Fejér Megyei Hírlap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 26. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1989. JANUÁR 31. PÉNTEK ÚJ BÚZAFAJTÁK MARTONVÁSÁRRÓL Újabb, betermő búzafajták születtek a martonvásári nemesítők tudományos műhelyében, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében. Az igen korai éréscsoportba tartozó MV 14 és a középkésői érésű MV 15 már állami elismerést kapott, s az idén várhatóan 3—3 ezer hektár elvetésére elegendő vetőmagot is biztosítanak belőlük a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Mint Balla László, az intézet tudományos igazgatója elmondta, az MV 14 igen rövid tenyészidejű, nagy hozamú fajta. Kiváló agronómiai tulajdonságai vannak, igen jó az alkalmazkodó képessége, s nagymértékben ellenálló a betegségekkel szemben. Termesztését a jó termőhelyi adottságokkal rendelkező vidékekre ajánlják a nemesítők. Hiányt pótol, mivel éréscsoportjában eddig nem volt jó minőségű, bőtermő hazai fajta. A középkésői érésű MV 15 magas hozamaival és kiváló agronómiai tulajdonságaival hívta fel magára a figyelmet az állami fajtakísérletekben. Kiváló télállóságú, jó alkalmazkodó képességű, s a betegségekkel szemben ellenálló fajta, amely 9—10 tonnás termésre is képes. Mivel az éréscsoportjába tartozó búzáknál rövidebb tenyészidejű, úgynevezett kontinentális fajta, alkalmas a középkorai búzák helyettesítésére is. Az ország egész területén termeszthető jó eredménnyel, de leginkább a csapadékosabb északi és nyugati országrészekben hozhat magas termést. A két új martonvásári búzafajta összetett keresztezésből származik, s igen jó tulajdonságokat örökölt. Mindkettő középmagas, s megfelel az intenzív búzatermesztés követelményeinek. A két új búza létrejöttével minden éréscsoportban van már jó termőképességű, hazai nemesítésű fajtánk. Elterjedésüket követően tovább mérsékelhető, illetve minimálisra csökkenthető majd a vetőmagimport, nem lesz ugyanis szükség külföldi fajták termesztésére. A martonvásári nemesítők egyébként csaknem két évtizede dolgoznak a korszerű mezőgazdaság követelményeinek megfelelő, bőtermő fajták előállításán, s eddig 15 korszerű, új búzát adtak a termesztőknek. Azok többlethozama évente csaknem félmilliárd forint hasznot jelent a népgazdaságnak. A továbbiakban a termőképesség növelése, a 12—13 tonnás hektáronkénti átlagtermés elérésére alkalmas búzák előállítása , valamint a minőségnek, a differenciált felhasználói igényeket kielégítő javítása, a céljuk. Új nemesítési módszereket is alkalmaznak, egyebek között a biotechnológia eredményeit is hasznosítják munkájukban. A hazai búzanemesítők munkájának eredményeként hazánk az élenjáró búzatermesztő országok sorába került, évente 135—140 kg-al nőttek az elmúlt években a hektáronkénti hozamok, s a növekedésnek mintegy fele a korszerű, új fajták eredménye. Dávid Erzsébet Egy fontos kézikönyv a vállalati tervezéshez Közgazdasági egyetemeinken és főiskoláinkon az oktatásban is tervezik használni Sípos Béla Vállalati árelőrejelzések című módszertani kézikönyvét, amelyet a tanulókon kívül a magasabb matematikai, statisztikai ismeretekkel nem rendelkező gazdasági szakemberek, vagy éppen vállalati vezetők úgyszintén haszonnal forgathatnak. Annál is inkább, mert az utóbbi időben részint megnőtt a vállalati tervezés, és az ezt megalapozó prognózisok jelentősége, részint pedig a vállalati prognosztika művelése hazánkban még csak a kezdeteknél tart. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában most megjelent kötet — amely a szerző több mint egy évtizedes kutatómunkájának összefoglalása — gyakorlati segítséget nyújt azoknak, akik ár- és konjunktúra-prognosztizálással foglalkoznak, s hozzájárulhat ahhoz, hogy önállósuló vállalataink tudományos előrelátásra épített döntéselőkészítő információkra támaszkodjanak a tervezéskor a célok kijelölésében, s az e célok megvalósítását szolgáló leggazdaságosabb módszerek és eszközök megválasztásában. Mivel a vállalati önállóság terjesztésén túl gazdaságpolitikánk egyik fő törekvése vállalataink világpiaci versenyeztetése, ezért gazdasági prognózisaink között rendkívül fontos szerepe van a nemzetközi munkamegosztásra is építő árprognózisoknak. Ezek kimunkálásához kínál könnyen kezelhető módszereket a szerző, aki egyúttal nyomatékosan figyelmeztet arra, hogy prognóziskészítés kutatómunka, s művelőitől korántsem mechanikus alkalmazást, hanem rendszerekben való gondolkodást, átfogó szaktudást, kutatási-szervezési készséget és intuitív képzelőerőt követel. A könyv eloszlatja azt a tévhitet, hogy egyes termékek vagy termékcsoportok hosszú piaci élettartammal rendelkeznek, továbbá azt a tévhitet is, hogy a szocialista gazdaság fejlődése — függetlenül a tőkés országok gazdasági válságától — lineárisan növekszik. A. G. Gazdaság- és társadalompolitika Óvári Miklós Csepelen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Csepelre látogatott. A vendéget Ernszt Antal, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára és Bölcsey György, a XXI. kerületi tanács elnöke fogadta, majd tájékoztatta a munkáskerület fejlesztésének eredményeiről, a VII. ötéves terv indulásának tapasztalatairól. A Központi Bizottság titkára ezután a Magyar Posztógyárban tájékozódott a vállalat gazdasági, társadalmi tevékenységéről, majd üzemlátogatáson ismerkedett a gyár munkájával. A csepeli látogatás következő állomása a Bajáki Ferenc Szakmunkásképző és Szakközépiskola volt. Itt a KB titkára az oktató-nevelő munka eredményeivel, és gondjaival ismerkedett, felkeresett osztályokat, tanműhelyeket, s tájékoztatást kapott a pártszervezet tevékenységéről. A nagyobb lakótelepeken tett körút után a program a Csepeli Munkásotthonban nagygyűléssel zárult. Ezen Óvári Miklós tájékoztatót tartott időszerű politikai kérdésekről. Áruforgalmi jelentés egyensúlyozott kínálat élelmiszerekből, zöldségből és gyümölcsből . Továbbra is kevés a televízió, hazai hűtőszekrény, automata mosógép . A Belkereskedelmi Minisztérium jelentése szerint az elmúlt esztendőben a kiskereskedelem forgalma 520 milliárd forint volt, 40 milliárd forinttal több, mint a megelőző esztendőben. Folyó áron 8,3 százalékkal, összehasonlítható áron pedig két százalékkal növekedett a kereskedelem bevétele. Legjobban a vegyes iparcikkek forgalma nőtt — 9,4 százalékkal — ezt követte az élelmiszereké — 8,3 százalékkal — majd a vendéglátásé, 4,2 százalékkal. Változatlan áron számolva az áruforgalom a ruházat és a vendéglátás területén elmaradt az egy évvel korábbitól, a növekedés a bolti élelmiszereknél 3,2, a vegyes iparcikkeknél 3 százalék. Az állami kiskereskedelem forgalma jobban nőtt, mint a szövetkezetié, szemben az 1984. évvel, amikor ellentétes tendencia érvényesült. A decemberi árukínálatról a jelentés megállapítja, hogy élelmiszerekből összességében kiegyensúlyozott, bőséges volt az ellátás. Tőkehúsból, húskészítményekből kellő mennyiség állt a vásárlók rendelkezésére, bár a minőségre a korábbiaknál több volt a kifogás. Szalámiból és egyéb szárazárukból lényegesen többre lett volna szükség. A bőséges baromfikínálat ellenére egyes területeken — közvetlenül az év végi ünnepek előtt — kevésnek bizonyult a hízott liba, kacsa, pulyka. Tojásból is lényegesen több fogyott volna — a magas árak ellenére. Kiegyensúlyozott a kínálat burgonyából, zöldségből és a gyümölcsökből; a budapesti szabad piacokon 19,1 százalékkal többet árusítottak decemberben, mint a megelőző évben, az árak 8,5 százalékkal voltak magasabbak. Bőségesnek bizonyult decemberben a ruházati kereskedelem kínálata. Volt elegendő méteráru , bár az egyszínű flanel, kordbársony változatlanul kevésnek bizonyult. A női ruhák és kosztümök, valamint a férfi pulóverek, felnőtt és gyermek tréningruhák, fiú ingek választéka javult, többhelyütt azonban nem volt elegendő hagyományos kamasz télikabát, férfi pantalló, férfi alsóruházati cikk és női import felső kötöttáru. Jó kínálatot biztosított a kereskedelem lábbelikből, ám, mivel az árak jelentősen megnövekedtek, a vevők magasabb minőségi igényeket támasztottak, s ennek az ára nem mindig felelt meg. Továbbra sem volt kielégítő a 31—34- es méretű gyermekcipőkből a kínálat. Nem változott a vegyes iparcikkek körében az ellátás színvonala: továbbra sincs elegendő fekete-fehér és színes televízió, hazai hűtőszekrény, valamint automata mosógép. Decemberben több területen az olcsóbb gáztűzhelyek is hiányoztak, különösen ott, ahol jelenleg folynak, vagy a közeljövőben kezdődnek a gázbekötések. A tüzelőellátás országosan kedvezőbben alakult decemberben, mint az előző hónapokban, a hazai szénbányák szállításai és az import beérkezések felgyorsulása révén. Többhelyütt meg lehetett szüntetni az előjegyzést — például Baranya és Vas megyében — növekedtek a Tüzép-telepek készletei is. KÖZÉPJAVÍTÁS — KORSZERŰSÍTÉSSEL. Január közepén végezték el a Dunai Vasmű meleghengermű középjavítását. A felújítás során a készsor utáni görgősoron új rendszerű, úgynevezett lamináris hűtőpanelt szereltek fel. A szerkezet segítségével a lemeztekercsek, elsősorban a cső alapanyagok egyenletesebb hűtését és ezáltal anyagszerkezetének javítását érik el (Fotó: Bárándy) 3, QLOAl MAGYARORSZÁG - KÖZTÁRSASÁG Hazánk második világháború utáni történetének demokratikus vívmányokban különösen gazdag időszaka volt az 1944 —1948 közötti periódus. Ekkor olyan történelmi jelentőségű események zajlottak le, mint például a földosztás, a köztársaság kikiáltása, az egységes állami iskolai rendszer létrehozása. A polgári átalakulás idején megoldatlanul hagyott kérdések közül ezek voltak leginkább hatással a felszabadulást követő évek politikai életére, s ezeknek volt a legnagyobb társadalmi-politikai jelentősége a népi demokrácia megszilárdítása és továbbfejlesztése szempontjából is. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21—22-i létrejöttével megszületett a népi demokratikus hatalom Magyarországon. Az új hatalom a demokrácia szocialista és polgári erőinek együttműködésére épült. Tevékenységét antifasiszta, antifeudális és demokratikus intézkedések jellemezték a politikai közélet minden területén. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány határozott lépéseket tett a feudalizmus egyik örökségeként itt maradt „király nélküli királysággal”, mint államformával való szakításra. 1944 decemberében az államfői jogkör ideiglenes ellátására bővítették az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségének jogkörét. 1945. januárjában felállították a Nemzeti Főtanácsot, amely mint testület lényegében az államfő funkcióját töltötte be, majd márciusban eltörölték a „királyi” jelző használatát egyebek között az állami hivatalok (bíróság, honvédség, pénzügyi és más közigazgatási hatóságok) címében és pecsétjében. A köztársaság megteremtésének időszerűségét a Szociáldemokrata Párt vetette fel elsőként a koalíciós pártok közül, közvetlenül az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások után, a Tildy-kormány programjának parlamenti vitájában. E javaslatot a Magyar Kommunista Párt elvileg azonnal magáévá tette, s hasonlóan kedvezően fogadta az ellenzéki Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt is. A királyság mellett a Habsburgok visszatérésében reménykedő, egyébként politikailag gyenge és elszigetelt legitimista csoport, valamint a katolikus egyház emelte fel a szavát a leghatározottabban, s indított propaganda hadjáratot annak védelmében. A Nemzeti Parasztpárt hivatalos támogatását követően a Független Kisgazdapárt baloldalán lévő Dobi István és Tildy Zoltán „egyénileg” foglalt állást a köztársaság mellett. Hosszas párton belüli viták után a kisgazdapárt centruma, élén Nagy Ferenccel, szintén tudomásul vette a köztársaság megteremtésének napirendre tűzését. A demokratikus erők 1946 január közepére egyetértésre jutottak tehát az államforma tekintetében, de abban a kérdésben, hogy ki töltse be a köztársasági elnöki tisztséget, még hosszan tartó viták voltak. Számos kiemelkedő személyiség neve merült fel, így a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Radikális Párt részéről Károlyi Mihályé. A kisgazdapárt azonban mindenképpen saját jelöltjét kívánta köztársasági elnöknek. A pártban erre két politikusnak volt komoly esélye: Tildy Zoltánnak és Nagy Ferencnek. A jelöltségért folyó küzdelem kiemenetelét döntősen befolyásolta, hogy a kommunista párt javaslatára a baloldali pártok egyhangúlag Tildy Zoltán mellé álltak. . A nemzetgyűlés többnapos vita után, 1946. január 11-én elfogadta a köztársasági törvényt, amely az „1946: I. törvénycikk: Magyarország államformájáról” címet viselte, majd február 1-én közfelkiáltással megválasztotta Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé. A köztársasági törvény bevezetője megfogalmazta az állampolgárok „természetes és elidegeníthetetlen” jogait („a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog, s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában”). A köztársasági államforma, illetve a köztársasági elnöki tisztség létrejöttével a Nemzeti Főtanács intézménye megszűnt. A köztársasági elnök megválasztását és jogkörét illetően kompromisszum született. A kisgazdapárt javára a baloldali pártok beleegyeztek abba, hogy a köztársasági elnök megválasztása a parlamentben titkos szavazással történjék, s hogy az államfő a parlamenti többséggel rendelkező pártból nevezhessen ki miniszterelnököt. A törvény a köztársasági elnök hatáskörét azonban jelentősen korlátozta, ami a baloldali pártoknak kedvezett. A köztársasági elnök Magyarországot képviseli „nemzetközi viszonylatokban”, így követeket küld és fogad, konzulokat nevez ki, és megilleti őt például az államfő kegyelmezési joga. De a köztársasági elnök nem élhet a törvényszentesítés jogával és a vétójoggal; a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül nem üzenhet hadat, nem vezethet be rendkívüli állapotot, nem köthet békét, és a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül nem nevezhet ki, nem menthet fel minisztereket. A jogszabály tehát a parlamentet a magyar állami szuverenitás birtokosaként, az államhatalom legfelsőbb szerveként ismerte el, illetve abban erősítette meg. Az 1946: I. törvénycikk leszögezte, hogy a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés, a végrehajtó hatalmat pedig a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium, vagyis a kormány gyakorolja. A köztársasági törvényhez kapcsolódóan, annak mintegy kiegészítéseként 1946 tavaszán további két jogszabály született. Az 1946: VII. törvénycikk a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szólt. A törvénynek igen széles volt a hatóköre és rendkívül szigorúak a rendelkezései a bűncselekménynek, illetve vétségnek minősített esetekben. Ezzel a baloldal olyan „eszköz” birtokába jutott, amely valóban hatásosan biztosíthatta a népi demokratikus rend védelmét minden polgári jobboldali kísérlettel szemben. A köztársaság megteremtésével a legitimizmus magyarországi hívei súlyos vereséget szenvedtek. Az új államforma létrehozása a demokratikus, baloldali erők küzdelmének fontos állomása volt. Rajk László a köztársasági államforma történelmi jelentőségéről a következőket mondta a törvényjavaslat parlamenti vitájában: „A mi pártunk álláspontja az, hogy a köztársaság az az államforma, amely egyesegyedül felel meg a magyar nép demokratikus történelmi hagyományainak, a magyar nép nemzeti sajátosságainak, az évszázadokon keresztül megmutatkozó magyar népi és nemzeti törekvéseknek.” A Magyar Köztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulóján demokratikus örökségünk jeles értékére emlékezünk. dr. Föglein Gizella