Fejér Megyei Hírlap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-18 / 14. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. JANUÁR 18. KEDD Lengyel Gábor: Fotó Fiatalok fotóművészeti stúdiójának XI. kiállítása nyílt a Nemzeti Galériában. Képeink a kiállításon készültek Horváth Péter: önarckép Horváth Dávid: — A miért fáj, ha... — című sorozatból Művészet az üzemekben A képzőművészet népszerűsítésének Fejér megyében újszerűnek számító formájáról tárgyaltak hétfőn délelőtt Székesfehérváron a megyei tanács vb művelődési osztálya, a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa, a képzőművészek szövetségének megyei csoportja és a házigazda Megyei Művelődési Központ képviselői. A résztvevők egyetértettek a művészek kezdeményezésével, amely a megyében élő alkotók műveiből vándoroltatásra alkalmas kiállítási anyag összegyűjtését javasolja azzal a céllal, hogy ezt üzemekben mutassák be, elősegítve ezzel a vizuális kultúra terjesztését, a megyei alkotók széles körben való megismertetését és a munkásművész kapcsolatok megerősödését. A tervek szerint az idén tavasztól az Alba Regia Építőipari Vállalat, az Ikarus, a Köfém, a Videoton sárbogárdi gyára, illetve a Velencei nyár rendezvénysorozat alatt a tópart egyik kulturális intézménye adna otthont a kollektív vándorkiállításnak. Rövidesen megtörténik a kiállítási anyag összegyűjtése és az akció részletes programjának kidolgozása az alkotók, a szervezők és az üzemek felelőseinek részvételével. ÚJ KÖNYVEK Az első önálló kötet minden írónak, költőnek a legkedvesebb gyermeke, a rajzot jelenti. Általában borzas, túlteng benne a mindentakarás igyekezete a kimunkáltság, a mívesség rovására. Bereményi Benő András nevével irodalmi folyóiratokban s antológiákban már találkozhattunk. Első önálló kötetét most adta ki a Szépirodalmi Könyvkiadó Köldökzsinór címmel. Regény a 70-es évekből, a mai 35—40 éves értelmiségi korosztályról, amely lassan derékhad lesz, amely lassan a legkülönbözőbb területeken vezető szerephez jut. A regény főhőse végzi a munkáját, s talán inkább ledarálja a napokat a becsülettel. Volt lelkesedése, ereje, tehetséges, kitartása, vállalkozó szelleme és vágya is, de az életnek egy nem is túlságosan nagy fordulóján rádöbben arra, hogy fél életének munkája, ügyeskedése, becsületessége, anyagi és szellemi összessége csődtömeg. A 40 éves mérnök élte az életét, tanult, szeretett, herdált és felhalmozott, egy gyorsan fellobbanó szerelem tüzénél mégis úgy érzi, visszavonhatatlanul elment mellette az élet. Nem magát élte meg, csak a körülményeit és a lehetőségeit, a szuverén ember kimaradt belőle. Elhagyta életének társa is, üres-szótlanul fekszenek egymás mellett, s próbálják helyrehozni nem elrontott, ám megfakult életüket. „Kezdeni de szép lenne, csakhogy folytatni lehetetlen” — mondják egymásnak, s így van ez külön is, együtt is. A „hogyan jutottunk idáig”-ra keresik a választ, hisz helyrehozni már nem lehet. S a mikéntre csak tétova válaszok adhatók: a nem figyeltünk eléggé egymásra, az egymásfölébe kerekedés buta hiúsága, az első megcsalás (a csalatás álnoksága), de a teljes választ nem birtokolják. S a hivatali pályáján oly sikeres mérnök elindul, biztos, de céltalan léptekkel — a régi úton. Jobban vigyáz, figyelmesebb, kevésbé önző, az eredmény viszont ugyanaz. Az útkereső fiatal értelmiségiek érzésvilágát írta meg Bereményi — mégpedig kitűnően és igazán. Csaplár Vilmost mint dokumentumregények, szociográfiai ihletettségű írások szerzőjét ismeri az olvasóközönség. Most érdekes prózakísérletének lehetünk tanúi. Előtanulmányok a Szép epikus korszakunk című regényhez: ez új kísérleti prózakötetének címe. A kötet olvastán a „Szép epikus korszakunk” kifejezést gúnynak vagy öngúnynak is érezhetjük, hisz korszakunk — írásainak tanúsága szerint — csak annyira szép, amenynyire a „küzdés maga”, kevés boldogítót tud mondani, epikusnak pedig csak az általa bemutatott történések monotonsága miatt mondhatjuk. A monotonság nem eseménytelenség, csupán az a vigasztalanság amely lelkesedés nélküli hőseit viszi életük során — jó s rossz körülmények közepette egyformán. Kísérleti próza, műfajáról bizonyára viták kerekednek majd, de ebből is a valóságot kereső, objektivista Csaplár bukkan elő. Előtanulmány egy talán soha meg nem írandó nagy regényhez. Kiss mérnök, aki céltalanul kódorog, ugyanabból a faluból indult el, ahol az író a „falu életét térképezi”. Az előtanulmányokat két részre osztja az író: kutatásra, hősökre és háttérrajzokra. A kutatásba éppúgy beletartoznak a szomszédok mint a Képek egy állami tisztviselő gyerekkorából című életfolyamatelemzések, azok az élmények, melyeket utazásai során szedett fel az író. Hogy Csaplár írásai a valóság széles — ha nem is éppen rózsaszínű — darabjait tárják elénk nem az átélés ifjonti hevével, hanem az objektív tanulmányozó szikár tekintetével. Új Petőfi-képtár - üzemi festménygaléria ÉLŐ MÚZEUMOK Az év első napján múlt 160 esztendeje, hogy Petőfi Sándor megszületett Kiskőrösön. Emlékezetére jelentős társadalmi összefogás révén a város Petőfi-képtárat létesít adományozásból, vásárlásból. Ennek keretében közös pályázatot hirdetett a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségével olyan festmények, szobrok, grafikák kiskőrösi bemutatására, melyek Petőfi alakjával és művészetével kapcsolatosak. A Petőfi képtár törzsanyagának alapját alkotja egy gyűjteményes kiállítás, őszre pedig a Petőfi emlékhelyek országos találkozóját rendezik meg Kiskőrösön. A jubileumi év jegyében a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett hosszabb ideig nyitva tartott tárlatot saját Petőfi dokumentációjából, s mintegy nyitányként rendezték meg a városi Művelődési Központban és Könyvtárban Tavaszy Noémi képi vallomásait Petőfi világáról. Régebben magyar, lengyel, jugoszláv, csehszlovák tájakról készített lényeges népi mozzanatokra és jellegzetes tájmotívumokra alapozott linó és olajpasztellsorozatokat, az elmúlt öt esztendőben az Ady, Bartók, Kodály évfordulókra készített színvonalas ciklusokat. Ez a Petőfi összeállítás részben különbözik az előző életművek grafikai kísérletétől, önfeledtebben, áradóbban közelíti Petőfi eredeti szellemiségét, képzeletének feszült és diadalmas viharzását. E képekkel írt Petőfi-szótár igyekszik méltó módon vizuális nyelvezetre fordítani a költő népmeséi ihletésének bőségét, apró kedvességeit, hamvasságát, szerelmi lírájának mélységét és feltartóztathatatlan forradalmiságát. A kiskőrösi Petőfi képtár első darabjai között tarthatjuk számon Tavaszy Noémi által adományozott János vitéz illusztrációkat és Komjáthy Gyula Petőfi portréját, továbbá Petőfi halálát ábrázoló rézkarcot, melyet még Dienes András könyve és adatai alapján komponált az 1950-es évek elején. Másutt is az országban olyan folyamat tanúi vagyunk, amikor a képzőművészet elmúlt évtizedeinek számos termése klasszikus értékké vált és múzeumi elhelyezést igényel, így lett Szentendréből, a festők városából egyben a múzeumok városa is. Ilyen új múzeumváros Pécs és Győr, Sárospatak, Miskolc. Az értékfelhalmozódás időpontjában természetszerűen növekszik az ország kulturális körforgalma, így legújabban Patay Éva esetében, akinek munkásságát a győri Xantus János Múzeum gondozza, de egy kisebb gyűjteményt, mintegy félszáz akvarellt és 17 olajfestményt Tápiószelének adományozott. A Kohászati Gyárépítő Vállalat helyiségeiben — könyvtárában, tanácskozótermeiben, folyosóin, klubjaiban, színháztermében — nyert végleges elhelyezést, kapott állandó otthont. A választás méltó helyre esett. Nemcsak azért, mert Tápiószelén a Blaskovich Múzeum több unikummal rendelkezik, II. Rákóczi Ferenc emlékekkel, Kisfaludy Károly festményeivel, a nagybányai festészet több alkotásával, hanem azért is, mert a Kohászati Gyárépítő Vállalat új épület, színdinamikája üdítően korszerűvé nemesíti a külső, belső teret, nem is beszélve Rózsa Péter plasztikájáról és Fajó János morális munkájáról. Ebbe a környezetbe került az adomány. Egyébként a művésznő 1900-ban született Aranyosmaróton, Rudnay Gyula tanítványa lett a Képzőművészeti Főiskolán, sajátos értékeivel bemutatkozott Budapesten, a Műcsarnokban, továbbá Győrött, Ráckevén, Pécsett, Dabason, Nyíregyházán és Debrecenben. Egy ideig Isaszegen tanított, 1948-ban költözött Győrbe. Azóta ott él, ott alkot. Vívódó egyéniség, szinte Dosztojevszkij mélysége érződik gyűrt, görcsös felületein. Emberi drámákat, sorsokat, küzdelmeket tükröznek, közvetítenek alkotásai, akvarelljei üdék, tiszták, derűsek. E vízfestményeken gyűjtötte össze hat évtized megszállott szorgalmával az élet megannyi kedvességét és intimitását, kukoricást, kaszálót, Rábapartot, asszonyt napsütésben, lovas szekeret. Mindez bizonyára örömet fakaszt Tápiószelén, a munkások között, akik számára munkahelyük a festménygalériával immár önálló, saját, mintegy élő múzeumuk egyben. -Öl9£SÍ* -oki nvt, Losonci Miklós Továbbképzés klubvezetőknek Színvonalasabb napközis foglalkozások A Megyei Művelődési Központ épületének károsodása miatt a gyermekfoglalkozások egy részét az iskolákban tartották 1982 őszétől. A napközikben a gyerekek és a pedagógusok egyaránt szívesen vettek részt az úgynevezett kihelyezett ,játszóházi foglalkozásokon. Tetszés szerint választhattak az ügyességi-sportos játékok, a könyvekhez, irodalomhoz kapcsolódó foglalkozások és a manuális bemutatók közül. Az utóbbi során a gyerekek papír- és textilmunkákat készítettek, hajtogatási technikákkal ismerkedtek, egyszerű bábokat terveztek, s a kivitelezést is maguk végezték. A Megyei Művelődési Központ nem tud gondoskodni annyi foglalkozásvezetőről, mint amennyit a bemutatók után az iskolák fogadni szeretnének. A játszóházi foglalkozások rendszeressé tételére a Megyei Művelődési Központ a Fejér megyei Pedagógus Továbbképzési Intézettel közösen 1983. január 19-én továbbképzést szervez a gyermekklub vezetőkön túl mindazok számára, akiknek a szervezett egész napos iskolai nevelés során feladatuk a gyermekek szabadidős tevékenységének megtervezése, irányítása. A továbbképzéseket havonta egy alkalommal rendezik délelőtt 8-tól 11.30 óráig a Pedagógus Továbbképzési Intézetben az alábbi időpontokban: január 19-én, február 16-án, március 16- án, április 13-án és május 11-én. A szervezők a legszükségesebb elméleti tudnivalókkal párhuzamosan a gyakorlati munkát segítő bemutató foglalkozásokra fordítanak különös gondot. A feldolgozandó témák között szerepelnek: a kiscsoportok, közösségek kialakulását segítő, befolyásoló tényezők, és az ehhez kapcsolódó játékok. Téli népszokásaink, hagyományaink, az alkotómunka, a kezdeményezőkészség fejlesztése , manuális munkák, a család, a közösség, a lakóhely szerepe a gyermek életében, a szép beszéd, a nyelvi, irodalmi játékok. Bízunk abban, hogy az itt elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek a napközis, szabadidős foglalkozásokat színesítik, gazdagítják majd. Usztics Erzsébet Múzeumi statisztika a múlt évről Az István király Múzeum által rendezett kiállításokat megyénkben több mint 335 ezren keresték fel az elmúlt évben. Jelentős volt a tárlatvezetések száma, 3526 alkalommal biztosított avatott, szakértő vezetést a múzeum az érdeklődő csoportoknak. Kétszáz gyermekfoglalkozást tartottak főképp általános iskolásoknak és óvodásoknak. Nemcsak kiállításokat rendeztek, 23 előadás, hat hangverseny és tíz múzeumegyesületi kirándulás kínált ismeretgazdagító és szórakoztató programokat a múzeum barátainak, közönségének. 5. OLDAL