Fejér Megyei Hírlap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

12. OLDAL S/­j /?/„■?” Szepesi Attila Lile Szállj lile, ide szállj, magasan lebegő, a mező tövises, a szikes csupa kő. Fordul a kusza szél, rejt puha bokor-árny, eltakar a levél, szállj ide lile, szállj! / 4 ,o/ i?/o. Szemfüles vagy? A felső kocka kis mozaikjaiban sokféle figura látható, ezek ismét előfordulnak az alsó kockában, de más-más he­lyen. Ám, ha jó megfigyelő vagy, tapasztalhatod, hogy egy kis eltérés azért akad. Melyek ezek? uaqjaqaj 'oieqpq uodejB apqaj 3ipád Bozsuiojeq b •ojeqLBi sejzsoaqiuocl snui uejpoq b ‘baji-zs jjaApq euqy isajfajsaw Bodnár István Tükrös jegű folyó hátán futottam, futottam, kilenc farkas toporzékolt nyomomban, nyomomban. Csalivers Hajnal felé fogcsattogva beértek, beértek... édesanyám költögetett ne féljek, ne féljek. Emlékezés 1945-re VÍZSZINTES: 2. (Zárt be­tűk: O, O, J, U, F, D.) 15. Vérpálya. 17. Töltés lejtős oldala, névelővel. 19. Bünte­tésként meghatározott ösz­­szeg. 20. Kötőszó. 21. Köny­­nyű kétkerekű egyfogatú ko­csi. 23. Női név. 24. Tervsze­rű megelőző karbantartás. 26. Jószívű igéje. 27. Élgárda rövidítése. 28. Amerikai hold­kutató űrrakéta típus. 29. Női név. 31. Zenei jelzés: igen lassan. 32. Férfinév. 33. Mennybolt. 34. Testrész. 35 Hangtalanul küld. 37. Orosz Viktor. 39. Elektromos tölté­sű anyagi részecske. 40. Étel­ízesítő. 41. Világtáj. 42. Aka­démikus rév. 44. Rizses ürü­­hús, kedvelt keleti étel. 46. Nemes Dezső. 47. Táplálko­zás. 48. Megszégyenítő. 50. Fürdőváros Bécs közelében. 52. Lent. 53. Heves megyei községbe való. 55. Babaalta­tó szó. 56. Kis faépület. 57 A jó munkát ez is jellemzi. 58. Lágy hangsor. 59. Mocsa­ras helyeken élő kis madár névelővel. 61. A SZU legna­gyobb létszámú népe. 62. Ugye? 63. Díjszabás (2.) 65. Villanyégők. 66. Irányomban. 67. Barátságtalan megszólí­tás. 69. Küzdelemben részt­vevő. 71. OTK. 72. Háziállat. 73. Olasz és thaiföldi autók jelzése. 74. Bogoz. 76. Néma lét. 77. Időmérő. 79. Autósok veszedelme. 80. Kötőszó. 81. Beszédrész. 82. A mérhetet­len anyai fájdalom jelzője lehet a görög mitológia sze­rint. 84. Az egykori Illiria lakója. 85. Ebben az évben. (2 szó) 86. Éjszakai táncos, mulatóhely. 87. Ebbe az irányba. 89. Kiejtett kétjegyű mássalhangzó. 90. Férfinév. 92. Egyesült Nemzetek Szö­vetsége. 93. Arzén vegyjele. 94. Az utolsó montenegrói fejedelem, majd király neve. 96. Éléstár, éléskamra népie­sen. 98. YÉ. 99. Útszakasz, ál­lomás, időszak idegen erede­tű neve. FÜGGŐLEGES: 1. A vízsz. 2. folytatása (Zárt betűk: V, Z. D. N, Ü, T.) 3. Föltéve hogy. 4. Idegen időszak (era) 5. A tüdőbe egy alkalommal beszívott levegő mennyisége. 6. Arab nép. 7. Évszak. 8. Bűn kezdete. 9. Ligeti Ká­roly. 10. Vetítő. 11. Juhtejből készült tejtermék. 12. A 30- as években megjelent folyó­irat. 13. Hírközlő szerv név­betűi. 14. Keresztül. 16. Alarm. 18. A Felszabadulás tette lehetővé, hogy a hata­lom .. . legyen. 20. Trója má­sik neve. 22. Engedély ford. rövidítése. 24. A hét vezér egyike. 25. Adriai jugoszláv sziget. 27. Mennyei. 29. Házi­kó. 30. Alpakka része. 33. Teljes meggondolatlanság­gal (2 szó) 34. Víziállat. 36.­­dob (haszontalan). 38. Az ügyész tevékenysége. 41. És a tanuló. 42. Ez a tevékeny­ség a házépítés kezdete. 43. Erdélyi népfaj. 45. Zseni. 47. Olt. 48. Névelős olasz város. 49. Fonás eszközei. 51. „Én toldom” egyneműi. 53. mars. 54. Csacsihangok. 60. Becézett női név. 62. Gond­terhelt időszak (2 szó) 64. Ál­lami bevétel. 66. Takar. 68. Férfinév. 70. ... szentpéter, vasi község. 72. Zúz. 73. Jogos követelés. 75. Görög törzs. 78. Női hang. 79. Kinek a tu­lajdona? 81. Erre a helyre. 83. Becézett női név (ford.) 85. Hadsereg (armé) 87. Né­met egy. 88. ETE. 90. EAN. 91. Dán aprópénz. 94. Névte­len. 95. Arany László. 96. Ki­csinyítőképző. 97. Asztatin vegyjele. Beküldendő a vízsz. 2. és függ. 1. sorok megfejtése. Határidő: május 8. Április 20-i rejtvé­nyünk szövege: Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk. Könyvutalványt nyernek: Czéh Mártonná Dég, Forster József Sárkeresztúr, Szemler Gézáné Alap és Brassói Tamás (Kun u.), Kováts Gábor (Horvát u.), Perényi Istvánná (Lépcső u.) Székesfehérvár. — M — MUNKA A munka volt az élete. Nagyapámról, akinek a vo­násait, jobban mint a fény­kép, édesapám őrizte meg számomra gyermekkorom­ban, csak így hallottam a családban s az ismerősökről megemlékezni. Emlékszem, eleinte sajnáltam is nagyon emiatt. Hogy szüntelen fá­radozásban telt az élete, s hogy én már azért nem is­merhettem, mert időnek előtt agyondolgozta­m agát. Arról, hogy a munka öröm is lehet, csak később kezdtem gondolkozni. Mi­kor láttam apámat estéken át dolgozóasztala fölé ha­jolni, s észrevettem, hogy szórakozottan dudorászik, csak úgy magának, munka közben, egy vidám kis dal­lamot. A dal szövegét az iskolá­ban tanultam meg, kiérez­­vén belőle már kisdiákként is a magyar falu dalainak dacát és méltóságát. „Bé­reslegény, ne rakd meg a szekered, sarjú tüske bökö­­di a tenyered.” S rá a vá­lasz, hogy „mennél inkább böködj a tenyerem, annál jobban megrakom a szeke­rem.” Mióta felnőtté lettem, s az én életem is a munkáé, soha nem jutott eszembe sajnálni magam emiatt. A pályakezdés ízei közül máig megmaradt bennem valami az első önfeledt örömből. Hogy milyen gyönyörűség azt tennie az embernek, amit szeret végezni. S egy csöpp csodálkozás, hogy ezért még fizetést is adnak, holott hajlandó lennék én fizetni érte. Én fizetek is, megmond­hatom nektek becsülettel, az évtizedek során. A ku­darcokkal, a gondokkal, a testet-lelket elgyötrő törő­déssel, talán még betegség­gel is. Hanem a vásárt azért eddig még soha nem akar­tam visszacsinálni. Mert ilyen a munka. Az­az ilyen az élet. (Hisz egy ez a kettő.) Édes is, mosto­ha is. Kényszer is, dolgozni a megélhetésért, hiszen ős­ember-őseink sem láttak volna hozzá, ha a szükség nem kényszeríti őket. Öröm is, hiszen a jól végzett mun­ka eredménye ad értéket magunknak még önmagunk előtt is. Az alkotásét. Bizony, az alkotásét, amivé ember-nemzedékek megtartó, hosszú sora ne­mesítette a munkát. S amitől embernek mond­hatjuk magunkat. Mekis János Mese a főbejáratról Állt egyszer, nem is olyan messze, pontosan "Há­­romkerekiben egy ház. A világ leglustább fiúja la­kott benne, Szöszmész há­zának, mint általában a há­zaknak, volt egy főbejára­ta, nagykilincsű ajtóval. Ez az ajtó rettenetesen gőgös volt, hiszen ő volt a főbe­járat. Hetykén lengedezett a pitvarajtó felé. — Na, nézd csak! Micso­da nyamvadt portéka! Még egy valamirevaló kilincse sincs! — Én elreteszelem ma­gamtól az ilyen megjegyzé­seket — nyikorgott vissza a pitvarajtó. És a többi ajtó is valami hasonlót válaszolt a főbejá­rat gőgösködésére. Egyéb­ként is tették a dolgukat. Kinyíltak, becsukódtak. A gőgös főbejárat még elgőgösködött egy darabig, de mivel senki nem hasz­nálta őt, lassanként irigy­kedve nézte a társait, a többi ajtót. Mindegyiket használták, csak őt nem. Rozsdásodó kulcslyuka né­ha felvisított, de semmi egyéb nem történt vele. Néha még tett egy-két rosszindulatú megjegyzést a többi ajtóra, így teltek, múltak a na­pok, s a főbejárat egyre búskomorabbá vált. Szösz­­mész hortyogásától lassan az ajtótok is megrepedezett, a további gőgösködésre most már nem volt oka. Már nem figyelt semmire, csak két kulcsra zárkózva révedt magába. Az egyik nap végre tör­tént valami! Pufóci, Szösz­­­mósz egyetlen és éppen ezért legjobb barátja kopogtatott a főbejáraton. Szöszmósz­ azonban olyan mély álom­ban hortyogott, hogy meg se hallotta a kopogást. Pu­fóci úgy döntött, hogy fel­töri az­ ajtót, mivel elronál­­hatatlan vágyat érzett, hogy Szöszmószt meglátogassa, így is történt. — Szevasz, Szöszmósz! — kurjantott Pufóci. — Minek hoztad be az­ aj­tót? — ásított áilmélkodva Szöszmósz, ahogy Pufóci megállt a szoba közepén, kezében az ajtóval. — Én ... én nem akar­tam ajtóstul berontani, de — akadozott Palóci hangja, és szégyenkezve folytatta — hát nem hallottad, amikor kopogtattam. A főbejárat pedig boldog volt, és tárva-nyitva állt, és szívta magába a háromkere­­ki határ illatát... Szűcs Mariann FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1985. ÁPRILIS 30. KEDD Bábjátékos találkozó Négy csoport vett részt az idei városi bábjátékos ta­lálkozón megyeszékhelyün­kön, az ifjúsági és úttörőház­ban. A fehérvári Vasvári Pál, a Hétvezér téri és a Petőfi Sándor Általános Is­kola diákjai után az enyin­giek mutatták be (képün­kön) Nevetni szabad! című összeállításukat. Kabáczy Szilárd felvétele Görkorcsolya-bajnokság (2.) Ma már sok gyereknek van görkorcsolyája vagy gördeszkája. Ez a játék, sportszer jó kelléke lehet egy utcai vagy lakóházi gör­­bajnokságnak. A feladatok tovább bővíthetők, ti is tör­jétek a fejeteket, milyen számokban lehet még verse­nyeket rendezni. Váltóversenyek Négy-négy gyerek alkot­hat egy csapatot (több gör­korcsolya esetén többen is­­ lehetnek egy csapatban). Különféle formája lehet. Szlalomozás időre váltással, pingponglabda vezetése sep­rővel, váltással, egymásután haladva labdadobás célba, váltással célbadobás (tenisz­labdával kosárba, a több ta­lálatot elérő csapat a győz­tes), nekifutás után, ki, mi­lyen messze tud elgurulni (a csapat tagjainak eredményét kell összeadni). Csapatjátékok Görkorcsolyás hoki (az ütő lehet seprő, a labda te­niszlabda, pingponglabda). Kosárlabda görkorcsolyával (a szabályok a kosárlabda szabályokkal egyenlők). Ház vagy háztömb körüli mara­toni futás időre, váltással. S befejezésül rendezhettek egy görkorcsolyás öttusát, melynek versenyszámai le­hetnek: 1. Egy távolság le­futása időre („futás”). 2. Lendülettel kisebb akadá­lyok átugrása. („lovaglás”). 3. Valamilyen ügyességi szám (műanyag pohárba vi­zet szállítani adott tányé­ron („úszás”). 4. Célbadobás menetközben („pisztolylö­vés”). 5. Feldobott kiskari­­kák felszúrása menetközben egy botra („vívás”). H. M.

Next