Fejér Megyei Hírlap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
*• OLDAL Gorbacsov és Husák találkozó Mihal Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Moszkvában. Mihal Gorbacsov és Gustáv Husák véleményt cserélt időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről is. Hangsúlyozták, hogy jelenleg, amikor a nemzetközi helyzet különösen bonyolult és veszélyes, mind égetőbbé és sürgetőbbé válik a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése, és világűrre történő kiterjesztésének megakadályozása. E feladat megoldása megkönnyítené a megállapodások létrejöttét más nemzetközi kérdésekben is, megnyitná a különböző társadalmi rendszerű államok közötti bizalom erősítésének útját, hozzájárulna az államok közötti kölcsönösen előnyös gazdasági, kulturális és egyéb területen megvalósuló együttműködés fejlődéséhez. Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák hangsúlyozta a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításának jelentőségét. A találkozó az SZKP és a CSKP, a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti kapcsolatokra jellemző teljes egység és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Gustáv Husák csehszlovákiai baráti látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Szovjet felszólalás Stockholmban A stockholmi konferencia azon nemzetközi fórumok közé tartozik, amelyek arra hivatottak, hogy segítségükkel kitörjünk a konfrontáció — fegyverkezési hajszakonfrontáció ördögi köréből — mondotta Oleg Grinyevszkij, a stockholmi európai biztonság- és bizalomerősítő, valamint leszerelési konferencián részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Ebben nagy szerepe lehetne annak a szocialista javaslatnak, amely az erő alkalmazásáról való lemondást célozza — hangsúlyozta a szovjet diplomata. Grinyevszkij felhívta a figyelmet a Szovjetunió és a szocialista országok által előterjesztett, katonai intézkedésekre tett javaslatokra, amelyek ugyancsak fontos szerepet játszhatnak az európai bizalom és biztonság erősítésében. Ezek a javaslatok előirányozzák a hadgyakorlatok méreteinek korlátozását, a jelentős hadgyakorlatok előzetes bejelentését, a gyakorlatokra történő meghívás jelenlegi gyakorlatának fejlesztését. Ezek a javaslatok kedvező visszhangra találtak sok semleges és el nem kötelezett országnál. Most az Egyesült Államoktól és közeli NATO- szövetségeseitől függ, hogy a stockholmi tanácskozás hozzákezdhet-e az érdemi munkához — mondotta Grinyevszkij. Hadgyakorlat Csehszlovákiában Csehszlovákia területén befejeződött a csehszlovák néphadsereg és a szovjet középső hadseregcsoport egységei részvételével megtartott hadgyakorlat. A manőverekben szárazföldi csapatok és a légierők kötelékei vettek részt 25 ezer fővel. A részt vevő alakulatok a közös harci feladatok megoldása során a különböző fegyvernemek közötti együttműködést gyakorolták. A csehszlovák—szovjet hadgyakorlatot megtekintették Milan Václavik vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Viktor Jermakov vezérezredes, a szovjet középső hadseregcsoport parancsnoka és a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői parancsnokságának képviselői. KISLAKÁSÉPÍTŐK FIGYELEM! Az iszkaszentgyörgyi termelőszövetkezet kavicsbányájában minősített betonkavics minden mennyiségben 67,5 Ft/m3 áron, felrakással együtt kapható, a helyszínen is befizethető. Megközelíthető a 8-as útról, Székesfehérvár határától balra 1 km-re IMRE-majornál. Az értékesítést (szállítással együtt) hétvégeken is vállaljuk* 6463 A Székesfehérvári Könnyűfémmű FELVÉTELRE KERES: gépész üzemmérnök vagy nagy gyakorlattal rendelkező gépésztechnikus (nyomástartó edény ügyintéző és gázbiztonságtechnikai előadói munkakörbe), továbbá villamos üzemmérnök vagy nagy gyakorlattal rendelkező technikust (villamos biztonságtechnikai és csatoltan sugárvédelmi megbízott előadói munkakörbe). Jelentkezni lehet a KÖFÉM személyzeti és oktatási főosztályán. 6314 4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1985. JÚNIUS 1. SZOMBAT HETI VILÁGHÍRADÓ A HÉT — CÍMSZAVAKBAN VASÁRNAP: Záróközlemény a szovjet—indiai tárgyalásokról — Irak és Irán között felújul a „városok háborúja” — A nicaraguai alelnök nyugat-európai körútja HÉTFŐ: Moszkvában Gorbacsov fogadja Willy Brandtot — Pekingben kicserélik a kínai—brit Hongkong-megállapodás okmányait — Az olasz fővárosban megkezdődik az Antonov-per KEDD: Craxi olasz kormányfő a Szovjetunióban tárgyal — Washingtoni nyilatkozatok az űrfegyverkezés folytatásáról — Mitterrand—Kohl találkozó — A jugoszláv miniszterelnök Washingtonban SZERDA: Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára Kubában, Fidel Castro beszéde namíbiai diákok előtt — Angolában dél-afrikai szabotázst lepleznek le a legfontosabb olajmezőn CSÜTÖRTÖK: Genfben kezdetét veszi a szovjet—amerikai tárgyalások második fordulója — Harcok Bejrútban, tárgyalások Damaszkuszban a palesztin—síita konfliktus kapcsán. A jordániai király az Egyesült Államokban folytat megbeszéléseket. PFSZ-ülés Tuniszban PÉNTEK: Gustáv Husák Moszkvában — Todor Zsivkov Japán után a KNDK-ban tárgyal — Nagygyűlések Görögországban a vasárnapi választások előtt — Kairó a Biztonsági Tanács elé terjeszti a libanoni válságot . Hogyan értékelhetjük a Moszkvában lezajlott tárgyalásokat? Jóllehet, nem kevés fontos belpolitikai, mindenekelőtt gazdasági téma került előtérbe a Szovjetunióban. Moszkva továbbra is jelentős diplomáciai események színhelyéül szolgál. A „diplomáciai vendégkönyvben” egymást követik a bejegyzések, alighogy közzétették a szovjet—indiai csúcstalálkozó eredményeit összegező közleményt. Willy Brandt nyugatnémet szociáldemokrata pártelnök s egyben a Szocialista Internacionálé elnöke érkezett Moszkvába, ahol ötórás tanácskozást folytatott Mihail Gorbacsovval. Ezután magas szintű szovjet—olasz tárgyalások következtek, majd Gustáv Husák részvételével szovjet— csehszlovák eszmecserére került sor. Mindez jól tükrözhette a szovjet külpolitikának minden irányban megnyilvánuló hagyományos aktivitását, s az utóbbi időben történt felélénkülését a legmagasabb szinten is. Természetesen különös figyelem kísérte a szovjet— olasz megbeszéléseket, amelyek súlyát csak növelte, hogy jelenleg Itália tölti be a közös piaci tízek soros elnöki tisztét. Róma közismerten az Egyesült Államok szövetségese a NATO-ban, s Bettino Craxi, nem sokkal moszkvai útját megelőzően, Washingtonban is járt. Olaszország külpolitikai állásfoglalása ily módon alapvetően behatárolt, és számos lényeges nemzetközi kérdést, folyamatot a Szovjetunió eltérő módon ítél meg. A szovjet—olasz párbeszéd azonban bizonyíthatta: ha a realitások, a józanság, a kompromisszumok keresésének talajáról közelítik meg a vitás problémákat, lehet érintkezési pontokat találni. (Az SZKP KB Politikai Bizottságának értékelése szerint a fegyverkezési hajsza megfékezésében, a katonai szembenállás szintjének csökkentésében, az enyhülési folyamat helyreállításában vannak találkozási lehetőségek, ezért fontos, hogy az együttműködés, a politikai párbeszéd a jövőben is fejlődjék Olaszországgal.) Nem titok, hogy az Egyesült Államok milyen nyomást gyakorol szövetségeseire, hogy azokat felsorakoztassa a washingtoni nézetek támogatására a csillagháborús tervektől egészen a Nicaraguával szemben elrendelt embargóig. A NATO-partnerek többé-kevésbé megoszlanak, s ilyen körülmények között a magas szintű szovjet—olasz tárgyalások a kedvező lehetőségeket mutatják a szembenállás helyett az együttműködésre, a kelet—nyugati kapcsolatok alakítására. Mindez nyilván elgondolkodtató lehet London, Párizs és Bonn számára, hogy csak a legtekintélyesebb nyugat-európai államokat említsük, hiszen ezek az országok élvezhették az enyhülés vívmányait, s tisztában lehetnek a feszültség kiéleződésének veszélyeivel. A Willy Brandttal folytatott eszmecsere során az SPD-vel, s általában a szociáldemokrata pártokkal, a Szocialista Internacionáléval kialakítható kapcsolatok kerültek előtérbe. (Emberi érdekességként említhető, hogy Reagan elnök NSZK-beli látogatása során elzárkózott a Brandttal való eszmecserétől, a Kremlben viszont politikai formátumának megfelelő fogadtatást kapott...) Nyilvánvaló, hogy az ellenzékben levő nyugatnémet szociáldemokratákkal több érintkezési felület kínálkozott, a genfi tárgyalásokkal kapcsolatosan például azonos elvi álláspontra jutott az SZKP és az SPD. A maga keretei között mind Craxi, mind Brandt moszkvai tárgyalásai a kelet-nyugati viszony javításának lehetőségeit jelezték, ha az a kölcsönös érdekek, a megértésre való törekvés jegyében történik. 2. Milyen lehetőségek kínálkoznak a genfi második fordulóban? Május utolsó előtti napján, az eredeti menetrendnek megfelelően, kezdetét vette a genfi szovjet—amerikai tárgyalások második szakasza. Az előzmények köztudottak : január elején a genfi Gromiko—Schultz találkozón született meg az elvi megállapodás, majd március 12-én indultak maguk a tárgyalások, és jó hat hét után „gondolkodási szünet” következett a most záruló hét csütörtökéig. A tanácskozások zárt ajtók mögött folynak, így legfeljebb egy-egy összejövetel időtartama kap nyilvánosságot, s azt közlik, hogy a teljes küldöttségek tárgyaltak-e, vagy a három tárgyalócsoport valamelyike. (Ezek az egymással összefüggő eszmecserék az űrfegyverkezés megakadályozásáról, az interkontinentális jellegű stratégiai fegyverrendszerekről, valamint a középhatótávolságú „eurorakétákról” folynak.) A nyilatkozatok és kommentárok azonban világossá tehették, hogy az első fordulóban nem történt haladás, és a két alapvetően eltérő álláspont egyelőre ugyanolyan távol áll egymástól, mint a „start” órájában. Sőt, bonyolódott a helyzet, hiszen kitűnt, hogy amerikai részről nem tartják be a külügyminiszterek genfi megállapodásának közösen lefektetett elveit. Washington változatlanul nem hajlandó feladni az úgynevezett SDI-t, a hadászati védelmi kezdeményezésnek nevezett űrháborús programját. Az űrfegyverkezés megindulása viszont azzal fenyeget, hogy megbontja a jelenleg fennálló katonai egyensúlyt. Ilyen körülmények között természetesen elkerülhetetlenek az egyensúly helyreállítására szánt lépések, s nehezen lehetne megkezdeni az interkontinentális vagy középhatótávolságú fegyverek csökkentését. Így állunk most a második forduló kezdetén. Pedig lenne lehetőség eredményekre a genfi tárgyalásokon, a szovjet kommentárok felvetik például, hogy továbbra is érvényes Moszkva indítványa, amely Európa teljes atommentesítését célozza. Szovjet részről készek jelentősen csökkenteni az interkontinentális rakétákat is, de a kulcselv az, hogy elejét vegyék az űrfegyverkezésnek. A kérdés most az: megváltoztatja-e tárgyalási magatartását az Egyesült Államok, s hajlandó-e tisztességes, a kölcsönös biztonsági igényeket szem előtt tartó megbeszélésekre a továbblépés érdekében? 3. Mi az oka az újabb libanoni harcoknak? Tragikus hírek érkeznek Bejrútból, s azokban visszacseng az 1982 őszén mártíromságot szenvedett Szabra és Satila neve. Súlyos harcok folytak három, összesen 120 ezer lakosú menekülttáborban a támadó síita milicisták, illetve a palesztin fegyveresek között. A helyzet nehezen áttekinthető, tűzpárbajok és fegyvernyugvási időszakok váltják egymást, legalább ötfajta közvetítés folyik, sorozatosan tárgyalnak a libanoni és a szíriai vezetők. A harcok kirobbanását a palesztinok szerint egy fiatalember Szabrában történő lefegyverzése, a síiták szerint egy milicista kocsi tűz alá vétele okozta. Az eredmény több száz halott (pontos számukat még lehetetlen megállapítani), csaknem kétezer sebesült. Valójában régi számlák intézésére került sor: palesztinok és síiták között 1982 júniusa előtt rossz volt a viszony Dél-Libanonban, s az izraeli megszállókkal szemben kialakult, úgy tűnik, átmeneti összefogás után, ismét felújult a bizalmatlanság. A síiták attól tartanak, hogy a palesztinok újra bázisokat építenek ki a túlnyomórészt síiták lakta délen, a palesztinok táboraik biztonságát féltik. A harcok sajátosan átszervezték a libanoni frontokat: a palesztin mozgalom viszálykodó erői — valószínűleg csak időlegesen — együtt léptek fel; a drúzok semlegességet vállaltak, helyreállt a beszélő viszony Arafat és Líbia között. Részben megoldódni látszanak, részben bonyolódnak a problémák, elsősorban vonatkozik ez utóbbi Szíria és a PFSZ Arafat vezette irányzatának viszonyára. A Közel-Keleten és Libanonban továbbra sem csillan fény a hosszú alagút végén. Réti Ervin Moszkvában szovjet—olasz csúcstalálkozót tartottak. Képünkön jobbra a Mihail Gorbacsov vezette szovjet, balra pedig a Bettino Craxi vezette olasz tárgyaló küldöttség A héten sem csitultak a harcok Bejrútban a palesztinok és a síiták között; az összecsapásoknak már több száz halálos áldozata van. Képünkön a libanoni hadsereg síita nemzetiségű harcosai a csatározások szünetében Beate Klarsfeld vezetésével Paraguay fővárosában tüntetők vonultak az igazságügyi palota elé, követelve Stroessner diktátortól, hogy adja ki Josef Mengele háborús bűnöst