Fejér Megyei Hírlap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-02 / 127. szám

4. OLDAL Egy játszótér hányattatásai Befejeződött az építkezés a székesfehérvári Balatoni úti új lakótelepen, ahol az Ikarus gyár dolgozóinak tekintélyes hányada kapott lakást. Akik évekkel ezelőtt beköltöztek, lakásuk környezetét szépen rendbehozták, fákat, cserjéket ültettek, a gyerekek számára homokozót építettek és pado­kat helyeztek el a már árnya­sodó fák alatt. Munka után közösen gondozzák, locsolják a növényeket. Ám, nem mindegyik ház környéke ilyen még. S erről többnyire nem is a környe­zetükre „igénytelen” lakók te­hetnek. Hiszen, mint Molnár Géza körzeti népfrontelnök elmondotta, s az ottlakók ál­tal is közismert, a Földgép Vállalat 1979-ben megkezdte a telep csapadékvíz és útháló­zatának kivitelezési munkáit, mely mostanáig sem készült el. Viszont a lakók által ko­rábban felállított játszótér elemeit kiszedték és halomba dobálták. Azóta is úgy áll: — Visszaállítanák a lakók szívesen, ha az illetékesek kijelölnék a megfelelő helyet. Így a környék gyerekei az építkezők által el nem szállí­tott zsaluelemeket használják veszélyes játékként — mond­ja a népfrontelnök. Mindehhez még hozzákí­vánkozik: vajon a társadalmi összefogással már egyszer megépített játszótér egységeit nem kellene-e annak vissza­állítania, használhatóvá ten­nie, aki szétszedte? Az már más kérdés, hogy állítólag ezek a játék­elemek nem is voltak útban. B. K. Gazdaság- és társadalompolitika ÚJDONSÁG! REKLÁMÁRON! 9,60 Ft helyett 6,50 Ft (csomagolás hibás) KÉK or~\ /') amol^gp ISi KAK­I AKAKLIHa/ HÁZTARTÁSI OSZTÁLYÁN Székesfehérvár, Tobak u. 11—13. 5147 Mésztrágyázás Fejér megye termőterüle­tének teljes körű talajvizs­gálatai 1981-ben befejeződ­tek. Az azóta végzett vizs­gálatok eredményeinek ösz­­szehasonlítása módot nyújt a növénytermesztési szem­pontból lényeges mésztarta­­lom és kémhatásviszonyok változásának megítélésére is. A talaj művelt rétegének kémhatáscsökkenése az in­tenzív talajhasználat követ­keztében kisebb-nagyobb mértékben még Fejér megye túlnyomó részt mésszel kel­lően ellátott talajain is ta­pasztalható. A növények mészfelvétele mellett jelen­tős az eróziós, valamint a kilúgozási veszteség kis- és nagyüzemben egyaránt. A nagy műtrágyaadagok sava­nyító hatása is lényeges. A mésztartalom nullára vagy néhány tizedszázalékra, va­lamint a kémhatás 6,5 pH alatti értékre csökkenése esetén számolni kell a talaj szerkezete, termékenysége romlásával, valamint a mű­trágyázás és általában a táp­anyaggazdálkodás hatékony­ságának csökkenésével. A talajsavanyodás káros hatása kezdetben egyes táp­elemek fokozott megkötődé­­sében, a tápanyag-szolgálta­tó képesség torzulása for­májában jelentkezik. Súlyo­sabb esetben toxikus alumí­nium-, mangán- és vasfel­halmozódás és a mikrobio­lógiai tevékenység gátlása következik be. Vizsgálataink szerint a termőterületünk negyed ré­szét kitevő erdő-, régi és hu­muszos homoktalajainkon fordul elő némi kémhatás­változás, amely azonban 0,5 —2 t/ha-os adagú mésztrá­­gyázással ellensúlyozható. Ezeken a területeken a mésztrágyázást 2—3 évente célszerű a technológiába be­iktatni. A legalkalmasabb mész­­trágyaanyag a jól szórható, zöld növényzetre sem káros péti mész. A mésztrágyázás eredményessége érdekében részesítsük előnyben a la­zább, alacsony humusztar­talmú, a mészre legérzéke­nyebben reagáló talajokat, valamint a meszezést jól megháláló növényi kultúrá­kat. Fejér megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Bűvöskocka­világbajnokság Budapesten, a Vigadó épü­letében június 5-én rende­zik meg az első bűvöskocka­­világbajnokságot. Tizenki­lenc országból érkeznek ha­zánkba a Rubik-kocka leg­gyorsabb kezű forgatói, hogy összemérjék szemfülességü­­ket, logikai és térlátási ké­pességüket, no és ügyességü­ket a magyar bajnokkal. A versenyzők mindegyike azo­nos, számára a verseny kez­detéig teljesen ismeretlen állásból kezdi meg a kocka bűvölését. Az eredményt számítógéphez kapcsolt, kü­lönleges időmérő szerkezet­tel regisztrálják, így az egy­más után sorra kerülő ver­senyzők teljesítménye pon­tosan összehasonlítható. A világbajnokság házigaz­dája a Konsumex Külkeres­kedelmi Vállalat, a kocka exportőre és a kockát gyártó Politoys Ipari Szövetkezet. Nemcsak a „gulasch”, a „tschikos”... vendéghívó VENDÉGVÁRÁS Amikor lezajlott a második budapesti tavaszi fesztivál, a részt vevő külföldieknek átadták a rendezők a harmadik, az 1983. évi fesztivál programját. Tulajdonképpen nem nagy ügy ez, hiszen így szokták a világnak bármely táján, ahol ko­molyan foglalkoznak idegenforgalommal. Mégsem jelentékte­len, hiszen nálunk az ilyesmi még újdonságszámba megy. Örvendetes, hogy idegen­­forgalmi propagandánk ma már eléri a nemzetközi szin­tet. Ezt pedig nemcsak mi mondjuk — olykor túlzásba vitt önelégültséggel —, ha­nem (többek között) olyan rangos fórumon állapították meg, mint a nyugat-berlini nemzetközi turistabörze volt február végén, március ele­jén. A részt vevő 114 ország kiállítói között is előkelő he­lyet foglalt el Magyarország. Vendéghívogató prospektusa­inkat, ismertetőinket „vitték, mint a cukrot”, kevésnek bi­zonyult a sok ezer Balatoni kalauz, a magyar ételrecep­tek gyűjteménye és a zenei programfüzet. Ebből pedig könnyű leszűrni azt a követ­keztetést, hogy elsősorban a „magyar tenger”, a Liszt, Bartók, Kodály nevével fém­jelzett zene, no és természe­tesen a jó hírű magyar kony­haművészet vonzza ide a tu­ristákat. A három „vonzerő” közül a második mindenesetre azt is bizonyítja, hogy tűnőben van a régi kép: külföldön már nemcsak a pusztai vad­­romantika országának képze­lik el hazánkat. Sokat tett ennek érdekében az idegen­­forgalmi propaganda. Például azzal, hogy óriási példány­számban küld különböző is­mertetőket világnyelveken Európa és más földrészek szá­­mos városába, utazási irodá­jához, szállodájába, szinte mindenhová, ahol megfordul­nak az utazni szerető embe­rek. Tavaly tíz és fél millió külföldi turista járt Ma­gyarországon, a világturiz­musból 3,4 százalék, az ide­genforgalmi bevételekből pe­dig fél százalék volt a része­sedésünk. A két adat közti különbség azt is mutatja, hogy az elmúlt években túl­ságosan nagy jelentőséget tu­lajdonított a magyar idegen­­forgalom a számoknak. Már­­már „idegenforgalmi nagy­hatalom”ként emlegették egyesek hazánkat, csupán azért, mert az ide érkezők számát mind több millióban lehetett mérni. A tapasztala­tokból azonban most leszűr­ték a megfelelő tanulságot: mindinkább valódivá, a nem­zetközi mércével mérhetővé kell tenni a turizmust. Mit és kinek hirdessen hát az idegenforgalmi propagan­da? Vann­ak külföldiek, akik még alig-alig hallottak vala­mit Magyarországról, s ha (talán éppen ezért) ide akar­nak látogatni, minden ér­dekli őket, ami előre olvas­ható, hallható, látható. Má­sokat a népművészet érdekel vagy éppen a sokat vitatott „pusta”, esetleg a cigányzene vagy az ételek-italok. Ismét mások a csendesebb vidékek­re vágynak, régi kultúrák emlékeit keresik. Akadnak olyanok is, akiket lovastúrák, vadászatok csábítanak ha­zánkba. Mindezeket a kívánságokat — és még sok mindent — ki tudja elégíteni Magyaror­szág. Ehhez azonban megfe­lelő propagandára van szük­ség. Például olyanra, amely bemutatja egy-egy táj, város, megye szépségeit és érdekes­ségeit. Az Országos Idegen­­forgalmi Hivatal éppen en­nek érdekében ír ki pályáza­tot minden évben városis­mertetőkre. Százezer pél­dányszámban adnának ki is­mertetőket és — bármily hi­hetetlen — nincs elég pályá­zó, bár az OIH 25—50 szá­zalékos támogatást ad e nyomtatványok, prospektusok megjelentetéséhez. Évről évre fejlődik az ide­genforgalmi propaganda, mert egyre több valódi él­mény, látnivaló áll mögötte. Lényegesen csökkent és az idén tovább csökken a ko­rábban krónikus szálláshely­hiány, épülnek az új szállo­dák. Mind több az olyan kulturális esemény — a ta­vaszi fesztiváloktól a késő őszi zenei eseményekig­­, amire szívesen jönnek ide külföldi­ek. Javulnak az ismertetők is. Újabban Budapesten már telefonon is kaphatnak­­ gyors információt az ide érkező turisták. Gyorsan bevonult a köztudatba a Tourinform 179-800-as telefonszáma, de a tapasztalatok szerint még mindig túlnyomó többségben magyarok veszik igénybe az ötnyelvű információs szolgá­latot. Ami önmagában egyéb­ként nem baj, mert a magyar turista is vendég, amint ki­mozdul a lakóhelyéről. Úgy is mondhatjuk: egyszerre vendég­­a helybeliek, első­sorban a turizmussal és ven­déglátással hivatalból foglal­kozók számára) és házigazda a külföldiekkel szemben. Megtörténik, s a nyári ide­genforgalmi idényben nem is ritka eset, hogy saját ta­pasztalatai szerint informálja alkalmi lakóhelyén, a Bala­­ton-parton vagy más üdülő­­vidéken a külföldit. Az év vége felé Budapes­ten tartja ülését a nemzet­közi turistabörze tanácsadó testülete. Elismerése ez a ma­gyar idegenforgalmi propa­gandának. S nem utolsósor­ban annak, ami mögötte van: a mind kulturáltabb vendég­­fogadásnak. Várkonyi Endre FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. JÚNIUS 2. BÁRSONY ÖLTÖNY jelentős árengedménnyel ^ H­ P FEHÉRVÁRI? ÁRUHÁZHHE­T­ BIZTOSAN SOKAT , június 12-ig még 5 év FOP SPOROL­HAT* Csónakok, kajakok, kenuk, ,asz garancia minden fekete-fehér TETSZENI FOG .. . SPOROLHAT, széllovasok érkeztek tv-készülékre férfi vásárlóinknak ’ Háztartási gépek, a Fehérvár Áruházba MAGÁNÉPÍTKEZŐK, KÖZÜLETEK FIGYELEM! AZ ALBA MECIA Az ALBA REGIA Állami Építőipari Vállalat gazdasági munkaközösségei szerkezetszerelő lakatos, épületlakatos, hegesztő, asztalos és villanyszerelő munkák kivitelezését és javító szolgáltatását vállalják. Munkaigények bejelentése a vállalat termelési főmérnökségén, 8000 Székesfehérvár, Ady Endre u. 9—15. szám, személyesen, vagy a 12­ 847 telefon 169-es mellékén. a Fehérvár Áruházban a konfekcióosztályon kapható műszaki cikkek

Next