Fejér Megyei Hírlap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
Lakóhelyszeretet Képsorok, írásos emlékek, falukrónikák teszik szemléletessé mostanában, adott helyen, a négy évtizedes gyarapodást, szűkebb és tágabb , otthonunk lüktető életét. Ér ,demes elidőzni a helyi kiállítások fotómontázsai, doku- mentumgyűjteményei előtt, mert megláttatták azt az utat, amelyen 1945-ben elindultunk és megmutatják azt is, hovameddig jutottunk. Szembetűnő nagy változásoknak voltunk és vagyunk részesei, méghozzá úgy, hogy mi magunk is változtunk. Aligha lehet úgy elképzelni a helyi előremenetelt reprezentáló kiállításokat, hogy azokból kimaradna a lakóhelyszeretetről tanúskodó társadalmi munka, amelynek értéke jelentős. Ha csak az utóbbi négy évben mérjük, akkor több mint egymilliárd forintot tesz ki a megyénkben elvégzett terület- és településfejlesztési munka. Tudom, akik járdát építenek a mellékutcában, azok elsősorban saját kényelmük miatt teszik, s nem azért, hogy növekedjen a társadalmi munka számokban tetten érhető mértéke. Miként nem azért vállalkoznak játszóterek építésére, parkosításra, átereszek karbantartására, utcaszakaszok tisztítására sem, mert kevés az önkéntesen végzett munka összege. Jó szándékból, önérdekből és egyben jól felfogott közösségi érdekből teszik, végzik a munkát százak és százak, lakóhelyük értékeinek gyarapításáért. Ennek nagybecsű összege többnyire túltesz az előre tervezetten. Túltesz, mert a lakosság akarata, egyes választókerületek igyekezete eredményesen járult hozzá a terület- és településfejlesztésre rendelkezésre álló pénzeszközök növeléséhez. Ez továbbra is bőven buzgó, olyan forrás, amellyel kiegészülhet a tanácsoknál ilyen célra felhasználható összeg. A népfrontbizottságokat ösztönzik a kongresszusi irányelvek arra, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a településpolitikai feladatok kialakításában és megvalósításában. Karolják fel a természet- és környezetvédelem ügyét. Legyenek kezdeményezői és szervezői, az értelmes, a közösségi célokat szolgáló társadalmi munkának. Megyénkben a március derekát követő hét végeken sokan készülnek az idei első társadalmi munkanapra. Hagyománya van a tavaszi értékteremtő, értékfejlesztő öszszefogásnak településeinken. Székesfehérvár városrészein — amennyiben az időjárás engedi — ma hozzálátnak a tereprendezéshez, a faültetéshez, murvaterítéshez és gereblyézéshez. Dolgos kezek értékteremtő összefogással szépítik, csinosítják a lakóterületet, munkájukat adják a fejlesztéshez. Tennivalóban nem szűkölködnek a társadalmi munkások, mert vannak olyan értelmes célok, amelyekért érdemes dolgozni. Igaz, módosultak igényeink. Módosultak, mert a tegnapelőtti és a tegnapi vágyaink közül sok valósággá érett. Ezért mára újabbak tódulnak helyükbe. Majd midőn a megvalósítással túljutunk rajtuk, az élet rendje szerint, megint adódnak újabb szükségletek, amelyeket közös összefogással megoldunk. Erről ugyan még nem vallanak a helyi kiállítások anyagai, de tudva-tudjuk: így lesz. Németh Erzsébet M I Cm D hft C CT I VILÁG HETI VILÁGHÍRADÓ I LÓ C ll M Lm T SZ. I egyesüljetek! GYORSABB „ORVOSLÁS” ___________________ A KÖRZETEKBEN ^ _ _______________ Szombat, HÉTVÉGI MELLÉKLET 19®f. március 16. XLI. évfolyam, 63. szám A FRANCIA „NAGY SZÁZAD” % ■ WM I a REMEKMŰVEI • ■ LlhVIH I J ||J IHJIJ Ily IJ 1 || Ara: 2,20 Ft Ünnepi megemlékezés a pákozdi emlékműnél Mintha az idő is emlékezni akarna, esni kezdett az eső tegnap délután. Az egykori, 1848-as csata színhelyét, a pákozdi dombokat most egyenruhás és kokárdás fiatalok népesítették be, zászlókat lengetett a szél. Ünnepélyes légkörben, a történelmi tavaszi ünnepeink közül az időben legtávolibb, az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett koszorúzási ünnepségen vette kezdetét a forradalmi ifjúsági napok Fejér megyei rendezvénysorozata. Az ünnepre felsorakozott díszszázad, s az ifjúgárdisták sorai között vonultak fel az emlékműhöz megyénk pártos állami vezetői, az iskolák és üzemek képviselői. A rendezők, a KISZ Fejér megyei Bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében az ünnepi beszédet Pap László, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja, a TIT megyei szervezetének titkára mondta. Méltatta történelmünk 137 évvel ezelőtti eseményeit, kiemelve hatását a későbbi forradalmi tavaszok eseményeire. „Mi mai, idősebb és fiatalabb nemzedékek képviselői március örököseinek valljuk magunkat olyan értelemben is — mondta Pap László —, hogy mi is az egész emberiség szabadságában, békéjében, együttműködésében és haladásában látjuk biztosítva nemzetünk boldogulását”. A mi számunkra 1848. március 15. a haza javát szolgáló cselekvés, tettekben megmutatkozó elszántság példája marad. Szólt a szónok nemzetünk előtt álló legfontosabb feladatainkról is, kiemelve a párt XIII. kongresszusának társadalmi életünkben meghatározó szerepét. Majd Pap László, bejelentve a forradalmi ifjúsági napok kezdetét, a fiatalokhoz fordult: „Kívánom a mi ifjúságunknak, hogy dolgozzanak szocialista elkötelezettséggel és szorgalommal, magas fokú felelősségérzettel a társadalmunk előtt álló feladatok megoldásáért.” Az ünnepi beszéd után megkoszorúzták a pákozdi emlékművet a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek, valamint a fegyveres testületeknek a képviselői. Elhelyezték koszorúikat az egykori szabadcsapatokat küldő települések (Pákozd, Sukoró és Mezőszentgyörgy) képviselői. A megye ifjúságának küldöttei, a diákok és üzemi dolgozók virággal emlékeztek történelmi évfordulónkra. Így Knizse Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Schmauder János, a fehérvári pártbizottság titkára, és Fazekas János, a gárdonyi városi jogú nagyközség pártbizottságának titkára koszorúz Fotó: Rabáczy Szilárd Koszorúzások, nagygyűlések országszerte Budapesten az ünnep reggelén sok száz fiatal gyűlt össze a nemzetiszínű és vörös lobogókkal feldíszített Március 15-e téren, hogy Petőfi Sándor szobránál kegyelettel emlékezzék a forradalmár költőre. A Himnusz hangjai után a szobor talapzatán az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának, a fővárosi fegyveres erőknek és testületeknek, valamint Budapest ifjúságának képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit, majd felcsendült a Szózat. A Múzeumkertben több ezer budapesti fiatal jelenlétében — a forradalmi ifjúsági napok nyitányaként — ünnepi nagygyűlést rendezett a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A 137 esztendővel ezelőtti események történelmi színhelyén 1848-as dalok, indulók csendültek fel. Az ünnepség elnökségében ott volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a párt-, az állami, a társadalmi, a tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek számos vezetője. A Himnusz hangjait követően az elnöklő Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Emőd Péter a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A megemlékező szavak után az ünnepség résztvevői a tisztelet és a hála koszorúit helyezték el a múzeum falán, az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtábla alá. Budapest ifjúságának ünnepi nagygyűlése 1848 szellemét, forradalmi lendületét idéző műsorral zárult. Hasonlóképpen szerte az országban megemlékeztek 1848 nagyjairól, mártírjairól, nevezetes eseményeiről. A kápolnai csata emlékoszlopát is ünneplő fiatalok tömege vette körül. Ugyanekkor emlékeztek meg arról is, hogy Károlyi Mihály 1919- ben éppen ezen a helyen — Kápolnán — kezdte meg földbirtokának szétosztását a környékbeli parasztok között. Baranya megye bányászvárosában, Komlón, Petőfi Sándornak állítottak emlékművet az ünnep alkalmából. A szobrot — Szentirmai Zoltán fiatal szentendrei szobrászművész alkotását — lobogó fáklyát tartó fiatalok tömege állta körül. Bács-Kiskun megyében, a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet székháza előtt, Kossuth Lajos bronz mellszobrát leplezték le. Szolnokon az 1849. március 5-i szolnoki csata hőseinek emlékét őrző szobrot faragtatták újra és avatták fel pénteken. A színpompás ünnepség egyik különösen látványos epizódjaként a 48-as huszárok korhű díszegyenruháját viselő lovasok vonultak végig a városon. Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Vállalások a veszteségek pótlására összecseng a Könnyűfémmű brigádjainak legfrissebb vállalása és a termelőszövetkezetek tavalyi igyekezete: bepótolni a kedvezőtlen időjárás okozta veszteségeket. A fehérvári nagyüzem brigádjainak felhívása a kemény tél termeléskiesésének behozására, a múlt szombaton, a megyei pártértekezleten hangzott el. 2700 tonna alutermék Az év első tíz hetében a zord időjárás és az energiakorlátozás miatt a Székesfehérvári Könnyűfémmű 2700 tonna alumínium feldolgozásával maradt adós. A termeléskiesés értéke eléri a 170 millió forintot. Még érzékenyebben érintette a nagyüzemet, hogy tőkés exportszállításainál is elmaradt kilencszáz tonnával. A hengermű, a présmű és a többi üzem brigádjai az exporttételek bepótlását a negyedév végéig vállalták. A többi, 1800 tonna alumíniumfélgyártmány előállítására a gyár 101 brigádjának 2500 tagja külön-külön állítja öszsze konkrét vállalását. A Könnyűfémmű dolgozóit a tavalyi dicséretes eredmény is serkenti, hiszen 1984-ben a szocialista brigádok vállalásainak, többlet teljesítésének nyomán a vállalat a várt ráfizetés helyett, 220 millió forint nyereséggel zárta az évet. Költségcsökkentés a tsz-ekben A mezőgazdasági üzemekben az év végi mérlegbeszámoló küldött- és közgyűléseken értékelték a szocialista munkaverseny eredményeit. A Fejér megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége jelentése szerint az 1984. évi nyereség kedvező alakulásában jelentős részük volt a szocialista brigádoknak. A termelőszövetkezetekben átlagosan az éves eredményrész 1,5—2 százaléka a kongresszusi vállalások teljesítéséből adódott. A vállalatok a költségek csökkentésére, az ésszerű energiafelhasználásra, a pontosabb munkaszervezésre irányultak. A sárkeresztúri Jóreménység Tsz több mint 400 dolgozója soha nem tapasztalt költségmegtakarítást ért el, s ezzel nyeresége 34 százalékkal magasabb, mint az előző évi volt. Hasonlóan kiemelkedő nyereséget realizált az 1984. évi munkájával a besnyői Sallai Tsz is, ahol a tiszta eredmény összege meghaladta a 30 milliót. Nemcsak a többlethozamok, a jobb értékesítési lehetőségek magyarázzák a magas eredményt, hanem a brigádok költségkímélő szemlélete is. A székesfehérvári Kossuth Tsz baromfi ágazatában dolgozó negyvennyolc tagú női szocialista brigád hatékonyabb munkája több mint 46 millió tojást eredményezett. A 182 ezres állomány 1984. évi átlaghozama 270 tojás, ami ugyancsak kimagasló termelési eredménynek számít. A brigád jó teljesítményét erősíti, hogy az utánpótlás, a jércenevelés is jó haszonnal történik. Tavalyelőtt egyetlen jérce felnevelése 82,50 forintba került, 1984-ben ezt 75,45 forintra csökkentették. A fehérvári Vörösmartyban, valamennyi szocialista brigád munkájának elismerése mellett, kiemelik a halászok brigádját, azt a közösséget, amely 1984-ben 180 hektár halastóterületről 13 millió forintot „halászott” össze. Tavaly, összesen 275 tonna pontyot „termeltek”, ami az utóbbi évek egyik legsikeresebb eredménye. Dunaújváros Kitüntetett építőszázad Méltó módon ünnepelték a forradalmi ifjúsági napok kezdetét Dunaújvárosban, a Magyar Néphadsereg építőszázad-egység katonái. Ifjúsági nagygyűlésen köszöntötték tegnap március 15-ét, nagy tavaszi ünnepeink egyikét. Velük tartottak ez alkalommal a város fiataljai, és a vállalatok képviselői. Politikai és építőmunkában remekeltek a Dunaújvárosban katonai szolgálatot teljesítő fiatalok. KISZ-életük,munkájuk aktivitásuk elismeréseként ,átvehették egy évre a KISZ KB Vándorzászlaját. A zászló átadásakor Bajszi József, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja gratulált elsőként a katonafiataloknak. Méltatta építőmunkájuk eredményeit, többek között a dunaújvárosi konverteres acélműn és a most készülő kokszolóműn végzett munkájukat. Elismerően szólt honvédelmi nevelő munkájukról, az Ifjú Gárdával tartott kapcsolatukról. Az építőmunkában együttműködő 26-os ÁÉV nevében Linka Antal igazgatóhelyettes köszöntötte az alakulatot. A Ságvári Endre KISZ-alapszervezet ez alkalommal a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta meg. A KISZ Aranyjelvényt Dukai István, a KISZ KB dicsérő oklevelét Meskál József vehette át.