Fejér Megyei Hírlap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-20 / 67. szám
I EMLÉKTÁBLA AVATÁS TÁCON. Bensőséges ünnepséget rendeztek tegnap délelőtt Tác községben, ahol Paksi József születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak. A munkásmozgalom harcosáról elnevezett utcában — amely a község Gorsium lakótelepén található, új modern családi házak övezte részben — a Paksi József utca 7. számú ház előtt gyűltek össze a község lakói, vezetői. Az általános iskolások műsora után Gyenis József, a közös tanács elnöke emlékezett az évfordulóról, Paksi Józsefről, majd felavatta az egyik legszebb családi ház falára helyezett márványtáblát. Paksi József emléktábláját megkoszorúzták a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek megyei, városi és községi képviselői, a falu lakói. Az ünnepségen részt vettek Paksi József Tácon élő rokonai is Fotó: Rabáczy Szilárd Villamosipari szeminárium Nemzetközi villamosipari minőségfejlesztési szemináriumot rendeznek Budapesten március 21—23. között — jelentette be Lázár Lajos, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. A nemzetközi tanácskozást abból az alkalomból szervezik meg, hogy a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet a napokban ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A tanácskozáson átfogó képet kívánnak adni a villamosipari termékek minőségfejlesztésének hazai eredményeiről és gondjairól. Jelenleg évente mintegy 4500 vizsgálatot végeznek az intézetnél, s tapasztalataikat mind több vállalat nemcsak a gyártásban, hanem a villamosipari fejlesztéseknél is hasznosítja.. A magyar termékekről készített minősítéseket külföldön is elfogadják, s így azok exportja, forgalomba hozatala a helyi piacon meggyorsítható. A szocialista országokban mintegy 300 fajta az intézet által minősített magyar terméket értékesítenek. Az ellenőrzés mellett az intézet szakemberei arra is vállalkoznak, hogy a hazai termelőknél a gyártási körülményeket, a szervezettséget is minősítsék, s így segítsék elő a minőségjavítást. A sajtótájékoztatón elmondták: a háromnapos nemzetközi tanácskozáson több mint 250 hazai és külföldi szakember vesz részt, és 42 előadás hangzik el. A konferencián — az MTESZ székházában — szó lesz többek között a villamosipari minőségtervezés és ellenőrzés, a szabványosítása és a biztonságtechnika legfontosabb kérdéseiről. Energiatakarékos háztartási gépek Több mint kétszázmillió forint beruházást igénylő fejlesztési program megvalósításán dolgoznak a Hajdúsági Iparművekben. A nagyszabású munka várhatóan a jövő tavasszal fejeződik be. Ennek eredményeképpen már az idén — de a következő esztendőkben még több — korszerű, elsősorban energia- és víztakarékos háztartási gépet szállítanak majd a hazai és a külföldi vevőknek. A számítások szerint az idén — a tavalyihoz képest — 11 ezerrel több, összesen 95 ezer automata mosógépet gyártanak, s ebből 86 ezer hazai üzletekben kerül forgalomba. Az új mosógépek némileg módosulnak is: biztonsági zárral látják el a dobok fedelét. Megkezdik az üzemben magasabb fordulatszámmal centrifugáló készülékek gyártását is. A gyár az elmúlt évben 223 ezer elektromos vízmelegítőt készített, az idén ennél 12 ezerrel többet. Tavaly kezdték meg a tízliteres, nyílt rendszerű bojlerok gyártását. Sikerük volt vele, az idén egy újabb — ötliteres — változatából is nagy menynyiséget készítenek. E készülékeket, aszerint, hogy hol van több hely a mosdók alá és fölé egyaránt be lehet szerelni. A gyár bojler termeléséből 110 ezer darabot külföldre szállítanak, a többit hazai piacon értékesítik. A legnagyobb külföldi vásárló Franciaország: hatvanezret rendelt ez évi szállításra. Parketta Barcsról A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi gyárában a tavalyinál több parkettát készítenek: naponta — két műszakban — csaknem kétezer négyzetméternyi kerül le a gyártósorokról. Termékük többsége — az idén gyártandó félmillióból háromszázhúszezer négyzetméter — a szalagparketta. Az építkezők újabban főként ezt keresik, ugyanis a padlóburkoló panelt különösebb szakértelem nélkül maguk is le tudják rakni. A szalagparketta keményfa — tölgy, kőris — felsőrétegű, s fényezőbevonata kopásállóvá teszi. Gazdaság- és társadalompolitika Megfelelő raktárkészlet Elegendő zöldség és gyümölcs van még a tárolókban az új termés piacra kerüléséig, így a következő hónapokban is jó színvonalú lesz az ellátás. Mint a hazai forgalmazásban 40 százalékos arányban részt vevő Zöldker Egyesülés tagvállalatainak legújabb összesítőjéből kiderül, a legfontosabb termékből — burgonyából — megközelítőleg 40 ezer tonna vár eladásra, s ez bőségesen fedezi a szükségletet. Van elég hagyma, sárgarépa és petrezselyem, fogyóban van viszont a kelkáposzta. Az almafajták közül jonatánból kitart a készlet, ám a tárolást kevésbé tűrő starkingból már az utolsó tételeket szállítják el a raktárakból. Az egyesülés tagjai — Zöldker-vállalatok, áfész-ek — megkötötték 1984-re szóló termelési szerződéseik zömét mezőgazdasági partnereikkel. A tavalyi aszályos év ellenére az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek túlnyomó többségében nem csökkent a termelési kedv, általában megfelelő mennyiségekre szerződtek. A megállapodások szerint, ha az időjárás is megfelelő lesz, különösen gyümölcsből, elsősorban meggyből és almából ígérkezik bőséges kínálat. Várhatóan uborkából, paradicsomból, sárgarépából és káposztából is elegendő kerül majd az üzletekbe. Új keret, megújuló tartalom Sok ezer munkahelyi kollektíva, brigád formálódott felelős, önművelő közösséggé az elmúlt harminc év alatt, s megszámlálhatatlan munkasiker, lelkes vállalás született a szocialista munkaverseny keretei között. A mozgalom szervezését több rendelkezés, határozat szabályozta (legutóbb az 1038/1977. sz. Minisztertanács—SZOT együttes határozat), amelyek fontos szerepet töltöttek be a mozgalom irányításának, értékelésének és ösztönzésének segítésében. Ugyanakkor ezek a határozatok, a teendők részletekbe menő meghatározásával, túlszabályozottá és merevvé tették a mozgalmat, az előírások nem vették figyelembe a vállalatok eltérő lehetőségeit, körülményeit. A szocialista munkaverseny formájának megújítására, a kötöttségek feloldására tavaly szeptemberben új határozattervezetet tettek közzé a Népszavában. A beérkezett véleményeket, javaslatokat figyelembe is vették a munkaverseny-mozgalmat újólag szabályozó 1054 /1983. számú MT—SZOT—KISZ KB határozat megszövegezésénél. Az új határozat legfőbb jellemzője, hogy nem kész sémákat, hanem csak eligazító irányelveket ad a versenymozgalom irányításához. Határozottan kimondja, hogy a a munkaverseny irányítása, szervezése és feltételrendszerének megteremtése vállalati feladat, így a munkahelyi, gazdasági vezetők kötelessége. Ugyanakkor bizonyos határok között rugalmasságot, önállóságot ad a mozgalom szabályozására. Milyen kötelezettségeket ró a gazdasági vezetőkre a munkaverseny irányítása? Világos, hogy a szocialista munkaverseny minden formája, a szocialista brigádmozgalom is, önkéntes alapon vállalt munkakezdeményezések öszszessége, amelyet a termelést, a gazdálkodást segítő folyamattá, állandó gazdasági tevékenységgé kell fejleszteni. A vállalásokból mozaikszerűen áll össze egy-egy üzem, vállalat törekvése a gazdaságosság emelésére és a gazdasági vezetéstől kiinduló, a hatékonyságot fokozó intézkedéseket egybe kell kapcsolni a brigádok, üzemek hasonló célzatú felajánlásaival. A vállalások tartalmát, műszaki, technológiai jellemzőit tehát a munkahelyi vezetőknek kell kimunkálniuk, megszabniuk, s az üzem, a vállalat termelési folyamatainak egészét áttekintő feladattervből már brigádokra, vagy személyekre szólóan lebonhatók a részfeladatok. Ezek a feladatok mindenhol a gazdaság új követelményeit: a termékfejlesztést, a minőségjavítást, az önköltségcsökkentést, az anyag- és energiatakarékosságot, valamint az importhelyettesítést kell szolgálják, de természetesen vállalatonként más-más lehetőségek, tartalékok kihasználásával és szintenként (brigád, műhely, üzem) is eltérő mértékben. Az idén életbe lépő új határozat másik markáns vonása, hogy a munkaversenyt kétoldalú kötelezettségvállalásnak nyilvánítja. Egyik fele a többletmunkát jelentő vállalás, a másik fele —, amelyet a munkahelyi vezető aláírásával magára kötelezőnek ismer el — a felajánlás teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása, így a brigád vállalása lényegében vállalkozás bizonyos célfeladatok elvégzésére és ezért tartalmaznia kell a többletmunkáért járó és az év során kifizetésre kerülő jutalomösszeget is. Ugyancsak régi gondot szüntet meg, hogy a munkaverseny-vállalások nem egész évre, hanem rövidebb időszakra szóló, negyedévi, esetleg havi időtartamú felajánlások, tehát a végrehajtást, a kiemelkedő munkateljesítményeket is negyedévenként kell értékelni és jutalmazni. Az 1054/1983. számú határozat bővíti és kiteljesíti a szocialista munkaverseny demokratizmusát. Elsősorban a brigádönkormányzat fokozatos kiépítésével, állandóan megújuló és egyre tudatosabb sejtek, döntési jogkörrel felruházott fórumok létrehozása a cél. A magasabb szintre jutott brigádok, öntudatos közösségek megszervezhetik saját munkájukat, önmeózást végezhetnek, önállóan oszthatják el az évközi jutalmakat, maguk minősíthetik, választhatják, esetleg hívhatják vissza a brigádvezetőt. Ugyanígy a szocialista brigádvezetők tanácskozása dönthet arról, hogy például évente hány kommunista szombatot szervezzenek a vállalatnál, és a felajánlott munkabéreket milyen célra fordítsák, továbbá az MT—SZOT—KISZ KB együttes határozatban csak alsó határként megjelölt jutalomösszegek és a kiváló dolgozók, a brigádkitüntetések számának végleges meghatározásáról. Végezetül néhány szót a formai kötöttségek, a bürokratikus túlszabályozottság feloldásáról. Már eddig is említettük, hogy a munkaverseny irányító, szervező felelőseit, fórumait bele kell építeni a vállalat szervezetébe. A most készülő új munkaverseny-szabályzatoknak tartalmazniuk kell, egyebek mellett a versenymozgalmat szervező munkaversenyiroda, üzemi felelősök hatáskörét, személyét, kapcsolatrendszerét is. A munkaverseny irányítása, szervezése és értékelése az eddigieknél sokkal elevenebb, gyorsabb formákat követel meg, s egyidejűleg ki kell iktatni az elszemélytelenítő, bürokratikus jellegét, az uniformizáló formanyomtatványokat, a mechanikus pontozásos rendszert. Egy székesfehérvári eligazító ankéton hangzott el, hogy az értékelők milyen alapon hasonlítsanak össze eltérő bonyolultságú tevékenységeket, hogyan állapíthatták meg a körülményeket és a képességeket összemosó, egységes pontrendszert? Mi indokolta, hogy a véradásért több pont járjon, mint egész éves óvodapatronálásért, s valóban az újítások száma, a szakmai képzés, vagy néhány színház-, mozilátogatás az összeforrott közösség igazi jellemzője? Ehhez kapcsolódik, hogy az elvégzett társadalmi munka ne csak egyenlősdi módon, órában, vagy forintban számítson, hanem valódi jelentőségében és az igényes szakmai többletmunkát (például tervezést), vagy a rendszeres közéleti megbízatást, társadalmi tevékenységet hasonlóképpen ismerjék el rangos társadalmi munkának. Természetesen a szocialista munkaverseny célja, legfontosabb tartalma az új határozattal és szabályozással nem változik meg. Továbbra is érvényben marad a mozgalom hármas követelménye, a szocialista erkölcsi normák erősítése. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a kisvállalkozó formák, a vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysége nem tekinthető a szocialista munkaverseny részének, mégha teljes szocialista brigádok végzik is, s a brigádvállalások pedig nem kisvállalkozások, bár a többletmunkákért előre kikötött jutalom jár. Nem a mozgalom jellegét, elveit kell megváltoztatni, hanem az elavult, túlhaladott formákat és az üres, a csak papíron kimutatható tevékenységet. Zsiday Csaba A Mór és Környéke Áfész küldöttgyűlése Árbevétel: 644 millió forint A Mór és Környéke Áfész február 19. és március 4. között 34 helyen rendezett tagértekezletet, illetve szakcsoport taggyűlést. E fórumok után tartották meg a múlt hét végén a szövetkezet küldöttgyűlését, amelyen Vadász Gusztáv közgazdasági főosztályvezető köszöntötte a küldöttségeket és a meghívottakat, köztük Szabó Lászlót, a MÉSZÖV elnökhelyettesét. Az 1983-as esztendő munkájáról és az idei tervekről az áfész igazgatósága nevében Balajthy József elnök mondott beszámolót. A múlt évet a töretlen fejlődés jellemezte, a szövetkezet árbevétele meghaladta a 644 millió forintot. 1982-höz viszonyítva 18,8 százalékkal, 102 millió forinttal nőtt az áfész árbevétele. Kereskedelmi tevékenységüket új formákkal bővítették. Az áfész 1983 elejétől megkapta a nagykereskedelmi jogot, amely 20 milliós forgalmat eredményezett. Az ellátás javításáért, a hagyományos beszerzési források mellett, új kapcsolatokat alakítottak ki. A szövetkezet igen nagy jelentőséget tulajdonít a kiegészítő ipari, építőipari tevékenységeknek. A múlt évben 60,4 millió forint e tevékenység árbevétele, amely jelentősen hozzájárult az áfész eredményességének javításához is. Az ipari termékek és szolgáltatások hiányt pótolnak, s ugyanakkor csaknem 200 dolgozónak, köztük az alacsony jövedelmű szövetkezeti tagok egy részének munkalehetőséget adnak. A múlt évben 3,2 millió forintot fordítottak az állóeszközök fejlesztésére. Üzembe helyezték a bakonycsernyei benzinkutat, bővítették, korszerűsítették a nagyvelegi és az isztiméri vendéglőt, a kertészeti és szőlészeti szakcsoport részére földterületet vásároltak, átadták a székesfehérvári Ezerjó borozót. A forgalmazás dinamikus növekedése mellett igen kedvezően alakult a jövedelmezőség. 1983-ban 21 millió 345 ezer forint nyereség képződött, ami több mint másfélszerese az előző évinek. Cs. J. M. Skabardnya hazánkban Kapolyi László ipari miniszter meghívására március 12—17-e között hazánkban tartózkodott Mihail Skabardnya szovjet automatizálási és műszeripari miniszter. Tárgyalásokat folytatott az Ipari Minisztériumban az atomerőművi automatizálás, az orvosi röntgentechnikai készülékek, komplett laboratóriumok és műszerek gyártása, valamint a számítástechnikai eszközök előállítása terén megvalósuló és a két minisztérium közötti egyéb együttműködés kérdéseiről. Mihail Skabardnyát fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. |