Fejér Megyei Hírlap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-10 / 135. szám
Építők Sikerek fényében és balsikerekből lábadozva lépnek az ünnep örömébe megyénk építőmunkásai. Ám lépjenek is bárhová, s bárhogyan, az út amelyen járnak, az utcák, amelyek lakóhelyeket, városrészeket alkotnak, az iskolák, amelyekben a holnap munkára kész nemzedéke felnő, s középületek, a gyárak ... az ország általuk épült fel, s általuk épül tovább. Június második vasárnapja az építők napja. Őket köszönti most társadalmunk: kőműveseket és ácsokat, vasbetonszerelőket és kubikosokat, burkolókat és darukezelőket, házgyári munkásokat és műemléképületeink újjávarázsolóit, utak és földalatti vasutak építőit, családi házak létrehozóit, tervezőit. A városlakóvá vált egykori mesterlegényeket s a még ma is ingázó vagy csak hetenként hazalátogatókat. Az országot önmagát is megújítva építők soktízezres seregét. Fejér megye talán az átlagosnál is nagyobb figyelemmel fordul építőmunkásai felé, hiszen a gondokból is, az örömökből is „nagykanállal meríthettünk” a két ünnep között. Retteghettünk, hogy szertefutnak a feltornyosult gondok elől a dunaújvárosi 26-os dolgozói , de a többség maradt. Maradt, mert tudják, hogy ha megrepedt egyszer az a fal, amelyet ők húztak fel, a repedés tényénél csak az lenne megszégyenítőbb, ha másokra hagynák a hiba kijavítását. S a többség tudta ezt és nekigyűrköztek. Szorítunk sikereikért. A megszakítás nélkül tizenhatodszor kiérdemelt kiváló cím ismét az országos érdeklődés homlokterébe állította az Alba Regi Állami Építőipari Vállalat kollektíváját. Titkaikat kutatják, s tán irigyük is akad szép számmal, de őszintén ünnpeli őket a többség. Mert nemcsak egy vállalati kollektíva sikere az, amit javukra írhatunk, hanem a gondokkal küszködő társadalmunké is. S azt hiszem az ágazati miniszter foglalta össze eddig a legtömörebben azt, amit sokan titokként fürkésznek: „Vállalkozás, önállóság, tisztesség.” Ennyi, pontosan anynyi, amennyit az ország elvár, s joggal várhat el minden dolgozó közösségtől. Ünnepeljük ezeken a napokon a lakóépületek tatarozásának, felújításának bonyolult és soha nem látványos feladatának végrehajtóit, a tanácsi építőket, az Ingatlankezelő Vállalatok dolgozóit. Minél távolabb kerül az ünnep a felszabadulástól, annál nehezebb részletezni, hogy mekkora utat is tett meg az építőmunkás, amíg elért a mai önmagához. Pedig ez az út a leglényegesebb, hiszen ebben van jelenünk és jövőnk záloga. Abban a szüntelenül bővülő, gazdagodó képességben, amelyet az építő ember akart is a képes is volt kifejleszteni önmagában. Hogy téglák helyett több tonnás panelekkel, véső helyett kisgépekkel, és szemmérték helyett milliméternyi eltérést sem nagyon tűrő pontossággal szereljen házat, iskolát, orvosi rendelőt. Az építő embert köszöntjük. Országgyarapító társainkat. Kátay Antal # C La I las L7 IV #1 L^ #" ^ \# L, I VILÁG PROLETÁRJAI, HETI VILÁGHÍRADÓ I EZw d kIVITEL I egyesüljeteki A SZAVATOSSÁGI HATÁRIDŐ _________________ Vasárnap, 1984. június 10. TERMELŐKÉPESSÉG ÉS MŰTRÁGYÁZÁS XL. évfolyam, ------------------------- 135. szám JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR • B IMTITIM 1 ’U JVNiHT|JJ M1Jj 1Tr7OCTTTTTTTTTTH Árai 1,40 Ft Építők napi ünnepségek Megyénk három nagy építőipari vállalata tartott tegnap délelőtt különböző színhelyeken juniálist a mai építők napja tiszteletére. Az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat megyénk székhelyén, a Vörösmarty Mihály Szakmunkásképző Intézet parkjában, a Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalata Bodajkon, a 26-os ÁÉV dolgozói Dunaújvárosban ünnepeltek. E három színhelyről szólnak rövid tudósításaink. Széltől zúgó nyárfák alatt, Radics Péter szavalatával vette kezdetét az ARÉV idei építők napi ünnepsége. A juniálison részt vett Závodi Imre, az MSZMP KB tagja, a Fejér megyei Tanács elnöke is. A vendégeket Németh László, vállalati szakszervezeti titkár köszöntötte. Ünnepi megemlékezést Pletser Lajos, az ARÉV rendszerépítő főmérnöke tartott. A beszéd után a Fejér megyei Népi Együttes lépett fel, majd gyermekműsor szórakoztatta a résztvevőket. Fél tizenkettőkor az új lövészpálya avatását rendezték meg ugyancsak az intézmény udvarán, délután pedig különböző sportvetélkedőkön mérték össze felkészültségüket az ARÉV felnőtt dolgozói, s gyermekeik. A jó hangulatú összejövetel este hét óráig tartott disco és citerazenekar fellépésével. A Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalata a tervező és beruházási vállalat dolgozóival közösen ünnepelte az építők napját a bodajki úttörőtáborban. A 10 órakor kezdődő programon a köszöntő beszéd után kitüntetéseket adtak át, majd megkezdődött a szórakoztató műsor. Ezután a játék és sportlehetőségek között válogathattak a vendégek. A fehérvári Ybl Miklós Általános Iskola énekkara dalokkal köszöntötte az építőket. A 26-os Építőipari Vállalat kollektívája, szombaton Dunaújvárosban, a Duna-parti csónakházában és szabadidő parkjában rendezte meg építőnapi ünnepségét, melyen részt vett Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára, Nics János országgyűlési képviselő, valamint a dunaújvárosi üzemek képviselői. Baranya Sándor miniszteri biztos mondott ünnepi beszédet, majd 6 dolgozó részesült kiváló munkáért kitüntetésben, 41 dolgozó kapta meg a 25 éves törzsgárda jelvényt és jutalmat. Az építőknapi juniális sportvetélkedőkkel folytatódott, majd fővárosi vendégművészek szórakoztatták a közönséget. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárában ma tartják az építéknapi ünnepséget. Itt Kakas Antal a dunaújvárosi pártbizottság politikai munkatársa mond ünnepi köszöntőt. A kitüntetéseket keddi lapszámunkban közöljük. Az ABEV dolgozói Székesfehérváron, az ünnepi beszédet hallgatják Fotó: Rabáczy Szilárd Székesfehérvár, Bodajk, Dunaújváros Elutazott a KNDK párt- és állami küldöttsége Hivatalos, baráti látogatását befejezve szombaton délelőtt elutazott Budapestről a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége, amely Kim Ir Szennek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a KNDK elnökének vezetésével tartózkodott hazánkban. A koreai küldöttséget ünnepélyesen búcsúztatták a két ország nemzeti lobogóival díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá a kormány több tagja — közöttük Várkonyi Péter külügyminiszter —, s a párt-, az állami és a társadalmi élet több más vezető képviselője. Ott volt Etre Sándor, hazánk phenjani és Ju Jong Gol, a KNDK budapesti nagykövete. Jelen volt az ünnepélyes búcsúztatáson számos Budapesten akkreditált diplomáciai képviselet vezetője, illetve tagja. Kürtszó harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Kim Ir Seennek, majd felcsendült a két ország Himnusza. A magasrangú koreai vendég Kádár János társaságában elhaladt a katonák sorfala előtt, s üdvözölte a delegáció búcsúztatására összegyűlt budapestieket. A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a KNDK elnöke és a küldöttség tagjai ezután elköszöntek a magyar politikusoktól, közéleti vezetőktől, s a diplomáciai testület megjelent képviselőitől. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult, majd a vendégek Kádár János és Losonczi Pál társaságában gépkocsikba szálltak, és díszmotorosok kíséretében a Keleti pályaudvarra hajtattak. A Magyar Népköztársaság és a Koreai Demokratikus Köztársaság zászlóival díszített pályaudvaron Kádár János és Losonczi Pál baráti búcsút vett Kim Ir Szentől és a delegáció tagjaitól. A koreai párt- és állami küldöttség különvonata ezután kigördült a Keleti pályaudvarról. Jubileumi ünnepség Gyöngyös 650 éve város rangra. Ezután Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter mondott ünnepi beszédet. Méltatta a város hat és fél évszázados történetét, felidézte múltjának kiemelkedő szakaszait. Elmondta, hogy Gyöngyös már a középkorban a térség gazdasági és kereskedelmi központja volt, az elmúlt három évtized látványos fejlődése eredményeként pedig országos jelentőségű ipari központtá vált, emellett hagyományos szőlőkultúrája, idegenforgalmi és üdülési szerepe szintén országos jelentőségű. Az ünnepségen beszámoltak arról, hogy a gyöngvesiek már 1981-ben meghirdették a jubileumi városfejlesztési programot, és az elmúlt három évben következetesen végrehajtották. A lakosság mintegy 200 ezer óra társadalmi munkával járult hozzá a település szépítéséhez, gyarapításához. A jubileum alkalmából első ízben adományoztak díszpolgári címeket. Ezt a kitüntetést négyen kapták meg, köztük Barna Sándor nyugdíjas, a város felszabadulás utáni első polgármestere. A város fejlesztésében végzett munkájukért pedig öten vehették át a „Gyöngyösért” emlékérmet. Gyöngyös főterén szombaton felavatták Károly Róbert bronz szobrát, Kő Pál szobrászművész alkotását. A Mátra Művelődési Központban bélyegkiállítást nyitottak. Ünnepséget tartottak szombaton Gyöngyösön, abból az alkalomból, hogy 650 éve nyilvánították várossá a mátraaljai települést. A Mátra Művelődési Központban rendezett ünnepi megemlékezésen Tir Dezső városi tanácselnök megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Róbert Károly király 1334-ben emelte Gyöngyöst városi Megóvni az értékeket, gondoskodni az ellátásról A dunaújvárosi párt-végrehajtó bizottság a napokban napirendjére tűzte az üdülőterületek helyzetét és fejlesztési elképzeléseit. Megállapította, hogy a város és környékének az adottságai e tekintetben kiválóak, de nem mindenben tudják a lehetőségeket kihasználni. A városnak szép környezetben kiépített nyitott- és fedettuszodája, kempingtábora van, a város alatt húzódó úgynevezett „szakadópart” az elmúlt években pihenésre is alkalmas zöldterületté fejlődött. Az alsó Duna-parton csónakházak, sportpályák, a legutóbbi időben pedig vállalati szabadidő-központok épültek. A Duna-szakasz, mellékágai és a szigetvilág üdülésre vonzó lehetőséget kínálnak. A folyó szennyezettsége viszont, különösen a déli szakaszon, gátolja a szabad fürdőzést. A kisapostagi Schalbert-sziget és a holtág ma már üdülésre is alkalmatlan. A dunaújvárosiak Kulcstól Kisapostagig kerteket, hétvégi házakat alakítottak ki, melyek szinte kizárólag az üdülést szolgálják. A térség fejlesztésére 1968-ban regionális tervtanulmány készült, s ezt követte a terület egy részére néhány részletes rendezési terv. Legutóbb, tavaly ősszel behatóan foglalkozott ezzel a kérdéskörrel a „Dunaújváros és üdülőkörzetének kapcsolata a Dunával” című előadói ülés. A tanácskozás sokszínűen gazdagította a további fejlesztési elképzeléseket. A városhoz legközvetlenebbül az Ifjúsági-sziget kapcsolódik, melyet parkerdő-jelleggel érdemes továbbfejleszteni, tisztásokat hagyva szabadtéri rendezvényeknek. Több ipari létesítmény telepítését ez a terület már nem bírja el. Befejeződött a strand-öböl kotrása, a fürdésre alkalmas vízminőség óvása azonban további feladat. A szigettől északra, a Rácalmásig húzódó terület üdülővé fejlesztésének első lépéseit megtették, több vállalat részére kollektív üdülőhelyet jelöltek ki. Gond viszont a megfelelő út és a közművek kiépítése, melyekre már vannak magánkezdeményezések, részleges eredménnyel. Nagyobb gond, hogy a mellékágak a Dunán kisvíz idején vízszegények, kotrásuk indokolt lenne. Kulcs természeti adottságait már régebben felismerték. Rendezésére a DTI tervet készített. Továbbfejlesztése, orszgos jelentőségű üdülőterületté nyilvánítására korábban is voltak kísérletek. Vállalati üdülők, motel és turistaszálló, alkotóház, művésztelep, horgásztanyák és kilátó létesítése tovább növelhetné a terület vonzerejét. A rácalmási nagysziget a városhoz való közelsége miatt rendkívül értékes terület, hasznosítására indokolt részletes rendezési tervet készíteni, hogy meg lehessen őrizni természeti adottságait. A dunaújvárosi párt-végrehajtó bizottság aláhúzta, hogy az elmúlt 15 évben a várost övező üdülőterület fejlesztési elképzeléseinek egy része megvalósult, végrehajtása azonban — éppen nagy költségigényessége miatt — hosszú távú feladat. Két fontos kövelménynek kell a jelenlegi körülmények között megfelelni. Az egyik: az értékeket addig is megóvni, amíg a tervezett fejlesztésekre nincs pénz. A másik: megfelelő színvonalon gondoskodni az üdülőövezet hétvégi ellátásáról. — sas —