Fejér Megyei Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. FEBRUÁR 1. KEDD Csaknem 49 milliós könyvforgalom A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Fejér megyei könyvesboltjainak forgalma 10 százalékkal haladta meg az 1981 évit. — Mennyiségileg és minőségileg mit jelent ez a százalék? — Kérdéseimre Boda József, a vállalat 3-as számú boltcsoportjának vezetője ad választ. Ez annyit jelent, hogy a múlt évben majdnem 49 millió forint értékű könyvet vásároltak a megye boltjaiban. Dunaújvárosban 8,5, Székesfehérváron pedig 11,5 százalékkal nőtt a forgalom. A legtöbb bevétel birtokosa a Március 15. utcai Vajda János Könyvesbolt, a legkevesebbé pedig a gárdonyi új boltunk, amely tavaly májusában nyílt meg hálózatunk kilencedik tagjaként. A főutcai könyvesboltban majdnem 13 millió forint értékű könyvet vásároltak, a dunaújvárosi Vasmű utcai és a fehérvári Népköztársaság úti üzletekben pedig 9,9 millió forint értékű könyvet árusítottak. — Nagy a különbség a fehérvári és a dunaújvárosi antikvárium bevétele között. Az előbbiben 3,5 millió volt a forgalom, az utóbbiban csak 838 ezer. • Mi ennek az oka? — A dunaújvárosi antikvárium forgalma 18,3 százalékkal csökkent. Ennek egyrészt szubjektív okai vannak, betegség miatt csaknem két hónapig zárva tartott. Az objektív ok a bolt hátrányos helyzete: messze van a város központjától, s ráadásul környezetéből hiányzik a tömegeket vonzó kereskedelmi hálózat. Vagy alkalmasabb hellyel, vagy nagyobb propagandával lehet kimozdulni ebből a helyzetből. — A munkahelyi könyvterjesztés milyen fejlődést mutat? — Két boltunk lát el ilyen feladatokat, az egyik dunaújvárosi, másik a fehérvári Alba Regia. A munkahelyi könyvterjesztés 15 százalékkal emelkedett, ezen belül jelentősen nőtt a szakkönyvek iránti érdeklődés. Az eredményekben a lelkes könyvbizományosoknak jut a legnagyobb szerep és feladat, akik „házhoz szállítják” a könyveket, mégpedig az igényeknek megfelelőket. A munkahelyi szakszervezeti bizottságoktól is sok segítséget kapunk. — Nem mindig kell új üzlet, néha egy pavilon is elég a könyvterjesztés fehér foltjainak felszámolásához. Van erre is példa megyénkben? — Igen, tavaly áprilisban állítottunk fel egy pavilont Martonvásáron, ahol a nyolc hónapi forgalom meghaladta a 113 ezer forintot. — Milyen újdonságokkal, akciókkal segítik, hogy a könyvek olvasmánnyá, munkaeszközzé válhassanak? — Minden könyves akcióban aktív részesek vagyunk. Most például a mezőgazdasági könyvhónapra készülünk kiállításokkal, vásárokkal, író-olvasó találkozókkal. Tavaly 50 százalékos időszakos vásárt rendeztünk Székesfehérváron és Dunaújvárosban, több mint 100 ezer forintos bevétellel. Jelenleg is van egy kedvezményes akciónk. A Vajda János Könyvesboltban és utcai árusoknál a régebben megjelent kiadványokat fele áron kínáljuk. A fehérvári antikvárium új szolgáltatása a használt hanglemezek vétele, eladása. Ehhez oly módon csináltunk helyet, hogy az orosznyelvű kiadványokat átadtuk a Vörös Hadsereg úti boltnak. A múlt évi 4,5 millió forintos forgalomnövekedés öröm a könyvterjesztőknek, a kereskedőknek, de mindazoknak, akik olvasó népnek szeretnék tudni a magyart. Aki könyvtárba jár, az nem biztos, hogy a kölcsönzött köteteket elolvassa, de aki megveszi, bizonyára azért költ rá, mert használni akarja, mert okulni akar belőle, vagy gyönyörködni benne. Elenyésző ma már azok száma, akik dísznek státus-szimbólumnak szánják. Egyre többen vannak, akik nemcsak könyvespolcukon tárolják, hanem tudatuk polcain is elhelyezik az okos és fontos műveket. Zágoni Erzsébet Művelődéspolitika 1856 olvasó Bicskén Házhoz viszik a könyvet A bicskei Vajda János nagyközségi járási könyvtár a közelmúltban ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját. Ez idő alatt jelentősen fejlődött, állománya gyarapodott, vonzáskörzete kiterjedt, a közművelődés egyik fontos helyi bázisává vált. Börcs János igazgató elmondta, hogy jelenleg 1856 beiratkozott olvasójuk van, ebből 678 a gyermek. Az intézményben nyolc főfoglalkozású könyvtáros dolgozik, járási feladatokat is ellátnak. A 14 955 lakosú nagyközségben a múlt évben sokan megfordultak a központi könyvtárban: 18 017 felnőtt és 7 927 gyermek látogatójuk volt. Az 1982-ben kölcsönzött kötetek száma: 32 754. Jelentős szellemi érték halmozódott fel az intézményben, hiszen a 47 329 kötet mellett a gyermekrészlegben is további 11 614 kötet található, összességében tehát csaknem hatvanezer könyvvel rendelkeznek. Az olvasóteremben egyszerre húszan forgathatják a kézikönyveket és válogathatnak a 125 féle újság és folyóirat közül. Az olvasóterem szinte sohasem üres, a bicskei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola tanulói gyakran böngészik itt a kézikönyveket, lexikonokat, az enciklopédiákat. A könyvtár az oktatási intézmények tanáraival és diákjaival jó együttműködést alakított ki. Fakultatív foglalkozásokat rendeznek a könyvtárban, s a tanulók gyakori vendégei az író-olvasó találkozóknak is. Legutóbb Nemere István, a magyar tudományos-fantasztikus irodalom egyik jeles alkotója látogatott a könyvtárba és beszélgetett az olvasókkal. A könyvtár erőssége a tájékoztató szolgálat, sok olvasó veszi igénybe a könyvtárközi kölcsönzés nyújtotta jó lehetőségeket: tavaly 385 könyvtárközi kölcsönzésük volt. A szabadpolcos rendszer lehetővé teszi a jó eligazodást. Ha szükséges, akkor természetesen a könyvtár munkatársai szívesen segítenek egy-egy kötet kiválasztásában és megkeresésében. A felújítás után nagyobb lett az intézmény belső területe, amelyet ki is használtak. Börcs János hangsúlyozza: egyik fontos feladatuk a honismereti gyűjtemény gyarapítása. Már most is szép gyűjteménnyel rendelkeznek. Szívesen fogadják a járás valamennyi községéből a régi fényképeket, könyveket és lapkivágásokat, amelyek dokumentálják a lakosság életkörülményeit, munkáját, közművelődését. A múlt évben a bicskei Petőfi Sándor Művelődési Központtal közösen kaptak egy új Nysa mikrobuszt, amely a területi munka erősítését segíti. A gépkocsi lehetővé tette, hogy megvalósítsák régi tervüket: a nagyközség peremrészein élő, egyedülálló lakosok könyvellátását. Karai Csabáné könyvtáros arról tájékoztat, hogy az első lépéseket már megtették. Bicskén az egészségügyi és a vöröskeresztes aktivisták segítségével felkutatták az egyedülállók lakcímét. Eddig 13 helyre látogattak el, az egyedülálló, hátrányos helyzetű, a mozgásukban korlátozott bicskeiek nagy örömmel fogadták, hogy a lakásukra viszik az olvasnivalót. Egyszerre hat kötetet hagynak ott. Minden hónap első csütörtökjén cserélik az állományt. Hamarosan Csabdin, Mányon és Óbarakon is felkeresik az egyedülállókat, hogy felkínálják új szolgáltatásukat. A kezdeményezés figyelemreméltó. Reméljük, hogy hamarosan más könyvtárak is követik ezt a humánus módszert. Csató József Az egységes iskolaképért A megyei pedagógustársadalom fóruma A Magyar Pedagógiai Társaság Fejér megyei tagozata társadalmi úton, társadalmi eszközökkel segíti a közoktatás-politikai célok végrehajtását és egyben szakmai fórum is. Kettős feladatáról, idei munkatervéről beszélgettünk a tagozat elnökével, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatójával, Szabó Józseffel. — A közoktatáspolitikai célok elérése érdekében fontos, hogy szorosabb kapcsolat jöjjön létre az állami és a társadalmi vezetőkkel és együttesen próbáljanak szélsőségektől mentes, egységes iskolaképet kialakítani. Sem a túlzott aggályoskodás, az „oktatásügy kátyúinak” folytonos emlegetése, sem a „minden rendben” optimizmusa nem segít a reális helyzet felmérésében. Az a fontos, hogy olyan témákat tűzzön a tagozat üléseinek napirendjére — mondta Szabó József —, amelyek a fő vonalakba vágnak és vitát, eszmecserét kívánnak az összhang megteremtése érdekében. Ebben a szellemben vitatták meg az elmúlt időszakban az általános és a középiskola egymásra épülésének problémáját, a gimnáziumi fakultációt és a pedagóguspálya presztízsét. A tagozat vezetőségének meggyőződése, hogy a beszélgetések hozzájárultak a közvélemény formálásához is, de ezen felül a valóságos helyzet feltárásával segítették az irányítást rendelkezéseik kimunkálásában. A tagozat szakmai fórum is egyben. Hivatásának tekinti, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező, elhivatott pedagógusoknak publikálási lehetőséget nyújtson folyóiratában, a Ma és Holnapban. A szerkesztő bizottság levelekből, kritikákból, szóbeli véleményekből megállapíthatta, hogy a lap olvasótábora nőtt, a lap egyre elevenebbé vált, és tanulmányai nem ritkán a közérdeklődés homlokterébe kerültek. A társaságnak csupán hatvanegy beiratkozott tagja van, bár tagozati ülésükön általában száznál is több vendég gyűlik össze. Ezért az idei tervek között elsőként szerepel a kör bővítése: elsősorban azoknak a fiatalabb pedagógusoknak a belépésére számítanak, akik tudnak és akarnak is dolgozni az ügy érdekében. A nagyobb tagsággal szervezettebbé válhatna megyénk pedagógus társadalma, átfogóbbak, teljesebb érvényűek lehetnének az eszmecserék, együttes megfogalmazások. A tagozat olyan problémákat tárgyal meg, amelyek megkívánják az együttgondolkodást. Idei első programjukban a diákélet néhány jellemző vonásáról lesz szó, egy dunaújvárosi szociológiai felmérés alapján. A magyar nyelv hetéhez kapcsolódóan áprilisban dr. Mohácsy Károly vitaindítójával a magyartanításról, és annak a nevelési rendszerben elfoglalt helyéről lesz szó. Ezen a munkaülésen az anyanyelvi kultúra és az irodalmi esztétikai nevelés szélesebb körű problémáit, célkitűzéseit szeretnék megvitatni az óvodától a középiskoláig, ősszel a szabad idő, önképzés, továbbképzés és az oktatás eredményessége címmel azt szeretnék megbeszélni, hogy kedvez-e a mai iskolai gyakorlat a „tudós tanár” típusának, hogyan segíti a kialakult iskolai értékrend a pedagógiai munka eredményességét, milyen perspektívák állnak a tehetséges, pályán megmaradó pedagógusok előtt, több vagy kevesebb a szabad idő az ötnapos tanítási hét körülményei között? November első felében Babits Mihály emlékülést tervez a tagozat, születésének századik évfordulója alkalmából. Ezt a tudományos ülést a TIT irodalmi szakosztályával közösen rendeznék, és az a tanárok továbbképzését is szolgálná. Az év végén Sárbogárdon kihelyezett ülés lesz az óvodai nevelés, iskolaelőkészítés eddigi tapasztalatairól. Utolsóként egy rendkívül időszerű rendezvény: februárban elkezdődik a középiskolák számítógépekkel való felszerelése. A Fejér megyei gimnáziumok törekvése, hogy az 1986/87-es tanévben az iskolákat elhagyó tanulók már számítógépes ismeretekkel rendelkezzenek. Általános eszmecserét tartanak tehát arról, hogyan lehet a számítógépeket bekapcsolni a legkülönbözőbb tárgyak tanításába, a szemléltetésbe, hogyan lehet a kezelésüket, a programozást megtanulni és tanítani. F. E. „Járjuk a kólót...” A második országos Kóló tábor szerdán kezdődik és a hét végéig tart a pécsi egyetem tanárképző karán. A tábor résztvevői megismerhetik a magyarországi délszlávok táncait, zenéjét, népviseletét, népszokásait; a délszláv együttesek vezetői kiegészíthetik szakmai ismereteiket, konzultálhatnak, s valamenynyien táncolhatnak, dalolhatnak a közös esti rendezvényeken. Képernyő előtt HETEDIK ÉV Elgondolkodtató, gazdag valóságanyaggal teli, egyenletes ívű, szép tévéjátékot alkotott Palotai Boris író és Nemere László rendező a Hetedik év címmel. A Dunapenteléből Sztálinvároson át Dunaújvárosba tartó fejlődés minden egyes tanulságot kínáló emléke minket, Fejér megyeieket közelebbről, érzékenyebben érint, mint más tájon lakozó hazánkfiait, tán ezért is néztük nagyobb figyelemmel. Pedig a játék ezúttal kamarajellegű volt, nem bocsátkozott helyi jellegzetességek részletező megfestésébe, noha néhány utalással remekmű érzékeltette a légkört és a társadalmi hátteret. Fő mozgásszférája mégis a magánélet maradt, emberi sorsok sajátosan váratlan találkozásai, összefonódásai, horzsolódásai és összeütközései, abban az egyszeri, de ennek ellenére akár történelemfilozófiai tapasztalatok megvonására alkalmas helyzetben, amelyet Dunaújváros úgynevezett hőskora jelentett. Maga a történet is olyan, hogy máshol így nemigen fordulhatott volna elő. Egy prostituált a hírhedt Víg utcai műintézményből, a korszakra jellemző hirtelen változások következményeként, egyszerre csak munkáslány lesz. Az élet peremére siklott, megvetett lány bárki mással egyenrangúvá válik. Dehát lehetséges-e ez? És hogyan? Palotai Boris és Nemere László műve nem nyomozta végig általánosságban a kérdést mindössze megelevenítettek egy tragédiába torkolló eseménysort. E megelevenítésnek azonban éppen az volt a legfőbb érdeme hogy a problémára fogékony néző nem maradhatott az események tétlen szemlélője, hanem újabb, általánosabb érvényű morális kérdések indultak el benne. Szükségszerű-e, hogy a hasonló múlttal terhelt életutak tragikusan végződjenek? Mekkora és egyáltalán mivel mérhető az a morális eltévelyedés, amit még társadalmi erkölcsi érzékünk képes megbocsátani? Milyen bűnökből lehetséges megigazulás, és ezekből mennyit írhatunk az egyén, mennyit a körülmények terhére? * Lehetetlen volt anélkül végignéznünk a hivatásos pillangóból értelmiségi feleséggé emelkedett leány modern balladáját anélkül, hogy ne töprengjünk el a tegnapi dráma máig érő tanulságain. S annyiban Utalt a játék igazán műfajszerű, hogy minden didaktikus póz, minden elvont moralizálás nélkül továbbgondolásra késztetett. Kemény vonásokkal megrajzolt, hiteles jellemek, minden részletükben élő szituációk, tömör párbeszédek tették lehetővé a néző aktivizáló azonosulását. Az író és a rendező egyenrangú alkotótársa volt Czabarka György operatőr, valamint Bodnár Erika, Bács Ferenc, Tábori Nóra, Komlós Juci, Sinkovits Imre, Horváth Sándor és Polgár Géza a kisebb-nagyobb, de egyaránt fontos szerepekben. Á. Sz. J. 5. OLDAL