Fejér Megyei Hírlap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

12. OLDAL Közmondás Lóugrásban kellett össze­olvasnotok május 12-i áb­ránk betűit, így kaptátok a következő közmondást meg­fejtésül: Akinek nem inge, ne vegye magára, ötvenfo­­rintos könyvutalványt nyert Tiringer Edit (Sárkeresztúr, Ady út 30.), Szántó Szilvia (Velence, Felszabadulás u. 32.), Hegedűs Judit (Szé­kesfehérvár, Stéger Ferenc u. 8.). a .o/~ *%°­AO 4 ^ Gyermek, kölyök, kamasz Akit szeretünk, azt ked­veskedésül becézzük. A népdal és a közbeszéd egy­aránt él azzal a szokással, hogy állatnévvel becéz, gondoljunk csak a galam­bom, bogaram, nyuszikám megszólításra. Nyelvrokon­ságunk, a vogul nép köré­ben az apa lova „fiának” elnevezését ilyen kedves­kedő ösztönnel ruházta rá tulajdon fiára, azaz csikó­nak mondta saját gyerekét. Hajdan lószerető, lóértő, lovas nép volt a magyar. Mészöly Gedeon, a jeles nyelvtudós, megyénk szü­lötte, derítette ki, hogy őseink a messzi múltban a gyermek szót a vogul apák­hoz hasonlóan használták, mert a gyermek eredeti je­lentése: a ló fia, azaz csi­kó. Mai csikó szavunk fia­tal még, viszonylag új fej­lemény, a 18. században terjedt el. Az ember gyer­mekét és a ló „gyermekét” tehát egyugyanazon szó­val illették. Később a mai csikót gyermeklónak mond­ták, hogy megkülönböz­tessék a két gyermeket. Nem olyan meglepő az efféle jelentésátvitel, az állatra használatos szó em­berre alkalmazása, mint hinnénk. Süldőnek eredeti­leg a malacot hívták, ké­sőbb már beszéltek süldő­lányról is. Az egy időben szűkebb körben divatozó, serdülő lányt, fruskát, csik­­­it jelentő német bakfisnak szintén van köze egy állat­hoz, a halhoz, ma inkább az angol származék ti­nédzsert, tizenévest hasz­nálják helyette. Kölyök szavunk is az állatvilághoz kapcsolódik, eredetileg csak a kutya kölykét jelentette. Ma már, ha kölyköket em­legetünk, senkinek sem jut eszébe hűséges négylábú barátunkra gondolni, min­denki fiút ért rajta. A ka­masz jelentése ugyanilyen változáson ment át: ma a kamaszt csakis emberfiára mondjuk, mindkét nembeli fiatal kamasz, ám régeb­ben komondor, szelindek, vagyis nagy csontú, magas növésű kutya volt a kamasz. — s. z. — Gyermeknap — Farkas István kisplasztikája Gyermeknapra Weöres Sándor kedvesen tréfás versét adjuk a vízsz. 1. függ. 16., 6., 28., 24. és vízsz. 18. sorban. VÍZSZINTES: 1. (Zárt be­tűk: GY, S, B, Á, K.) 12. Af­rikai állam. 13. Aorisztosz része. 15. Férfinév. 17. Női hang. 19. SJ. 20. Részvény­­társaság. 22. Névelős ajakfes­ték. 23. Sérülés. 24. Jegyet váltott a mozi előadásra. 26. A francia diner magyar alakja (estebéd). 29. Részben szorgalmas, (de visszafelé). 30. A SZOVJETUNIÓ alapí­tója. 31. Irán lakója. 33. Er­délyi folyó. 34. Törökország fővárosa. 35. Olajfa, olajbo­gyó. 37. Alácsücsül. 39. Tom­pa Mihály. 40. AAA. 42. Az az állapot, hogy valaki elsá­pad, névelővel. 43. Tiltószó. 45. A nevelés nemcsak... hi­vatás. 47. Dalol. 48. Komá­rom megyei község, névelő­vel. 49. Téesz a SZU-ban (artel). 51. Vészjel a tenge­ren. 52. Felfordulás, rendet­lenség, névelővel. 53. Apró állatka a hüllők csoportjából (két szó). 55. Francia író, kommunista költő. 57. Oslo fele. 60. Lehel vezér rövi­­debb neve. 61. Nem, ne an­golul (not). 63. Bizakodás, re­ménykedés. 64. Ebből lesz majd a termés. 66. Mese kez­dete. 67. Férfinév. 69. Bar­násvörös, vörhenyes. 70. ... pár szót az, aki nem tud ide­jében, okosan felelni. 71. A gabona betakarítása. 73. Fa, vagy fémcsővázon álló, eme­letes szerkezet, amelynek szintjein állva dolgoznak az építő, szerelő stb. munkások. 75. Kocsi, autó egyéb jármű alkatrésze. FÜGGŐLEGES: 1. Igekötő, tova. 2. Energia része! 3. Fe­hérvári születésű építőmű­vész, személynevének kezdő­betűjével. 4. Az a tény, hogy valaki hisz valamiben. 5. Spanyol és osztrák autók nemzetközi jelzése. 6. (Zárt betűk: J. K.) 7. A lyukas ke­rékpárgumi csinálja, ha gaz­dája nem gondozza rendesen. 8. ... felsőlak, erdélyi község (Gyimes). 9. Fordított zamat 10. Az Emma előkelősködő rövidítése. (EMY) 11. Mór szélei. 13. „A” aki a sportoló­kat gyúrja. 14. Sérülés követ­kezménye 16. (Zárt betűk: O, T, R, S, E.) 18. Energia röv. 19. Hegyorom. 21. Tiroli rész­let! 25. ... pásztorok királya (János vitéz). 27. Az ő tulaj­donában. 28. (Zárt betűk: H. T.) 30. Részben elnáspángol! 32. Férfinév. 34. Becsületében megbánt. 36. Rokon. 37. Tv munkája. 38. Lehullik. 41. Fafajta. 44. Római számmal 1150. 46. Olasz, thaiföldi és svéd autók jelzése. 48. Szójá­rulék, névelővel. 50. Kedves németül (lieb). 52. Harc, há­ború istene a görögöknél (Ares). 54. Kijegyez. 55. Testrész, névelővel. 56. Nem az ön tulajdona. 58. Volt ki­rályi palota Belgrádban. 59. Szakáll alkotórésze. 61. Rossz emlékű római császár. 62. Házfedél. 64. Tej angolul (milk). 65. Nagy üzem. 68. Vízinövény. 70. Kel kevert betűi. 72. Hosszú, kétjegyű mássalhangzó. 73. ÁN. 74. Versrészlet! Beküldendő v. fent jelzett so­rok megfejtése. Határidő: jún. 2. Május 12-i keresztrejtvényünk szövege: A magasabb rendű szocialista állam lehetősége első­sorban a háború­­ elkerülésétől függ. Könyvutalványt nyertek: Bálint Jánosné Mezőszilas, Mi­­kodi József Lovasberény, Tóth Gézáné Csákvár és Kánál Vera (Benke u.), Kiss Lászlóné (Bala­toni út), Szalp György (Temes­vári u.) Székesfehérvár. —­M — Hétvégi melléklet Békéről - a rajz nyelvén A gyerekek szeretnek raj­zolni. Kis életük nagynak látszó epizódjait szívesen mondják el a rajz nyelvén. De akkor sem torpannak meg, ha elvont fogalmat kell ily módon értelmezni­ük. Bizonyíték erre a sok száz gyermekrajz, amelyet Fejér megyében készítettek kicsik és nagyobbak a bé­kéről. A székesfehérvári Voro­­silovgrádi Általános Iskola tanulóinak túlnyomó több­sége is benevezett a vetél­kedőbe, s végül csaknem 30 rajzot ítélt az előzsűri kiál­lításra méltónak. Az évfo­lyamokból egyet-egyet dí­jaztak, s egyben ők képvi­selik az iskolát a városi versenyen is. — Hogyan született meg az ötlet? — kérdezem az ötödikesek győztesét, Mada­rász Attilát. — Én úgy gondoltam, hogy ellentétet kellene meg­rajzolni: a háború és a béke ellentétét. A kép alsó felé­ben a lerombolt házak a háborút, a nap felkelése s a felhők fehére, kékje pedig a békét képviseli. Egyben az elhelyezés azt is sugall­ja, hogy a béke győzedel­meskedik. — Számítottál a győze­lemre? — Nem, s nagy örömmel fogadtam, hogy díjazták a rajzomat. Szeretek rajzolni, de ezekben a nagy fogal­Ebben a hónapban emlé­keztünk Radnóti Miklós születésének hetvenötödik évfordulójára. Természe­tesen nem feledkeztek meg tragikus sorsú, kiváló köl­tőnkről a Kincskereső szer­kesztői sem. A nemrég megjelent má­jusi számban a Táj válto­zással című Radnóti-vers olvasható, s utána találjá­tok Enyedy György írását „Tarkólövés, így végzed hát te is ..címmel a köl­tő életének utolsó szaka­makban csak nemrég kezd­tem el gondolkodni. Antal Ferenc képének cí­me: Csak egy föld van. Tö­mör megfogalmazásban, zsírkrétával készített rajz. — Azt akartam kifejezni, hogy a föld egyetlen pontja se legyen a háború célpont­ja. Ha ez a föld elpusztul, nem hiszem, hogy lesz más hely az élet számára. Ki­gondolni volt nehezebb, megrajzolni már csak két órámba telt. A következő díjazott kép, Sajtos Csongoré talán a leg­bonyolultabb a „művek” között. — A sporttal fejeztem ki a békét, hisz amíg az em­berek sportolnak, addig bé­ke van. A zászlók kereszt­ben a népek összetartozá­sát, így a békében való egy akaratát igazolja. A képen a két béke szó összetöri a fegyvert, ahogyan a közös akarat meggátolja, összetö­ri a háborút. — Az én rajzom igen egy­szerű — mondja Sohonyai Edit — egy bombát tartó kéz, s a háttérben a „Ne” felirat. Minél tömörebben akartam megrajzolni, hogy érthető legyen a szándé­kom. Gyerekek állnak meg a kiállítás előtt, a szemekben tükröződik, a rajzok az ő véleményüket is kifejezik. (Babiczky) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. MÁJUS 26. SZOMBAT Könyvheti könyvek „Míg az ember boldog nem volt, addig meg nem halhat” Az ünnepi könyvhétre a Móra Kiadó új sorozatot bo­csátott útjára. A Hetedhét Magyarország kötetei egy­­egy magyar tájegység mese­kincsének legszebb darab­jait tartalmazza. A repre­zentatív mesegyűjtemény a dél-alföldi, Szeged környéki meséket gyűjtötte csokorba. A Legeltetés a három sár­kány pusztáján című kötet­ben sokszínű, tündéries-va­­rázslatos, tréfás történetek elevenednek meg. A több mint félszáz mesedarab kö­zül több idézi az igazságos Mátyás királyt éppúgy, mint a nép egyszerű gyermekeit. A medvefiú a finnugor népek mesevilágában vezeti az olvasót. A huszonnégy mesedarab legtöbbje a hű­ség, a bátorság és a becsü­letesség példázata. Emberi nyelven beszélő medvét fo­gad örökbe egy idős házas­pár, de hamarosan fény de­rül a titokra, a karjalai nép­mese hősének a medvefiá­nak igazi kilétére. Egyéni színfoltja a gyűjteménynek A cserfes asszony című ma­gyar népmese, amelyben a címszereplő még az ördögöt is megfutamítja. A Szépirodalmi Kiadó Pe­tőfi Sándor két elbeszélő költeményével, a János vi­tézzel, a Helység kalapácsá­val, valamint a Bolond Is­tók című komikus eposzá­val jelentkezik az ünnepi könyvhéten. Petőfi és Arany János Bolond Istókjának csak a címük közös, egyéb­ként nincsen közöttük tema­tikai vagy irodalomtörténeti kapcsolat. Petőfi 1847-ben írt műve a forradalom előt­ti korszak derűs, bizakodó hangulatát tükrözi. Az alap­eszme is ezt igazolja: „Míg az ember boldog nem volt, / addig meg nem halhat”. — ze — Elszakadt láncszemek Ha az elszakadt láncszemeket helyes sorrendben fűzitek egymás mellé, egy magyar költő nevét és egyik versének címét kapjátok megfejtésül. Ki a költő, mi a vers címe? Erre a kérdésre várjuk a választ gyermekolvasóinktól le­velezőlapon, június 1-ig. Címünk: Fejér megyei Hírlap (Zsibongó), Székesfehérvár, Pf. 5. 8003. A májusi Kincskereső szóról. (Nemcsak a születés­napra emlékezhettünk, ha­nem arra is, hogy éppen negyven esztendővel ezelőtt, 1944 májusában hívták be munkaszolgálatra sok sors­társával együtt Radnóti Miklóst. A Kincskeresőben persze mást is találtak. Radnóti nagy kortársai közül pél­dául Kosztolányi Dezső Fák beszéde és Áprily La­jos Kalács, keddi kalács és A tűz kialszik című ver­seit. S a maiak sem marad­tak ki; hadd emlékeztes­sek Nemes Ágnes vagy Ve­ress Miklós nevére. S hogy még egy korán elhunyt íróról is szó essék: bemu­tatja a Kincskereső Haj­nóczy Pétert, a nagy tehet­ségű prózaírót. Munka­terápia című írása a „Ne­vető irodalomóra” rovatá­ban kapott helyet. A gye­rekek közkedvelt illusztrá­torával, Réber Lászlóval Rigó Béla készített inter­jút. S végezetül annyit, hogy ebben a tanévben most je­lentkeztem utoljára a folyó­irat-szemlével. A nyári szü­netben nem jelenik meg a Kincskereső. Az „Őszi elő­zetes” viszont sok jót ígér. Bakonyi István

Next