Fejér Megyei Hírlap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1985. JANUÁR 14. HÉTFŐ Lelkes sífutók Bodajkon Sűrű, apró szemű hóesés, a Bakony utolsó dombjai közt megélénkülő szél. Már távolról hallani a síversenyek befutóit biztató nemzetközi ,,hop-hop-hop” biztatást. A tizenéves fiú maradék erejét is latba vetve igyekszik gyorsítani a tempót a cél előtt. Aztán megállnak a stopperórák, a versenyző, ha nem is teljesen szabályosan, előírásszerűen két lécen, de beérkezik a célba. A Fejér megyei Sí Szövetség idei első sífutóversenyén rögzítettük a pillanatképet. Serdülő ifjúsági, junior és felnőtt korosztályban rendezték meg vasárnap délelőtt a versenyt. A serdülőknek 1800, az ifjúságiaknak 3600, a junior korosztályúaknak 5600, a felnőtt nőknek ugyanennyi, a felnőtt férfiaknak 7200 métert kellett megtenniük. A jól szervezett és gördülékenyen lebonyolított mintegy háromórás verseny után a serdülő lányoknál a móri Bársony Zsuzsa lett az első, második Giesz Emília Csákvárral, harmadik helyezést pedig a móri Turner Anita érte el. A fiúk azonos korosztályában Borovics Attila móri versenyző lett az első, második helyezést ért el Soós József Dunaújvárosból, harmadik a móri Pisch Róbert lett. Az ifjúsági I. lányversenyben Négele Gabriella, a fiúknál Góbi Gábor (mindketten móriak) végeztek az első helyen. A felnőtt női versenyzők közül a videotonos Fent Mariann, a férfiak között pedig az ugyancsak videotonos Asztalos Sándor végzett az első helyen. Berkényi Miklóssal a Fejér megyei Sí Szövetség elnökével a verseny után beszélgettünk. Mint elmondta, megfelelő hóviszonyok mellett meglehetősen hideg, szeles időjárás közepette rendezték meg az év első versenyét, amelyre a szezon eleji forma és a korábbi kényszerű halasztás miatt a résztvevők nem túl magas száma volt a jellemző. Ezzel együtt a bodajki verseny kiváló alkalmat nyújtott a küszöbön levő téli úttörő-olimpiára való felkészülésre. p. a. Kosárlabda Kettős siker a fordulóban Az NB I-es kosárlabda-bajnokság hétvégi fordulója mindkét fehérvári csapat számára sikerrel zárult. A Videoton szombaton Kaposváron 11 ponttal győzött a SÁÉV ellen, és ezzel visszavágott a fehérvári vereségért. Az Építők-fiúk vasárnap délelőtt a Bakony Vegyészt fogadták és jó játékkal, és 25 pontos különbséggel verték a veszprémieket. Videoton— SAÉV 77:66 (40:32) Kaposváron a Videoton: Csarnai, Varga J., Rosinski, Hevesi, Szilasy; csere: Szabolcs, Tóth, Huber, Béndek összeállításban egy pillanatig sem hagyott kétséget afelől, hogy ezen a mérkőzésen fehérvári siker szülessen. Csupán 3:3-ig haladt együtt a két csapat, ettől kezdve a Videoton végig vezetve biztosan nyerte a mérkőzést. A két lengyel küzdelméből a videotonos Rosinski került ki győztesen. A sérüléssel bajlódó Szabolcs is játszott már néhány percet. A Videoton jó formában várja a szerdai nagy érdeklődéssel várt ZTE elleni MNK-mérkőzést. A kaposvári mérkőzésen Hevesi és Rosinski 20—20, Csarnai 12, Varga J. 9 ponttal járult hozzá a sikerhez. Ifjúsági mérkőzés: Videoton —SÁÉV 93:73 (50:35). Legjobb dobók: Makó 32, Hajnics 26, Lendvai 18. Alba Regia Építők: Bakony Vegyész 89:61 (36:27) Hazai pályán az Építők: Fekete 29, Kiss J. 25, Kiss K. 17, Malcsik 8, Nagy 2; csere: Hegedűs P. 6, Schlett 2) már az első félidőben tekintélyes előnyt szerzett. Szünet után a veszprémiek hárompontnyira felzárkóztak, ezt követően azonban Hegedűs István legénysége az elfáradni látszó vendégekkel szemben nagyarányú győzelmet aratott. A szerdai MNK-mérkőzések kezdési ideje: 16.30, illetőleg 18.30 óra. Először a Videoton —Zalaegerszeg, majd az Építők—MAFC összecsapásokat rendezik meg. — H. — Kiss József kosarat szerez a Vegyész elleni mérkőzésen Hegyre föl, hegyről le — Megyünk szánkózni, tartsanak velünk — invitált Tombor István, a Szondi SE birkózó szakosztályának vezető edzője, mesteredző a hét egyik délelőttjén. — Miért ne? — gondoltuk fotós kollégámmal, ilyet úgyis ritkán lát az ember, hogy az erőgyűjtés kellős közepén „gyerekeknek való” könnyed szánkózásnak legyen szemtanúja a sportolók körében. Lehettek vagy harmincan a buszban, de szánkó mindössze egy volt. Hogy lesz ebből szánkózás? A választ hamar megkaptuk, ugyanis mindenkinél egy szalmával tömött műanyagzsák volt. — Ennyi embernek lehetetlenség szánkót biztosítani, de a célnak ez az egyszerű eszköz is bőségesen megfelel. Majd meglátják milyen „érdekes” lesz a csákvári domboldal egy kis idő múlva — világosított fel Tombor István, akitől már megszoktuk az évek során a saját maga alkotta „kínzó alkalmatosságok” gyártását. — Kissé furcsa, hogy ilyen lazának tűnő programot iktatott be az edzésmunkába. — Kell egy kis változatosság. Nagyon keményen megdolgoztattam őket, és gondoltam mindenképpen jót tesz, ha kimozdulunk a teremből. Egyébként nem lesz ez annyira laza program, mint ahogy gondolják! Ez utóbbiról hamarosan meggyőződhettünk. A Csákvár határában levő domboldal ugyanis meglehetősen meredek, elég felkapaszkodni rá, és ugye a szánkó, illetve bocsánat a zsák bizony elég messzire csúszik. Ahhoz, hogy újbóli kísérletet tegyen az ember, ismét fel kell kapaszkodnia a legmagasabb pontra. Ez önmagában is jókora megterhelés, ha azt is hozzá számítjuk, hogy az alkalmi szánkó bizony hamar borul, az esésgyakorlás sem hiányzott. Egyszóval szinte minden izomcsoportot megmozgatott Tombor István újabb leleménye, méghozzá úgy, hogy a páciensek észre sem vették a terhelést. Ha azt gondolnánk, hogy ezzel megelégedett a mester, alaposan tévednénk. Levezetésképp olyan terepen kellett a buszhoz futni a társaságnak, amit jócskán tarkítottak emelkedők és a táv úgy nyolc kilométer körül lehetett! Másnap a teremben folytatódott a munka, a szánkókat súlyzók, ugrókötelek, medicinlabdák váltották fel, természetesen nem hiányzott a speciális szőnyegmunka sem. Miután vége lett az edzésnek és a társaság a radiátoroknak támaszkodva „erőt gyűjtött” a pihenéshez, Tombor Istvánnal a pici edzői szobában beszélgettünk. — Már decemberben elkezdtük a felkészülést az idei versenyekre. Örömmel mondhatom, hogy „kevesen vagyunk” mert tizenketten a válogatottal alapoznak Tatán — mondta a mesteredző. — Mielőtt az idei tervekről szót ejtenénk, kérem értékelje a tavalyi esztendőt. — Kilencvenöt olimpiai pont megszerzését terveztük, ebből kilencven valósult meg. A statisztika némi visszaesést jelez, de a magyar bajnokság időbeni eltolódása miatt alaposan felforgatott csapattal kellett kiállnunk, és ez jó néhány pontunkba került, örvendetes viszont, hogy kilenc helyett tizenhatan szerezték meg az első osztályú minősítést és a tervezett aranyjelvényes versenyzők száma is emelkedett. A csapatbajnokságban a kötöttfogásúak bronzérmet nyertek, a szabadfogásúak ötödikek lettek. Mindkét fogásnemben túlteljesítették az eredeti elvárásokat. Az úgynvezett „civil” magot kivéve a legtöbb katonaegyesület, köztük a Szondi SE is kénytelen a bevonulásokhoz alkalmazkodni, s ez nagyban befolyásolja az eredményességet. A kiutat mindenképp az utánpótlás jelenti. Mi a helyzet e területen? — A legkisebbekről, a serdülőkről szólva, a múlt évben a fő hangsúlyt a szervező munkára fordítottuk, szélesítettük bázisunkat. Ennek következtében eredményességben még nem tudunk jelentős előrelépésrel számolni, és most jelentkeztek a két évvel ezelőtti átszervezésből (a városi sportiskola megszűnés, a szerk.) adódó hiányosságok is. A közvetlen utánpótlást, ifjúságiak, juniorok tekintve az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Négyen egyetemi, illetve főiskolai felvételt nyertek és kérdés, hogy meg tudjuk-e tartani őket a Szondi SE számára. Bízunk benne, hogy sikerül, mert ezzel a jövő csapatának a gerince is kialakulhat. — Az utóbbi években sokan maradtak volna a Szondinál, de mindig gondot jelent az arra érdemes sportolók letelepítése. — Most sincs másképp. Nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy azok számára, akik szívesen maradnának nálunk, vagy jönnének hozzánk, biztosítsuk az elegendő feltételt. Itt van például Balogh Csaba, aki nagyon tehetséges, de igazából Ráczék mellett lehetne nagy versenyző ... Rajta kívül még jó néhány nevet sorolhatnék. — Térjünk át az idei esztendőre. Milyen célkitűzéseik vannak? — Az eredményességet tekintve 90 olimpiai pont megszerzését tervezzük valamint tíz első osztályú szint elérését. A fő törekvés továbbra is az, hogy kialakítsuk a stabil versenyzői törzsgárdát. — Azt mondta az előbb, hogy Balogh Csaba Ráczék mellett lehetne igazán nagy versenyző. Gondolom nemcsak Ráczról, hanem Vámosról és a Seres-fivérekről is szó van. — Természetesen, ők már hosszú évek óta a szakosztály tartópillérei. Rengeteget tettek a sportágért, a klub hírnevéért. Úgy érzem, a legfontosabb feladatok közé tartozik hogy megtartsuk őket, mert nagy szükség van rájuk! Megítélésem szerint Stácz Lajos és Vámos Péter még mindig képes lehet kiemelkedő eredmények elérésére világversenyen is. Ez lenne a hozzájuk méltó búcsú! Megszoktuk, hogy délelőttönként is telt házat találunk a Szondi SE birkózótermében. Szerdán délelőtt „gyanús” csend fogadott. A magyarázat mindössze annyi, hogy ezúttal csak este tartottak csoportos foglalkozást. Mégsem volt teljesen kihalt a terem. Rácz Lajos birtokolta a bordásfalakat, a súlyzókat, a birkózószőnyegeket... — Az a hír járta, hogy ritka vendég vagy már az edzéseken. — Kellett egy kis pihenő, de már hiányzott a mozgás, a társak közelsége. — A birkózó „aranycsapatból” a kortársak. Kocsis, Tóth, Növényi mind visszavonultak. Te folytatod a versenyzést. — Itt vagyok a tereimben, edzem, készülök a huszonegyedik versenyévemre. Ilyen „öreg” vagyok már... * Ha csak az olimpiai pontok számát nézzük, a tervezett kilencven meglehetősen nagy szám. Mindezt egy egyesület egyetlen szakosztálya tervezte! Az utóbbi évek tapasztalatai alapján kénytelenek vagyunk hinni nekik, makacs, mondhatni nem „ijedős” emberekről van szó, olyanokról, akik nem félnek saját árnyékuktól. Ami a civil mag kialakítását illeti, nagy szükség van rá. Ebben egyforma felelőssége van mindenkinek, aki szereti, becsüli, és tiszteli ezt a látványos, egész embert, és az ember részéről sok áldozatot kívánó sportágat. Sipos József Száguldás a zsák hátán ... már hiányzott a mozgás Fotó: Fási László 7. OLDAL JTfV', Január 14-től 19-ig M'k [ 30 %-kal árusít olcsóbban "(Vi 1 \ y dUg1 \ W MINDEN l‘\ \VV* ZJ1 Sr/ GYERMEKKABÁTOT r-J (kivéve nemes szőrmét) , V 10 Wm GÓLYA és PAJTÁS / gyermekruházati bolt SigBp' Székesfehérvár, Kossuth u. és Liszt F. u. 396