Fejér Megyei Hírlap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

London-Amszterdam viszonylat (4) A Preadilly circus monu­­mentjének lépcsőin üldögélve, belemerülve a leírhatatlan kavargásba, elképedve mered­tünk a percenként elhúzó­ tu­ristabuszokra — tízből kilenc tele japán turistákkal —, me­lyekből az ablakhoz tapadó városnézők nagy buzgalom­mal csattogtatták fényképező­gépeiket. Találkoztunk aztán velük mindenütt, a múzeu­mok, emlékművek környékén, ahol a könyörületes idegenve­zető végre kiszállást vezé­nyelt nekik. A Britishben például ott­­tartózkodásunk fél napja alatt hat japán különítmény­nyel kereszteztük egymást, az Elgin-roomban a nyüzsgő élő fényképezőgépektől szinte alig láttunk valamit az athéni Parthenon töredékeiből. Számomra ezek a buzgó és célirányos élményvadászok az olyan lepkegyű­jtőt idézik, akinek másodlagos a lepke utáni hajsza, a gyönyörűségét elsősorban az éterbe fúlt (le­­fotografált) kaland otthoni gombostűzése (előhívása) je­lenti. Természetesen nyoma sincs annak, hogy Anglia veszélyes­nek ítélné a japán inváziót, sőt alighanem busás hasznot is húz belőle. No, nemcsak a japánokból, belőlünk (szá­munkra) még érzékenyebben. Habár az állami múzeumokba belépti díj nincs, a királynő intézményének minősülő To­­wer-be fejenként hét fontot hagytunk ott. Lehet, hogy sokaknak szent­ségtörés, de bizony megbán­tuk az ötórás történelmi sétát, mert a gilkos Tower jelenték­telen méretű váracska, ahol aligha lehetett volna a Ten­­kes kapitányát leforgatni. Az élmény persze alapve­tően szubjektív valami, a be­fogadó egyéniségből fakadó. Könyvet lehetne írni (s biz­tos írtak is már) Madame Tussaud panoptikumáról, amely több emelet mélyen kígyózik a Baker Street alá, s többek között a Trafalgar-i csata részesévé teszi a látoga­tót, mégis mindennél nagyobb geg­nek tűnt az egyik folyó­, sóra száműzve, sarokba állít­va látni. Hitler Adolf viaszfi­guráját.. A Tate Gallery-ben az ősimpresszionista Turner, a szürrealista Dali vagy a nonfiguratív Henry Moore mellett és helyett bennem el­sősorban a hatvanas években feltűnt két angol festő, Bacon és Freud pszichedélikus ter­me maradt meg. A Trafalgár tér egyik szökő­kútjának peremén támaszkod­va éppen azon vitatkoztunk, hogy másnap kimenjünk-e Windsonba, amikor „jónapot”­­tal köszöntek ránk. A fiú Pá­rizsból érkezett, ahol három éve él, s angol barátját várta. Megörült nekünk, vagy in­kább a „hazai” szónak. Me­sélt, anélkül, hogy kérdeztük volna, arról például, hogy a disszidálás után két évig ver­gődés volt az élete, s mind­addig nem kapott állást és le­telepedési engedélyt, amíg nem kért politikai menedék­jogot. „Ma is bánt és nagyon szégyellem magam ezért, hi­szen dehogyis volt nekem ba­jom otthon.” A „politikai me­nekültről” gyorsan kiderül, hogy mindenről tud, ami ná­lunk történik, magyar újsá­gokat olvas és képtelen oda­kint beilleszkedni. „Ha tudom mi vár rám, sohasem jöttem volna ki. Újra nem vágnék bele. Harmincéves korában az ember már nem tud egy má­sik mentalitást megszokni”. Beszélgetésünket unatkozva figyeli Mike, az angol barát. Mike német—orosz szakos ta­nár, de csak pár hónapot dol­gozott, s az év eleje óta mun­kanélküli. Heti 25 font mun­kanélküli segélyt kap, ami nem sok, ha számításba vesz­­szük, hogy a Wympy vagy a McDonalds cég hamburgerei majd egy fontba kerülnek. Ahhoz azonban elégséges, hogy belőle akár hetente Pá­rizsba utazhasson, hiszen az utazási irodák egymást múl­ják felül ajánlataikban, s cse­kély 17 fontért oda-vissza megjárható az út. Tudtunk róla, hogy Angliá­ban súlyos gond a munkanél­küliség, ettől függetlenül meg­lepődtünk, amikor a parla­ment felől, a Temzén átpil­­lantva, a londoni Városháza épületének homlokzatán öles piros számok hirdették világ­gá, hogy 1983 júliusában pon­tosan 355848 a városban a munkanélküliek száma. Mint­ha csak a parlament házainak kívánták volna ily módon üzenni a városatyák. A Corent Garden hallatán itthon mindenki a királyi ope­rára gondol, holott London­ban ez a név és helyszín sok­kal több ennél. A Covent-kert voltaképp egy hatalmas tér, közepén bazárok és boltok épületegyüttese, melynek ár­kádos belső udvarán éttermek bújnak meg. A Covent Gar­den mutatványosairól, zené­szeiről híres, akik a legkülön­bözőbb napszakokban tűnnek föl, a tér más és más pontján rögtönözve show-jukat. Lon­don szabad művészei tisztelet­ben tartva egymás produkció­it, türelmesen várakoznak so­rukra, hogy aztán az előadás végén kalappal járják végig a publikumot. Akad itt minden­ pakisztá­ni Chaplin, aki bámulatos egyensúlyérzékkel és humor­ral varázsolta ki zsebünkből a pennyket, diákok alakította „skót” dudás zenekar, koffer­ből kierősített free-dzsessz banda, egykerekű biciklista­ és hamisítatlan Bob­ Dylan-m­u­­tátor. No és persze itt voltak még a macskaköves placcon, a boszorkányos robottáncot já­ró „felhúzható” néger fiúk, akik méteres Sharp rádiójuk­ból áradó komputer gépzenére fantasztikus pantomimet mu­tattak be. Néhány nappal ké­sőbb hasonlót láthattunk Amszterdam Covent Garden­­én, a Leidsepleimen is. Tódor János­Fotó: Bogdán Edit Következik: Barátokkal Amszterdamban Robottánc A társadalom hasznos tagjai Kisegítő iskolások Kisegítő iskola — sokan lemondóan legyintenek, ha erről az iskolatípusról halla­nak, szánakozással vegyes érzelmekkel beszélnek az ott tanulókról. Pedig ebben az esetben is iskoláról van szó, ahol a gyerekeket tanterv szerint tanítják, igaz, hogy a tan­anyag a „rendes” általános iskolákénál könnyebb, a kö­vetelmények természetsze­rűen kisebbek. Horváth Eleknét az iskolá­ba irányítás, áthelyezés rend­jéről kérdeztem. — Legtöbbször már az óvodába kiderül, hogy me­lyik gyermek kisebb, úgy­nevezett eltérő értelmi fej­lettségű — tájékoztat. — Őket elküldik a székesfehér­vári nevelési tanácsadó­­in­tézetbe, ahol vagy azt álla­pítják meg róluk, hogy még iskolaéretlenek vagy további vizsgálat végett a megyei ál­landó áthelyezési bizottság elé kerülnek. A bizottság orvosból, pszichológusból, gyógypedagógusból áll, az ő véleményük alapján, mi dön­tünk az áthelyezés szüksé­gességéről. A szülők leg­többször belátják az intéz­kedés jogosságát, az elmúlt öt évben mindössze két fel­lebbezés érkezett határoza­tunk ellen. A móri kisegítő iskola maradéktalanul eleget tesz a vele szemben támasz­tott követelményeknek, se­gít a társadalomba való be­illeszkedés megkönnyítésé­ben. * * * Az iskolában 60 móri és környékbeli gyermek tanul, tíz pedagógus irányításával. Az öt tanteremből három szükségterem, az alapterület kicsi, az elhelyezés szűkös. — Legfőbb gondunkat az épület méretei, állaga jelen­ti — kezdi a beszélgetést Dömötör László igazgató. — A szükségtermeket csak jó­indulattal lehet elfogadható­nak minősíteni, nincs torna­termünk, tanári szobánk, ét­kezni egy másik iskolába járnak a gyerekek. Ugyan­akkor a felszereltség jó, a szemléltető eszközök hiány­talanul állnak rendelkezé­sünkre, és ami nagyon fon­tos, megfelelően láttak el bennünket audiovizuális esz­közökkel is. Rendszeresen járunk a könyvtár és a mű­velődési központ kitűnő gyermekprogramjaira. A ta­nulók háromnegyede napkö­zis, délutánonként is szerve­zett foglalkozásokon vesz­nek részt. — Mi az a plusz, az a több­let, amit az itteni pedagó­gusmunkában érvényesíteni kell? — Az általános tanári és a speciális gyógypedagógiai ismereteken túl rengeteg tü­relmet, szeretetet, megkü­lönböztetett bánásmódot igé­nyel az itteni oktatás. Nem szabad elfelejteni, hogy a gyerekek , többsége érzéke­nyebb, gyengébb, labilisabb idegrendszerű. Nagy részük hátrányos helyzetű. A tan­anyag az ide kerülők ké­pességeinek megfelelően az általános iskolai anyag könnyített változata, ezt di­ákjaink túlnyomó többsége képes elsajátítani. Tanulóink a kisegítő iskolák versenyén többször végeztek az első három hely valamelyikén és szép eredményeket értek el az iskolai sportversenyeken. — Mi lesz ezekkel a gye­rekekkel az iskola befejezé­se után, hogyan állják meg a helyüket az életben, a munkahelyeken? . — Segítünk a pályaválasz­tásban, figyelembe véve ké­pességeiket, adottságaikat. Diákjaink az iskola után munkát vállalnak, kisebb ré­szük továbbtanul. A fiúk az építőipari, a lányok a textil­ipari szakmák felé vonzód­nak, és évente egy-két ta­nulónk jelentkezik a dolgo­zók iskolájába. A tovább­tanulást segíti még, hogy kapcsolatban állunk a buda­pesti Ív utcai továbbképző iskolával, ahonnan évente tájékoztatást kapunk a kép­zési lehetőségekről. Akik el­helyezkednek, segéd- vagy betanított munkásként dol­goznak a környező üzemek­ben, ahol jó a vélemény ró­luk, évek óta olyan vissza­jelzéseket kapunk, hogy megállják a helyüket, elé­gedettek a munkájukkal. * * * Kisegítő iskolások — a többséghez képest enyhe fo­kon eltérő, gyengébb értel­mi képességűek. A pedagó­gusok türelmes, áldozatos munkájának is köszönhető, hogy társadalmunk hasznos tagjaivá válnak. Sz. z. Bemutatkozik a fehérvári faragóműhely Székesfehérváron, a Mün­­nich lakótelep 44-es számú épület földszintjén kapott otthont az a fafaragómű­hely, amely a Megyei Mű­velődési Központ gondosko­dását élvezi. Az alkotó kö­zösséget Salló István fa­szobrász vezeti. December 3-án 9 órától várják megyénk faragóit, akik megismerkedhetnek munkájukkal, tevékenysé­gükkel. Évzáró számadásu­kon összegzik mindazt, amit eddig produkáltak, megfo­galmazzák terveiket, újabb közös feladataikat. A szombati összejövetelen alkotásaikat is láthatják az érdeklődők, s így könnyeb­ben eldönthetik, csatlakoz­nak-e a műhelyhez, vállal­ják-e az alkotás közösségi formáit és tartalmait. Bábkészítő pályázat A móri Radó Antal Könyv­tár bábkészítő pályázatot hir­detett általános iskolásoknak. December 5-ig várják a bábo­kat, majd 12-én a legszebb és legszellemesebb figurákat dí­jazzák. Ezen a rendezvényen Granasztói Szilviával, a nép­szerű bábművésszel is találkoz­hatnak a gyerekek. Kórushangverseny Az Építők Alba Regia Vegyeskara hangversenyt ad decem­ber 9-én 18 órakor az építők Pintér Károly Művelődési Házá­ban. A kórust Kneifel Ferenc és Kneifel Imre vezényli, szólót énekel Jobbágy Mária, zongorán kísér Endl László. Közre­működik a KISZ Fejér megyei Bizottságának Kamarakórusa, Lovrek Károly vezényletével. A hangversenyen, amelyen töb­bek között Lassus, Händel, Smetana, Puccini, Verdi, Kodály és Bárdos művei hangzanak el, vendégművészként fellép Horváth József, a Magyar Állami Operaház magánénekese. A békéscsabai Új Aurora Az Új Aurora minden bi­zonnyal a legszebb külsejű magyar folyóirat. Erről a fehérvári olvasók is meg­győződhetnek, mivel ebből a lapból viszonylag sok érke­zik az újságárusokhoz. (Pe­dig e tény nem nevezhető általánosnak napjaink­ban ...) Az igényes küllem persze érthető: az Új Auro­rát a szép hagyományokkal rendelkező gyulai Kner­­Nyomda Dürer üzemében ál­lítják elő.­­ Az évente mindössze há­romszor megjelenő folyóirat­nak azonban a tartalma sem érdektelen. A most megje­lent idei 3. számban számos érdekes írást találunk. Az ez év tavaszán tragikus körül­mények között elhunyt író­tól és a szerkesztő bizottság volt elnökétől Fábián Zol­tántól most búcsúzik a szer­kesztőség. Többek között Czine Mihály, Bata Imre, Csák Gyula, Katona Béla prózáját, valamint a főszer­kesztő Filadelfi Mihály, Fo­dor András és Cseh Károly versét közük. De másik nagy halottja is van az Új Aurorának: Bélá­­di Miklós, a neves irodalom­­történész a kezdetektől tíz éven át segítette a szerkesz­tés munkáját, a szerkesztő­ségi tanács tagjaként, illet­ve a szerkesztő bizottság el­nökeként. Éppen most olvas­hatjuk az egyik utolsó tanul­mányát Arcképvázlat Pi­linszky Jánosról címmel. (Tőle majd a következő számban, 1984 tavaszán bú­csúzik a szerkesztőség.) A ritka megjelenés tényé­­ből adódik, hogy az Új Au­rora csak a tartós érvényű írásokat, műveket részesít­heti előnyben. A terjedelem persze nem oly csekély: egy­­egy szám közel másfél száz oldal, s ez összességében kö­zel egyenértékű a kéthavi lapok (pl. Új Forrás, Somogy, Műhely) lehetőségeivel. Bakonyi István MORON december 2­8-ig engedménnyel is vásárolhat ajándékot! ! Ajánlatainkból:­­ V*" VAS-EDÉNY BOLTBAN MŰSZAKI BOLTBAN Zsemlye és műkőrlő, szalmaburgonya sütő, keverőtálas MOM- Duó ajtó gong, minden csengőreduktor RT—I lakásriasztó • 10 mérleg, litografált dobozok, szintezett cipőtartó, sokféle kazetta és magnószalag „ HVV fém turistapohár 30% engedménnyel hőtár, lengyel robotgép, Newa rádió Villanymotor 2030 és 2170 Ft-os 20 % engedménnyel minden villanyborotva (tőkés import kivéve) ■JVVvZ HÁZTARTÁSI VEGYESÁRU BOLTBAN 30 % engedménnyel minden hűtőtáska 30 %-kal olcsóbban 13 059

Next