Fejér Megyei Hírlap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1984. JANUÁR 21. SZOMBAT Hatezer nyolcadikos, döntés előtt Mérlegen szándék és lehetőség Várhatóan hatezer diák végez az 1983/84-es tanévben a megye általános iskoláiban. A tanulók, szülők, osztályfőnökök számára fontos időszak a mostani, a döntésé. Most kell tehát választani a lehetőségek közül, ki melyik középfokú intézetbe jelentkezzen. Szándék és lehetőség Megyénkben tavaly a középfokú iskolákba jelentkezők közül az 1—2. helyen megjelölt intézményekbe a tanulók 82 százalékát felvették, e tény jelzi, hogy az iskolákban folyó pályapedagógiai munka alapvetően jó, a nyolcadikosok általában képességüknek, érdeklődésüknek és a társadalmi igényeknek megfelelő helyet választottak. Nem titok azonban, hogy évek óta változatlanul vannak olyan iskolák, szakok és szakmák, amelyekre többszörös a túljelentkezés — és vannak olyanok is, amelyek iránt, méltatlanul, igen csekély az érdeklődés. Hogy szándék és lehetőség, képesség és igény találkozzék, fontos szerepe van azoknak a hagyományos tapasztalatcseréknek, továbbképzéseknek, amelyeken az általános iskolák pályaválasztási felelősei és az osztályfőnökök találkoznak a pedagógiai intézet vezető munkatársaival, az érintett vállalatok képviselőivel. A napokban több ilyen találkozót szerveztek megyénkben. Főleg a székesfehérvári tanácskozás tanulságaiból emelek ki néhányat, mert egyrészt a rendezvényen főként az egész megyét érintő gondokról esett szó, másrészt a helyszín — a fehévári egészségügyi szakközép- és szakiskolának, továbbá a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézetnek otthont adó intézmény — kiválasztása nem véletlenül történt. E két iskola produkálja évek óta szűkebb hazánkban az összes elutasítás felét, szándék és lehetőség, képesség és igény tehát itt kerüli el egymást a legnagyobb mértékben. Követelmények A 7. osztályos tanulók között tavaly végzett pályaválasztási szándékelemzésekből kiderül: a megye általános iskoláiban tovább nőtt az érdeklődés az egészségügyi szakközép- és szakiskola iránt, mindkettőben ismét jelentős túljelentkezés várható. Ezért is indokolt az, hogy az osztályfőnökök, szülők, gyerekek reális képet kapjanak a felvételi követelményekről s e pályákról. Mint azt Molnár Erzsébet, a szakközépiskola igazgatóhelyettese elmondta: a felvételin összefüggő tesztsorozattal a logikai és helyesírási készséget, a történelmi és biológiai alaptudást ellenőrzik, a szóbelin pedig arra keresnek választ, milyen a tanuló rátermettsége, elképzelése a választott pályáról. A tanulók jellemzése nagy segítség lehet, ha alapos és reális. A felvételt kizáró ok a rossz látás, hallás, mozgásszervi hiba, az idegrendszer instabilitása. Mindez már csak azért is lényeges, mert a diákok hamar kikerülnek a gyakorlóhelyekre, hosszú időt töltenek az orvosi rendelőkben, kórházakban, bölcsődékben, tehát megfelelő alaptudással kell rendelkezniük. A tapasztalatok azt mutatják: sokan vannak, akik nehezen alkalmazkodnak középiskolai követelményekhez. Jelzik ezt a tanulmányi eredmények, pontosabban eredménytelenségek, főként a sok bukás, lemorzsolódás. Az 1. osztályban általában a biológia, kémia, fizika és a matematika, később az orvosi tárgyak okoznak nehézségeket. Az egészségügyi szakiskolai osztályban végző általános ápolói és asszisztensi szakmai bizonyítványt, a szakközépiskolások emellett érettségi bizonyítványt szereznek. A végzettek elsősorban a kórházakban és rendelőintézetekben vállalhatnak háromműszakos munkát. Reális pályaképet Sok tekintetben hasonló a helyzet a fehérvári kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskolában is, ahol — mint azt Bobori Béláné igazgatóhelyettes hangsúlyozta — tavaly a jelentkezők felét kellett elutasítani. Ennek az az oka, amit egyébként a tavalyi hetedikesek szándékfelmérése most is előre jelez: négy-ötszörös a túljelentkezés egyes divatos szakmákra. Amelyekről ráadásul meglehetősen egyoldalú képpel rendelkeznek a jelentkezők, akik a gyakorlóhelyre kerülve meglepődve tapasztalják, hogy e szakmák fizikai munkát igényelnek, amelyhez a rakodás, takarítás, mosogatás, ládaemelés is hozzá tartozik, s például a kozmetika és vegyicikk eladó esetleg nem Charley-parfümöt, hanem festéket és petróleumot árul. Jó tudni azt is, hogy a cukrász és ruházati eladó szakra ötszörös túljelentkezés várható. A felvételi beszélgetés során az általános tájékozottságot, a nyelvi, számolási és olvasási készséget mérik fel, érzékszervi vizsgálatot végeznek, kíváncsiak a diákok mozgáskoordinációjára s a szakmáról alkotott elképzeléseire. Helyben és másutt Lényeges információ a pályakezdés előtt állóknak, más megyékben is, főként szakközépiskolai osztályok várnak jelentkezőket Fejérből. Dr. Regőczi Miklós, a megyei pedagógiai intézet főmunkatársa a veszprémi alumíniumipari és vegyipari szakközépiskolát, a boglárlellei és balatonfüredi mezőgazdasági szakközépiskolát, továbbá a növényvédelmi szakembereket képző, tatai Jávorka Sándor Szakközépiskolát emelte ki. Említette a budapesti üzemekben és iskolákban elsajátítható fonó és szövő szakmát. Ide gyengébb eredményű lányok is a siker reményében pályázhatnak. Nem hanyagolható el a kisiparosok beiskolázási igénye sem. Fehérváron és a volt járás területén 18 szakmában 45 tanulót várnak. A nyolcadikosokról szóló jellemzésből — amit a szülőknek is látniuk kell — derüljön ki, miért éppen a beírt szakmát, szakot, iskolát választotta a tanuló. Különböző kiadványok közlik a szakmai követelményeket, ezeket össze kell hasonlítani a gyermek képességeivel, érdeklődésével. Vonatkozik ez a fehérvári Ybl Miklós Szakközépiskolában idén ősszel először induló, lányok jelentkezésére is számító vasútforgalmi szakközépiskolai osztályra is, amelyre Csehkis Imre, a pedagógiai intézet igazgatóhelyettese hívta fel a figyelmet. Hiány és túljelentkezés A hatezer Fejér megyei nyolcadikos diák komoly elhatározás előtt áll. A végső döntés előtt érdemes mérlegelni tudást és lehetőséget, esélyt és képességet. Minthogy a tapasztalatok szerint nincs lényeges eltérés a hetedikes tanulók szándéka és egy évvel később a tényleges jelentkezés között, a pedagógiai intézet joggal prognosztizálja: idén is feszültségekre lehet számítani, részben a többszörös túljelentkezés, ami például az óvónői szakra várható, részben pedig a jelentkezés hiánya miatt. Mert a lányok továbbra is a divatos szakmák felé orientálódnak. Elemzések hangsúlyozzák, s elhangzott a megye általános iskolai pályaválasztási felelőseinek tájékoztatóin is, hogy évtizedek óta változatlan tanulság a pedagógusok, szülők és a nyolcadikos tanulók számára: a pálya megválasztásakor a jelentkező képességei, adottságai, a választott pálya, szakma követelményei és a választási lehetőségek reális ismerete alapján lehet csak dönteni. Megfontolásra érdemes tanulság ez. Csathó Barna Gyűjteménygyarapodás A székesfehérvári István király Múzeum képzőművészeti gyűjteménye a múlt évben — legnagyobbrészt a Művelődési Minisztérium ajándékaiból — 58 műtárggyal gyarapodott, egymillió forint értékben. Újkortörténeti gyűjteménye 416 tárggyal bővült. A múzeumba kerültek a Vörösmarty Színház 1962. évi újjáépítésére vonatkozó iratanyagok, téglajegyek és a községek adományait bejelentő okmányok. A néprajzi gyűjtemény 183 tárggyal gazdagodott. A népi gazdálkodás eszközei Vajtáról, Csákvárról, Magyaralmásról származnak. A gyűjteménybe kerültek a Székesfehérvár és Vidéke Ipartestület kocsigyártó szakosztályától fennmaradt tárgyak. Művelődéspolitika Olimpiai gyermekrajz-pályázat A Magyar Olimpiai Bizottság és a Művelődési Minisztérium a XXIII. Nyári Olimpiai Játékok alkalmából rajzpályázatot hirdet gyermekek részére. A felső korhatár: 14 év. A pályázat célja az olimpiai eszme népszerűsítése. Elsősorban olyan műveket várnak, amelyek kifejezik a sport, a béke és szabadság összefüggéseit, a sportolás és az egészség kölcsönhatását, de minden olyan téma feldolgozható, amely az olimpiai sportágakhoz kapcsolódik. Bármilyen technika alkalmazható a képeken, a maximális méret: 25x35 cm. A pályaművekhez mellékelni kell a gyermek nevét, életkorát, lakcímét, iskolája és rajztanára levét, valamint a rajz címét. A Magyar Olimpiai Bizottság zsűri döntése alapján a 10 legsikerültebb rajzot a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak juttatja el. Ezenkívül még számos díjat ítélnek oda, s a válogatott anyagot országos kiállításon mutatják be. Eredményhirdetés az olimpia megnyitása előtt lesz. A rajzokat a következő címre kell eljuttatni 1984. május 15-ig: Testnevelési és Sportmúzeum, Budapest, Dózsa György út 3. 1143. 13. OLDAL A héten tartott Ybl-napok rendezvénysorozatának kedves eseménye volt az a műsoros est, amelyet tegnap tartottak a székesfehérvári Helyőrségi Művelődési Központban. Az iskola tanulói sokszínű, vidám irodalmi és zenés műsorral szórakoztatták szüleiket Dunaújváros, PONT-együttes AZ EMBERÉRT Nem sokan tudják Bolyai Jánosról, hogy zseniális geometriai felfedezésén kívül — amellyel, saját szavai szerint egy más, új világot alkotott — csodagyerek-hegedűművész volt, aki egészen ifjú korában Bécsben hangversenyt adott, s félelmetes vívó, párbajozó hírében állott tiszttársai között. Ez a sokféle adottság-lehetőség, amelyek közül Bolyai a matematikát választotta, szinte predestinálta történelmünk legnagyobb matematikusának figuráját arra, hogy drámai mű hősévé váljék. S az erdélyi Kocsis István Bolyai tragikus életútjából háromórás monodrámát írt „Bolyai János estéje” címmel. Ezt a monodrámát rövidítette le a családi vonatkozású részletek elhagyásával egy százperces egyszemélyes játékkál„A vesztes” címmel a PONT színjátszóegyüttes rendezője, Adorján Viktor, az együttes tagját, Nyirkó Istvánt választva Bolyai figurájának életre keltéséhez. Bolyai a vesztes, az örök vesztes, aki nem azért marad alul, mert nem képes az élet semmilyen területén karriert csinálni — ő azért veszít, mert nem is akar karriert csinálni. Ez az ember nem a matematikából él (s nem a vívásból és nem a zenéből), hanem a matematikáért. Alul marad tehát a Bolyai János szerepében Nyirkó István matematikából élő Gauss-szal szemben, s alul maradna mint katona Napóleonnal, s mint művész Goethével szemben is — mert ezek a vasárnapi emberek, ezek a „Sonntagskind”-ek, Kocsis István megfogalmazása szerint, mind a maguk művészetéből, mesterségéből tudományából éltek, általánosabb értelemben: nem az emberért éltek, hanem az emberből. Márpedig Bolyai szerint az emberért kell élni, s számára a matematika csak eszköz ahhoz, hogy az emberért való élet eredményes és hasznos legyen, csak eszköz ahhoz, hogy az ő tana, az úgynevezett „üdvtan” az egész emberiség hasznára váljék. Ezt az őrület határán tántorgó, már-már bomlott agyú embert állította közönség elé Nyirkó István mély beleéléssel, tökéletes szövegtudással, hol lefojtott, hol kirobbanó mozgással és hangdinamikával. Hogy végre ne tegyünk distinkciót a „profi”és az „amatőr” kategóriák (álkategóriák) között, egyszerűen úgy jellemezhetem ezt a produkciót, hogy nem vettem észre előadás közben az idő múlását, nem éreztem soknak azt a száz percet. És ez még több szerepes előadásnál is ritka, különösen ritka egy monodráma sokkal több buktatóval fenyegető, sokkal nehezebb közegében: a színésznek nincsenek társai, egymásnak kell bejátszania színpadot, egymagában kell lebilincselni a közönséget, magányosságát saját erejéből kell közönségi miliővé tágítania. És Nyirkónak mindez sikerült. Tehetségének, a rendezővel való nagyon konszonáns együttműködésnek és a hosszú, igen alapos próbasorozatnak köszönheti ezt a sikert. Egyetlen dolog nem sikerült, s nem is sikerülhetett. Egy „profi” színház rendezője akár tizenöt—húsz színész közül választhatja ki azt, aki alkatilag is a legmegfelelőbb erre a szerepre. Egy kislétszámú amatőregyüttes nyilván a legjobb férfiszínésznek adja ezt a nagyon nehéz szerepet, ez esetben egy huszonéves, atlétikus termetű férfinak, aki alkatilag nem tudhatja elfogadni a maga alkotta figurát egy negyvenéves, esett, beteg férfi figurájának. S ezen még maszkírozással sem lehet segíteni. Nyirkó játéka azonban nagyon sokathozzátett ennek a kis illúzióvesztésnek ellensúlyozásához, sikere nagyon is megérdemelt. Fogjuk még látni őt korához illőbb szerepekben, és néhány évvel később talán újra „A vesztesében. —kd— Farkas Ferenc köszöntése Fehérváron Farkas Ferenc 1946-tól 1948-ig a székesfehérvári Zeneiskola, pontosabban az Állami Konzervatórium igazgatója volt. A Kossuth-, a Liszt-, az Erkel-díjas zeneszerzőt és tanárt hétfőn köszönti a város zenekedvelő ifjúsága azon a házi hangversenyen, amelyet 16 órai kezdettel rendeznek a Megyei Művelődési Központ Ady-termében. A hetvenkilenc éves mester a zeneiskolába is ellátogat, ahol Borlai Rudolf méltatja az intézmény elődjének egykori vezetőjét és gazdag munkásságát. Az események fénypontja az este hét órakor kezdődő színházi hangverseny lesz, amelyet Farkas Ferenc tiszteletére rendeznek. Közreműködik Lux Erika, Keönch Boldizsár zongorán, az MNK Primavera Kórusa Herényi Ottilia vezetésével, valamint a Székesfehérvári Szimfonikus Zenekar Ella István vezényletével. A házi koncerten és a színházi hangversenyen az idős mester művei hangzanak fel. Több oratóriumot, zenekari és kórusművet, számos dalt írt, ezek mellett négy színpadi művet: A bűvös szekrényt, a Furfangos diákokat, a Csínom Palkót és a Vidróczkit. Operája, daljátékai a legnépszerűbb művek közé tartoznak. Zenei életünk jeles egyéniségének köszöntésére, ünneplésére nagy várakozással készül a város zenekedvelő társadalma. — z — Néptánctanácskozás Székesfehérváron, a Megyei Művelődési Központ Ady-termében az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsának területi szervezete rendez tanácskozást január 21-én. A Fejér, Veszprém és Komárom megyei néptáncosok képviselői ez alkalommal a területi szervezet megalakulása óta eltelt három év eredményeit értékelik, beszámolva a végzett munkáról. Ezt követően egyeztetik az idei feladatokat, az együttműködés további formáit, például a néptáncoktatás és a közös bemutatkozási lehetőségek területén. Megbeszélik az egyes megyékben rendezendő összejövetelek időpontját is, amikor az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsának ősszel tartandó tanácskozására választják meg a küldötteket.