Fejér Megyei Hírlap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-10 / 188. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1933. AUGUSZTUS 10. SZERDA A Könyvértékesítő Vállalat munkája Olvasás és könyvterjesztés Minden statisztikai adat, kimutatás egyértelműen arról tanúskodik, hogy a könyvkultúra világszerte, és nálunk is rohamosan fejlődik. A Gutenberg-galaxisnak, a könyvre alapozott kultúrának koránt sincs hát vége. Az elmúlt tíz év alatt Magyarországon duplájára növekedett a kiadott művek száma, több mint két és félszeresére nőtt a példányszám. 1972-ben 1 milliárd 200 millió forintot, 1982-ben 3 és fél milliárdot költöttünk könyvre. A számok bűvöletéből azonban ki kell jutnunk, mélyebbre kell ásnunk a statisztikák felületet tükröző világánál, és több gondot kell fordítanunk a részleteket is láttató elemzésre. A gond egyrészt az időnkkel van. A növekvő, az olvasásra mégis egyre kevesebbet engedélyező szabad időnkkel, melyből egyre nagyobb részt hasít ki a második gazdaságban való részvételeinktől kezdve a kiskertekben végzett munkálkodásunkon át a gépkocsiig és a televízióig oly sok minden. Másrészt a könyveket igazán az tudja szeretni, aki könnyen és jól tud olvasni. Ez ma még nem is olyan kézenfekvő dolog. Sajnos, tömegméretekben is újra termelődik az olvasási készség minimumával rendelkező fiatalok tábora. Sok tehát a tennivaló a művelődés állapotát még nagyon sokáig meghatározó könyv- és olvasási kultúra területén. Mit tehet egy vállalat, a Könyvértékesítő Vállalat mindezért? Feladata a könyvtárak és a szövetkezeti könyvesboltok hálózatának könyvekkel történő ellátása, az import könyvek forgalmazása, és saját kiskereskedelmi tevékenységének megszervezése. Forgalomba hoztunk 850 millió forint értékű könyvet, 14 százalékkal többet, mint 1981-ben. A könyvellátás területén 20 százalékos volt a forgalomnövekedés, ebből a könyv közel 15 százalékos. A szövetkezeti területre kiszállított könyvek értéke 14,2 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom növekedése 16,2 százalékos. A Könyvértékesítő Vállalat nagy és jelentős ellátási szférája: a könyvtárak hálózata. A tíz év óta tartó dinamikus fejlődés töretlen. A Könyvtárellátóval szerződött könyvtárak száma emelkedett: 1972-ben 3523, 1982-ben 6227 könyvtárral kötöttünk szerződést. Új szolgáltatásunk a könyvtári bútorok forgalmazása és a könyvtárak hanglemezekkel való ellátása. 1981-hez képest több mint 30 százalékkal nőtt hanglemezforgalmunk, a könyvtári nyomtatványok és felszerelési cikkek forgalma pedig 12 százalékkal. Jelentős feladatunk a nemzetiségi könyvtárak informálása és ellátása. A Könyvtárellátó arra is vállalkozik, hogy a könyvtárak antikvár rendeléseit központilag kezelje, beszerezze és eljuttassa a könyveket hozzájuk. A teljes körű könyvtári ellátás ma már nem csupán a könyvekre terjed ki, hanem a nem hagyományos dokumentumokra, például a hanglemez mellett a diafilmekre is. A 180 szövetkezeti könyvesbolt, a hozzájuk tartozó 5000 bizományos üzemi terjesztő és 170 viszonteladó könyvellátásának megszervezése, a szövetkezeti könyvkereskedelem szakmai instruálása, közművelődési és kereskedelempolitikai orientálása, a kiskereskedelmi könyvpropaganda szintén a Könyvértékesítő Vállalat feladata. Két-három éve még sok volt a jogos panasz, amiért a szövetkezeti könyvesboltok másfél hónappal később kapták meg a könyvújdonságokat, mint az állami könyvesboltok. Hetvenhat áfészkönyvesboltot és számos viszonteladót vontunk be a gépkocsival való áruellátásba. Ezekbe a boltokba így Budapesttel egyidőben érkeznek a könyvek. Többek között ennek eredményeként, az országos átlagot meghaladó mértékben, 16,2 százalékkal nőtt a szövetkezeti könyvforgalom. Figyelemmel kísértük a tizenöt kijelölt áfész-könyvesbolt hatósugarában élő nemzetiségek anyanyelvű könyvellátását. A könyvvel gyengén ellátott területeken az érdekelt áfészeket ösztönöztük a könyvesbolt-hálózat bővítésére Fertőszentmiklóson és Ibrányban új könyvesbolt, Répcelakon és Debrecenben áruházi könyvrészleg, Hódmezővásárhelyen az áfész és a takarékszövetkezet közös üzemeltetésében önálló könyvesbolt létesült. Az új gazdálkodási körülmények nagyobb vállalkozási lehetőséget, új szervezeti formákat kínálnak. 1982 februárjától a Könyvértékesítő Vállalat is megkapta a teljes, a komplex kereskedelem lehetőségét. Módja van könyvesboltok létrehozására is. Egészséges verseny alakulhat ki az Állami Könyvterjesztő Vállalattal Budapesten, és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal vidéken a lakosság jobb könyvellátása érdekében. Hogy erre milyen nagy szükség van, arra utalnak a bevezető olvasási adatok. Drucker Tibor a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója NAZARET BOROS JENŐN. A világhírű Nazaret együttes augusztus 13-án rockfesztiválon, Pilisborosjenőn lép fel. A Fenevadak című amerikai film egyik jelenetéhez óriási színpadot építenek. A koncert keretében világhírű együttesek szerepelnek, köztük a Nazaret együttes. Ezt az eseményt kihasználva a forgatás helyszínén az Ifjúsági Rendező Iroda hangversenyt szervez a részt vevő együttesekkel Ismeretlen Garay-vers Ismeretlen Garay-versre bukkant Czeglédi Imre, a békéscsabai múzeum történésze a Békés című gyulai lap egyik 1882-i számában; az „Alföldön” című költemény hiányzik Garay János valamennyi eddig megjelent kötetéből, összes műveinek 1886-os ötkötetes kiadásából is. Az 1853-ban elhunyt költő 1882-ben lett volna 70 éves, így a verset valószínűleg az évforduló alkalmából jelentették meg a lapban, melynek közlése szerint az „Alföldön” című költemény Gyulán született, s rossz hangulata, szóhasználata arra utal, hogy a bukott szabadságharc után. Kísértetiesen hasonlít Petőfi Sándor 1844-ben íródott Az Alföld című versének első sorára (Mit nekem te zordon Kárpátoknak...). A Garayvers 3. versszaka így hangzik: „Mit nekem te zordon vadonjáték? hisz /visszhangod csak hízelegni tud; /a csalódott benned míg vakon hisz /részvétet vár s gúnyolásra jut. /Harsogd vissza tört panaszt feledve /pártos felhők dörgő harczdalát; /ne tudd, mi az emberek keserve, /kebleden nem könnyül úgyse terhe ... /üdvözöllek, nyájas rónaság!” Czeglédi Imre szerint az „Alföldön” petőfies sora is arra utal, hogy e költemény 1849 után született. Garay János ily módon idézte Petőfi és a szabadságharc szellemét. SZOBORKOMPOZÍCIÓ A HORTOBÁGYON. Hortobágy idegenforgalmi központjában, a Kilenclyukú híd és a régi kocsiállás mögött, felavatták Somogyi Árpád Munkácsy-díjas szobrászművész négyalakos — az Alföld népe című — szoborkompozícióját (MTI Fotó: Klubküldöttség Bulgáriába Csütörtökön a Fejér megyei ifjúsági klubok százhat tagú csoportja kel útra, hogy tíz napot töltsön a bolgár tengerparton, Tuzlatában. A társasággal tart a Voga— Turnovszky duó és Boross Lajos „új dal”-énekes is. Megyénk ifjúsági küldöttsége a kellemesnek ígérkező nyaralás mellett tapasztalatcsere-kapcsolatba kíván lépni a bolgár fiatalok klubmozgalmával. Textilművészeti biennálé Immár hatodszor rendezik meg Szombathelyen az ipari textilművészeti biennálét, amelyen a teljes magyar élgárda bemutatja alkotásait. A tárlat augusztus 12-én 16 órakor kezdődik Szabó Imre ipari miniszterhelyettes megnyitó szavaival és október 2-ig tekinthető meg. Rock a Vidám Parkban Show műsort rendeznek ma 18.30 órától a székesfehérvári Vidám Parkban. Fellép az újjáalakult DT- együttes, majd a Madarász László—Vörös Tamás duó. Ezután játékos beszélgetés következik a popzenéről. Új összeállításával lép dobogóra ennek végeztével a Color együttes. Végül vetítéssel, a Band együttes búcsúfellépéséről szóló Az utolsó valcer című filmmel fejeződik be a csaknem ötórásra tervezett rock show. A Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat felvesz — MAGASNYOMDa gépmestereket — OFSZET gépmestereket Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: SZÉKESFEHÉRVÁR. Irányi Dániel u. 6. Munkaügyi csoport Smohay-házi szeánsz Telefonon invitáltak hétfőn délelőtt, úgymond, neoavantgard estre, melyet a Fejér megyei Múzeumok KISZ-szervezete rendez Székesfehérváron a Smohay-házban. Olyan szokatlan volt az időpont — este fél tíz —, hogy ugratásra gyanakodtam. De aztán, elsétálva a Jókai utcába, megnyugodva láttam: vagy ötvenen várakoznak a sötétben, főként fiatalok. Ám, egyszercsak kitárult a múzeummá lett hajdani polgárház ajtaja, beszivároghattak a meghívottak. Látni különben sem lehetett, de hogy még kevésbé lehessen, arról egy fehér lepelbe rejtőzött estvéli tünemény gondoskodott. A szemet bekötendő, fehér szalagot nyújtott át mindenkinek, s immár vakon botorkáltunk tovább, mint megannyi halálra ítélt avagy avatásra szánt szabadkőműves. Aki járt már itt, érzékelhette, hogy rövid botorkálás után Schaár Erzsébet alkotásainak gyűjteményéhez jutottunk. Gyertyaszál pislákolt egy szobor ölében, s kísérteties, fájdalmas hang recitált magnóról a Jelenések könyvéből: Pilinszky Jánosé. Kisvártatva megengedtetett a szemfedő levétele. A szomszédos szoba sejtelmes homályában afféle síri áldozatot bemutató élőkép bontakozott ki néhány közreműködővel, miközben idegesítően hosszú ideig egy metronóm kattogott, majd széttört tükörlapok csörömpöltek, cserepes virágok hulltak a földre. Pilinszky ismét megszólalt, most saját versei álomittas és egyben tiszta szavával. Újabb teremváltás: ablakon át sejtelmes pantomim. Ifjú test feszül korpusszá Schaár szobra fölött, egy leány sprayhabot fecskend az ablakra. Fény gyűl. Schaár Erzsébet nevezetes kisplasztikai sorozatát, a Székeket egyenként kirakják egy pultra egy fiatalember mélabús furulyázásától kísérten. Fújja, fújja, míg csak egy végzetnek is fölfogható néma játékos el nem ragadja előle a kottát. Avantgárd volt-e ez a szeánsz, nem tudom. Neonak annyiban nem volt, hogy Székesfehérváron egészen újszerűnek mondható közművelődési intézményeinek ily módon való hasznosítása. Maga a műsor, ha jól értettem, tisztelegni kívánt a 75 é éve született Schaár Erzsébet és a nemrég elhunyt Pilinszky János emléke előtt, s egyben elmélyedésre ösztönözte a meghívottakat. A két alkotó szellemi öröksége világosabb ugyan annál, mint amit ez az este nyújtott, a múzeum KISZ-esei mégis elismerést érdemelnek nemes szándékú kezdeményezésükért. (Igaz ugyan, hogy Fehérvár nyári kulturális élete oly sivár, hogy az ember arra is hajlamos elismerően bólogatni, ha valahol két cintányért összevernek.) (ász) A Galéria új sorozata Művész és mecénás Szeptembertől — Művész és mecénás — címmel új kiállítás-sorozatot indít a Magyar Nemzeti Galéria. A sorozatban a XX. századi képzőművészetnek elsősorban magángyűjteményekben található alkotásait tárják a közönség elé. A sorozatot Czóbel Béla, Kossuth-díjas kiváló művész, festő és grafikus tárlatával nyitják meg. Czóbel Béla az idén lenne 100 esztendős. Festői és grafikai tanulmányait a nagybányai szabadiskolában, Münchenben és Párizsban végezte. Tagja volt a századelőn nagy feltűnést keltő nyolcak művészcsoportnak. Később Hollandiában élt, többször szerepelt amszterdami tárlatokon, s itt készült első jellegzetesen egyéni képe, a Fiú labdával. A hollandiai állomást Berlin, Párizs, Budapest, Hatvan, majd újra Párizs és Szentendre követte, ezekben a városokban rövidebb-hoszszabb ideig élt és alkotott. Első mecénása Fruchter Lajos volt. Fruchter Lajos a század első feléig élt, kortárs művészek alkotásait gyűjtötte, többek között Egry József, Czóbel Béla és Derkovits Gyula, festményeit vásárolta meg. A művészet iránti jó érzékéről tanúskodott, hogy Czóbel műveit már akkor megvásárolta, amikor a festőt még fel sem fedezték. Korabeli Czóbel-gyűjteményének csaknem 20 darabját mutatják be a közönségnek a szeptemberben nyíló tárlaton: ezek az 1920—30-as évekből származnak. E műtárgyakat a Galériának ismét össze kell gyűjteni, hiszen a család időközben néhány műtől már megvált. Így a családtól, más magángyűjtőktől és a szentendrei Czóbel-múzeumból válogatják össze a művész e korai korszakát reprezentáló anyagot. A képeket Czóbel és Fruchter néhány egymásnak írt útilevele, valamint a műgyűjtő visszaemlékezéseinek néhány részlete egészíti ki. Ez utóbbiak olyan művészettörténeti adatokat is tartalmaznak, amelyek eddig ismeretlenek voltak a szakemberek előtt. A művész alkotásait és a mecénásával való kapcsolatát feltáró emlékeket szeptember közepétől tekinthetik meg az érdeklődők. A sorozat jövőre folytatódik, ugyancsak magángyűjteményből. A tervek szerint a második rész a század gazdag rajz- és grafikusművészetét reprezentálja majd. S.OUJAl