Fejér Megyei Hírlap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. JÚNIUS 24. KEDD Száznegyvenhárman kezdték, tízen végeztek Brigádvetélkedő, csupa nyertesekkel A szellemi totón már túl voltak a csapatok, amikor a Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház tánctermében a tíz asztalnál elfoglalták he­lyüket szombat délelőtt, és a jenői dalos asszonyok műsora után dr. Dudar István, a TE­­SZÖV titkára megnyitotta a vetélkedőt. — A felszabadulás 40. év­fordulójára készülőben, a ter­melőszövetkezeti mozgalom térhódításának 25. évfordu­lójára emlékezve hirdette meg elnökségünk a szocialis­ta brigádok vetélkedőjét — mondta. — A vártnál is na­gyobb visszhangra talált a felhívás: összesen 143 brigád küldte el jelentkezését. Az első, írásban megválaszolan­dó feladaton 133 brigád ju­tott túl sikeresen, még a múlt­­ év decemberében, a másodi­kon pedig 111 közösség. A harmadik forduló volt a leg­nehezebb és a legérdekesebb. Meg kellett írniuk saját szö­vetkezetük megalakulásának történetét, eredeti dokumen­tumokkal, okmányokkal ki­egészítve. összesen 88 tíz­­brigád vállalta és oldotta meg e feladatot, s közülük a legtöbb pontot gyűjtött tíz brigád négy-négy tagú csa­pata ül itt most velünk, hogy ismét „megmérkőzzön”. A tíz brigád neve a táblán: Lovasberény, Kállai Éva bőr­ipari; Vál, Martos Flóra iro­dai; Lajoskomárom, Ybl Miklós építő; Seregélyes, Zrí­nyi Ilona irodai; Tordas­ Gyúró, Petőfi Sándor gépja­vító; Mezőszentgyörgy, Vö­rösmarty gépjavító; Aba, Ságvári Endre gépjavító; Nagylók, Ságvári Endre szar­vasmarha-tenyésztő; Besnyő, Ságvári Endre gépjavító; Pátka, Radnóti Miklós gépja­vító brigád. Tréfás szólás­mondások ki­mondott első felét kellett helyesen kiegészíteni, s akik­nek sikerült, négy pontot kaptak. Külpolitikai kérdé­sek következtek ezután. „Mi az ENSZ és mi az alapvető célja? Soroljon fel három szervezetet, amelynek ha­zánk is tagja.” „Minek rövi­dítése a KGST, milyen szer­ve tanácskozott a napokban Moszkvában és milyen doku­mentumokat fogadtak el?” A maximálisan elérhető öt pontot négy brigád szerezte meg. Majd irodalmi feladatot kaptak a csapatok. Minden brigád egy-egy író munkás­ságából, illetve a falu életé­vel, a tsz-mozgalommal ösz­­szefüggő regényéből „ké­szült”. Az abaiak Sánta Fe­renc Húsz órájából, a lovas­­berényiek Galgóczi Erzsébet Közös bűn című regényéből, a seregélyesiek Gáli István munkásságából és a Ménes­gazdából. Szép, értékes vá­laszokat hallhatott a zsűri és a népes szurkolósereg, amit Escher Ilona, a Vörösmarty Megyei Könyvtár vezetője külön hangsúlyozott az érté­kelésben. A brigád munkája, tevé­kenysége alapján válogatott szakmai kérdések adták a következő feladatot. Ezzel az­tán eldőlt, hogy a besnyői, a nagylóki, a lajoskomáromi, a pátkai és a tordas-gyúrói csapat jutott tovább a dön­tőbe. A feszültséget oldandó (volt, aki sírva fakadt, hogy nem versenyezhetett tovább), a martonvásári legények tán­cukkal, az adonyi asszonyok dalaikkal indították a ver­senyzőket. Két-két kakukktojás-fel­adat után idegenvezetőknek csaptak fel a brigádok, s be­mutatták a megye néhány jellegzetes helységét, vidékét (Gorsiumot, Pákozdot, Mar­­tonvásárt, Csákvárt és Mórt). A szövetkezeti mozgalom tör­ténetével összefüggő kérdé­sek következtek.­­Mikor je­lent meg a földreform-rende­let, mi volt a jelentősége, lé­nyege? Mikor kezdődött 1956 után újból a szövetkezetek nagyobb arányú szervezése, mikorra fejeződött be? Mi­kor alakult meg a TOT és mikor jöttek létre a területi szövetségek, mi ezek legfon­tosabb feladata?­ Villámkérdések (és villám­válaszok) pattogtak ezután a táncteremben, végül informá­cióvásár következett: szemé­lyek nevét, illetve eseménye­ket kellett kitalálni, a felol­vasott rövid információ alap­ján. Aki a legkevesebb infor­mációból kitalálta kiről, mi­ről van szó, hat pontot ka­pott; akinek több segítségre volt szüksége, az négyet. S aztán Szepesi Edit játékve­zetőnek már csak az volt a dolga, hogy felhívja a figyel­met: „Vessünk egy pillantást a versenytáblára!” A döntőt a pátkai gépjavító brigád nyerte, másodikak lettek a lajoskomáromi építők, a har­madik helyre a nagylóki szarvasmarha-tenyésztő bri­gád került, a negyedik he­lyet a besnyői gépjavítók, az ötödiket a s tordas-gyúróiak szerezték meg. Jutalmuk: 10 ezer, 8 ezer, 7 ezer, 6 ezer és 5 ezer forint, oklevél és könyv. A másik öt brigád is 2000—2000 forintot kapott, és természetesen oklevelet. De nem ezért, hanem a verseny több ezer embert foglalkoztató sikeréért, a szombati döntő nagyon jó hangulatáért mondhatta zár­szavában a TESZÖV titkára, hogy ebben a versenyben va­lóban mindenki nyert. (F) iparcikk Érettségizett fiatalok figyelmébe ajánljuk vállalatunk munkalehetőségeit: — adminisztrációs területen, pénzügyi, boltelszámoltatói, könyvelői munkakörökben, — hálózati munkában, előadói és pénztárosi munkakörben. Szakirányú továbbtanulási lehetőséget káderutánpótlási céllal támogatunk. Fejér megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat Székesfehérvár, Népköztársaság u. 44—46. sz. I. emelet. Telefon: 15­ 280. 7833 F­IGYELEM! A VILLÉRT BOLTBA FÖLDKÁBEL ÉRKEZETT. Székesfehérvár, Koch L. u. 1. , IPAROK IQ 1 8122 Gazdaság- és társadalompolitika Lakáson belül - munkaidőn kívül Egy felmérés állapította meg, hogy miközben egyre növekszik a lakossági igény a szolgáltatások iránt, a munkák teljesítésében roha­mosan csökken az állami és szövetkezeti szolgáltatók részvétele. A jelenség oka is kézenfekvő: a nagy rezsivel dolgozó vállalatok sem átfu­tási időben, sem árban nem tudnak versenyezni a kisipa­rosokkal, s főleg az „adó­mentes” fusizókkal, kontá­rokkal. A dunaújvárosi Dózsa La­kásszövetkezet lakáskarban­tartó részlege például igazán személyes kapcsolatban áll a lakókkal, mégis tevékeny­ségének mindössze két szá­zalékát végzi lakáson belül. 106 százalékos rezsi — Mi csak a munkabért és­ a közterheit számoljuk fel a lakóknak, s az anyagot, alkatrészt nagykereskedelmi áron adjuk hozzá. Így is ,a 30 százalék SZTK-járulék, a 63 százalékos üzemi általá­nos költség és a 13 százalék szövetkezeti általános költ­ség összesen 106 százalékkal drágítja meg a munkát — számolja össze Búzás János, a lakásszövetkezet elnöke. — S a mi 70 forintos rezsióra­bérünk még nem is a legma­gasabb a városban. Érthető a magyarázat, de a lakó nem így számol. Óránként 70 forint, meg az anyag együtt több, mintha ismerős mesterember végez­né. Az elnök maga is beis­meri, hogy magánemberként ő sem a Dózsa Lakásszövet­kezet karbantartó részlegé­től rendelte meg a tapétá­zást. — Négyzetméterenként 41 forint munkadíj a hatósági ár, de egy ismerős, meg a fi­am feleannyiért kitapétázta a lakást. Ez a magyarázata, hogy a részlegünk tavalyi 6,5 millió forint árbevételé­ből csak 150 ezer forint érté­kű munkát, jobbára vízsze­relést végzett a lakásokban. Búzás János a helyzet ár­nyaltabb ecsetelésére hoz­záteszi, hogy az elmúlt évek­ben megszigorították az anyagkivételezést és sűrűn ellenőrizték napközben dol­gozóikat. Az intézkedések hatására megszűnt a mun­kaidő alatti fusizás.­­ Természetesen azzal tisztában vagyok, hogy kar­bantartóink munkaidő után, főleg hétvégeken maszekol­­nak a lakásokban. Mindenki jól jár vele, csak az állam rövidül meg. Megéri, vagy nem? Pálfalvi Ferenc festő kita­pasztalta a kisipari és a szö­vetkezeti szolgáltatás kü­lönbségeit. Egy év után a lakásszövetkezeti karbantar­tó részlegtől ment el egy kisiparoshoz, de csak kilenc hónapig bírta az iramot, két hete visszajött a Dózsa La­kásszövetkezethez. — Tavasztól őszig jól ke­restem, 12—13 ezer forint ütötte a markomat havonta, de 12—14 órás munkaidővel. S a téli hónapokban nagy volt a pangás, nyáron kellett megkeresni a télirevalót. Ha 12 hónapra elosztom, amit a kisiparosnál keres­tem, majdnem ott vagyok a mostani 6—6,5 ezer forintos átlagkeresetemnél. S itt a lakásszövetkezetnél nincs olyan hajtás. Azt már csak csendesen teszi hozzá, hogy a hétvégi maszekolással még jócskán meg is toldhatja a fizetését. A Tolna megyei Lakáskar­bantartó Szövetkezet duna­újvárosi vállalkozója, Bolla Károly tovább gombolyítja a szolgáltatóipar szövevényes fonalát: — Nekem az a vélemé­nyem: a tusiban, vagy kisi­parosnál megrendelt munka végeredményben nem ol­csóbb, mint a szövetkezeti lakáskarbantartás, s mi ga­ranciát vállalunk a munká­ért. Százszor előfordult, hogy a lakó ki sem számolta, mennyi lenne a festés, vagy az asztalosmunka hivatalos díjszabással. Néha több pénzt kifizetnek kontárok­nak, mint a szervizünknek, s még itatják is a munkáso­kat. Mit mond a megrendelő? Érdekes esetet mesélnek a dunaújvárosi Dózsa Lakás­­szövetkezetnél. Amióta vál­lalják, hogy lakásfelújítás­hoz ingyenes költségvetést készítenek a szövetkezet tag­jai részére, hetente két- há­rom jegyzéket is csináltat­nak velük, ám a munkát mástól rendelik meg utána.­­ Az egyik lakó valóság­gal veszekedett velem, mi­ért csupán 32,5 ezer forintot hoztam ki a költségvetésben a lakása teljes felújítására. Persze az OTP-hitel miatt kevesellte a végösszeget, az­tán pedig azt mondta, kon­tárral a feléből megcsinál­tatja a munkát — derül Bú­zás János —. Nem tudom, bevált-e a számítása? A Dózsa utca 38-as lépcső­házából fiatalasszony siet ki, bevásárlószatyorral. — Csináltattunk-e valami munkát a lakásban? — kér­dez vissza Kovács Gyuláné cipőgyári munkás —. Tapé­táztunk az egyik­­szobában és az előszobában. Biztos ke­vesebbe került, mintha ipa­roshoz fordultunk volna. A télen, vagy tavasszal na­gyobb lakásfelújításra ké­­­szülünk, azt viszont csakis a lakásszövetkezettel csináltat­juk. Én nem bízom­­ az „ügyeskezű” ismerősökben, utólag mindig bebizonyoso­dik, hogy drága mulatság az olcsó munka .. . Zsiday Csaba Steyer Hellas -Ikarus Egyre eredményesebben vesznek részt a magyar kül­kereskedelmi vállalatok a külföldi versenytárgyaláso­kon. Az élesedő nemzetközi verseny ellenére az elmúlt időszakban számos pályáza­tot nyertek. Esetenként, ha nem is végeznek az első he­lyen, kisebb egységek szál­lításával bekapcsolódnak az üzletbe. A magyar járművek kül­földi elismerését jelzi, hogy a­­ Mogürt a közelmúltban több, jelentős versenytár­gyalást nyert Európában, Afrikában és a tengerentú­lon is. Görögországban, aho­va eddig több mint ezer autóbuszt­ exportáltak, leg­utóbb 145 autóbusz szállítá­sára kaptak megrendelést. Az Ikarus részegységeket a Steyer Hellas görög céggel­­együttműködve szerelik ösz­­sze. • Egy másik sikeres ver­senytárgyalás eredménye­ként 250 csuklós Ikarus tu­niszi értékesítésében álla­podtak meg. A járműveket öt év alatt szállítják Tuné­ziába. Az Amerikai Egyesült Államokban — ahol már több mint 200 csuklós autó­buszt értékesítettek, s tu­catnyi városban közleked­nek amerikai főegységekkel felszerelt magyar jármű­vek — újabb szerződéseket kötött a Mogürt. A közel­múltban két versenytárgya­lást is nyertek. Hustonba 50 darab autóbuszt szállíta­nak, s további eladásáról tárgyalnak, Honoluluban pedig 8 csuklós buszt érté­kesítenek. 3. OLDAL FÜGGÖNYGYÁRTÁS SZÁMÍTÓGÉPPEL. A számítógép az ipar minden területén, így a textilipar ágazataiban is tért hó­dít. A győri Gardénia- és Csipke-függönygyárban a tervezők által megálmodott, bonyolult függönymintákat is számítógép dolgozza fel és programozott kazetták segítségével vezérlik az egyik Jacquard szövőgépet. Az új technológiával szebb és igényesebb termékeket tudnak kínálni megrendelőiknek és lehetővé válik a hagyományos vezérlésnél használt import­anyag-igényes és sérülékeny lyukkártyák mennyiségének csökkentése is (mti Fotó: Több födémgerenda A Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai az év első öt hónapjában a­­múlt év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal növelték terme­lésüket. A kínálat növelését segí­tette, hogy a szentendrei gyárban francia licenc alap­ján újfajta födémszerkezet gyártását kezdték meg, ebből az idén 600 ezer, a jövő év­ben pedig már egymillió mé­tert vásárolhatnak a saját­házépítők. Nemcsak új be­ruházásokkal, hanem a meg­levő berendezések korszerű­sítésével is növelték a ter­melést. Különösen jelentős az a szabadalom, amely lehe­tővé tette, hogy a panelgyár­táshoz használt acélformák­ban, úgynevezett sablonok­ban némi átalakítással — különböző betétek elhelyezé­sével — H-jelű födémgeren­dákat készítsenek. A födém­gerendák iránti kereslet ugyanis jóval meghaladja a panelekét, ezért már több gyárban, egyebek között Szolnokon, Dunaújvárosban, Budapesten és Lábatlanban is áttértek a paneleket fel­váltó födémgerendák gyártá­sára.

Next