Fejér Megyei Hírlap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-21 / 145. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. JÚNIUS 21. KEDD Kiadvány a Vili. küldöttgyűlésről TIT-dokumentumok, határozatok A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fejér megyei Szervezetének VIII. küldöttgyűlése 1982. április 24-én tanácskozott. A megyei szervezet az öt esztendő ismeretterjesztő tevékenységét értékelő küldöttgyűlés anyagát kiadványban megjelentette. A jól szerkesztett dokumentumkötettel a TIT-tagság jogos igényének tettek eleget, hiszen így még jobban elősegíthetik a VIII. küldöttgyűlés határoztatnak megvalósítását. A kiadvány tartalmazza a megyei elnökség írásos beszámolóját, a megyei elnök szóbeli kiegészítőjét, az ellenőrző bizottság jelentését, a felszólalások teljes szövegét, a vitaösszefoglalót és az elnöki zárszót. Ismerteti a VIII. küldöttgyűlés határozatait, a TIT Fejér megyei Szervezetének 1982—1987. közötti programját, a társadalmi választott testületek névsorát, munkahelyét, beosztását, címét. A kiadványban nyomon követhető a statisztika segítségével az a fejlődés, amely az utóbbi hat esztendőben történt Fejér megyében. Közreadják a szociológiai és demográfiai szakosztály felmérésének összegzését is, amelyet a TIT-tagsághoz eljuttatott kérdőívek alapján elemeztek és készítettek. A tagság megismerheti az országos elnökségi tagok névsorát, a TIT megyei elnöksége örökös tiszteletbeli tagjait, és az országos választmányi tagokat. Tartalmazza a járási, a városi, a megyei elnökségek, ügyvezető elnökségek, a TIT helyi szervezetek tisztségviselőit, a megyei küldöttgyűlés küldötteinek névsorát. A kiadványt megyénk 1300 TIT-tagja kapja kézhez a napokban. — cs. j. — Lakásdíszek tűzzománcból Tizenöt magyar és öt szovjet művész részvételével hétfőn megkezdte munkáját Kecskeméten a IX. nemzetközi zománcművészeti alkotótábor. A tábornak az idén is a gépipari és automatizálási műszaki főiskola ad otthont, ahol adottak a zománc égetéséhez szükséges technikai feltételek. Az alkotótábort eredetileg azzal a céllal alapították, hogy az ott dolgozó művészek kísérletezzék ki, milyen módon és formában alkalmazhatók a tűzzománcalkotások a mindennapi életben, a lakókörnyezet díszítésében. Az elmúlt évek során többek között utcanévtáblák, házszámok, homlokzati és épületbelső díszítések készültek. Az idei alkotótáborrra a budafoki Vegyipari Gépgyár írt ki pályázatot. A cél: dekoratív fürdőszoba- és konvektorburkolatok, egyéb lakásdíszek, világítótestek, kapcsolók készítése tűzzománcból, úgy, hogy előállításuk sorozatban, ipari körülmények között is megoldható legyen. Egyetemi, főiskolai nyílt napok Az idén másodszor hirdették meg az egyetemek és főiskolák a „nyílt nap” akciót, amelyre felsőbb fokon továbbtanulni kívánó fiatalokat várnak. A felvételiket előkészítő bizottságok a középiskolákkal közölték a nyílt napok helyét és időpontját. Erre az akcióra levélben jelentkezhetnek a másod- és harmadévesek a megfelelő intézményeknél. A felvételik másik előkészítő formája a nyári oktatótábor, amelyből az idén ötvenhét nyitja meg kapuit. A legkülönbözőbb területekre készülő középiskolásokat társadalmi munkában több száz egyetemi, főiskolai oktató és hallgató készíti fel, ismerteti meg a követelményrendszerekkel, a képző-nevelő munka kívánalmaival. Énekkarok kitüntetése Amint arról a tavaszi Éneklő ifjúság hangversenyek befejeztével számot adtunk, a felívelőben levő iskolai énekkari mozgalom szép eredményeket hozott Fejér megyében, ötvenhat kórus mutatkozott be, közülük húsz magasabb jutalomban részesült. A negyvennégy általános iskolai énekkarból huszonhárom arany, nyolc ezüst, kilenc bronz minősítést szerzett, négyen pedig bemutatót tartottak. A tíz gimnáziumi és szakközépiskolai kórusból öt arany, két ezüst, három bronz fokozatot ért el. A két szakmunkásképzősökből alakult kórus egyike ezüst fokozatot kapott, másik nem kért minősítést. Az alábbiakban közzé tesszük azt a húsz jutalmat, illetve jutalmazásra tett javaslatot, amelyről a napokban kaptunk hírt. Balatoni táborozást kapott a Dunaújvárosi Dózsa II Általános Iskola kórusa (Tóth IldikóHanglemezfelvételt készítenek a Székesfehérvári Ének—Zenei Általános Iskola énekkarával (Vörös János) és a Dunaújvárosi Münnich Gimnázium Lánykarával (dr. Varga András). Az „Év Kórusa” oklevelet négyen nyerték el: a fehérvári Ének—Zenei Általános, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola énekkara (Lovrek Károly), a Dunaújvárosi Münnich Ferenc Gimnázium (dr. Varga András) és a Sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium Lánykara (Huszics Vendel). Dicsérő oklevélben részesült a Móri November 7.. lakótelepi Általános Iskola (Gergye László). Megyei jutalmat a dunaújvárosi Dózsa II. Általános Iskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola (Páll Istvánná), a Martonvásári Beethoven Ének—Zenei Általános (Szabó Mária), a Móri November 7. lakótelepi Általános Iskola, a fehérvári Ének—Zenei, a Kossuth Lajos (Mohai Judit), a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a Dunaújvárosi Münnich Ferenc Gimnázium Lánykara és Vegyeskara (dr. Varga András), a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium (Horányi Ottilia), a Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépiskola (Szenkovits Szilvia) és a sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium Lánykara. Rádiófelvételre a dunaújvárosi Móricz Zsigmond, a fehérvári Ének— Zenei és a Kossuth Lajos Általános Iskola énekkarát és valamennyi előbb felsorolt középiskolai kórust, országos diáknaponvaló részvételre a dunaújvárosi Münnich Gimnázium kórusát javasolták. (F. E.) Egy vasutas fotói címmel szombaton este Székesfehérváron, a MÁV Művelődési Házban Peter Ehrenstein osztrák fotóművész kiállítását nyitotta meg id. Rácz Endre fotóművész. A kiállítást július 5-ig lehet megtekinteni (Fotó: Rabáczy) Művelődéspolitika Amióta Dunaújvárost építik, kisebb megszakításokkal régészeti feltárásokat is végeznek. A Castrum városrész mögötti löszfal partvédelmi munkálatainál is jelen voltak a régmúlt kutatói, s nem maradtak lelet nélkül. Kerámiadarabok, üvegedények és -ékszerek, bronzgyűrűk, karkötők kerültek elő, sőt egy arany fülbevaló is, továbbá egy sötétkék üvegből készült polipszerű szörny emberi arccal. Az igazi szenzációt azonban a felvételünkön látható 12 centiméter magas bronzalak jelenti, mert kevés ép plasztika maradt meg az ókorból. Szabó Klára ásatásvezető tájékoztatása szerint a szobrocska a II. század után keletkezett. Valószínűleg Mars hadistent ábrázolja Pinczehelyi Sándor kiállítása Macskakő és trikolor Ötvenöt műves látható július végéig Székesfehérvár legnagyobb kiállítóhelyiségében, a Csók István Képtárban Pinczehelyi Sándornak. Ugyanezen a helyszínen Ficzek Ferenccel, Halász Károllyal és Kismányoki Károllyal közös tárlata volt három éve Pécsi Műhely összefoglaló cím alatt. Tavaly Halász Károly munkáit tekinthettük meg az István király Múzeumban. Közben az ifjúsági ház is bemutatta a csoportosulás mesterének, Lantos Ferencnek, a grafikáit. Gyakori fehérvári jelenlétüket úgy is felfoghatnánk, mint egy jellemző stílusközösség gondos megismertetését, népszerűsítését, csakhogy az újabb alkalom inkább az ismétlődés okozta unalmat váltja ki, mintsem a teljesebb felfedezés örömét. Magyarán: az említett alkotók (talán még a többinél kétségtelenül kvalitásosabb Lantos sem) kevéssé érdekesek ahhoz, hogy egy város több éven át hónapokig szemlélhesse munkásságukat. De maradjunk csak Pinczehelyinél. A 36 éves művész, aki Pécsett a művészeti gimnáziumban, majd a tanárképző főiskolán végezte tanulmányait, jellegzetes ötletember, ragyogó érzékkel képes a figyelmet felkelteni, a lényegre rámutatni. Meglehet, hogy a reklám- vagy a plakátgrafika lenne méltó képességeihez. Legjobb művei máig is azok az éppen tíz évvel ezelőtti sarlós-kalapácsos szerigráfiák, melyeken a szimbólummá emelkedett szerszámok mintegy glóriaként keretezik, s egyben fenyegetik is az elszánt, s elmélyedt arcot. Pinczehelyi ötletkészségével kétféle baj van. Az egyik: ha túlságosan beleszeret valamely tárgyba, annyira, hogy munka nélkül is műalkotásként akarja elfogadtatni. A posztamensen egy félbevágott vekni ezzel a címmel : Mindennapi kenyerünk. Néhány macskakő, s a felirat: A proletariátus fegyvere. Az effajta elatírozó szándékú késztermékbemutató talán a 20-as évek avantgardjában még jópofán hatott. Mára már gyermeteg az ötlet és szakállas, e két tulajdonság pedig sehogysem illik össze. A másik baja Pinczehelyi ötleteinek a túlburjánzás. Ez leginkább két éve elkezdett s máig nyúló PFZ-sorozatán nyilvánul meg. Több tárlatlátogatót hallottam a PFZ jelentésén töprengeni, pedig igazán egyszerű a megfejtés. Nemzeti színeinket, a pirosfehér-zöldet jelenti. A trikolor keskeny sáv vagy pántlika alakjában, majd mindegyik újabb művön jelen van. Színes fotón, szitanyomáson, rajzolt, festett textilen, tárgyegyüttesen, ofszetlapon. Karácsonyi bájgli nemzetiszín töltelékkel, piros — fehér — zöld kenyérszeletek, paprikák, kukoricák, hagymák, diók, körték, zöldbabok és így tovább az egész konyhakert. De van háromszínű hal, liba, disznó, tehén is, hogy az állatok sem maradjanak ki. Némelyek úgy vélik, hogy Pinczehelyi a lét minden területén jelenlevő magyarságérzést kívánja ezzel demonstrálni. Valószínűbb azonban, hogy fanyar öngúny az indíték: a nemzeti szellem külsőséges és csakis anyagi javakban való megjelenését teszi ily módon kritika tárgyává. Ami a PFZ-sorozat kifejező eszközeit illeti: a rajzok és grafikák játékos, könnyed, helyenként virtuóz kivitelezésűek. Az egész kiállítás fő látványossága a PFZ-tájkép. Ez a képtár felső szintjének majdnem a felét elfoglalja. Afféle térkompozíció. Magas, kivágott tölgysuhányok sorakoznak, alattuk lekaszált zöld gabona, nád és egy kis pocsolya. Itt-ott szétdobált konzervdobozok, sarlók és egyebek. Hangulatos díszlet. De semmi egyéb nem jutott róla eszembe, mint, hogy sajnáltam a kivágott fákat. Á. Szabó János PFZ-tájkép Halrajz Sokrétű program hét napig Táncegyüttesek tábora Évente hagyományos esemény a járásban, hogy a Dunaújvárosi Járási Áfész a táncegyütteseket fenntartó szervek támogatásával és a művelődési központok segítségével táborozást rendez a táncegyüttesek részére. Ebben az évben június 20 és 26-a között a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Termelőszövetkezet művelődési háza ad otthont a táncegyüttesek IX. Duna menti táborozásának, pontosabban a táborozás helye a szalkszentmártoni vadászházban lesz. A táncostábort a közművelődés további fejlesztéséért rendezik a fenntartók. A különböző községekben eredményesen működő öntevékeny táncegyüttesek, akik évi átlagban több ezer néző előtt 20 alkalommal szerepelnek, a nyári időszakban jutalmanként vesznek részt a táborban. Célja: a népművészet mélyebb megismerése, terjesztése, a kollektív élet erősítése, fejlesztése, látókörük szélesítése. Igen változatos program vár a fiatalokra, a táncosokra akik nemzetiségi táncokat is tanulnak. A táborozás programjából kiemelkednek a művészeti feladatok. A többi között népművészeti kiállítást rendeznek a vadászházban. Népművészt hívnak meg a táborba. Megtekintik a Petőfi emlékmúzeumot, valamint a kúnszentmiklósi Népművészeti Múzeumot. Vetélkedőt és szépségversenyt rendeznek. A táncostáborban részt vesznek: a mezőfalvi áfész táncegyüttes, az adonyi néptáncegyüttes, a hartai nemzetiségi táncegyüttes, a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Tsz táncegyüttese és a kiskőrösi táncegyüttes. A zenekarok ugyancsak az említett községekből vesznek részt, míg az utánpótlás csoportokat Adony, Harts és Szalkszentmárton képviseli 30—30 taggal. A Duna menti tánctábor ez évi vezetője: Wünsch László művészeti vezető, szervezeti vezetője Németh József művelődési ház igazgató, akinek helyettese Vizi Zsuzsanna művészeti előadó. Molnár Árpád 5. OLDAL