Fejér Megyei Hírlap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

Lakóhelyszeretet Képsorok, írásos emlékek, falukrónikák teszik szemléle­tessé mostanában, adott he­lyen, a négy évtizedes gyara­podást, szűkebb és tágabb , otthonunk lüktető életét. Ér­ ,­demes elidőzni a helyi kiállí­tások fotómontázsai, doku-­­ mentumgyűjteményei előtt,­­ mert megláttatták azt az utat, amelyen 1945-ben elindultunk és megmutatják azt is, hova­­meddig jutottunk. Szembetű­nő nagy változásoknak vol­tunk és vagyunk részesei, méghozzá úgy, hogy mi ma­gunk is változtunk. Aligha lehet úgy elképzelni a helyi előremenetelt repre­zentáló kiállításokat, hogy azokból kimaradna a lakó­­helyszeretetről tanúskodó tár­sadalmi munka, amelynek ér­téke jelentős. Ha csak az utóbbi négy évben mérjük, akkor több mint egymilliárd forintot tesz ki a megyénk­ben elvégzett terület- és te­lepülésfejlesztési munka. Tudom, akik járdát építe­nek a mellékutcában, azok el­sősorban saját kényelmük mi­att teszik, s nem azért, hogy növekedjen a társadalmi munka számokban tetten ér­hető mértéke. Miként nem azért vállalkoznak játszóte­rek építésére, parkosításra, átereszek karbantartására, ut­caszakaszok tisztítására sem, mert kevés az önkéntesen végzett munka összege. Jó szándékból, önérdekből és egyben jól felfogott közössé­gi érdekből teszik, végzik a munkát százak és százak, la­kóhelyük értékeinek gyarapí­tásáért. Ennek nagybecsű összege többnyire túltesz az előre tervezetten. Túltesz, mert a lakosság akarata, egyes választókerületek igye­kezete eredményesen járul­t hozzá a terület- és település­­fejlesztésre rendelkezésre álló pénzeszközök növeléséhez. Ez továbbra is bőven buzgó, olyan forrás, amellyel kiegé­szülhet a tanácsoknál ilyen célra felhasználható összeg. A népfrontbizottságokat ösztönzik a kongresszusi irányelvek arra, hogy vállal­janak nagyobb szerepet a te­lepüléspolitikai feladatok ki­alakításában és megvalósítá­sában. Karolják fel a termé­szet- és környezetvédelem ügyét. Legyenek kezdeménye­zői és szervezői, az értelmes, a közösségi célokat szolgáló társadalmi munkának. Megyénkben a március de­rekát követő hét végeken so­kan készülnek az idei első társadalmi munkanapra. Ha­gyománya van a tavaszi ér­tékteremtő, értékfejlesztő ösz­­szefogásnak településeinken. Székesfehérvár városrészein — amennyiben az időjárás engedi — ma hozzálátnak a tereprendezéshez, a faültetés­hez, murvaterítéshez és ge­­reblyézéshez. Dolgos kezek értékteremtő összefogással szépítik, csinosítják a lakóte­rületet, munkájukat adják a fejlesztéshez. Tennivalóban nem szűkölködnek a társadal­mi munkások, mert vannak olyan értelmes célok, amelye­kért érdemes dolgozni. Igaz, módosultak igénye­ink. Módosultak, mert a teg­napelőtti és a tegnapi vágya­ink közül sok valósággá érett. Ezért mára újabbak tódulnak helyükbe. Majd midőn a meg­valósítással túljutunk rajtuk, az élet rendje szerint, megint adódnak újabb szükségletek, amelyeket közös összefogással megoldunk. Erről ugyan még nem vallanak a helyi kiállí­tások anyagai, de tudva-tud­­juk: így lesz. Németh Erzsébet M I Cm D hft C CT I VILÁG HETI VILÁGHÍRADÓ I LÓ C­ ll M­­ Lm T SZ. I egyesüljetek! GYORSABB „ORVOSLÁS” ___________________ A KÖRZETEKBEN ^ _ _______________ Szombat, HÉTVÉGI MELLÉKLET 19®f.­ március 16. XLI. évfolyam, 63. szám A FRANCIA „NAGY SZÁZAD” % ■ WM I a REMEKMŰVEI • ■ Llh­VIH I J |­|J IHJIJ Ily IJ 1 || Ara: 2,20 Ft Ünnepi megemlékezés a pákozdi emlékműnél Mintha az idő is emlékezni akarna, esni kezdett az eső teg­nap délután. Az egykori, 1848-as csata színhelyét, a pákozdi dombokat most egyenruhás és kokárdás fiatalok népesítették be, zászlókat lengetett a szél. Ünnepélyes légkörben, a tör­ténelmi tavaszi ünnepeink közül az időben legtávolibb, az­ 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc évforduló­ján rendezett koszorúzási ünnepségen vette kezdetét a forra­dalmi ifjúsági napok Fejér megyei rendezvénysorozata. Az ünnepre felsorakozott díszszázad, s az ifjúgárdisták sorai között vonultak fel az emlékműhöz megyénk párt­os állami vezetői, az iskolák és üzemek képviselői. A ren­dezők, a KISZ Fejér megyei Bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében az ünnepi beszédet Pap László, a Hazafias Nép­front megyei elnökségének tagja, a TIT megyei szerveze­tének titkára mondta. Mél­tatta történelmünk 137 évvel ezelőtti eseményeit, kiemelve hatását a későbbi forradalmi tavaszok eseményeire. „Mi mai, idősebb és fiatalabb nemzedékek képviselői már­cius örököseinek valljuk ma­gunkat olyan értelemben is — mondta Pap László —, hogy mi is az egész emberi­ség szabadságában, békéjé­ben, együttműködésében és haladásában látjuk biztosít­va nemzetünk boldogulását”. A mi számunkra 1848. márci­us 15. a haza javát szolgáló cselekvés, tettekben megmu­tatkozó elszántság példája marad. Szólt a szónok nem­zetünk előtt álló legfontosabb feladatainkról is, kiemelve a párt XIII. kongresszusának társadalmi életünkben meg­határozó szerepét. Majd Pap László, bejelent­ve a forradalmi ifjúsági na­pok kezdetét, a fiatalokhoz fordult: „Kívánom a mi if­júságunknak, hogy dolgozza­nak szocialista elkötelezett­séggel és szorgalommal, ma­gas fokú felelősségérzettel a társadalmunk előtt álló fel­adatok megoldásáért.” Az ünnepi beszéd után megkoszorúzták a pákozdi emlékművet a megye párt-, állami és társadalmi szervei­nek, valamint a fegyveres testületeknek a képviselői. Elhelyezték koszorúikat az egykori szabadcsapatokat küldő települések (Pákozd, Sukoró és Mezőszentgyörgy) képviselői. A megye ifjúságá­nak küldöttei, a diákok és üzemi dolgozók virággal em­lékeztek történelmi évfordu­lónkra. Így Knizse Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Schmauder János, a fehérvári pártbizottság titkára, és Fazekas János, a gárdonyi városi jogú nagyközség pártbizottságának titkára koszorúz Fotó: Rabáczy Szilárd Koszorúzások, nagygyűlések országszerte Budapesten az ünnep reg­gelén sok száz fiatal gyűlt össze a nemzetiszínű és vö­rös lobogókkal feldíszített Március 15-e téren, hogy Pe­tőfi Sándor szobránál kegye­lettel emlékezzék a forradal­már költőre. A Himnusz hangjai után a szobor ta­lapzatán az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottságának, a fő­városi fegyveres erőknek és testületeknek, valamint Bu­dapest ifjúságának képvise­lői helyezték el a megemlé­kezés koszorúit, majd fel­csendült a Szózat. A Múzeumkertben több ezer budapesti fiatal jelen­létében — a forradalmi if­júsági napok nyitányaként — ünnepi nagygyűlést ren­dezett a KISZ Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. A 137 esztendővel ezelőtti ese­mények történelmi színhe­lyén 1848-as dalok, indulók csendültek fel. Az ünnepség elnökségében ott volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, vala­mint a párt-, az állami, a társadalmi, a tömegszerveze­tek, a fegyveres erők és tes­tületek számos vezetője. A Himnusz hangjait köve­tően az elnöklő Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megjelente­ket, majd Em­őd Péter a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára mondott ünnepi beszédet. A megemlékező szavak után az ünnepség résztvevői a tisztelet és a hála koszorú­it helyezték el a múzeum fa­lán, az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtábla alá. Budapest ifjúságának ün­nepi nagygyűlése 1848 szelle­mét, forradalmi lendületét idéző műsorral zárult. Hasonlóképpen szerte az országban megemlékeztek 1848 nagyjairól, mártírjairól, nevezetes eseményeiről. A kápolnai csata emlékoszlo­pát is ünneplő fiatalok tö­mege vette körül. Ugyanek­kor emlékeztek meg arról is, hogy Károlyi Mihály 1919- ben éppen ezen a helyen — Kápolnán — kezdte meg földbirtokának szétosztását a környékbeli parasztok kö­zött. Baranya megye bányász­­városában, Komlón, Petőfi Sándornak állítottak emlék­művet az ünnep alkalmából. A szobrot — Szentirmai Zol­tán fiatal szentendrei szob­rászművész alkotását — lo­bogó fáklyát tartó fiatalok tömege állta körül. Bács-Kis­­kun megyében, a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet székháza előtt, Kossuth La­jos bronz mellszobrát leplez­ték le. Szolnokon az 1849. március 5-i szolnoki csata hőseinek emlékét őrző szob­rot faragtatták újra és avat­ták fel pénteken. A szín­pompás ünnepség egyik kü­lönösen látványos epizódja­ként a 48-as huszárok korhű díszegyenruháját viselő lo­vasok vonultak végig a vá­roson. Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Vállalások a veszteségek pótlására összecseng a Könnyűfém­mű brigádjainak legfrissebb vállalása és a termelőszövet­kezetek tavalyi igyekezete: bepótolni a kedvezőtlen idő­járás okozta veszteségeket. A fehérvári nagyüzem bri­gádjainak felhívása a ke­mény tél termeléskiesésének behozására, a múlt szomba­ton, a megyei pártértekezle­ten hangzott el. 2700 tonna alutermék Az év első tíz hetében a zord időjárás és az energia­korlátozás miatt a Székes­­fehérvári Könnyűfémmű 2700 tonna alumínium feldolgo­zásával maradt adós. A ter­meléskiesés értéke eléri a 170 millió forintot. Még ér­zékenyebben érintette a nagyüzemet, hogy tőkés ex­portszállításainál is elma­radt kilencszáz tonnával. A hengermű, a présmű és a többi üzem brigádjai az ex­porttételek bepótlását a ne­gyedév végéig vállalták. A többi, 1800 tonna alumínium­félgyártmány előállítására a gyár 101 brigádjának 2500 tagja külön-külön állítja ösz­­sze konkrét vállalását. A Könnyűfémmű dolgo­zóit a tavalyi dicséretes ered­mény is serkenti, hiszen 1984-ben a szocialista bri­gádok vállalásainak, többlet teljesítésének nyomán a vál­lalat a várt ráfizetés helyett, 220 millió forint nyereséggel zárta az évet. Költségcsökkentés a tsz-ekben A mezőgazdasági üzemek­ben az év végi mérlegbeszá­moló küldött- és közgyűlése­ken értékelték a szocialista munkaverseny eredményeit. A Fejér megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­ge jelentése szerint az 1984. évi nyereség kedvező alaku­lásában jelentős részük volt a szocialista brigádoknak. A termelőszövetkezetekben át­lagosan az éves eredmény­­rész 1,5—2 százaléka a kong­resszusi vállalások teljesíté­séből adódott. A vállalatok a költségek csökkentésére, az ésszerű energiafelhasználás­ra, a pontosabb munkaszer­vezésre irányultak. A sárkeresztúri Jóremény­ség Tsz több mint 400 dolgo­zója soha nem tapasztalt költségmegtakarítást ért el, s ezzel nyeresége 34 száza­lékkal magasabb, mint az előző évi volt. Hasonlóan ki­emelkedő nyereséget reali­zált az 1984. évi munkájával a besnyői Sallai Tsz is, ahol a tiszta eredmény összege meghaladta a 30 milliót. Nemcsak a többlethozamok, a jobb értékesítési lehetősé­gek magyarázzák a magas eredményt, hanem a brigá­dok költségkímélő szemlélete is. A székesfehérvári Kossuth Tsz baromfi ágazatában dol­gozó negyvennyolc tagú női szocialista brigád hatéko­nyabb munkája több mint 46 millió tojást eredményezett. A 182 ezres állomány 1984. évi átlaghozama 270 tojás, ami ugyancsak kimagasló termelési eredménynek szá­mít. A brigád jó teljesítmé­nyét erősíti, hogy az után­pótlás, a jércenevelés is jó haszonnal történik. Tavaly­előtt egyetlen jérce felneve­lése 82,50 forintba került, 1984-ben ezt 75,45 forintra csökkentették. A fehérvári Vörösmarty­­ban, valamennyi szocialista brigád munkájának elisme­rése mellett, kiemelik a ha­lászok brigádját, azt a közös­séget, amely 1984-ben 180 hektár halastóterületről 13 millió forintot „halászott” össze. Tavaly, összesen 275 tonna pontyot „termeltek”, ami az utóbbi évek egyik legsikeresebb eredménye. Dunaújváros Kitüntetett építőszázad Méltó módon ünnepelték a forradalmi ifjúsági napok kezdetét Dunaújvárosban, a Magyar Néphadsereg építő­század-egység katonái. If­júsági nagygyűlésen köszön­tötték tegnap március 15-ét, nagy tavaszi ünnepeink egyi­két. Velük tartottak ez alka­lommal a város fiataljai, és a vállalatok képviselői. Politikai és építőmunká­­ban remekeltek a Dunaújvá­rosban katonai szolgálatot teljesítő fiatalok. KISZ-éle­­tük,­­munkájuk aktivitásuk elismeréseként ,átvehették egy évre a KISZ KB Ván­dorzászlaját. A zászló átadá­sakor Bajszi József, a KISZ KB Intéző Bizottságának tag­ja gratulált elsőként a kato­nafiataloknak. Méltatta épí­­tőmunkájuk eredményeit, többek között a dunaújvárosi konverteres acélműn és a most készülő kokszolóműn végzett munkájukat. Elisme­rően szólt honvédelmi neve­lő munkájukról, az Ifjú Gár­dával tartott kapcsolatukról. Az építőmunkában együtt­működő 26-os ÁÉV nevében Linka Antal igazgatóhelyet­tes köszöntötte az alakulatot. A Ságvári Endre KISZ-alap­­szervezet ez alkalommal a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta meg. A KISZ Arany­jelvényt Dukai István, a KISZ KB dicsérő oklevelét Meskál József vehette át.

Next