Fejér Megyei Hírlap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

Tihanyi Zsuzsa kerámiái Fiatal keramikus. Tihanyi Zsuzsa munkáit mutatjuk be. Változatos megoldásokkal formált vázát, tányért, gyer­tyatartót, tálat, használati és dísztárgyakat. Mértéktartó mázai harmonikusan illesz­kednek. Funkcionális tárgyai jól használhatók, ízlésesek, jó formaérzékkel tervezettek. Kedvesek kislánya számára készített állatfigurái. Szép formájuk repesztett vázái, ke­csesek, ötletesek gyertyatar­tói. Dísztányérjaira falevelet, csipkét éget, virágot, arcot mintáz. Klasszikus elemeket használ fel máznélküli ital­hűtő edényéhez. Tihanyi Zsuzsa — aki gye­rekkora óta keramikus akart lenni — még csak most in­dult a pályán. Néhány kiállí­táson már láthatta a közönség munkáit. Bécsi tanulmányútja után tavaszi kiállításra ké­szül. Nádasdy Kálmán emlékezete „Nádasdy mindig adott, mindig osztogatta a kincseit, és nagyon sok kincse volt. Benne egyesült a XX. száza­di magyar kultúra különle­ges gazdagsága, Ady Endre költészete, Bartók és Kodály zenéje, pedagógiája, a magyar kabaré, a dalművészet, az operettirodalom ihletése, a zenés és prózai világirodalom teljessége fért el tudásában, és kelt életre prosperói maga­tartásával” — írta 1983. au­gusztusában Lengyel György az Új Tükörben, Nádasdy Kálmánra emlékezve. November 27-én lenne 80 éves, ha négy esztendeje nem ragadta volna el a hirtelen halál. Hat évtizedes páratla­nul gazdag életpálya zárult le azon az áprilisi napon. A középiskola elvégzése után, 1922—25 között az Ope­raházban volt rendezőasszisz­tens. 1925—32-ig zeneszerzést tanult, 1928 és 1932 között Kodály Zoltán tanítványa. 1933-tól az Operaház rendező­je, majd főrendezője. A Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kola zenei rendezői főtansza­kának vezetője, majd az isko­la főigazgatója, a Színházi és Filmművészeti Szövetség el­nöke volt. Háromszoros Kos­­suth-díjas, kiváló művész. Évszámok, adatok, mögöt­tük a sokoldalú, szenvedé­lyesen dolgozó, nagy tudású ember. Hogyan is írt róla 75. születésnapja alkalmából Bes­senyei Ferenc? „Akihez kö­zülünk olyan kegyes volt a sors, hogy ennek az üstökös­nek a fénycsóvájába kerülhe­tett, az magán hordja a je­gyeit, amíg él. Ő az utolsó po­lihisztor, akiben együtt a ze­ne, a cselekvés.” Nevéhez kiváló operarende­zések fűződnek, mint az 1934- es Don Carlos, az 1937-es Tosca és Turandot, a felsza­badulás után az Othello, Mej­­tusz Ifjú Gárdája. Híre túl­jutott a határokon, a milánói Scalába, a velencei La Fe­­nicébe, a bécsi Staatsoperbe hívták a Turandotot, a Bo­héméletet, a Faustot színpad­ra állítani. A felszabadulás után a pró­zai színház felé is fordult érdeklődése. Megrendezte a Nemzetiben a III. Richardot és az Othellót, a Madáchban a Rokonokat, az Operett Színházban a Szabad szelet. Munkáinak méltatásaiban visszatérő jelzők: a színpadi titkok beavatottja, zsonglőr­je, varázslója, virtuóz játék­mestere — ahogy a nekrológ­jában a Népszabadság idézte. A filmművészet is izgatta alkotói fantáziáját. Nevéhez fűződik az első magyar zenés film, a Gül Baba rendezése 1938-ban, továbbá az első szí­nes filmé, a Lúdas Matyié 1949-ben. 1965-ben nyugdíjba ment, de tovább tanított. Hetven­­ötödik születésnapján Major Tamás köszöntötte a Rádió­ban, Sándor Judit a Muzsika című lapban. A többi között ezt írta: „Semmitől nem ir­tózott úgy, mint a közönytől, semmi sem dühítette úgy, mint a langymeleg középszer, semmire sem áldozott annyi időt, energiát, mint arra, hogy a rutin-attitűdből kirázza munkatársait, és megteremt­se, s fenn is tartsa azt az izgalmasan feszült atmoszfé­rát a színpadon, ami nélkül nem tudott dolgozni.” Erdős Márta Másként írunk ezután? Beszélgetés Fábián Pál egyetemi tanárral A helyesírás — latinosan mondva az ortográfia — egy nyelv szavainak írását, elvá­lasztását, az írásjelek hasz­nálatát stb. szabályozza, mégpedig úgy, hogy a törté­nelmi előzményeket is figye­lembe veszi. Ami a magyar írás központi „megregulázá­­sát” illeti, az nem nagyon ré­gi időre, egészen pontosan az 1832. évre nyúlik vissza, amikor is a Magyar Tudós Társaság — a Magyar Tudo­mányos Akadémia elődje — rendszerbe foglalta, mikép­pen kerüljenek papírra a megörökítendő mondatok. Idő múltával természetesen ez az előírásgyűjtemény is módosult. Az 1954. évben már a 10. kiadása jelent meg a magyar helyesírás szabá­lyainak. Azóta új kiadás nem jelent meg, csak a 10.-nek újabb és újabb változatlan lenyomatai, összesen 23, kb. kétmillió példányban. Az MTA Helyesírási Bizottsága most látta elérkezettnek az időt arra, hogy megalkossa a legújabb, immár a 11. kiadá­sát a magyar helyesírás sza­bályainak. — Miért éppen most vált időszerűvé a helyesírási sza­bályzat 11. kiadásának meg­jelentetése? Kérdésünkre dr. Fábián Pál egyetemi tanár, az MTA Helyesírási Bizottságának társelnöke válaszol. — Egy ilyen újabb irány­mutatás mindig akkor szo­kott megfogalmazódni, ha anyanyelvünk állapota, nyelvtudományunk fejlettsé­ge, illetőleg a közönség óha­ja elvárja. Ez a hármas kí­vánalom most egyszerre je­lentkezett, ezért hát nem ha­­laszthattuk tovább A magyar helyesírás szabályainak új­bóli megjelentetését. — Kérem, foglalja össze, hogyan módosult a magyar nyelv állapota a szabályzat legutóbbi kiadása óta. — Az 1954-es szabályzat szójegyzéke, joggal mondhat­ni, szinte teljesen elavult. A számítógépek használatával, a televíziózás, az űrkutatás rohamos gyorsaságú elterje­désével stb. rengeteg olyan új szó, szóösszetétel került bele nyelvünkbe, amely ko­rábban ismeretlen volt. Ezeket természetesen össze kellett gyűjtenünk, hogy beépíthes­sük őket példatárunkba. Gazdasági életünk megint csak számos, eleddig nem használt kifejezést hozott di­vatba. A szórakoztató ipar szintén, amelyben — hogy egy példát is említsek — manapság oly népszerű „in­tézmény”, a diszkó. — Nyelvtudományunk ho­gyan és miben lépett előre? — Fontos eseményként em­­líthetem meg, hogy elkészült a Magyar Tudományos Aka­démia új nyelvtana, megje­lent a nagy értelmező szótár és 1954 óta számos új kuta­tási módszer, irányzat jelent­kezett; ezek időtálló ered­ményeit természetesen szin­tén figyelembe vettük az új szabályzat megszövegezése­kor. — A közönség igényei mi­ért nőttek meg? — Egyre több azoknak a száma, akik szabatosan akar­nak írni, s ehhez jól kidol­gozott, összecsiszolt szabály­­rendszerre van szükségük. Tudni kell egyebek között azt, hogyan írjuk helyesen az intézmények neveit (ezek, mint köztudomású, igencsak megszaporodtak), s ugyanígy kell a tüzetes eligazítás a földrajzi nevek írásához, hi­szen azok megintcsak igen változatosan alakultak. — Milyen munkálatok előzték meg a 11. kiadást? — 1973-tól 1979-ig tartott az előkészítő szakasz. A He­lyesírási Bizottság ez alatt a hat év alatt minden kérdés­kört megvizsgált, és a közön­ségtől beérkezett számos észrevételt is mérlegelte. A szabályzat és a szójegyzék szerkesztését 1981 tavaszán kezdtük meg. Ez a nagy munka ért most véget, ami­kor a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 1984. április 24-én megadta az en­gedélyt a 11. kiadás közre­bocsátására. — Mindezek után nyilván jogos a kérdés: milyen új­donságokkal szolgál majd he­lyesírási szabályzatunk leg­frissebb kiadása? — Úgy szoktam mondani, hogy az az újdonsága, hogy nincs újdonsága! Ellentétben a régebbi szabályzatokkal, amelyek helyesírási rendsze­rünket több vonatkozásban is módosították, ez a 11. ki­adás a hagyományőrzés je­­gyében készült. Csak egyet­len komolyabb változtatást hajtottunk végre. Nevezete­sen: a dz és a dzs egységes hangokat jelölő több jegyű betűk (akár a cs, az sz stb.), ezért a sorvégi elválasztáskor ezután mindig együtt marad­nak. Ilyenformán: b­o­ dza, mene­dzser. Eddig ugyanis — ellentétben a többi kétje­gyű betűvel — a dz és a dzs magánhangzók között az elő­ző sor végén „hagyta” az első betűjét (bod­ za, mened­zser). Most ezt a következetlensé­get kiigazítottuk. — Más módosulás? , — A 11. kiadásban figye­lembe vettük a magyar nyelvben végbement fogalmi tömbösödéseket. Míg az 1954- es szabályzat szójegyzékében a bekötő út, a duzzasztó gát, az üdítő ital stb. típusú szó­­kapcsolatok különírva szere­pelnek, most ezek összeíród­nak: bekötőút, duzzasztógát, üdítőital stb. Valamivel több kettős szóalakot fog helyes­nek elismerni a szabályzat, egyaránt írhatjuk: arrább vagy arrébb, mienk vagy miénk, a levő vagy lévő stb. (Eddig csak az arrább, a mi­enk, a levő formát „ismerte el” a szójegyzék.) És még egy fontos engedmény: a már elterjedt szokás elisme­réseként így is írhatjuk az úgynevezett szóösszevonáso­kat: Marad, és etért stb. A betűszók — például a MÁV, a SZOT — írásmódja azon­ban továbbra is változatlan marad. — Az új kiadás szerkezete, nyelvezete? — A szabályok rendszere­zésekor arra törekedtünk, hogy könyvünk didaktiku­sabb, tanulhatóbb legyen. A szövegezéskor pedig az volt a célunk, hogy a szabályokat mindenki megértse, aki az általános iskola nyolcadik osztályának megfelelő mű­veltséget szerzett. Célunk ez volt: tanítva szabályozni! Ezért aztán a szabályokat rendre megokoljuk, magya­rázatokat fűzünk hozzájuk. — Befejezésül még csak annyit, hogy A magyar he­lyesírás szabályainak 11. ki­adását mikor veheti kézbe az olvasó? — A szedés, a korrektúrá­zás munkája véget ért, a Kossuth Nyomda szeptember végére elkészült a maga vál­lalt munkájával. Most már az Akadémiai Kiadó és nyomda a gazda, ott gondoz­zák tovább az anyagot, ott fogják kinyomni is. Remé­lem, 1985 első hónapjaiban (egy kis késéssel korábbi terveinkhez képest) a köny­vesboltok polcain lesz a 11. kiadás. Akácz László . A Mór és Környéke Áfész 1985. január 1-től 1989. december 31-ig terjedő időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadta az alábbi egységeit: 2/K Maradékbolt, Mór, Velinszky u. 2. 5/K Élelmiszerbolt, Mór, Deák F. u. 68. 6/K Élelmiszerbolt, Mór, Széchenyi u. 9. 11/K Élelmiszerbolt, Bakonysárkány,Felsődobos 16/K Élelmiszerbolt, Fehérvárcsurgó, Dózsa u. 4. 17/K Finomfalatok bolt, Mór, Lenin tér 24/K Iparcikkbolt, Csákberény, Kossuth u. 26/K Zöldségbolt, Csákberény, Kossuth u. 31/K Élelmiszerbolt, Pusztavám, Bacsó u. 3. 35/K Zöldség-gyümölcs, Csókakő, Kossuth u. 37/K Élelmiszerbolt, Bakonycsernye, Petőfi u. 40/K Vegyes iparcikkbolt, Pusztavám 50/K Élelmiszerbolt, Magyaralmás, Fő u. 64/K Iskola-büfé, Mór, November 7. btp. 71/K Ruházati bolt, Bodajk, Petőfi Sándor u. 91/K Méter-cipőbolt, Bakonycsernye, Rákóczi u. 43/K Vegyes­ ruházati bolt, Pusztavám, Petőfi u. 34. 4/V Büfé, Bakonysárkány,Felsődobos 13/V Büfé, Balinka, Petőfi u. 18/V Büfé, Kincsesbánya, Strand 23/V Büfé, Agárd, József u. 24/V Italbolt, Pusztavám, Kossuth u. 100. A pályázatot 1984. december 7-én 15 óráig kell benyújtani a szövetkezet közgazdasági főosztályán, Mór, Velinszky u. 10. A versenytárgyalás 1984. december 17-én 13 órakor lesz a szövetkezet tanácstermében, Mór, Velinszky u. 21. Tájékoztatást a szövetkezet közgazdasági főosztálya ad. _______________ IGAZGATÓSÁG 14 991

Next