Nincs olyan településfejlesztő terv, aminek kivitelezéséhez ne nyújtanának segítő kezet, így a létrehozott értékeket jobban magukénak tudják, jobban becsülik. Jó az ellátás. Még akkor is az, ha esetenként, hétvégeken, a kiszámíthatatlan kereslet miatt elfogy a tejtermék, vagy kevesebb a pékáru. Ámde ezen is lehet javítani, s erre a korszerű áfész-üzlet vezetője, dolgozói hivatottak. A Szép Ilonka kisvendéglő is a falubelieké. Ugyanannyira, hogy előfizetéses felnőtt és általános iskolai napközisek étkeztetésére is vállalkozik. Néhány tény, ami még fémjelzi az előrelépést. Iskolájukban egy műszakban tanulnak a gyerekek. Van körzeti orvosi rendelőjük és tavaly átadták rendeltetésének az anya- és gyermekvédő tanácsadó épületet. Aztán meg, ki gondolta volna egy-két évtizeddel ezelőtt, hogy konténeres szeméttárolók, meg központi szemétgyűjtő telep szolgálja a tisztaságot, növeli a rendszeretetet. És az aktívaülésen annyi jó szó hangzott el Menyhárt István, a művelődési ház tiszteletdíjas vezetőjének dicséretére, hogy azt hivatásos népművelő is megirigyelhetné. — Örülök annak, hogy itt Zamolyon taníthatok — mondta Takács István, az iskola igazgatója. Érlelődő tervek A lakóhelyszeretet fűtötte a köztiszteletben álló Szalók József szavait, Lengyel Jánosné és Kása József mondatait. Pedig nemcsak dicsekedtek, hanem a további boldogulás érdekében Pintér Józsefnével együtt újabb tervek valóra váltásához kérték a járás vezetőinek segítségét. — Óvoda kellene. Új, vagy a mostani — 1810-ben épült a ház — bővítését kérnénk — nyújtották be az igényt többen is. Igaz, kicsiny a régi óvoda, ráférne a bővítés, de mégiscsak az a legnagyobb eredmény, hogy minden gyermeknek helye van az óvodában. Aztán még jó ivóvíz is elkelne. Bíztatták a helyieket a járás vezetői, kutassák a vízbázist és gyűjtsék az erőt, hogy még ebben az ötéves tervben mgkezdődhessen a vízhálózat kiépítése. Messzire jutottak az évtizedekkel ezelőtti önmaguktól. Mert az apróságok, szüleik és nagyszüleik szeretik lakóhelyüket, törődnek azzal. Németh Erzsébet Az áfész-üzletházban minden fontos, alapvető áruféleséget megtalál a vásárló Kaháczy Szilárd felvitele Akár városkörnyékinek is megtenné Rendezett, tiszta falu Zámoly Kétszáz gyermeke birodalma az iskola, tágas udvarán tornásznak, sportolnak, játszanak