Fejér Megyei Hírlap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1933. AUGUSZTUS 10. SZERDA A Könyvértékesítő Vállalat munkája Olvasás és könyvterjesztés Minden statisztikai adat, kimutatás egyértelműen arról tanús­kodik, hogy a könyvkultúra világszerte, és nálunk is rohamo­san fejlődik. A Gutenberg-galaxisnak, a könyvre alapozott kul­túrának koránt sincs hát vége. Az elmúlt tíz év alatt Magyar­­országon duplájára növekedett a kiadott művek száma, több mint két és félszeresére nőtt a példányszám. 1972-ben 1 mil­liárd 200 millió forintot, 1982-ben 3 és fél milliárdot költöt­tünk könyvre. A számok bűvöletéből azon­ban ki kell jutnunk, mé­lyebbre kell ásnunk a statisz­tikák felületet tükröző világá­nál, és több gondot kell for­dítanunk a részleteket is lát­tató elemzésre. A gond egyrészt az időnk­kel van. A növekvő, az olva­sásra mégis egyre keveseb­bet engedélyező szabad időnkkel, melyből egyre na­gyobb részt hasít ki a máso­dik gazdaságban való részvé­teleinktől kezdve a kiskertek­ben végzett munkálkodásun­kon át a gépkocsiig és a tele­vízióig oly sok minden. Másrészt a könyveket iga­zán az tudja szeretni, aki könnyen és jól tud olvasni. Ez ma még nem is olyan ké­zenfekvő dolog. Sajnos, tö­megméretekben is újra ter­melődik az olvasási készség minimumával rendelkező fia­talok tábora. Sok tehát a tennivaló a mű­velődés állapotát még nagyon sokáig meghatározó könyv- és olvasási kultúra területén. Mit tehet egy vállalat, a Könyvértékesítő Vállalat mindezért? Feladata a könyvtárak és a szövetkezeti könyvesboltok hálózatának könyvekkel tör­ténő ellátása, az import köny­vek forgalmazása, és saját kiskereskedelmi tevékenysé­gének megszervezése. Forgalomba hoztunk 850 millió forint értékű könyvet, 14 százalékkal többet, mint 1981-ben. A könyvellátás területén 20 százalékos volt a forgalomnövekedés, ebből a könyv közel 15 százalékos. A szövetkezeti területre kiszál­lított könyvek értéke 14,2 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom nö­vekedése 16,2 százalékos. A Könyvértékesítő Vállalat nagy és jelentős ellátási szfé­rája: a könyvtárak hálózata. A tíz év óta tartó dinamikus fejlődés töretlen. A Könyv­tárellátóval szerződött könyv­tárak szám­a emelkedett: 1972-ben 3523, 1982-ben 6227 könyvtárral kötöttünk szer­ződést. Új szolgáltatásunk a könyv­tári bútorok forgalmazása és a könyvtárak hanglemezek­kel való ellátása. 1981-hez képest több mint 30 száza­lékkal nőtt hanglemezforgal­munk, a könyvtári nyomtat­ványok és felszerelési cikkek forgalma pedig 12 százalék­kal. Jelentős feladatunk a nem­zetiségi könyvtárak informá­lása és ellátása. A Könyvtár­­ellátó arra is vállalkozik, hogy a könyvtárak antikvár rende­léseit központilag kezelje, be­szerezze és eljuttassa a köny­veket hozzájuk. A teljes körű könyvtári el­látás ma már nem csupán a könyvekre terjed ki, hanem a nem hagyományos doku­mentumokra, például a hang­lemez mellett a diafilmekre is. A 180 szövetkezeti köny­vesbolt, a hozzájuk tartozó 5000 bizományos üzemi ter­jesztő és 170 viszonteladó könyvellátásának megszer­vezése, a szövetkezeti könyv­kereskedelem szakmai inst­­ruálása, közművelődési és kereskedelempolitikai orien­tálása, a kiskereskedelmi könyvpropaganda szintén a Könyvértékesítő Vállalat fel­adata. Két-három éve még sok volt a jogos panasz, amiért a szövetkezeti könyvesboltok másfél hónappal később kap­ták meg a könyvújdonságo­kat, mint az állami könyves­boltok. Hetvenhat áfész­­könyvesboltot és számos vi­szonteladót vontunk be a gépkocsival való áruellátás­ba. Ezekbe a boltokba így Budapesttel egyidőben érkez­nek a könyvek. Többek kö­zött ennek eredményeként, az országos átlagot meghala­dó mértékben, 16,2 százalék­kal nőtt a szövetkezeti könyv­forgalom. Figyelemmel kísértük a ti­zenöt kijelölt áfész-könyves­­bolt hatósugarában élő nem­zetiségek anyanyelvű könyv­ellátását. A könyvvel gyen­gén ellátott területeken az ér­dekelt áfészeket ösztönöztük a könyvesbolt-hálózat bőví­tésére Fertőszentmiklóson és Ibrányban új könyvesbolt, Répcelakon és Debrecenben áruházi könyvrészleg, Hód­mezővásárhelyen az áfész és a takarékszövetkezet közös üzemeltetésében önálló köny­vesbolt létesült. Az új gazdálkodási körül­mények nagyobb vállalkozási lehetőséget, új szervezeti for­mákat kínálnak. 1982 febru­árjától a Könyvértékesítő Vállalat is megkapta a teljes, a komplex kereskedelem le­hetőségét. Módja van köny­vesboltok létrehozására is. Egészséges verseny alakul­hat ki az Állami Könyvter­jesztő Vállalattal Budapesten, és a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalattal vidéken a lakosság jobb könyvellátása érdekében. Hogy erre milyen nagy szükség van, arra utal­nak a bevezető olvasási ada­tok. Drucker Tibor a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója NAZARET BOROS JENŐN. A világhírű Nazaret együttes au­gusztus 13-án rockfesztiválon, Pilisborosjenőn lép fel. A Fene­vadak című amerikai film egyik jelenetéhez óriási színpadot építenek. A koncert keretében világhírű együttesek szerepel­nek, köztük a Nazaret együttes. Ezt az eseményt kihasználva a forgatás helyszínén az Ifjúsági Rendező Iroda hangversenyt szervez a részt vevő együttesekkel Ismeretlen Garay-vers Ismeretlen Garay-versre bukkant Czeglédi Imre, a békéscsabai múzeum törté­nésze a Békés című gyulai lap egyik 1882-i számában; az „Alföldön” című költe­mény hiányzik Garay János valamennyi eddig megjelent kötetéből, összes műveinek 1886-os ötkötetes kiadásából is. Az 1853-ban elhunyt köl­tő 1882-ben lett volna 70 éves, így a verset valószínű­leg az évforduló alkalmából jelentették meg a lapban, melynek közlése szerint az „Alföldön” című költemény Gyulán született, s rossz hangulata, szóhasználata ar­ra utal, hogy a bukott sza­badságharc után. Kísérte­tiesen hasonlít Petőfi Sán­dor 1844-ben íródott Az Al­föld című versének első so­rára (Mit nekem te zordon Kárpátoknak...). A Garay­­vers 3. versszaka így hang­zik: „Mit nekem te zordon vadonjáték? hisz /visszhan­god csak hízelegni tud; /a csalódott benned míg vakon hisz /részvétet vár s gúnyo­lásra jut. /Harsogd vissza tört panaszt feledve /pártos felhők dörgő harczdalát; /ne tudd, mi az emberek keser­ve, /kebleden nem könnyül úgyse terhe ... /üdvözöllek, nyájas rónaság!” Czeglédi Imre szerint az „Alföldön” petőfies sora is arra utal, hogy e költemény 1849 után született. Garay János ily módon idézte Pe­tőfi és a szabadságharc szel­lemét. SZOBORKOMPOZÍCIÓ A HORTOBÁGYON. Hortobágy idegenforgalmi központjában, a Ki­­lenclyukú híd és a régi kocsiállás mögött, felavatták Somogyi Árpád Munkácsy-díjas szobrász­­művész négyalakos — az Alföld népe című — szoborkompozícióját (MTI Fotó: Klub­küldöttség Bulgáriába Csütörtökön a Fejér me­gyei ifjúsági klubok százhat tagú csoportja kel útra, hogy tíz napot töltsön a bolgár tengerparton, Tuzlatában. A társasággal tart a Voga— Turnovszky duó és Boross Lajos „új dal”-énekes is. Me­gyénk ifjúsági küldöttsége a kellemesnek ígérkező nya­ralás mellett tapasztalatcse­re-kapcsolatba kíván lépni a bolgár fiatalok klubmoz­galmával. Textil­művészeti biennálé Immár hatodszor rendezik meg Szombathelyen az ipari textilművészeti biennálét, amelyen a teljes magyar él­gárda bemutatja alkotásait. A tárlat augusztus 12-én 16 órakor kezdődik Szabó Im­re ipari miniszterhelyettes megnyitó szavaival és októ­ber 2-ig tekinthető meg. Rock a Vidám Parkban Show műsort rendeznek ma 18.30 órától a székesfe­hérvári Vidám Parkban. Fellép az újjáalakult DT- együttes, majd a Madarász László—Vörös Tamás duó. Ezután játékos beszélgetés következik a popzenéről. Új összeállításával lép dobogó­ra ennek végeztével a Color együttes. Végül vetítéssel, a Band együttes búcsúfellépé­séről szóló Az utolsó valcer című filmmel fejeződik be a csaknem ötórásra tervezett rock show. A Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat felvesz — MAGASNYOMD­a gépmestereket — OFSZET gépmestereket Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: SZÉKESFEHÉRVÁR. Irányi Dániel u. 6. Munkaügyi csoport Smohay-házi szeánsz Telefonon invitáltak hét­főn délelőtt, úgymond, neo­­avantgard estre, melyet a Fejér megyei Múzeumok KISZ-szervezete rendez Szé­kesfehérváron a Smohay-ház­­ban. Olyan szokatlan volt az időpont — este fél tíz —, hogy ugratásra gyanakod­tam. De aztán, elsétálva a Jókai utcába, megnyugodva láttam: vagy ötvenen vára­koznak a sötétben, főként fiatalok. Ám, egyszercsak kitárult a múzeummá lett hajdani pol­gárház ajtaja, beszivároghat­tak a meghívottak. Látni kü­lönben sem lehetett, de hogy még kevésbé lehessen, arról egy fehér lepelbe rejtőzött estvéli tünemény gondosko­dott. A szemet bekötendő, fehér szalagot nyújtott át mindenkinek, s immár va­kon botorkáltunk tovább, mint megannyi halálra ítélt avagy avatásra szánt szabad­­kőműves. Aki járt már itt, érzékel­hette, hogy rövid botorkálá­s után Schaár Erzsébet alko­tásainak gyűjteményéhez ju­tottunk. Gyertyaszál pislá­kolt egy szobor ölében, s kísérteties, fájdalmas hang recitált magnóról a Jelené­sek könyvéből: Pilinszky Já­nosé. Kisvártatva megenged­tetett a szemfedő levétele. A szomszédos szoba sejtelmes homályában afféle síri ál­dozatot bemutató élőkép bontakozott ki néhány köz­reműködővel, miközben ide­­gesítően hosszú ideig egy metronóm kattogott, majd széttört tükörlapok csöröm­pöltek, cserepes virágok hull­tak a földre. Pilinszky ismét megszó­lalt, most saját versei álom­ittas és egyben tiszta szavá­val. Újabb teremváltás: ab­lakon át sejtelmes panto­mim. Ifjú test feszül kor­pusszá Schaár szobra fölött, egy leány sprayhabot fecs­kend az ablakra. Fény gyűl. Schaár Erzsébet nevezetes kisplasztikai sorozatát, a Székeket egyenként kirak­ják egy pultra egy fiatalem­ber mélabús furulyázásától kísérten. Fújja, fújja, míg csak egy végzetnek is fölfog­ható néma játékos el nem ra­gadja előle a kottát. Avantgárd volt-e ez a sze­ánsz, nem tudom. Neonak annyiban nem volt, hogy Szé­kesfehérváron egészen újsze­rűnek mondható közművelő­dési intézményeinek ily mó­don való hasznosítása. Ma­ga a műsor, ha jól értettem, tisztelegni kívánt a 75 é éve született Schaár Erzsébet és a nemrég elhunyt Pilinszky János emléke előtt, s egyben elmélyedésre ösztönözte a meghívottakat. A két alkotó szellemi öröksége világosabb ugyan annál, mint amit ez az este nyújtott, a múzeum KISZ-esei mégis elismerést érdemelnek nemes szándékú kezdeményezésükért. (Igaz ugyan, hogy Fehérvár nyári kulturális élete oly sivár, hogy az ember arra is hajla­mos elismerően bólogatni, ha valahol két cintányért össze­vernek.) (ász) A Galéria új sorozata Művész és mecénás Szeptembertől — Művész és mecénás — címmel új ki­állítás-sorozatot indít a Ma­gyar Nemzeti Galéria. A so­rozatban a XX. századi kép­zőművészetnek elsősorban magángyűjteményekben ta­lálható alkotásait tárják a közönség elé.­ A sorozatot Czóbel Béla, Kossuth-díjas kiváló mű­vész, festő és grafikus tárla­tával nyitják meg. Czóbel Béla az idén lenne 100 esz­tendős. Festői és grafikai ta­nulmányait a nagybányai szabadiskolában, München­ben és Párizsban végezte. Tagja volt a századelőn nagy feltűnést keltő nyolcak mű­vészcsoportnak. Később Hol­landiában élt, többször szere­pelt amszterdami tárlatokon, s itt készült első jellegzete­sen egyéni képe, a Fiú labdá­val. A hollandiai állomást Berlin, Párizs, Budapest, Hatvan, majd újra Párizs és Szentendre követte, ezekben a városokban rövidebb-hosz­­szabb ideig élt és alkotott. Első mecénása Fruchter La­jos volt. Fruchter Lajos a század el­ső feléig élt, kortárs művé­szek alkotásait gyűjtötte, töb­bek között Egry József, Czó­bel Béla és Derkovits Gyula, festményeit vásárolta meg. A művészet iránti jó érzékéről tanúskodott, hogy Czóbel műveit már akkor megvásá­rolta, amikor a festőt még fel sem fedezték. Korabeli Czóbel-gyűjtemé­­nyének csaknem 20 darabját mutatják be a közönségnek a szeptemberben nyíló tárla­ton: ezek az 1920—30-as évekből származnak. E mű­tárgyakat a Galériának is­mét össze kell gyűjteni, hi­szen a család időközben né­hány műtől már megvált. Így a családtól, más magán­gyűjtőktől és a szentendrei Czóbel-múzeumból válogat­ják össze a művész e korai korszakát reprezentáló anya­got. A képeket Czóbel és Fruchter néhány egymásnak írt útilevele, valamint a mű­gyűjtő visszaemlékezéseinek néhány részlete egészíti ki. Ez utóbbiak olyan művészet­­történeti adatokat is tartal­maznak, amelyek eddig is­meretlenek voltak a szakem­berek előtt. A művész alkotásait és a mecénásával való kapcsola­tát feltáró emlékeket szep­tember közepétől tekinthetik meg az érdeklődők. A sorozat jövőre folytató­dik, ugyancsak magángyűjte­ményből. A tervek szerint a második rész a század gaz­dag rajz- és grafikusművé­szetét reprezentálja majd. S.­OUJAl

Next