Fejér Megyei Hírlap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-27 / 123. szám
t . Elutazott Budapestről az ausztrál külügyminiszter Hivatalos látogatását befejezve, szombat reggel elutazott Budapestről Bill Hayden ausztrál külügyminiszter és kísérete. A Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt John Kelso, Ausztrália Magyarországon is akkreditált nagykövete. Befejeződtek a magyar - román tárgyalások Szombaton Bukarestben jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XVII. ülésszaka. Marjai József és Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetésével a küldöttségek ellenőrizték és értékelték a két ország miniszterelnökeinek 1982. júliusi találkozóján létrejött megállapodások, valamint a bizottság XVI. ülésszakán előírt feladatok végrehajtását. Megállapították, hogy a két ország közötti árucsere-forgalom az 1980. évi mintegy 400 millió rubelről, 1983-ra folyó áron számítva 430 millió rubelra emelkedett. A növekedési ütem az utóbbi években elmaradt a lehetőségektől. A bizottság célul tűzte ki az árucsereforgalom bővítését és a gépjellegű termékek forgalmának kiegyensúlyozását. Intézkedett a vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséről. Megbízták a két ország ágazati minisztériumait, hogy kezdjék meg az ér-'rvényben levő kooperációs és gyártásszakosítási egyezmények 1990-ig történő meghosszabbítására és bővítésére irányuló tárgyalásokat A termelési kooperációban és gyártásszakosításban, különösen közúti járműiparban, a személygépkocsigyártásban, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártásban, a számítástechnikában, a mikroelektronikában és a biotecnikában kínálkoznak lehetőségek, ahol együttműködési megállapodások létrehozását tartják szükségesnek. Az érintett területeken új szakosítási és kooperációs egyezményekkel lehet megelőzni további párhuzamos kapacitások kiépítését. A párhuzamos kapacitások kiépítése alapvető okozója az együttműködésben és az áruforgalomban bekövetkezett stagnálásnak, illetőleg viszszaesésnek. A bizottság áttekintette az 1986—1990. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének helyzetét, és feladatul adta az illetékes szerveknek, hogy segítsék elő a tervkoordináció mielőbbi befejezését, gazdasági kapcsolataink megalapozását a következő tervidőszakra. Egyetértett a hosszú távú átfogó gazdasági együttműködési program kidolgozásával. A műszaki-tudományos együttműködés eredményeinek konkrét termelési célokat kell szolgálnia, különösen olyan perspektivikus ágazatokban, mint a biotechnika és a robottechnika. A kormánybizottság bukaresti ülésszakán a magyar fél javasolta a tárgyalások folytatását a függőügyek rendezése érdekében is. Marjai Józsefet fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, valamint Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. A magyar miniszterelnök-helyettes Bukarestben elektronikai üzemeket látogatott meg. A kormány elnökhelyettese szombaton visszaérkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Victor Bolojan, Románia budapesti nagykövete. Megnyitották a Duna-Fekete-tenger csatornát Kétszázezer ember részvételével szombaton ünnepélyesen megnyitották a Duna -Fekete-tenger csatornát, Románia eddigi legnagyobb beruházását. A tengerre nyíló zsilipnél tartott nagygyűlésen Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke bejelentette: Dél-Constanta most kiépülő kikötője szabadkikötő lesz a külföldi hajók számára. Beszédében korszakos alkotásnak nevezte a 64 kilométeres csatornát, amely Cernavodánál ágazik el a Dunából és Agigeánál éri el a tengert. Az építők erőfeszítéseit méltatva emlékeztetett arra, hogy a csatornát már az 50- es években elkezdték építeni, de a kellő feltételek hiányában az építkezés abbahagyására kényszerültek. Csak 1976-ban kezdték el újra az építkezést, s a mesterséges víziút az ország felszabadulásának 40. évfordulójának évében elkészülhetett. A csatorna 400 kilométerrel rövidíti meg a tengerhez vezető víziutat, s mindkét irányban közlekedhetnek rajta hajók. Egy-egy hajókaravánban hat uszály haladhat 18 000 tonna terheléssel. A csatorna, amelyen évi 80 millió tonna árut szállíthatnak, 220 ezer hektár öntözését teszi lehetővé. A költségek becslések szerint 30 év alatt térülnek meg. Nicolae Ceausescut és Elena Ceausescut az Államtanács a csatorna megnyitása alkalmából érdemrenddel tüntette ki számos kiemelkedő építővel együtt. Várkonyi Péter Ausztriába utazik Várkonyi Péter külügyminiszter Erwin Lanc osztrák szövetségi külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Ausztriába utazik. Nemzetközi élet HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Usztyinov marsall szovjet honvédelmi miniszter nyilatkozata a védelmi képesség erősítéséről — Reagan fogadta Washingtonban Napoleon Duarte salvadori elnököt — Angolai—dél-afrikai tárgyalások kezdődtek Lusakában, Zambia fővárosában. KEDD: Csernyenko fogadta Genscher nyugatnémet külügyminisztert, aki Gromiko meghívására folytatott tárgyalásokat Moszkvában . Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia vezetői felhívással fordultak a nukleáris hatalmakhoz az atomfegyverkezés befagyasztása érdekében. SZERDA: Kim Ir Szen Moszkvában tárgyal — Richard von Weizsäckert választották meg az NSZK államfőjének — Hindu és mohamedán csoportok összetűzései Bombay városában. CSÜTÖRTÖK: Megnyílt az újabb forduló Bécsben a haderőcsökkentési tárgyalássorozaton — Mitterrand francia elnök a Közös Piac Strasbourg-i parlamentjében új szerződés megkötését javasolta az „Európai Unió” létrehozására — Budapesten tárgyalt Bill Hayden ausztrál külügyminiszter. PÉNTEK: összeült a Biztonsági Tanács az „öbölmenti háború” ügyében — Az amerikai képviselőház megszavazta a Salvadornak nyújtandó segélyt, de elutasította a nicaraguai „contrák” támogatását — Jaruzelski felszólalása a varsói országos szakszervezeti találkozón — Craxi villámlátogatása Madridban. SZOMBAT: A nyugat-európai szocialista párti kormányfők találkozója Párizsban — Amerikai közvetítés Libanon és Izrael között új biztonsági egyezmény megkötése végett — Véget ért az egyiptomi választási kampány, vasárnap szavaznak Figueiredo brazil kötársasági elnök Tokióban tárgyal. A hét három kérdése Fokozódik a feszültség Libanon déli részén, amely izraeli megszállás alatt van. A képen: Szidonban tüzelésre kész fegyverrel jár az utcán egy izraeli katona (Fotó: ap—mtia ks) Hogyan alakul a keletnyugati párbeszéd lehetősége? Ez a kérdés Genscher nyugatnémet kancellár és külügyminiszter moszkvai tárgyalásai kapcsán is többször felvetődött a világsajtóban, mint ahogyan természetesen Csernyenko és Genscher, illetve a moszkvai vendéglátó Gromiko és a bonni vendége eszmecseréjén is szóba került. A TASZSZ közleményéből tudjuk, hogy szovjet részről figyelmeztették a nyugatnémet politikust: a tárgyalások felújítására vonatkozó nyugati felhívások nem tekinthetők komolyaknak mindaddig, amíg a amerikai rakéták a helyükön maradnak. Viszont egyetértés mutatkozott annak megítélésében, hogy „a kelet— nyugati párbeszéd minden felelősségteljes politika szükséges részét alkotja”. Bonnban az ellenzék eredménytelennek minősítette Genscher útját. A sajtó többségével együtt Horst Ehmke, az SPD parlamenti frakciójának elnökhelyettese azt hangoztatta, hogy a kelet—nyugati — s azon belül a nyugatnémet—szovjet — légkör megromlásában jelentős szerepe volt annak a támogatásnak, amelyet a Kohl-kormány nyújtott az amerikai rakéták telepítéséhez. Ugyanakkor említést érdemel, hogy Genscher a két ország közti párbeszéd fenntartásának elemeként az NSZK-ban teendő látogatásra meghívást adott át Gromikónak, valamint megújította Kohl kancellár nevében a Csernyenkónak szóló korábbi meghívást. A szovjet vezetők a meghívást elfogadták. A hét egyik jelentős eseménye volt, hogy hat ország állam-, illetve kormányfője közös nyilatkozatban felhívással fordult a világ nukleáris hatalmaihoz a fegyverkezési hajsza megállítása érdekében. „Négy világrész békekezdeményezése” — ez a címe Indira Gandhi indiai miniszterelnök, Miguel de la Madrid mexikói elnök, Raul Alfonsin argentin elnök, Julius Nyerere tanzániai elnök, Olof Palme svéd miniszterelnök és Andreasz Papandreu görög kormányfő állásfoglalásának. Egy kelet-nyugati tárgyalássorozat folytatódik: a héten a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai Bécsben újból foglalkozni kezdtek a közép-európai hagyományos haderő- és fegyverzet csökkentésével. Persze — mondták a diplomáciai megfigyelők — a Szovjetunió és az USA közti feszültség légköre aligha kedvez a nézetek közeledésének. A tárgyalások különben is már tizenegyedik esztendeje topognak egy helyben. A mostani már a 33. forduló ... Hol tart a Reagan és az amerikai kongresszus közötti erőpróba? A Fehér Ház mindenkori ura ésa képviselők, meg a szenátorok között hagyományosan, hol csak presztízsokokból, hol pedig tényleges ellentétek miatt vita folyik. Az elnökök rendszerint szeretnék megnyirbálni a kongresszus jogkörét, a honatyák viszont befolyásolni akarják a legfelsőbb döntéseket, magát a kormányzatnak a politikáját. Ezen a héten is szinte mindennap voltak szavazásos és szónoki csaták. A szenátus elé kerül az MX-rakéta ügy, amellyel kapcsolatban még mindenki emlékezetében élhet, hogy a képviselőház jóval kevesebbet szavazott meg, mint amenynyit Reagan kért. Most a szenátorok talán bőkezűbbek lesznek. Bár ki tudja, meglehet, hogy elgondolkoztatja az ingadozókat annak a közvéleménykutatásnak az eredménye, amely szerint a megkérdezett amerikaiak 49 százaléka úgy vélte: nőtt a háborús veszély Reagan politikája által Csak 33 százalék értett egyet a kormányzattal, amely szakadatlan azt állítja, hogy „kemény vonala” csökkentette a háború veszélyét. A keménység új, meg új fegyvereket, új meg új katonai kiadásokat jelent. Az „öbölmenti háborúban” az USA hadipara új fegyvereket kíván kipróbálni, a Salvadornak nyújtott támogatás pedig egyszerre jelent kommunistaellenes akciót, meg fegyverüzletet. Jellemző, hogy a Salvadornak szánt dollármilliókkal a képviselők többsége is megbékélt, viszont arra már nemet mondott, hogy kormánypénzen a nicaraguai „contrák”, az ellenforradalmárok is fegyverhez jussanak. Meg kell jegyeznünk, hogy az elnöki kontra kongresszus küzdelemre a választások közelgő novemberi dátuma is rányomja a bélyegét. Nemcsak elnökválasztás lesz akkor, hanem képviselőválasztás is, valamint a szenátus egyharmadának az újjáválasztása! A honatyák, akik jelöltekként a választók kegyeit keresik, igyekeznek mindenki szája íze szerint szólalni, szavazni. Így aztán egyszer így, másszor úgy. Csak a látszat szerint vagy a valóságban is megélénkült a politikai mozgás Ázsiában? Ázsia a világban lassan, fokozatosan növeli a maga súlyát, szerepét már csak népessége nyomasztó növekedése miatt is. Hiszen például Kína egymilliárdos lakossága nemcsak a pekingi vezetőknek okoz gondot, akiknek ennyi embert kell ellátniuk, hanem a földrész más országainak is. Amelyek pedig egy kínai expanziótól tartanak. Csao Ce-jeng kínai kormányfő a pekingi országos népi gyűlésben többek között arról beszélt, hogy szándékukban áll javítani a kínai— vietnami viszonyt. Ezt a kijelentést a Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt lapja szembeállítja azzal, hogy Cao Bang vietnami tartomány ellen május első felében ismételt kínai támadások zajlottak le, számos halálos áldozattal és a tüzérségi tűz okozta jelentős anyagi károkkal. Az ázsiai fejlemények sorába illik, hogy Kína egy másik szomszédja, a népi Korea párt- és állami küldöttsége Kim Ir Szen vezetésével most látogatott el hoszszú, több mint két évtizedes szünet után újra Moszkvába. A KNDK egyidőben inkább a Pekinggel való kapcsolatainak a fejlesztésén fáradozott. Most viszont a Csernyenko—Kim Ir Szon tárgyalások végén kiadott közös közlemény tanúsága szerint megállapították, hogy az SZKP és a KMP, a Szovjetunió és a KNDK közötti testvéri barátság és együttműködés megszilárdítása a szovjet és a koreai nép, a világszocializmus érdekeit szolgálja. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja felhívta a figyelmet arra, hogy az USA nukleáris rakétákat kíván telepíteni a távol-keleti térségben is. A főszerepet az amerikai hadvezetés Japánnak és Dél-Koreának szánja, az ő területükön akarja állomásoztatni a Szovjetunióra irányítandó nukleáris rakétáit. A távol-keleti diplomáciai körkép beleillik még, hogy Tokióban tárgyal a brazil államfő és az indonéz külügyminiszter, a japán kormány láthatóan szélesíteni akarja kapcsolatait a csendes-óceáni térségben csakúgy, mint Latin-Amerikában. Pálfy József A hét karikatúrája, Reagan külpolitikai mutatványa és az amerikai kongresszus „Nemet mondunk az atomháborúra!” — ez olvasható a minszki békedemonstráció egyik transzparensén, amelyet a hét elején tartottak a belorusz fővárosban Szovjet—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások voltak Moszkvában. Ez a felvétel arról a találkozóról készült, amelyen Konsztantyin Csernyenko megbeszélést folytatott Hans- Dietrich Genscherrel (Fotó: taszsz—mti—ks) ~ |