Fejér Megyei Hírlap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

12. OLDAL W­M Játék a nevekkel A neveket vízszintesen kellett az ábrába írni, így kaptátok megfejtésként a függőleges sorokban Katona József Bánk bán című drá­májának címét. Ötvenfo­­rintos könyvutalványt nyert Katona Zoltán (Csákvár, Jókai u. 9.) és két székesfe­hérvári : Csiszár Egon (Hajnal út 12.), továbbá Rá­kóczi Judit (Olaj u. 37.). Az igazság próbája Amit most elmesélek, ak­kor történt, amikor a nép­ség-katonaság még jobban igazodott a Biblia előírá­saihoz törvényeihez neve­zetesen a Tízparancsolathoz. Node ezeket a parancsola­tokat bizony meg is szegték, ki mértékkel, ki pedig mér­téktelenül. Példának okáért itt van a .... hányadik is? Nofene! Nekem sem jut eszembe! Szóval arra gon­dolok, amelyik azt mondja: — Ne lopj! Az emberek pedig, mi ta­gadás, csíptek-loptak! Fő­képpen Enyvesfalván! A tisztelendő úr minden vasár­nap kiprédikálta a gyüleke­zet előtt a nevezetes tolvajo­kat, paráználkodókat, vere­kedőket, részegeseket. Volt is haszna, mert szégyelljék magukat rettenetesen az il­letők. Hát egyszer csak elkötöt­ték a tisztelendő úr Fecske nevű tehenét, és semmikép­pen nem akadtak a nyomá­ra. A következő vasárnap a prédikáció után fogta a szentatya Károly Gáspár vaskos bibliáját, és a feje fölé emelte, mondván: — Tolvaj lakozik közöt­tünk! És én tudom, hogy kicsoda! De most úgy vá­gom az illető haramia fejé­hez a szent Bibliát, hogy at­tól kódul! Meg is lódította a gyüle­kezet irányába a félelmetes mennykövet, mintha tény­leg hozzá akarná vágni... És bizony lebújt ám valaki a pad alá! A tolvaj! Hát így derült ki az igaz­ság! Lehet, hogy a Biblia hatására, lehet, hogy a féle­lem szavára vagy éppen a lelkiismeret parancsára. Nem mindegy? Bokros János RODOSTÓ írjátok be az alább felso­rolt nyolc nevet az ábra vízszintes soraiba úgy, hogy a kezdőbetűk függőlegesen olvasva Rodostó mai nevét adják megfejtésül. ANTAL, Dénes, emese, Gábor, ILLÉS, KOLOS, RÓKUS, TAMÁS. Ezt a városnevet várjuk tehát megfejtésként július 8-ig levelezőlapon gyermekolvasóinktól, cí­münkön: Fejér megyei Hír­lap (Zsibongó), Székesfehér­vár, Pf. 5. 8003. A Világnagy Kutyaóceán Történt egyszer, hogy táviratot kézbesített a röjtökmu­­zsaji postás. A borítékon ez állt: Bukfenc és Cézár mély­tengeri búváreb uraknak. A két szakértőt a Világnagy Ku­­tyaóceánra hívták, hogy kutassák fel, hol süllyedt el Mész­­szl Ebország kétmilliárd kutyatallért szállító postahajója. Néhány nap múlva helikopter szállt le a röjtökmuzsaji futballpályán, hogy a felszerelést és hőseinket a Világnagy Kutyaóceánra szállítsa. Az előkészületekről és az utazásról, sajnos, tudomást szerzett Bitó is, a környék rosszhírű ku­tyája. Pártfogója, a Dunakavics utcai bűbájos, Csótány néni segítségével már előbb a helyszínen termett. No, de hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, Bukfenc és Cézár beöltöztek, és lemerültek a mélybe, a kísérő hajóval csak egy vékony telefonzsinór kapcsolta össze őket. Fél órát sem sétálhattak a mederben, amikor egy vérszom­jas cápa közeledett feléjük nagy fogcsattogtatással. S a há­tán ki lovagolt a teljes búváröltözetben? Bitó, Röjtökmu­­zsaj környékének rosszhírű kutyája. Ha mód lett volna be­szélgetni a mélyben, Bitó bizonyára ilyeneket mond ne­kik: — No, most a mancsaim közé kerültetek, most meg­fizetek nektek! De Bitó nem tudott a tenger alatt beszélni, s Bukfenc és Cézár ijedelme amúgy is nagy volt, hisz ilyen veszedelem­re nem számítottak. Már-már megadták magukat sorsuk­nak, mikor a cápa riadtan kereket oldott, levetve magáról Bitót. A megmentő két delfin volt, a mi kutyáink régi ba­rátja: Vízben táncoló és Habokban sikló. A cápa elmenekült, Bitó pedig megbújt egy polip barlangjában, nemigondolva arra, hogy micsoda örömet szerez a váratlanul hazatérő há­zigazdának, aki ritkán jut hozzá ilyen csemegéhez. Mikor a két delfin elköszönt, ezerszámra gyűltek oda a halak Bukfenc és Cézár közé. örültek, hogy Bitó kutyaszo­rítóba, illetve polipcsapdába került, minduntalan halpénzt követelve tőlük. A kishalak aztán komoly segítséget adtak a kutatáshoz. Harmadnap megtalálták Bukfencék a Messzi Ebország elsüllyedt postahajóját, egy Apró Uszika nevű pöttöm halporonty vezette nyomra őket. Ezzel el is vé­gezték a munkát, jöhettek a hajómentők kiemelni az el­süllyedt szállítmányt. S mi történt Bitóval? Polipcsemege vált volna belőle? Sajnos, Csótány néni segítségével ismét megmenthette az irháját. Mire Bukfenc és Cézár leszállt a futballpályán, a helikopterről, Bitó már a röjtökmuzsaji presszóban mula­tott, és nagy hangon mesélte mélytengeri kalandjait. Atányi László Csontváry Kosztka Tivadar A 130 éve született nagy festőre emlékezve hét fest­ményének címét adjuk a vizsz. 1., 34., függ. 15., 17., 21., 41. és 48. sorban. VÍZSZINTES: 1. (Zárt be­tűk: A, Y, R, Á, N.). 14. Éleszt. 16. Nevelős úrasz­­szony. 18. Erre a helyre. 20. Agyba futó érzékszál. 22. Esztendős. 24. Kék németül. 25. NK. 27. Latin művészet. 29. Nagy költőnk. 30. Strázsa. 32. Beképzelt. 36. ... ipso. 37. Király, franciául. 39. Frus­ka ... (hegység). 40. Zenei jelzés: erősen. 41. Madár­száj. 43. Nyárvég. 44. Jugo­szláv folyó. 45. Vissza, Ali tulajdonát. 47. Feltette az ételt a ... 48. Víziállat 49. Tengely az autóban, névelő­vel. 51. Orosz igen. 52. Ütés angolul (slap). 53. A csipke hazája. 55. Mennyei. 56. Is­kolai bútor. 57. Öcsi leverte az asztalról a spenótos tá­nyérját (négy szó). 59. M­. 60. Igaz. 61. Mutatószó. 63. A cérnát az orsóra tekerés. 64. Részben múló. 66. Az ese­mények ... történt a dolog (+,). 67. Forró égitest. 70. Germán főisten az ókorból. 71. Az ilyen hír: rémhír. 73. Több a kelleténél. 74. Találat a régi lottóban. 75. Görögül: velős mondás. 77. Buzgólko­­dik a kertben. 78. Földünkön kettő is van. 80. Idegen Má­ria. 81. A sor elején. 82. Francia sziget regénybeli vár­börtönnel. 83. Száz szláv nyelveken. 84. Vissza, ének­kar. 85. Juttat ám. 86. Cse­lekvést jelentő szó. 87. Va­dászgép a Felszabadító Há­borúból. 88. Előkelősködő, úrhatnám, nyegle alak. 89. Szabálysértés a labdarúgás­ban, névelővel. 90. Ahogy né­mely vidéken az édest mond­ják. 91. Arany olaszul (oro). 92. Krigli, elharapott kiejtés­sel. 93. A szó elrepül, az ... megmarad. 94. Éppen az előbb. 95. Növény’ része. FÜGGŐLEGES: 1. Némán vés. 2. Mindent pótló sza­vunk. 3. Aki hisz. 4. Rádium vegyjele. 5. Zab kevert betűi. 6. Zérus. 7. Betakarítja a termést. 8. Afrikai antilop­­fajta. 9. Magyar és olasz autók jelzése. 10.­­Vissza: meg lehet venni. 11. Többes személynévmás. 12. Vissza ellentéte. 13. Költő (Anna). 15. (Zárt betűk: T, A.). 19. Erbium része! 21. (Zárt be­tűk: G, Z, Z, M, A, R, Á.). 23. Hosszú nyaksál. 26. Idegen Kati. 28. Sesia olasz folyóra vonatkozó. 31. Sáncoló a sakkban, idegen szóval. 33. Nehézsúlyú atlétáknak van erre szüksége. 34. Vízen vala­milyen helyet megjelölő le­horgonyzott úszótest. 35. Város az NSZK-ban. 38. Ve­rejtékező. 40. Fából készült munkaeszköz. 42. RA. 44. Kézre használt gyógyolaj, fordítva. 45. Katonai után­pótlási oszlop, ékezettel. 46. (Zárt betű: M). 48. Vízen közlekedők. 50. Asztácium. 51. Nótáim. 53. Kábítószer. 54. Madár. 56. Bocsánat. 58. Női név. 60. VOO. 62. Ma szintén. 64. Férfinév. 65. Vé­dő. 68. Vastag szövet. 69. A levegő oxigénjének jelenlétét igénylő (aerob). 72. Romá­niai község (Bata). 74. Leüti mind a kilenc tekebábot. 76. Tagadószó. 79. Vés, de gö­rög „r” betű is. 80. Kártolt posztóhulladékból tépett tex­tilanyag (mangó). 81. Cukros. 82. ... mond, helyesel. 83. Leszármazott. 84. Ifiköszönés. 85. Ókori nomád nép. 86. Ez évben. 88. Némán sért. 89. Becézett női név. 90. Fohász. 92. Személynévmás. 93. Mu­tatószó. 94. Illés Béla. Beküldendő a fent jelzett sorok megfejtése. Határidő: júl. 9. Helyesen megfejtőink között könyvutalványokat sorsolunk ki. Június 18-i rejt­vényünk szövege: Egyazon mozgásban adja nekünk és lopja el tőlünk a világot az idő. Könyvutalványt nyer­tek: Bartos Zoltánné, Sere­gélyes; Házi Istvánná, Du­naújváros; ifj. Kratancsik Antalné, Pázmánd, és Gál Ferenc (Lenin út), Kisari La­­josné (Sziget u.), Vathy Lászlóné (Kun B. u.) Székes­­fehérvár. — M — Hétvégi melléklet FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. JÚLIUS 2. SZOMBAI Földön kívüli lények? Minden második francia gyermek hisz a Földön kívü­li lények létezésében. Sőt, minden, kilencedik azt állít­ja — mint ahogy az egy párizsi magazin közvéle­­ménykutatásából kiderült —, hogy már saját szemével látta is más világok képvi­selőit. A Félidőn kívüli lények alakjáról erősen megoszla­nak a vélemények, de a gye­rekek nagy része úgy véli, hogy az emberhez hasonló­ak. A kérdezett fiúk több mint kétharmada és a lá­nyok több mint fele, szem­rebbenés nélkül hajlandó volna követni az ismeretlen lényt annak világába. És a magyar gyerekek? Fantázia dolgában minden bizonnyal ők sem maradnak el­­francia társaiktól. Biztosan ti is gondolkod­tatok már hasonló dolgok­ról. Mi a véleményetek a fentiekről? Írjátok meg cí­münkre. (Fejér megyei Hír­lap Zsibongó, Székesfehér­vár Pf.: 5. 8003. A borítékra Steven Spilberg amerikai filmrendező E. T. (az angol extra-terrestrial, azaz föl­dönkívüli szóból) című filmjét nálunk is bemutat­ják írjátok rá: „Más világok”.) Rajzokat is várunk tőletek: milyennek képzelitek el az idegen bolygók lakóit? (v. v.) Kedves Zsibongó! A Sziget utcai Általános Iskola 3/c. osztályából a Vük őrs tagjai vagyunk. Felfigyeltünk arra a hírre, hogy verseket lehet bekül­deni a Zsibongónak. Süle Mónika, a Vük őrs egyik tagja költött egy verset. Szeretnénk, ha a vers meg­jelenne az újságban. Süt a nap Annyira süt itt a nap, hogy mindenki elolvad, a tengerész nagy hajója, a virágos összes virágja. Jófit is írjak, mivel is, ha van egy csöpp eszem is, nem dübörgök, ugrálok, szeretem a világot! Szóval elolvad minden, az egész földszinten, a tizedik emeleten, s az udvaron itt lenn! Az egyébként kőszívű szerkesztő ezúttal nem tu­dott ellenállni a kedves ké­résnek, márcsak azért sem, mert a Vak­ers 12 tagja is aláírta a levelet. Amiből persze nem következik az, hogy a szerzőt máris költő­nek nevezhetjük. Különösképpen vonatko­zik ez F. J. hantosi kedves olvasónkra, akinek bekül­dött verseit visszaküldtem, szigorú dörgedelmekkel megspékelve, helyesírási hi­báinak egy részét kijavítva. Ám „hiába” volt a kegyet­len bírálat, a szerzőnek nem sikerült elvennem a kedvét a rímfaragástól, sőt­­ még csak rám sem haragudott meg. Olyannyira nem, hogy következő levelében imigyen érdeklődött: „Arról nem tet­szett írni, hogy a fogalma­zás is rossz-e vagy pedig (csak) a helyesírás? A fa­lunkban sokan mondták, hogy a versek szépek, ön­nek mi a véleménye?” Bevallom őszintén: ne­kem nem tetszettek a ver­sek. Nagyon tetszik viszont az, hogy nem hagyod ma­gad, nem hagyjátok maga­tokat lebeszélni, és a szigo­rú véleményt hallva sem sértődtök meg. Olvassatok sokat­ a nyári szünidőben, gyerekek, és majdan, évek múlva, cáfoljátok meg az észrevételeimet. Az első ver­seskötetet dedikálva vá­rom­ cs.­b.

Next