Fejér Megyei Hírlap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

M ______________________________ l Lj I L IJ lm /I f L I VILÁG PROLETÁRJAI, Kim Ir Szen ILjUl M­­ L VJ T Ql I i6,ES'iTiC Magyarországra _________ l«ltO£clt -'Uf.% j! ii §| Bfa Vasárnap, ^ «P Cf ‘í,v Jy A j 1984. június 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, 1* M B H I'ffl Yl 'fi a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács -|­m |jm|| n I. évfolyam, meghívására a közeli napokban párt- és állami kül- V. 'Új' j s .'v . 1­9 szám köttség élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba ér- ‘ 5 ' \cy. bzui­kezik Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bi-­­­zottságának főtitkára, a Koreai Demokratikus Köztár­saság elnöke. (MTI) VTTTTOTT^TTTTTTTTTtTTTTTTTTTTYTTTTTTT,7TTTTTTTTT^TV Ára: 1,40 Ft Együtt építjük jelenünket magunknak és a jövőnek KISZ megyei küldöttgyűlés Székesfehérváron Fejér megye harmincötezres KISZ-tagságának megbízása alapján több mint százötven küldött és népes számú meg­hívott tanácskozott tegnap reggeltől estig Székesfehérváron, az oktatási igazgatóságon. A gyülekezés ideje alatt a székes­­fehérvári Ének-Zenei Általános Iskola kamarakórusának, il­letve Murányi Ottó dalénekesnek hangulatos műsora szóra­koztatta a küldötteket. A KISZ megyei küldöttgyű­lés munkájában részt vett Krajnyák Tibor, az MSZMP KB alosztályvezetője, Boór Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Spiegl József, a KISZ KB osztályvezetője, Bodnár Lászlóné, a Hazafias Népfront megyei titkára, Nagy Jenőné, a megyei tanács elnökhelyettese, Vargáné Tóth Zsuzsanna, a MUSZ me­gyei elnökségének elnöke is. Ott voltak a városok és­­a városi jogú pártbizottságok első titkárai, titkárai, a tár­sadalmi szervezetek és moz­galmak megyei vezetői, a fegyveres erők képviselői, az állami ifjúsági munka terüle­tén dolgozók, a KISZ válasz­tott központi testületének tagjai, a KISZ megyei bizott­ságának korábbi első titkárai, titkárai, mindazok, akik me­gyénkben részesei voltak és ma is részesei az ifjúsági mozgalom tevékenységének. A küldöttgyűlésen Óvári József, az Ikarus fehérvári gyárának küldötte elnökölt. Ő köszöntötte a megjelente­ket és rugalmasan, fiatalosan vezette a KISZ megyei leg­magasabb fórumának tanács­kozását. „Az ifjúság, ha a jövőbe tekint legyen bátor" hirdette a tanácskozóterem felirata és úgy,mez volt a mottója an­nak az írásos beszámolónak is, amit a KISZ megyei bi­zottsága előzetes jelentésként, közreadott a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság jelentésé­vel egyetemben. Ezt tette vi­taindítójában Penk Márton, a KISZ megyei bizottságának első titkára is, amikor a tár­sadalmi, politikai élet vérke­ringéséhez kapcsolódóan rész­letesen szólt az­ ifjúsági moz­galmi élet részterületeiről. A vitaindító A KISZ Fejér megyei Bi­zottságának első titkára vita­indítója elején hangsúlyozta, hogy az ifjúsági szövetség legmagasabb szintű megyei fórumának figyelembe kell venni a bonyolult nemzetkö­zi, világpolitikai helyzetet, a gazdasági recessziót, amelyek munkáját, annak megítélését lényegesen meghatározták, il­letőleg befolyásolják.­­ A politikai és állami szervek fokozatos figyelmé­nek köszönhetően a közélet­ben ma reálisabb, megértőbb a fiatalok megítélése, a bírá­latok segítő szándékúak. Ugyanakkor érzékeljük, hogy sokan vannak, akik többet várnak a KISZ-től. Az elvá­rások olykor irreálisak, más­kor viszont jogosak.­­ A dolgozó fiatalok a KISZ-tagság 64 százalékát te­szik ki. A munkásfiatalok kö­zött továbbra is a politikai befolyás növelése, a munka­helyi aktivitás fokozása, a KISZ-tagság igényeihez job­ban illeszkedő mozgalmi élet kialakítása a feladat. Többek között utalt az Al­kotó ifjúság pályázat video­­tonos eredményére, amely 166 millió forint közvetlen és 195 millió forint közvetett hasznot hozott és csaknem egymilliós nagyságrendű de­vizabevételt eredményezett. Bár a X. kongresszus óta jelentősen csökkent a véd­nökségek száma, de ahol ilyen van, ott tartalmasabbá vált. Különösen eredményes volt a Dunai Vasmű „Kon­verter” védnöksége és az Agárdi Agrokomplex-védnök­­ség. Örvendetes, hogy az el­múlt időszakban 23 százalék­kal nőtt a fiatalok száma a mezőgazdasági ágazatban. A nem termelő területeken az értelmiségi és alkalmazott fiatalok aránya is nagyobb és tovább növekedett a KISZ befolyása e rétegben.­­ A községi KISZ-szerve­­zetek munkájában igen na­gyok a különbségek: vannak Vörös Zászlót is elnyert szer­vezetek (Agárd, Dég), ugyan­akkor olyanok is, amelyek a feloszlatás határán tengőd­nek. A városi lakótelepeken is erősödött a KISZ jelenléte, több helyen működnek ön­szervező, öntevékeny közös­ségek a KISZ városi bizott­ságainak irányításával. Elmondotta azt is, hogy a középfokú tanintézetekben a világnézet nevelő hatása el­marad a kívánalmaktól, eb­ben benne vannak a mozga­lom gyengeségei is. Túl sok azoknak a fiataloknak a szá­ma, akiknek, bár KISZ-ta­­gok voltak, az iskolai évek alatt nem tudtunk maradandó politikai élményt nyújtani. A legnagyobb probléma, hogy csak az aktívabbakat tudja a (Folytatás a 2. oldalon) Üzenet egykori iskoláimnak Ma már tudom: nincs al­ma mater. Az csak képze­letünk szülötte. .... Képét én ,**•• mind belőle­tek raktam össze emlé­keimnek, egykori kedves iskoláim. Ti voltatok, mind együtt, tudásunk, s ember­ségünk jóságos nevelője, édesanyja. Hatéves korom melenge­tő mosolyé, fiatal tanítónő­je, aki a mi írni, számolni tanításunkkal kezdte a pe­dagógus pályát. Tudom, már nyugdíjas. Mégis, úgy látom magam előtt, örökre fiatalon, mint amikor első énekóránkon mesét mon­dott Dóról, Miről és Szó­ról, a háromemeletnyi fa­odúban egymás fölött lakó három törpéről. S gimnáziumi biológia­­tanárom. Már régen csak énbennem él tovább, jó hangulatú óráink emlékeze­tében. Ahogyan felnyitotta látásunk az élő anyag tit­kaira. Halk szavaival is máig hangzik a hangja, pe­dig tudom, szétbomlott sejt­jei rég eggyé váltak már az örök körforgással, testének anyaga egy rózsa szirmá­ban vagy az onnan elröppe­nő pillangóban alkot tán új életet. Vagy az a fiatal tanárse­géd egyetemi éveimből. Tu­dom, már professzorrá öre­gedett, mégis most is fiatal lobogással gyújt maga kö­rül, mint amikor bennünket tanított lelkesedni olyan távoli szépségekért, mint az első magyar vers, középko­ri költészetünk. És a munka mentorai. Akiktől nemcsak szakmát, de hivatást is lehetett ta­nulnom, az élet nehéz, gor­­kiji iskoláiban. A szavak szépsége mellé a leírt szó igaz felelősségét. S hogy ne feledjem, miként az előt­tünk járt legnagyobbak sem feledték soha, munkánkért mindig ott tartozunk valódi számadással, ahonnan jöt­tünk, s ahol szavunkat hall­ják: a népnek. Mert úgy volt az mindig — és ma még sokkalta job­ban —, hogy ti, kedves al­ma materek útnak indítot­tátok az embert, de a tanu­lás addig tart, tanulóéveink fogytáig, amíg élünk. A ma iskoláiban (látom fiaim leckéin is) más anya­ga van már a tudásnak; színesebb, gazdagabb szö­vet. Ahogyan a mai élet várja el a mai iskolától. Egy valami, hiszem, még­is örök bennetek, ti kedves iskolák. Tanáraitok hite, lo­­bogása. A pedagógus magát megosztó gazdagsága, amint szétosztja, bő kézzel, tudá­sa kincseit tanítványai közt. A pedagógus embersége, amint magát égető fáklya­ként hint fényt maga körül, látszódjék jól a gyermek­szemek előtt a becsület és a jóság. A pedagógus elköte­lezettsége, amely utat nyit minden jól teljesített hiva­tás felé, még akkor is, ami­kor ő maga nem él már csak az egykori tanítvá­nyok emlékezetében. Ma már tudom: nincs al­ma mater. Pedagógusok vannak. Tanítónők, akik kedves és türelmes szavakkal ve­zetnek a tudás megszerzé­sének rögös útjaira. Taná­rok, akiknek szava — mi­ként személyiségük példája — messzire világít. Akik egykor bennünket neveltek. S akikre gyerme­keink emberségét és tudá­sát bízzuk, vezessék őket jó úton. Hiszen: pedagógusok. Mekis János Jó termést ígérnek a gabonafélék A legfrissebb összesítések szerint májusban 75—120 millimé­ter közötti csapadék hullott Fejér megyében. Ennek eloszlása az éghajlati viszonyoknak megfelelően alakult. Valamennyi szántóföldi kultúránál jótékony hatású volt a májusi eső, a szakemberek legmértéktartóbb becslése szerint is pénzben kifejezve értéke meghaladta a 200 millió forintot. Mindez természetesen csak becsült érték, de idén valóban igaz a mondás: a májusi eső aranyat ért. Köztudomású, hogy a csa­padékszegény és hideg tél miatt gyengébben teleltek az idén a kalászosok, a kora ta­vaszi kép sem volt a legbiz­tatóbb, az eső hatására azon­ban erőteljes fejlődésnek in­dultak a gabonafélék. A több mint 81 ezer hektáros me­gyei búzaterületen, a mostani becslések­­ szerint, 300—400 kilóval nagyobb termés vár­ható hektáronként. A 7800 hektárnyi őszi árpa fejlődése is kielégítő, miként jó képet mutat a 2700 hektár tavaszi árpa is. Lényegesen javult tehát a gabonafélék helyzete a május elejeihez képest. A kalászképződés valamennyi gabonafélénél megkezdődött. Meg kell említeni azonban, hogy a csapadék károkat is okozott, bár ezek mértéke lé­nyegében kiegyenlítődik. Így van ez a lucernánál, ahol a több mint 13 ezer hektáron a széna értéke az esőzések miatt némileg csökkent, de az új vetésű lucernák fejlett­sége ellensúlyozza ezt. Nehéz az első kalászosok begyűjté­se, néhány helyen be kellett indítani a levegőztető szárí­tókat is. Harmincegyezer hektáron vetettek idén napraforgót a megye mezőgazdasági üze­mei, a kevésbé humuszos te­rületeken mintegy 6—8 szá­zalék kipusztult, a vesztesé­get azonban újravetéssel pó­tolták. Az újravetések is jól fejlődnek. Megközelítőleg 84 ezer hek­tárnyi idén a kukorica vetés­­területe. A korábbi csapa­dékhiány és hűvös idő után szinte robbanásszerű fejlődés indult meg a kukoricánál. Megfelelő a tőszám, egyenle­tes a kelés, bár a növény fej­lettsége elmarad a május vé­gén szokásostól. Meleg idő­járás kellene a kukoricára és akkor jó termést, várhatná­nak a gazdaságok. Kifejezet­ten jót­­tesz viszont a jelen­legi időjárás a cukorrépá­nak. A több mint ötezer hek­táros vetésterületből ugyan mintegy 750 hektáron kellett újravetni ezt a növényt, en­nek ellenére a cukorrépa fej­lettsége lényegesen jobb a tavalyinál. Hatezer-ötszáz hektáron vetettek idén borsót a mező­­gazdasági nagyüzemek. A fejlettség megfelelő, jobbára még csak virágzik a primőr, de helyenként megkezdődött a hüvelyképződés is. A szé­kesfehérvári Hűtőházban másfél hét múlva kezdődik a borsófeldolgozás, több mint ezerhektárnyi területről szál­lítják ide a zöldborsót. A terv 2710 tonna zöldborsó feldolgozása, ám a becslések szerint megyeszerte 10—20 százalékos többlettermésre kell számítani. Az idei tava­szon több gazdaságban szá­mítógépes programozással készítették el a vetéstervet, aminek várható eredménye, hogy folyamatos lesz az érés és a betakarítás, valamint a feldolgozás is. Meg kell említeni még, hogy jót tett a csapadék az 1700 hektár burgonyaültet­vénynek, a fejlettség jobb a tavalyinál. Fontos dolog még, hogy a májusi csapadék ellenére 22 gazdaság vásárolt öntözőberendezéseket, ame­lyeket szükség esetén a má­sodvetéseknél alkalmaznak. Pintér Fotó: Rabáczy Szilárd Milliókat ért a májusi eső Jobb ellátás a tóparton A velencei-tavi strandokat évről évre több vendég ke­resi fel. Az idei nyáron ellá­tásukról 76 vendéglátóhely és száznál több, ételt, italt kínáló magánkereskedő gon­doskodik. Bár az utóbbi két évben háromszorosára növe­kedett a vendéglátóhelyek befogadó képessége a tó part­ján, a hétvégi százezres strandoló sereget csak moz­góárusok munkába állításá­val tudják frissítővel, sörrel, édességgel, büféáruval ellát­ni. Az üdítő italokat és a jégkrémet a székesfehérvári Hűtőház hűtőkocsijában áru­sítják a strandokon, a szé­kesfehérvári Sütőipari Válla­lat pedig — főként a hétvé­geken — gépkocsikból kínál­ja a parton pihenőknek a friss pékárut és a sütemé­nyeket.

Next