Fejér Megyei Hírlap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

Építők Sikerek fényében és balsi­kerekből lábadozva lépnek az ünnep örömébe megyénk építőmunkásai. Ám lépjenek is bárhová, s bárhogyan, az út amelyen járnak, az utcák, amelyek lakóhelyeket, város­részeket alkotnak, az iskolák, amelyekben a holnap mun­kára kész nemzedéke felnő, s középületek, a gyárak ... az ország általuk épült fel, s általuk épül tovább. Június második vasárnap­ja az építők napja. Őket kö­szönti most társadalmunk: kőműveseket és ácsokat, vas­betonszerelőket és kubikoso­kat, burkolókat és darukeze­lőket, házgyári munkásokat és műemléképületeink újjá­­varázsolóit, utak és földalatti vasutak építőit, családi há­zak létrehozóit, tervezőit. A városlakóvá vált egykori mesterlegényeket s a még ma is ingázó vagy csak heten­ként hazalátogatókat. Az or­szágot önmagát is megújítva építők soktízezres seregét. Fejér megye talán az átla­gosnál is nagyobb figyelem­mel fordul építőmunkásai fe­lé, hiszen a gondokból is, az örömökből is „nagykanállal meríthettünk” a két ünnep között. Retteghettünk, hogy szertefutnak a feltornyosult gondok elől a dunaújvárosi 26-os dolgozói , de a több­ség maradt. Maradt, mert tudják, hogy ha megrepedt egyszer az a fal, amelyet ők húztak fel, a repedés tényé­nél csak az lenne megszégye­­nítőbb, ha másokra hagynák a hiba kijavítását. S a több­ség tudta ezt és nekigyűrköz­­tek. Szorítunk sikereikért. A megszakítás nélkül ti­zenhatodszor kiérdemelt ki­váló cím ismét az országos érdeklődés homlokterébe ál­lította az Alba Regi Állami Építőipari Vállalat kollektí­váját. Titkaikat kutatják, s tán irigyük is akad szép számmal, de őszintén ünnpeli őket a többség. Mert nem­csak egy vállalati kollektíva sikere az, amit javukra ír­hatunk, hanem a gondokkal küszködő társadalmunké is. S azt hiszem az ágazati mi­niszter foglalta össze eddig a legtömörebben azt, amit so­kan titokként fürkésznek: „Vállalkozás, önállóság, tisz­tesség.” Ennyi, pontosan any­­nyi, amennyit az ország el­vár, s joggal várhat el min­den dolgozó közösségtől. Ünnepeljük ezeken a na­pokon a lakóépületek tataro­zásának, felújításának bo­nyolult és soha nem látvá­nyos feladatának végrehajtó­it, a tanácsi építőket, az In­gatlankezelő Vállalatok dol­gozóit. Minél távolabb kerül az ünnep a felszabadulástól, an­nál nehezebb részletezni, hogy mekkora utat is tett meg az építőmunkás, amíg elért a mai önmagához. Pe­dig ez az út a leglényegesebb, hiszen ebben van jelenünk és jövőnk záloga. Abban a szüntelenül bővülő, gazdago­dó képességben, amelyet az építő ember akart is a képes is volt kifejleszteni önmagá­ban. Hogy téglák helyett több tonnás panelekkel, véső he­lyett kisgépekkel, és szem­mérték helyett milliméter­­nyi eltérést sem nagyon tű­rő pontossággal szereljen há­zat, iskolát, orvosi rendelőt. Az építő embert köszönt­jük. Országgyarapító társain­kat. Kátay Antal # C La I las L7 IV #1 L^ #" ^ \# L, I VILÁG PROLETÁRJAI, HETI VILÁGHÍRADÓ I EZw d k­­I­V­I­T­EL I eg­yesüljeteki A SZAVATOSSÁGI HATÁRIDŐ _________________ Vasárnap, 1984. június 10. TERMELŐKÉPESSÉG ÉS MŰTRÁGYÁZÁS XL. évfolyam, ------------------------- 135. szám JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR • B IMTITIM 1 ’U JVN­iHT­­|­JJ M1Jj 1Tr7OC­TTTTTTTTTTH Árai 1,40 Ft ­Építők napi ünnepségek Megyénk három nagy építőipari vállalata tartott tegnap dél­előtt különböző színhelyeken juniálist a mai építők napja tiszteletére. Az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat me­gyénk székhelyén, a Vörösmarty Mihály Szakmunkásképző Intézet parkjában, a Fejér megyei Tanács Építőipari Válla­lata Bodajkon, a 26-os ÁÉV dolgozói Dunaújvárosban ünne­peltek. E három színhelyről szólnak rövid tudósításaink. Széltől zúgó nyárfák alatt, Radics Péter szavalatával vette kezdetét az ARÉV idei építők napi ünnepsége. A ju­­niálison részt vett Závodi Imre, az MSZMP KB tagja, a Fejér megyei Tanács elnö­ke is. A vendégeket Németh László, vállalati szakszerve­zeti titkár köszöntötte. Ünnepi megemlékezést Pletser Lajos, az ARÉV rendszerépítő főmérnöke tartott. A beszéd után a Fejér me­gyei Népi Együttes lépett fel, majd gyermekműsor szóra­koztatta a résztvevőket. Fél tizenkettőkor az új lö­vészpálya avatását rendez­ték meg ugyancsak az intéz­mény udvarán, délután pe­dig különböző sportvetélke­dőkön mérték össze felké­szültségüket az ARÉV fel­nőtt dolgozói, s gyermekeik. A jó hangulatú összejövetel este hét óráig tartott disco és citerazenekar fellépésével. A Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalata a ter­vező és beruházási vállalat dolgozóival közösen ünne­pelte az építők napját a bo­­dajki úttörőtáborban. A 10 órakor kezdődő programon a köszöntő beszéd után kitün­tetéseket adtak át, majd megkezdődött a szórakozta­tó műsor. Ezután a játék és sportlehetőségek között vá­logathattak a vendégek. A fehérvári Ybl Miklós Általá­nos Iskola énekkara dalok­kal köszöntötte az építőket. A 26-os Építőipari Vállalat kollektívája, szombaton Du­naújvárosban, a Duna-parti csónakházában és szabadidő parkjában rendezte meg építőnapi ünnepségét, me­lyen részt vett Gadanecz György, a városi pártbizott­ság első titkára, Nics János országgyűlési képviselő, va­lamint a dunaújvárosi üze­mek képviselői. Baranya Sándor miniszteri biztos mondott ünnepi beszédet, majd 6 dolgozó részesült ki­váló munkáért kitüntetés­ben, 41 dolgozó kapta meg a 25 éves törzsgárda jelvényt és jutalmat. Az építőknapi juniális sportvetélkedőkkel folytatódott, majd fővárosi vendégművészek szórakoz­tatták a közönséget. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárá­ban ma tartják az építékna­pi ünnepséget. Itt Kakas Antal a dunaújvárosi pártbi­zottság politikai munkatársa mond ünnepi köszöntőt. A kitüntetéseket keddi lapszámunkban közöljük. Az ABEV dolgozói Székesfehérváron, az ünnepi beszédet hallgatják Fotó: Rabáczy Szilárd Székesfehérvár, Bodajk, Dunaújváros Elutazott a KNDK párt- és állami küldöttsége Hivatalos, baráti látoga­tását befejezve szombaton délelőtt elutazott Buda­pestről a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége, amely Kim Ir Szennek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a KNDK elnökének vezetésé­vel tartózkodott hazánkban. A koreai küldöttséget ün­nepélyesen búcsúztatták a két ország nemzeti lobogói­val díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Ma­­róthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, továbbá a kormány több tagja — közöttük Várkonyi Péter külügyminiszter —, s a párt-, az állami és a társa­dalmi élet több más vezető képviselője. Ott volt Etre Sándor, hazánk phenjani és Ju Jong Gol, a KNDK buda­pesti nagykövete. Jelen volt az ünnepélyes búcsúztatáson számos Budapesten akkredi­tált diplomáciai képviselet vezetője, illetve tagja. Kürtszó harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett Kim Ir Seennek, majd felcsendült a két or­szág Himnusza. A magas­rangú koreai vendég Ká­dár János társaságában elha­ladt a katonák sorfala előtt, s üdvözölte a delegáció bú­csúztatására összegyűlt bu­dapestieket. A Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságá­nak főtitkára, a KNDK el­nöke és a küldöttség tagjai ezután elköszöntek a magyar politikusoktól, közéleti veze­tőktől, s a diplomáciai testü­let megjelent képviselőitől. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult, majd a vendégek Kádár János és Losonczi Pál társaságában gépkocsikba szálltak, és dísz­motorosok kíséretében a Ke­leti pályaudvarra hajtattak. A Magyar Népköztársaság és a Koreai Demokratikus Köztársaság zászlóival díszí­tett pályaudvaron Kádár Já­nos és Losonczi Pál baráti búcsút vett Kim Ir Szentől és a delegáció tagjaitól. A koreai párt- és állami kül­döttség különvonata ezután kigördült a Keleti pályaud­varról. Jubileumi ünnepség Gyöngyös 650 éve város rangra. Ezután Ábrahám Kálmán építésügyi és város­fejlesztési miniszter mondott ünnepi beszédet. Méltatta a város hat és fél évszázados történetét, felidézte múltjá­nak kiemelkedő szakaszait. Elmondta, hogy Gyöngyös már a középkorban a térség gazdasági és kereskedelmi központja volt, az elmúlt há­rom évtized látványos fej­lődése eredményeként pedig országos jelentőségű ipari központtá vált, emellett ha­gyományos szőlőkultúrája, idegenforgalmi és üdülési szerepe szintén országos je­lentőségű. Az ünnepségen beszámol­tak arról, hogy a gyöngvesi­­ek már 1981-ben meghirdet­ték a jubileumi városfejlesz­tési programot, és az elmúlt három évben következetesen végrehajtották. A­ lakosság mintegy 200 ezer óra társa­dalmi munkával járult hoz­zá a település szépítéséhez, gyarapításához. A jubileum alkalmából első ízben ado­mányoztak díszpolgári cí­meket. Ezt a kitüntetést né­gyen kapták meg, köztük Barna Sándor nyugdíjas, a város felszabadulás utáni el­ső polgármestere. A város fejlesztésében végzett mun­kájukért pedig öten vehették át a „Gyöngyösért” emlékér­met. Gyöngyös főterén szomba­ton felavatták Károly Róbert bronz szobrát, Kő Pál szob­rászművész alkotását. A Mátra Művelődési Központ­ban bélyegkiállítást nyitot­tak. Ünnepséget tartottak szom­baton Gyöngyösön, abból az alkalomból, hogy 650 éve nyilvánították várossá a mátraaljai települést. A Mát­ra Művelődési Központban rendezett ünnepi megemléke­zésen Tir Dezső városi ta­nácselnök megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Ró­bert Károly király 1334-ben emelte Gyöngyöst városi Megóvni az értékeket, gondoskodni az ellátásról A dunaújvárosi párt-vég­rehajtó bizottság a napokban napirendjére tűzte az üdülő­­területek helyzetét és fej­lesztési elképzeléseit. Megál­lapította, hogy a város és környékének az adottságai e tekintetben kiválóak, de nem mindenben tudják a lehető­ségeket kihasználni. A vá­rosnak szép környezetben kiépített nyitott- és fedett­uszodája, kempingtábora van, a város alatt húzódó úgynevezett „szakadópart” az elmúlt években pihenésre is alkalmas zöldterületté fej­lődött. Az alsó Duna-parton csónakházak, sportpályák, a legutóbbi időben pedig vál­lalati szabadidő-központok épültek. A Duna-szakasz, mellék­ágai és a szigetvilág üdülés­re vonzó lehetőséget kínálnak. A folyó szennyezettsége vi­szont, különösen a déli sza­kaszon, gátolja a szabad fürdőzést. A kisapostagi Schalbert-sziget és a holtág ma már üdülésre is alkal­matlan. A dunaújvárosiak Kulcstól Kisapostagig kerte­ket, hétvégi házakat alakí­tottak ki, melyek szinte ki­zárólag az üdülést szolgál­ják. A térség fejlesztésére 1968-ban regionális tervtanul­mány készült, s ezt követte a terület egy részére néhány részletes rendezési terv. Leg­utóbb, tavaly ősszel beható­an foglalkozott ezzel a kér­déskörrel a „Dunaújváros és üdülőkörzetének kapcsolata a Dunával” című előadói ülés. A tanácskozás sokszí­nűen gazdagította a továb­bi fejlesztési elképzeléseket. A városhoz legközvetle­nebbül az Ifjúsági-sziget kapcsolódik, melyet park­erdő-jelleggel érdemes to­vábbfejleszteni, tisztásokat hagyva szabadtéri rendezvé­nyeknek. Több ipari létesít­mény telepítését ez a terület már nem bírja el. Befejező­dött a strand-öböl kotrása, a fürdésre alkalmas vízminő­ség óvása azonban további feladat. A szigettől északra, a Rác­almásig húzódó terület üdü­lővé fejlesztésének első lépé­seit megtették, több vállalat részére kollektív üdülőhe­lyet jelöltek ki. Gond vi­szont a megfelelő út és a közművek kiépítése, melyek­re már vannak magánkezde­ményezések, részleges ered­ménnyel. Nagyobb gond, hogy a mellékágak a Dunán kisvíz idején vízszegények, kotrásuk indokolt lenne. Kulcs természeti adottsá­gait már régebben felismer­ték. Rendezésére a DTI ter­vet készített. Továbbfejlesz­tése, orszgos jelentőségű­ üdü­­lőterületté nyilvánítására ko­rábban is voltak kísérletek. Vállalati üdülők, motel és turistaszálló, alkotóház, mű­­vésztelep, horgásztanyák és kilátó létesítése tovább nö­velhetné a terület vonzere­jét. A rácalmási nagysziget a városhoz való közelsége mi­att rendkívül értékes terület, hasznosítására indokolt rész­letes rendezési tervet készí­teni, hogy meg lehessen őriz­ni természeti adottságait. A dunaújvárosi párt-vég­­rehajtó bizottság aláhúzta, hogy az elmúlt 15 évben a vá­rost övező üdülőterület fej­lesztési elképzeléseinek egy része megvalósult, végrehaj­tása azonban — éppen nagy költségigényessége miatt — hosszú távú feladat. Két fon­tos köv­elménynek kell a je­lenlegi körülmények között megfelelni. Az egyik: az ér­tékeket addig is megóvni, amíg a tervezett fejlesztések­re nincs pénz. A másik: meg­felelő színvonalon gondos­kodni az üdülőövezet hétvégi ellátásáról. — sas —

Next