Fejér Megyei Hírlap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

SOK KICSI SOKRA MEGY — A BRIGÁDVEZETŐNŐ SZELLEMI SZIPORKÁK KÖNYVE FELKÉSZÜLÉS AZ OLIMPIÁRA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Péntek, 1983. január 14. XXXIX. évfolyam, 11. szám Ára: 1,40 Ft Magyar-NDK kapcsolatok A magyar­ NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság XXI. ülésszakára csütörtökön Wolfgang Stauc­fussnak, az NDK Miniszter­tanácsa elnök­­helyettesének vezetésével de­legáció érkezett Budapestre. A délutáni plenáris ülésen Veress Péter és Wolfgang Rauchfuss vezetésével a felek megbeszéléseket folytattak a két ország eredményesen fej­lődő gazdasági és műszaki­tudományos kapcsolatair­ól. A tárgyaláson részt vett Rudolf Rossmeisl, az NDK budapes­ti, és Szalai Béla, hazánk ber­lini nagykövete is. Wolfgang Rauchfuss mi­niszterelnök-helyettest a nap folyamán fogadta Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jelen volt Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter. Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára tegnap a megyei pártbi­zottságon találkozott a megye KISZ-vezetőivel, tájékoztatta a fiatalokat az időszerű politikai kérdésekről. Délután Penk Márton, a KISZ megyei bizottságának első titkára a KISZ KB ifjúmunkás határozatát ismertette Fotó: Kabáczy Zöldért-mérleg és -tervek A Fejér megyei Zöldért Vállalat elkészítette és ki­adta jelentését az 1982. évi munkáról, egyben megfogal­mazta 1983. évi termeltetési, értékesítési programját. Ti­­ringer György igazgató szer­kesztőségünk kérdéseire vá­laszolva elmondotta, hogy a vállalat, az önállóbb gazdál­kodási formát alkalmazva jobban megfelelt a zöldség­piac igényeinek, mint koráb­ban. A cég változatlanul a megye zöldség-gyümölcs és burgonya termeltetésének, felvásárlásának és értékesí­tésének, ma is megbízható gazdája. A piaci forgalom­ban kevés híján 1982. évben is kétharmad arányban volt jelen. Burgonyából 9,8, zöldség­félékből 5,7, gyümölcsből 14 százalékkal vásároltak fel nagyobb mennyiséget, mint tervezték. A vállalatnál 1982- ben a szerződött árunak a felét, a burgonya teszi ki. Fő­ként az őszi érésű termékek forgalmazása mutat nagyobb forgalmat most is. Zöldség­félékből a folyamatos ellá­táshoz az árualapról megfe­lelő minőségben gondoskod­tak. A főbb zöldségfélékből a felvásárolt mennyiség a kö­vetkezőképpen alakult: vö­röshagymából 850, paradi­csomból 520, uborkából 960, görögdinnyéből 2795, zöldpap­rikából 597, fejeskáposztából 2087, kelkáposztából 408, sár­garépából 828, zöldséggyökér­ből 494 tonnát vettek át. Em­lítésre méltó, hogy uborká­ból például az utóbbi évek legnagyobb forgalmát bonyo­lította a vállalat. Az országos helyzethez ha­sonlóan körtéből és ősziba­rackból Fejér megyében is rekordtermés volt. Az áru­alap célszerű értékesítésére sikeres vásárlási akciókat szerveztek. Hasonlóan jó eredménnyel zárult a télial­ma vásárlási akció is. A vál­lalat a megye lakosságának téli ellátására gondoskodott megfelelő mennyiségi áru tá­rolásáról és tartósításáról. A­ vállalat a termeltetés és az értékesítés, pontosab­ban a piaci összhang megte­remtése érdekében olyan együttműködési szerződése­ket kötött 1982-ben, amelyek garantálták az igények teljes kielégítését. Burgonyából, zöldségfélékből és gyümölcs­ből 31 250 tonnát terveztek értékesíteni, 7,7 százalékkal teljesítették túl tervüket. Amint a jelentésben is meg­fogalmazták, nem volt köny­­nyű, hiszen a kereslet és a kí­nálat 1982-ben sem került olyan egyensúlyba, hogy ne okozott volna fejtörést a több­letek forgalmazása. Egy friss országos statisztikai adat sze­rint Magyarországon az egy főre jutó burgonyafogyasztás mennyisége 1982-ben 60—65, a zöldségfélékből 80—85, gyü­mölcsből 65—70 kiló. A Zöld­ért Vállalat részesedése ebből a mennyiségből, a felsorolás sorrendjében 50—40, illetve 20 százalék. Fejér megyében ezzel szemben az étkezési burgonyának mintegy 80, a zöldségnek pedig 60 százalé­kát forgalmazta a vállalat. Az értékesítési árindex a kö­vetkezőképpen alakult 1982- ben. Burgonyából 5, gyü­mölcsből 6,1 százalékkal ol­csóbban zajlott az­ értékesítés, mint az előző évben. Zöldség­félékből azonban 16,2 százalé­kos emelkedést mutat az ár­index, ami elsősorban arra utal, hogy a folyamatos el­látáshoz primőridőszakokban is nagyobb mennyiségű áru került a vállalat üzleteibe. A vállalat 1983. évi termel­tetési és értékesítési program­ja változatlanul a folyamatos ellátás javítását, az igények szerinti együttműködést tar­talmazza. Ahhoz, hogy a bel­ső fogyasztás minősége to­vább javuljon a szerződéses, garantált együttműködést erősítik valamennyi partner­rel. köztük a termelői szak­csoportokkal, a fogyasztási szövetkezetekkel, mindazok­kal a szervezetekkel, amelyek eddig is hatékony segítséget nyújtottak a zöldség-gyümölcs és burgonya ellátás színvona­lának emeléséért. Az újévben is az áru 90 százaléka válto­zatlanul a nagyüzemekből ér­kezik, a szövetkezetek 7, az egyéniek, a kistermelők 3 szá­zalékot „ígérnek”, ami igen komoly mennyiséget jelent a korábbiakhoz mérten. A vál­lalat a lehetőségeihez képest az idén is növeli, (legalább 2 —3 százalékkal) az exportáru­­alapját, ami azt jelenti, hogy nemcsak a nagyüzemekkel, a kistermelőkkel is szorosabb­ra fűzik kapcsolataikat. Üz­leteik közvetlen 2 millió fo­rint értékű árut, vásároltak fel 1982-ben, 1983-ban ezt is növelni akarják. Pereszlegi T. Ferenc Munkában a Zöldért Vállalat tartósító üzemének női bri­gádja. A téli ellátáshoz készítik elő az üzletek napi komis­­sióját Fotó: Gregority Téli primőrök A szokatlanul enyhe tél érezteti kedvező hatását a Csongrád megyei kiskerté­­szetekben. Szeged peremke­rületeiben , Ságvári-telepen és Mihályteleken a fűtés nélküli, napfény-energiás fóliasátrak alatti területe­ken már tavaszi retekültet­vények piroslanak. Novem­ber végén, december elején vetették el a magot és pén­teken már ezrével szedték, kötözték csomókba a pri­mőrt. Néhány nap múlva már exportra is szállítják. Úttörő elnökségi ülés Ülést tartott tegnap a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Fe­jér megyei Elnöksége, mely­nek tagjai megvizsgálták, hogy az általános iskolai körzetesítések­ hatására mi­lyen változások történtek az úttörőcsapatok szervezeté­ben, munkájában. Megyénkben már tavaly a tanévkezdéskor nagyjából megvalósult az érintett ál­talános iskolák szervezeti összevonása. Azokban a köz­ségekben, ahol a felső tago­zat az anyaiskolába került, az alsó tagozat pedig másik településen működik, két­féle megoldást találtak az úttörőcsapatok. Egy úttörő­­csapat működik, a csapatve­zető irányításával, az anya­iskolában, a tagiskolában pedig helyettese vezeti a munkát. A másik megoldás, hogy önálló kisdoboscsapat tömöríti soraiba a gyereke­ket a tagiskolában. A tájékoztatóból kiderült, hogy a körzetesítések nem zavarták meg az úttörőcsa­patok tevékenységét, a csa­patok munkájának minősé­ge nem romlott ezekben az intézményekben. A kisdo­boscsapatok létezésére pe­dig igényt tartanak a kis településeken lakó, tanuló diákok. Sokasodjanak értékeink Azzal a kellemes érzéssel álltam fel helyemről az MSZMP Központi Bizottsá­ga által szervezett kétnapos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanács­kozás befejeztével, hogy sokszínűségében szép, egyet­­akarásban erős szellemi ér­tékek halmozódtak fel ná­lunk, amelyek képesek a nép, a haza javára mozdul­ni. Mert mozdulnia kell az ideológiának szélességében és mélységében, ha gyorsíta­ni, hatékonyabbá tenni akarja a politikai és a gaz­daság kibontakozását, Ii is ez a szándék félreérthetet­lenül jelen volt a kimondott szavakban, a továbbgondolt mondatokban. Féltés, fele­lősség, becsületes szándék mondatta újra és újra meg­fogalmazott formában, hogy az eszmei harc nem szüne­telhet, nem lanyhulhat a legkedvezőbb és legmosto­­hább viszonyok között sem. Mindannyian szeretnénk a szellemi értékek építőkö­veiből felépíteni embersé­günket, eszményeinket, hogy túl a hétköznapok néha földhözragadnak érzett, örö­­mein-gondjain legyen egy menedékünk, ahol megbé­kélhet a lelkiismeret, otthon érezhetjük magunkat, em­berinek tudhatjuk munkán­kat, céljainkat. Az építő- és kötőanyagok sokaságában, az érdekek örökké változó szövevényében mindig jelen van a veszély, hogy elve­szünk a részletekben. A konferencia legszebb vonása az volt, hogy újra és újra emlékeztetett az alapkérdésre, az emberiség békéjére, amely nélkül min­den más kérdés értelmét ve­szíti, vonatkozzon bár nép­re, nemzetre, csoportra vagy egyénre. A béke megőrzésé­nél ma nincs fontosabb dol­gunk a világban, és nincs ennél nagyobb hozzájárulás sem az élethez, sem az élet minőségéhez. Jó volt érezni azt is, mennyire közös ügyünk, hogy az életet csakis a szo­cializmus keretei között tud­juk elképzelni és akarjuk továbbélni. Más kérdés, hogy szocia­lizmus-képünk változhat és kell is változnia, mert a vál­tozás közös törvénye min­dennek. Megmerevedett il­lúziókra nincs szükségünk, hisz azok nemcsak a holnap, hanem a ma megértését is lehetetlenné teszik. Ha más nem, gazdaságunk helyzete, a gondjainkból való kiút ke­resése is belekényszerít ben­nünket, hogy újra végiggon­doljuk mindazt, amit érde­kekről, érdekeltségről, technikai kultúráról, az élet minőségéről, műveltségről, emberi értékekről magunk­ban kialakítottunk. Olyan közös ügy ez, amely felelős­ségét minden iskolában, tu­dományos központban, a párt- és állami irányítás minden őrhelyén, minden kul­túrotthonban és szer­kesztőségben, de minden termelő munkahelyen is vállalniok kell azoknak, akik a szellemi, technikai, irányítási megújulásért bár­mit is tehetnek. Ezt a szót­ kell ma nem adminisztratív utasítás, ha­nem a lehetőségek józan megértése és a belső, lelki­­ismereti parancs mondatja velünk. Ez a belső kell, ha úgy tetszik osztályöntudat, ha úgy tetszik hazaszeretet, a jövő féltése, vagy az egyé­ni élet hasznosságának bi­zonyítása. Mindegy, hogy milyen eszmei indíték moti­válja, ha eredménye egy kö­zös, nagy ügyhöz való sze­mélyes, cselekvő hozzájáru­lás. A konferencián szellemi életünk sokszínűsége nem­csak a foglalkozási ágak sokféleségében, hanem a belső indíttatás árnyalatai­ban is megmutatkozott. Az élénkebb és sötétebb színek végül is szép harmóniába olvadhatnak, az egyik em­ber tud lelkesedni és magá­val ragadni; aggodalmaival borúlátóbb és magányosabb a másik. Egy palettára csak azokkal nem kerülhetünk akik a szocializálus kudar­cában reménykednek, uszí­­tanak értékeink ellen két­színűen, alattomosan, cini­kusan kérdőjeleznek meg mindent, ami népünk, nem­­zetünk eredménye és jogos büszkesége. A konferencia nem vál­lalkozott, nem vállalkozha­tott a vitás kérdések tisztá­zására, bár e kérdések leg­többje sokoldalú megvilágí­tásban jelent meg egy szín­vonalas vita kereszttűzé­ben. De vállalkozott arra, hogy hadat üzenjen a szel­lemi tunyaságnak, a tétova bizonytalanságnak, a nihi­lizmusnak, a közönségesség­nek. S olyan értékekért emelt szót, mint igazság, becsület, műveltség, elköte­lezettség, nemzeti önbecsü­lés ... Dolgunk: mozgósítani, gyarapítani szellemi értéke­inket, hogy hozzáférhetők legyenek mindenki számára, aki egy szép, értelmes élet felelősségét veszi vállára. Nagy Jenő Közös harcászati gyakorlat A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek éves kiképzési terveivel összhangban a közeli napokban har­cászati gyakorlatot hajtanak végre a Csehszlovák Néphadse­reg, a Magyar Néphadsereg, a szovjet hadsereg kijelölt tör­zsei és csapatai a Magyar Népköztársaság területén. (MTI)

Next