Fejér Megyei Hírlap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. JÚNIUS 24. KEDD Száznegyvenhárman kezdték, tízen végeztek Brigádvetélkedő, csupa nyertesekkel A szellemi totón már túl voltak a csapatok, amikor a Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház tánctermében a tíz asztalnál elfoglalták helyüket szombat délelőtt, és a jenői dalos asszonyok műsora után dr. Dudar István, a TESZÖV titkára megnyitotta a vetélkedőt. — A felszabadulás 40. évfordulójára készülőben, a termelőszövetkezeti mozgalom térhódításának 25. évfordulójára emlékezve hirdette meg elnökségünk a szocialista brigádok vetélkedőjét — mondta. — A vártnál is nagyobb visszhangra talált a felhívás: összesen 143 brigád küldte el jelentkezését. Az első, írásban megválaszolandó feladaton 133 brigád jutott túl sikeresen, még a múlt év decemberében, a másodikon pedig 111 közösség. A harmadik forduló volt a legnehezebb és a legérdekesebb. Meg kellett írniuk saját szövetkezetük megalakulásának történetét, eredeti dokumentumokkal, okmányokkal kiegészítve. összesen 88 tízbrigád vállalta és oldotta meg e feladatot, s közülük a legtöbb pontot gyűjtött tíz brigád négy-négy tagú csapata ül itt most velünk, hogy ismét „megmérkőzzön”. A tíz brigád neve a táblán: Lovasberény, Kállai Éva bőripari; Vál, Martos Flóra irodai; Lajoskomárom, Ybl Miklós építő; Seregélyes, Zrínyi Ilona irodai; Tordas Gyúró, Petőfi Sándor gépjavító; Mezőszentgyörgy, Vörösmarty gépjavító; Aba, Ságvári Endre gépjavító; Nagylók, Ságvári Endre szarvasmarha-tenyésztő; Besnyő, Ságvári Endre gépjavító; Pátka, Radnóti Miklós gépjavító brigád. Tréfás szólásmondások kimondott első felét kellett helyesen kiegészíteni, s akiknek sikerült, négy pontot kaptak. Külpolitikai kérdések következtek ezután. „Mi az ENSZ és mi az alapvető célja? Soroljon fel három szervezetet, amelynek hazánk is tagja.” „Minek rövidítése a KGST, milyen szerve tanácskozott a napokban Moszkvában és milyen dokumentumokat fogadtak el?” A maximálisan elérhető öt pontot négy brigád szerezte meg. Majd irodalmi feladatot kaptak a csapatok. Minden brigád egy-egy író munkásságából, illetve a falu életével, a tsz-mozgalommal öszszefüggő regényéből „készült”. Az abaiak Sánta Ferenc Húsz órájából, a lovasberényiek Galgóczi Erzsébet Közös bűn című regényéből, a seregélyesiek Gáli István munkásságából és a Ménesgazdából. Szép, értékes válaszokat hallhatott a zsűri és a népes szurkolósereg, amit Escher Ilona, a Vörösmarty Megyei Könyvtár vezetője külön hangsúlyozott az értékelésben. A brigád munkája, tevékenysége alapján válogatott szakmai kérdések adták a következő feladatot. Ezzel aztán eldőlt, hogy a besnyői, a nagylóki, a lajoskomáromi, a pátkai és a tordas-gyúrói csapat jutott tovább a döntőbe. A feszültséget oldandó (volt, aki sírva fakadt, hogy nem versenyezhetett tovább), a martonvásári legények táncukkal, az adonyi asszonyok dalaikkal indították a versenyzőket. Két-két kakukktojás-feladat után idegenvezetőknek csaptak fel a brigádok, s bemutatták a megye néhány jellegzetes helységét, vidékét (Gorsiumot, Pákozdot, Martonvásárt, Csákvárt és Mórt). A szövetkezeti mozgalom történetével összefüggő kérdések következtek.Mikor jelent meg a földreform-rendelet, mi volt a jelentősége, lényege? Mikor kezdődött 1956 után újból a szövetkezetek nagyobb arányú szervezése, mikorra fejeződött be? Mikor alakult meg a TOT és mikor jöttek létre a területi szövetségek, mi ezek legfontosabb feladata? Villámkérdések (és villámválaszok) pattogtak ezután a táncteremben, végül információvásár következett: személyek nevét, illetve eseményeket kellett kitalálni, a felolvasott rövid információ alapján. Aki a legkevesebb információból kitalálta kiről, miről van szó, hat pontot kapott; akinek több segítségre volt szüksége, az négyet. S aztán Szepesi Edit játékvezetőnek már csak az volt a dolga, hogy felhívja a figyelmet: „Vessünk egy pillantást a versenytáblára!” A döntőt a pátkai gépjavító brigád nyerte, másodikak lettek a lajoskomáromi építők, a harmadik helyre a nagylóki szarvasmarha-tenyésztő brigád került, a negyedik helyet a besnyői gépjavítók, az ötödiket a s tordas-gyúróiak szerezték meg. Jutalmuk: 10 ezer, 8 ezer, 7 ezer, 6 ezer és 5 ezer forint, oklevél és könyv. A másik öt brigád is 2000—2000 forintot kapott, és természetesen oklevelet. De nem ezért, hanem a verseny több ezer embert foglalkoztató sikeréért, a szombati döntő nagyon jó hangulatáért mondhatta zárszavában a TESZÖV titkára, hogy ebben a versenyben valóban mindenki nyert. (F) iparcikk Érettségizett fiatalok figyelmébe ajánljuk vállalatunk munkalehetőségeit: — adminisztrációs területen, pénzügyi, boltelszámoltatói, könyvelői munkakörökben, — hálózati munkában, előadói és pénztárosi munkakörben. Szakirányú továbbtanulási lehetőséget káderutánpótlási céllal támogatunk. Fejér megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat Székesfehérvár, Népköztársaság u. 44—46. sz. I. emelet. Telefon: 15 280. 7833 FIGYELEM! A VILLÉRT BOLTBA FÖLDKÁBEL ÉRKEZETT. Székesfehérvár, Koch L. u. 1. , IPAROK IQ 1 8122 Gazdaság- és társadalompolitika Lakáson belül - munkaidőn kívül Egy felmérés állapította meg, hogy miközben egyre növekszik a lakossági igény a szolgáltatások iránt, a munkák teljesítésében rohamosan csökken az állami és szövetkezeti szolgáltatók részvétele. A jelenség oka is kézenfekvő: a nagy rezsivel dolgozó vállalatok sem átfutási időben, sem árban nem tudnak versenyezni a kisiparosokkal, s főleg az „adómentes” fusizókkal, kontárokkal. A dunaújvárosi Dózsa Lakásszövetkezet lakáskarbantartó részlege például igazán személyes kapcsolatban áll a lakókkal, mégis tevékenységének mindössze két százalékát végzi lakáson belül. 106 százalékos rezsi — Mi csak a munkabért és a közterheit számoljuk fel a lakóknak, s az anyagot, alkatrészt nagykereskedelmi áron adjuk hozzá. Így is ,a 30 százalék SZTK-járulék, a 63 százalékos üzemi általános költség és a 13 százalék szövetkezeti általános költség összesen 106 százalékkal drágítja meg a munkát — számolja össze Búzás János, a lakásszövetkezet elnöke. — S a mi 70 forintos rezsiórabérünk még nem is a legmagasabb a városban. Érthető a magyarázat, de a lakó nem így számol. Óránként 70 forint, meg az anyag együtt több, mintha ismerős mesterember végezné. Az elnök maga is beismeri, hogy magánemberként ő sem a Dózsa Lakásszövetkezet karbantartó részlegétől rendelte meg a tapétázást. — Négyzetméterenként 41 forint munkadíj a hatósági ár, de egy ismerős, meg a fiam feleannyiért kitapétázta a lakást. Ez a magyarázata, hogy a részlegünk tavalyi 6,5 millió forint árbevételéből csak 150 ezer forint értékű munkát, jobbára vízszerelést végzett a lakásokban. Búzás János a helyzet árnyaltabb ecsetelésére hozzáteszi, hogy az elmúlt években megszigorították az anyagkivételezést és sűrűn ellenőrizték napközben dolgozóikat. Az intézkedések hatására megszűnt a munkaidő alatti fusizás. Természetesen azzal tisztában vagyok, hogy karbantartóink munkaidő után, főleg hétvégeken maszekolnak a lakásokban. Mindenki jól jár vele, csak az állam rövidül meg. Megéri, vagy nem? Pálfalvi Ferenc festő kitapasztalta a kisipari és a szövetkezeti szolgáltatás különbségeit. Egy év után a lakásszövetkezeti karbantartó részlegtől ment el egy kisiparoshoz, de csak kilenc hónapig bírta az iramot, két hete visszajött a Dózsa Lakásszövetkezethez. — Tavasztól őszig jól kerestem, 12—13 ezer forint ütötte a markomat havonta, de 12—14 órás munkaidővel. S a téli hónapokban nagy volt a pangás, nyáron kellett megkeresni a télirevalót. Ha 12 hónapra elosztom, amit a kisiparosnál kerestem, majdnem ott vagyok a mostani 6—6,5 ezer forintos átlagkeresetemnél. S itt a lakásszövetkezetnél nincs olyan hajtás. Azt már csak csendesen teszi hozzá, hogy a hétvégi maszekolással még jócskán meg is toldhatja a fizetését. A Tolna megyei Lakáskarbantartó Szövetkezet dunaújvárosi vállalkozója, Bolla Károly tovább gombolyítja a szolgáltatóipar szövevényes fonalát: — Nekem az a véleményem: a tusiban, vagy kisiparosnál megrendelt munka végeredményben nem olcsóbb, mint a szövetkezeti lakáskarbantartás, s mi garanciát vállalunk a munkáért. Százszor előfordult, hogy a lakó ki sem számolta, mennyi lenne a festés, vagy az asztalosmunka hivatalos díjszabással. Néha több pénzt kifizetnek kontároknak, mint a szervizünknek, s még itatják is a munkásokat. Mit mond a megrendelő? Érdekes esetet mesélnek a dunaújvárosi Dózsa Lakásszövetkezetnél. Amióta vállalják, hogy lakásfelújításhoz ingyenes költségvetést készítenek a szövetkezet tagjai részére, hetente két- három jegyzéket is csináltatnak velük, ám a munkát mástól rendelik meg utána. Az egyik lakó valósággal veszekedett velem, miért csupán 32,5 ezer forintot hoztam ki a költségvetésben a lakása teljes felújítására. Persze az OTP-hitel miatt kevesellte a végösszeget, aztán pedig azt mondta, kontárral a feléből megcsináltatja a munkát — derül Búzás János —. Nem tudom, bevált-e a számítása? A Dózsa utca 38-as lépcsőházából fiatalasszony siet ki, bevásárlószatyorral. — Csináltattunk-e valami munkát a lakásban? — kérdez vissza Kovács Gyuláné cipőgyári munkás —. Tapétáztunk az egyikszobában és az előszobában. Biztos kevesebbe került, mintha iparoshoz fordultunk volna. A télen, vagy tavasszal nagyobb lakásfelújításra készülünk, azt viszont csakis a lakásszövetkezettel csináltatjuk. Én nem bízom az „ügyeskezű” ismerősökben, utólag mindig bebizonyosodik, hogy drága mulatság az olcsó munka .. . Zsiday Csaba Steyer Hellas -Ikarus Egyre eredményesebben vesznek részt a magyar külkereskedelmi vállalatok a külföldi versenytárgyalásokon. Az élesedő nemzetközi verseny ellenére az elmúlt időszakban számos pályázatot nyertek. Esetenként, ha nem is végeznek az első helyen, kisebb egységek szállításával bekapcsolódnak az üzletbe. A magyar járművek külföldi elismerését jelzi, hogy a Mogürt a közelmúltban több, jelentős versenytárgyalást nyert Európában, Afrikában és a tengerentúlon is. Görögországban, ahova eddig több mint ezer autóbuszt exportáltak, legutóbb 145 autóbusz szállítására kaptak megrendelést. Az Ikarus részegységeket a Steyer Hellas görög céggelegyüttműködve szerelik öszsze. • Egy másik sikeres versenytárgyalás eredményeként 250 csuklós Ikarus tuniszi értékesítésében állapodtak meg. A járműveket öt év alatt szállítják Tunéziába. Az Amerikai Egyesült Államokban — ahol már több mint 200 csuklós autóbuszt értékesítettek, s tucatnyi városban közlekednek amerikai főegységekkel felszerelt magyar járművek — újabb szerződéseket kötött a Mogürt. A közelmúltban két versenytárgyalást is nyertek. Hustonba 50 darab autóbuszt szállítanak, s további eladásáról tárgyalnak, Honoluluban pedig 8 csuklós buszt értékesítenek. 3. OLDAL FÜGGÖNYGYÁRTÁS SZÁMÍTÓGÉPPEL. A számítógép az ipar minden területén, így a textilipar ágazataiban is tért hódít. A győri Gardénia- és Csipke-függönygyárban a tervezők által megálmodott, bonyolult függönymintákat is számítógép dolgozza fel és programozott kazetták segítségével vezérlik az egyik Jacquard szövőgépet. Az új technológiával szebb és igényesebb termékeket tudnak kínálni megrendelőiknek és lehetővé válik a hagyományos vezérlésnél használt importanyag-igényes és sérülékeny lyukkártyák mennyiségének csökkentése is (mti Fotó: Több födémgerenda A Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai az év első öt hónapjában amúlt év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal növelték termelésüket. A kínálat növelését segítette, hogy a szentendrei gyárban francia licenc alapján újfajta födémszerkezet gyártását kezdték meg, ebből az idén 600 ezer, a jövő évben pedig már egymillió métert vásárolhatnak a sajátházépítők. Nemcsak új beruházásokkal, hanem a meglevő berendezések korszerűsítésével is növelték a termelést. Különösen jelentős az a szabadalom, amely lehetővé tette, hogy a panelgyártáshoz használt acélformákban, úgynevezett sablonokban némi átalakítással — különböző betétek elhelyezésével — H-jelű födémgerendákat készítsenek. A födémgerendák iránti kereslet ugyanis jóval meghaladja a panelekét, ezért már több gyárban, egyebek között Szolnokon, Dunaújvárosban, Budapesten és Lábatlanban is áttértek a paneleket felváltó födémgerendák gyártására.