Fejér Megyei Hírlap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

Sajtókonferencia a Fehér Házban Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Reagan amerikai elnök ki­jelentette: reméli, hogy a hét elején Genfben megtartott külügyminiszteri tanácskozás „csupán az első lépés az Egyesült Államok és a Szov­jetunió folyamatos párbeszé­dében”. „Bízom abban, hogy a tárgyalások útján szilárdabb békét érhetünk el” — mon­dotta. Az elnök a nagy televíziós és rádiótársaságok által csúcsidőben egyenes közvetí­tésben továbbított sajtókon­ferenciájának jelentős részét a genfi külügyminiszteri ta­lálkozónak, az új leszerelési tárgyalások megkezdéséről létrejött szovjet—amerikai megállapodásnak, és az ezzel összefüggő kérdéseknek szen­telte. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „rugalmas, türelmes, és célratörő” maga­tartást fog tanúsítani a lesze­relési kérdések megtárgyalá­sa során. Reagan mindamel­lett utalt arra, hogy a tárgya­lások nehezek lesznek, mert olyan kérdéseket érintenek majd, amelyek az Egyesült Államok, valamint szövetsé­gesei és az egész világ béké­je és biztonsága szempontjá­ból központi fontosságúak. Azt mondotta, a Szovjetunió­tól várják el, hogy „új életet és pozitív eredményeket ad­jon a párbeszéd folyamatá­nak” és azt is kijelentette, hogy bár a két ország ellen­tétei „széles körűek és mély­rehatóak”, az Egyesült Álla­moknak együtt kell működ­nie a Szovjetunióval „mind­azokon a területeken, ahol lehetséges a béke megszilár­dítása”. Reagan nem volt hajlandó ismertetni, milyen javaslato­kat kíván tenni az Egyesült Államok az eljövendő tárgya­lásokon. Elismerte azonban, hogy a jövőben nagyobb mértékben kell figyelembe venni az egyes államok nuk­leáris erejének sajátosságait, összetételét akkor, amikor az ilyen fegyverek korlátozásá­ról van szó. Korábban Wa­shington a Szovjetunió szá­razföldi telepítésű interkon­tinentális rakétáinak — a szovjet nukleáris erő legfon­tosabb elemének — egyolda­lú csökkentését akarta elérni, ellentételek nélkül. Most Reagan szerint kész a kérdés megvitatására, ellentételek felajánlására. Az űrfegyverkezési prog­ramról szólva az elnök ismét arra hivatkozott, hogy az még csupán a tervezés szakaszá­ban, kísérleti stádiumban van, s így szerinte nem ellen­tétes a SALT-1 szerződéssel, s nem is lehet alku tárgya. Egyúttal azonban Reagan azt mondotta, hogy az űrfegyve­rek általános kérdéseit a sor­ra kerülő leszerelési tárgya­lásokon külön megvitatják. A SALT-2 szerződés előírásai­val kapcsolatban az elnök azt hangoztatta, hogy bár az Egyesült Államok nem rati­fikálta a szerződést, meg­tartja az abban megjelölt korlátokat, s amikor például új, Trident típusú rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat állít hadrendbe, leszerel más, elavult nukleáris eszközöket. Az elnök szerint a szovjet —amerikai tárgyalásoknak a fegyverek kérdésén kívül más témakörökre is ki kell terjedniük. Amikor arról kér­dezték, hogy enyhülésnek mi­nősíti-e a most megkezdődött folyamatot, Reagan azt vála­szolta, hogy ezzel a kifejezés­sel korábban „visszaéltek” azt „egyirányú utcaként” használták ki. Az Egyesült Államok akkor hajlandó erre, ha „kétirányú utca” lesz. Egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről szólva Reagan úgy véleke­dett, hogy annak akkor van értelme, ha elősegítheti egy­­egy kérdés megoldását, s azt jól előkészítik. Az elnök kijelentette, hogy továbbra is biztosítani akar­ja a nicaraguai „szabadság­­harcosok” — vagyis az ellen­forradalmár csoportok — tá­mogatását, s élesen támad­ta a managuai kormányt, amely szerinte „erőszakkal jutott hatalomra”. Megismé­telte azt a vádját, hogy a sandinista állam segítséget nyújt a salvadori felkelők­nek. Félórás sajtókonferenciá­ján az elnök melegen megdi­csérte Scultz külügyminisz­tert és McFarlane nemzetbiz­tonsági tanácsadót a genfi ta­nácskozáson végzett munká­jáért. Ronald Reagan amerikai elnök sajtótájékoztatót tartott a Fe­hér Házban (Telefotó: ap — MTI — RS) Együttműködési jegyzőkönyv A moszkvai Barátság Há­zában csütörtökön ünnepé­lyes keretek között írták alá a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság ez évi együttműködéséről szóló jegyzőkönyvet. Magyar rész­ről a dokumentumot Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, szovjet részről Filipp Jermas, az SZMBT elnöke látta el kézjegyével. Jelen volt Raj­nai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. -­­ A két baráti társaság ez évi tevékenységében kiemelt hely jut a hazánk felszabadításá­nak és a Szovjetuniónak a második világháborúban ara­tott győzelme negyvenedik évfordulójával kapcsolatos ünnepi események előkészíté­sének, megszervezésének. Fontos feladatnak tekintik a közreműködést a XII. moszk­vai világifjúsági találkozó eredményes lebonyolításában. A baráti társaságok tevé­kenysége a szakmai tapaszta­latcseréktől a turizmusig, a kultúra területétől a sportig igen szerteágazó. A moszkvai jubileumi magyar kiállításon és a budapesti szovjet kultu­rális napok mellett az idén is több kulturális delegáció cseréjére kerül sor, s tovább erősítik a megyék, városok és üzemek közötti kapcsolatokat. Ünnepség Kabulban Az ANDP húszéves jubileuma Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt és az egész afgán nép legfontosabb fel­adata ez idő szerint az ellen­­forradalom és a külső inter­venció elleni harc, a győze­lem kivívása a rákényszerí­­tett hadüzenet nélkül hábo­rúban, — mondotta csütörtö­kön Kabulban Babrak Kar­mai, az ANDP Központi Bi­zottságának főtitkára, állam­fő. Az afgán államfő azon az ünnepségen mondott három és fél órás beszédet, amelyet a párt fennállásának húsz­éves jubileuma alkalmából tartottak Kabulban. A fővá­ros műszaki egyetemének nagytermében rendezett ün­nepségen mintegy másfél ezer ember vett részt, köztük a párt tartományi alapszerve­zeteinek küldöttei, a hadse­reg képviselői, a nemzetisé­gek és törzsek küldöttei, a testvéri és baráti pártok kül­döttei. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka az ün­nepség elnökségében foglalt helyet. A jubileum alkalmából csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetségén. Jeelani Bakhtari nagykövet áttekintést adott a párt létre­jöttének történetéről, az ázsiai ország történelmében új fejezetet nyitó — 1965 ja­nuárjában tartott — alakuló kongresszus óta eltelt idő­szakról, a párt tevékenységé­ről. A történelmi eseményekre visszatekintve utalt az or­szág életében végbement változásokra is. 1973. július 17-én Afganisztánban meg­döntötték a királyságot és kikiáltották a köztársaságot. Miután Mohamed Daud kor­mánya a demokratikus erők ellen fordult 1978. április 27- én Afganisztánban az ANDP vezetésével győzött a nemze­ti demokratikus forradalom, amely megsemmisítette Daud rendszerét. Május 9-én nyil­vánosságra hozták az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság forradalmi alapel­veit, amely a nemzeti demok­ratikus átalakulás céljait je­lölte meg. Afganisztán sokoldalú gaz­dasági, műszaki és kulturá­lis együttműködést alakított ki az országot elsőként elis­merő Szovjetunióval és a szo­cialista közösség államaival, közöttük hazánkkal. A két kormány és nép kapcsolatá­nak újabb fejezetét nyitotta meg Babrak Karmannak, az ANDP főtitkárának, a forra­dalmi tanács elnökének — párt- és kormányküldöttség élén — 1982 októberében Magyarországon tett látoga­tása. Belgium a rakéta­telepítés ellen A genfi szovjet-ameri­kai megállapodás nyomán ismét fellángolt Belgium­ban az eurorakéták telepí­tése körüli vita. A két ve­zető békemozgalmi szerve­zet (CNDP és VAKA) csü­törtökön felszólította a kormányt, hogy utasítsa el a telepítéseket a jövendő tárgyalások idejére, és ez­zel kezdeményezően segít­se elő, hogy a nagyhatal­mak befagyasszák atom­fegyvereik szintjét. Belgiumban március hó­napban veheti kezdetét az eurorakéták telepítése, ha a kormány megadja ehhez végső hozzájárulását. A belga közvélemény több­sége ellenzi a telepítéseket, és az év végi választásokra tekintettel a vezető pártok — különböző mértékben — hajlanak arra­, hogy figye­lembe vegyék a békemoz­galmi szervezetek szavát. A kormányzó flamand Ke­resztény Néppárt (CVP) állásfoglalást tett közzé: „Az, hogy a két nagyhata­lom újrakezdi a párbeszédet a fegyverzetek korlátozásá­ról, kölcsönös jóakaratról tesz tanúságot, egyben iga­zolja korábbi állásfoglalá­sunkat. Nevezetesen: mind­addig, amíg komoly esély van a tárgyalásos megoldás kialakítására, a belga kor­mánynak nem kell végső döntést hoznia a telepíté­sek kérdésében” — hangoz­tatja. A kambodzsai nemzetgyűlés ülésszaka Kambodzsa teljes mér­tékben támogatja a Szov­jetunió békekezdeménye­zéseit és a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületén elfo­gadott nyilatkozatba foglal­takat — hangsúlyozták a kambodzsai parlament csü­­törtökön megnyílt üléssza­kán. Az ülésszak munkájának első napján külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Chen Sim, a nemzetgyűlés elnöke utalt arra, hogy a feszültebbé vált délkelet­ázsiai helyzetben is tovább szilárdult a kambodzsai for­radalom külső és belső po­zíciója. A nagy nehézségek ellenére a néphatalom tel­jesíti feladatait, s mind több volt ellenforradalmár is felhagy tevékenységével és hazatér. Újabb iraki légitámadás Iraki vadászgépek az irá­ni Hárg-sziget közelében csütörtökön megtámadtak egy „nagy tengeri célpon­tot” — jelentette egy iraki katonai közlemény. Az Arab (Perzsa) -öböl hajózá­si hivatala a hírt nem erő­sítette meg. A közlemény szerint ez már a hatodik „nagy tengeri célpont” amelyet ezen a héten az iraki légierő támadott. Ezek közül a hajózási hivatal csak kettőről adott hírt. Szintén iraki katonai je­lentések közölték, hogy az elmúlt napokban az iraki légierő folytatta támadásait a Miszán-övezetben és a front középső szakaszán. Az iráni tüzérség Bászra város külterületét lőtte. Az elmúlt napokban tüzérsé­gi párbajt vívtak a front északnyugati, déli és né­hány más szakaszán — je­lentette az IRNA iráni hír­­ügynökség. Az iraki csapatok Aba­dan városát vették tűz alá. KOMMENTÁR új korszak Nicaraguában Ünnepi ülést tartott szerdán a nicaraguai parlament, amely­ben a mandátumok többsége a Sandinista Nemzeti Felszaba­­dítási Fronté, a novemberi választások eredményeinek megfe­lelően. Csütörtökön pedig — újabb állami aktusként — beik­tatták az ország új államfőjét, a sandinista Dániel Ortegát. Ezzel vitathatatlanul új korszak kezdődött a közép-amerikai ország történetében. Majd hat esztendővel a rettegett szélső­­jobboldali Somoza-diktatúra megdöntése után immár a nica­raguai nép szabad választása szerinti államhatalom irányítja az országot. Új úton halad Nicaragua, s ez nyilvánvalóan baloldali esz­merendszerben rajzoltatott ki. A sandinisták, akik az Ame­­rika-barát rezsim elleni felszabadító harcot irányították, az elmúlt években hatalmas munkával láttak a nicaraguai tár­sadalom és gazdaság arculatának átformálásához. Tudvalévő, hogy igen súlyos körülmények között. A Washingtonnak na­gyon nem tetsző rendszert már több mint két éve nyíltan tá­madják az ellenforradalom jól felfegyverzett, s az amerikai kormány nem is titkolt támogatása révén élet- és harcképes osztagai. A népi rendszer ellen viselnek háborút a régi rend­kívülről ösztönzött hívei — éppen ezért messzehangzó politi­kai diadal volt az őszi választási eredmény az új Nicaragua és irányítói számára Bebizonyította, hogy az ország népének többsége — az amerikai állításokra rácáfolva — a szocialista irányzatú fejlődésre szavaz, és a sandinistákat tekinti az új irány legmegfelelőbb szavatolóinak. Most, január elején ez az össznépi döntés öltött végleges jogi és államrendi formát. A jelenlegi parlament alkotmá­­nyozó feladattal tölti ki 1987-ig terjedő mandátumát: meg kell alkotnia Nicaragua új alaptörvényét, amelynek jellege immár stabilizálódott politikai-hatalmi viszonyok között alig­ha lehet kétséges. A közép-amerikai ország ezzel kétségkívül jelentős lépést tett a jobboldali diktatúrák, az Amerika-barát, nyílt terrorral uralkodó letűnt rendszerek korától egy új, va­lóban össznépi érdekeket képviselő társadalmi rend megszi­lárdítása felé. Nicaragua új korszaka azonban csak igen nehéz küzdelem­ben hozhatja meg a remélt eredményeket. Ma még erősek az ellenforradalmi próbálkozások, s ha a népi hatalmat megin­gatni nem is tudják, arra alkalmasak, hogy a szükséges és sürgető gazdasági reformokat lassítsák, akadályozzák. Az or­szág és a sandinista irányítású hatalom azonban már sokszo­rosan bebizonyította erejét és elszántságát. Az alkotmányos, parlamenti rendszer megszilárdulása, az első alapkövek le­rakása újabb munícióval szolgál az országátalakító harchoz. Avar Károly Ünnepi üléssel megkezdte munkáját az új nicaraguai nemzet­­gyűlés. A képen a parlamenti tisztségviselők leteszik az esküt Folytatódik a Contadora­­csoport vitája A közép-amerikai válság­ban közvetítő Contadora-cso­­port felülvizsgálta korábbi béketervét, s figyelembe vett néhány olyan módosítást, amelyet három közép-ameri­kai ország kívánt a rendezési javaslatban. A csoport — Ko­lumbia, Mexikó, Venezuela és Panama — emellett erőfeszí­téseket tesz, hogy rendezni lehessen a közép-amerikai államok közt még meglevő nézetellentéteket. A négy ország külügymi­nisztere szerdán fejezte be kétnapos tanácskozását a pa­namai fővárosban. A találko­zóról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a csoport lezártnak tekinti a közép­amerikai rendezési terv tech­nikai vitáját, s most már „a politikai tárgyalásoknak kell következniük”. Ennek érde­kében a külügyminiszterek felhívták a térség kormánya­it, hogy nevezzenek ki telj­hatalmú megbízottakat, s ezek február 14—15-én tisz­tázzák a rendezési terv alá­írásával kapcsolatos vitás kérdéseket. A Contadora-csoport tavaly szeptemberben ismertette a közép-amerikai válság poli­tikai megoldására kidolgozott átfogó rendezési javaslatát. Bár a terv minden érdekelt ország véleményét és észre­vételeit figyelembe vette, a „Közép-amerikai béke és együttműködés aktája” elne­vezésű dokumentumot csak Nicaragua lett volna hajlan­dó minden változtatás nélkül aláírni. Costa Rica, Honduras és Salvador — az Egyesült Államok nyomásának enged­ve — módosításokat sürge­tett. A tanácskozás befejezté­vel a négy külügyminiszter sajtókonferenciát tartott. Hangsúlyozták, hogy a meg­levő hatalmas nehézségek el­lenére bíznak a békés rende­zés lehetőségében. Ugyanak­kor a békeszerződés aláírása a közép-amerikai államok politikai akaratától függ - tették hozzá.

Next