Fejér Megyei Hírlap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

Bécsi találkozó Vége a megnyitó szakasznak L. Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bécsben pénteken befeje­ződött a helsinki záróok­mányt aláíró országok har­madik utótalálkozójának nyitó szakasza, amelyet po­litikai szinten — ez esetben külügyminiszteri szinten — tartottak meg. A 35 aláíró ország — Albánia kivé­telével valamennyi euró­pai állam, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada — külügyminiszterén­elül nemzetközi szerveze­tért képviselői is szót kaptak a­ Hofbureban: összesen 39 felszólalás hangzott el. A sorsolás szeszélye folytán a nyitó szakasz utolsó napján mondott beszédet többek között az NSZK, Ausztria, San Marino, Ciprus, az NDK és Bulgária diplomáciájának vezetője. A nyitó szakaszban jelen­levő külügyminiszterek két­oldalú találkozókra is fel­használták­­az alkalmat. Több tucat megbeszélésre került sor, köztük pénteken a bolgár és a török diplo­mácia irányítójának megbe­szélésére is. Találkozójuk azért érdemel figyelmet, mert a Bulgáriában élő muzulmán­ok — török felfo­gás szerint török kisebbség — ügye polemikus megálla­pításokra adott okot az el­múlt két napban a két or­szág hivatalos képviselőinek részéről. Változatlanul beszédtéma Schultz és Sevardnadze két bécsi találkozója is. Vlagyi­mir Lomejko nagykövet pénteki sajtóértekezletén megismételte azt a szovjet értékelést, hogy az Egyesült Államok egyre jobban eltá­volodik Reykjavíkban kép­viselt álláspontjától, úgy tűnik, mintha Reykjavíkot minél hamarabb el akarná felejteni. Lomejko elmarasz­talta az Egyesült Államokat, mert Washington, mint fo­galmazott, „az egyoldalú szovjet engedményeket úgy akarja, mint a gyerek a ma­zsolát a kalácsból, miköz­ben ő maga naftalinszagú dolgokat helyez a tárgyaló­­asztalra ...” A helsinki folyamat fel­mérését, a jövőjével kapcso­latos reményeket többnyire általános formában megfo­galmazó külügyminiszteri beszédek után hétfőtől a szakküldöttségek veszik át a terepet. A külügyminiszte­ri állásfoglalásokból az szűrhető le, hogy a résztve­vők elismerik a helsinki fo­lyamat egységes egészként való kezelését, de nyugati részről az emberi jogok ügyének egyoldalúan ki­emelt kezelése is tapasztal­ható. Várkonyi Péter megbeszélései Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminisztert, aki az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet utótalálko­zója alkalmából tartózkodik az osztrák fővárosban, pén­teken fogadta dr. Kurt Waldheim, az Osztrák Köz­társaság elnöke. Külügymi­niszterünk találkozott dr. Peter Jankowitschcsal, az osztrák diplomácia vezetőjé­vel is. A megbeszéléseken mindkét részről méltatták a két ország közötti jószom­szédi viszonyt és síkraszáll­tak annak további elmélyí­téséért. Szót váltottak a bé­csi összeurópai tanácskozás­ról és hangsúlyozták a hel­sinki folyamat kivételes je­lentőségét a nemzetközi helyzet egészségesebbé té­tele, az államok közötti kapcsolatok és együttműkö­dés javítása és fejlesztése szempontjából. Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter péntek délután hazautazott az osztrák fővá­rosból. Genf: Szovjet javaslat­­csomag Pénteken délután plenáris kis ülést tartottak Genfben, az atom- és űrfegyverzetek­kel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalásokon. Az ülésen a szovjet küldöttség a reykjavíki szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó ered­ményein alapuló, az atom- és űrfegyverzetek egész komplexumát érintő javas­latot terjesztett elő. Magyar pártküldöttség utazott a laoszi párt kongresszusára A Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak meghívására Szakali Jó­zsefnek, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének vezeté­sével magyar pártküldött­ség utazott vasárnap Vien­­tianeba. A delegáció részt vesz a Laoszi Népi Forradal­mi Párt közeli napokban kezdődő 4. kongresszusán. Magyar—francia megállapodás Medgyessy Péter pénzügymi­niszter-helyettes és Alain Juppé, TELEX a francia gazdasági állammi­­niszter mellé rendelt költségve­tési ügyekben illetékes miniszter csütörtökön Párizsban aláírta a magyar—francia megállapodást a beruházások védelméről és tá­mogatásáról. Ennek válja, hogy olyan jogi kereteket hozzon lét­re a meglevő rendszabályok mel­lett, amelyek biztonságot nyúj­­tanak az egymás országában be­ruházni kívánóknak. A most aláírt megállapodás így remél­hetőleg felkelti a francia tő­ké­­sek érdeklődését magyarországi vegyesvállalatok létrehozása iránt. Az Egyesült Államok megszegi a Salt—2-t Az Egyesült Államok még e héten hadrendbe állít egy újabb, manőverező robotre­pülőgépek indítására alkal­mas hadászati bombázó gé­pet. Ezzel Washington tuda­tosan megszegi a hadászati támadó fegyverek korláto­zásáról még 1979-ben meg­kötött, de amerikai részről sohasem ratifikált Salt—2. szerződést, mivel több ha­dászati bombázót alakít át nukleáris fegyverrel felsze­relt robotrepülőgépek indí­tására, mint amennyit a szerződés engedélyez. Ezt a The Washington Post je­lentette vasárnap. Lemond Schultz? A The New York Times vasárnapi jelentése szerint Gorge Shultz amerikai kül­ügyminiszter esetleg lemond tisztéről annak nyomán, hogy korábbi tiltakozása ellenére az Egyesült Államok titokban fegyvereket szállított Irán­nak, s ezt még előre is eltit­kolták. A lap úgy értesült, hogy a titkos alkudozást a Fehér Ház teljes titokban tartotta mind Schultz, mind Weinberger hadügyminiszer előtt, s ezúttal, a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA sem vett részt a manőverekben — azt teljesen a nemzetbizton­sági tanács apparátusa in­tézte. Nakaszone Pekingben Szombaton, helyi idő szerint kora délután kétnapos látogatás­ra Pekingbe érkezett Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök, aki Hu Jao-pang, a KKP KB fő­titkára személyes meghívásának tesz eleget. Heti külpolitikai összefoglaló HÉTFŐ: Bukarestben összeült a KGST 42. ülésszaka — Gorbacsov főtitkár Moszkvában fogadta Harilaosz Florakiszt, a Görög N­Kp főtitkárát — Mozambikban Joaquim­ Chissanót választották meg a repülőgép-szerencsétlenség áldozatává lett Samara Machel utódjává — Megkezdődött az Albán Munkáspárt IX. kongresszusa KEDD: Lázár György, a Minisztertanács elnöke fejtette ki a magyar­­9­­. álláspontot a KGST ülésszakán — Bécsben megkezdődött az •196s összeurópai konferencia, az úgynevezett „helsinki utótalál­kozó” — Amerikai—iráni alkudozásról jönnek hírek, Robert “191 McFarlane, az elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója Tehe- Bho­ránban járt SZERDA: Bécsben Várkonyi Péter felszólalásában a magyar külpo­­­lgo­litika törekvéseit ismertette, a konferencián felszólalt Eduard­­■ -T Sevardnadze és George Shhultz, majd a két külügyminiszter háromórás megbeszélést tartott . Az amerikai választásokon Si­ a demokraták többségre jutottak a szenátusban, a képviselő­­házban is megőrizték eddigi többségüket, a kormányzói he­lyek közül viszont Reagan elnök pártjának jelöltjei hódítot­tak el többet CSÜTÖRTÖK: Jegor Ligacsov moszkvai ünnepi beszédében azt hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió az USA-val való párbeszéd fenn­tartását szorgalmazza . Helmut Kohl kancellár a Bundestag­ban kormánynyilatkozat formájában mentegetőzött: nem állt szándékában megsérteni Gorbacsov főtitkárt PÉNTEK: Mihail Gorbacsov a moszkvai ünnepi felvonulás után a TO­ Kremlben adott fogadáson kijelentette, hogy Reykjavik után elém olyan új helyzet alakult ki, amelytől nem lehet visszalépni . Politikai válság Washingtonban, miután kiderült, hogy Irán­nal titkos tárgyalásokat folytattak, s fegyvereket szállítanak cserébe az amerikai túszok kiszabadulásáért . Puccshírek Manilában, a Fülöp-szigetek hadseregének vezérkari főnöke hiúsította meg saját fölöttese, a hadügyminiszter hatalomát­vételét SZOMBAT: Nakaszone japán kormányfő Pekingbe látogatott és a kí­nai vezetőkkel tárgyalt — Aquino asszony cáfolta a puccskí­sérlet híreit — Chirac francia kormányfő a Newsweekben megjelent interjúban azt mondta: Kohl kancellártól tudja, hogy a londoni El Al-gép elleni merényletkísérletet maga a Moszad, az izraeli titkosszolgálat szervezte A hét visszatérő kérdése: Mit jelent az, hogy a genfi tárgyalóasztalra került a szovjet „csomagterv”? Genfben a szovjet—ame­rikai fegyverzetkorlátozási tárgyalássorozaton a szovjet küldöttség november 7-én le­tette az asztalra az új javas­latokat. A TASZSZ úgy tá­jékoztatott erről, hogy ez az a „csomagterv”, amelyet Reykjavíkban Mihail Gorba­csov már előterjesztett, vagy­is a szovjet javaslatok ösz­­szessége: az „eurorakéták­tól” az űrfegyverkezés tilal­máig. Talán nem véletlen, hogy éppen november 7-én, ami — persze — Genfben munka­nap volt, nyújtották be a szovjet javaslatokat. Azok elnevezéséhez ezután a no­vember 7-i jelző kötődik . . . Köztudomású, hogy Reyk­­javíkban két kérdéscsoport­ban: a közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakéták és a hadászati — tehát legna­­­yobb, legpusztítóbb — fegyverek dolgában közel ke­rült a két fél álláspontja, a harmadikban azonban Rea­gan és az 1£3A_ fegyverkezé­si „lobby”-jának ellenállása folytán ugyanakkora a né­zetkülönbség, mint eddig. Ezért nem is jött létre meg­egyezés az izlandi főváros­ban, a csúcstalálkozón. Hogyan lehetett volna azt várni, hogy Sevardnadze és Schultz bécsi találkozóján a két külügyminiszternek si­került volna az, ami az SZKP főtitkárának és az amerikai elnöknek nem? Kétségtelen, hogy mindket­ten csalódottságról beszél­tek a tárgyalásaik végén, de a politikai megfigyelők főleg azt szűrték ki a Bécsben tör­téntekről, hogy a párbeszéd folytatását mindkét fél kí­vánja. A hét két legkényesebb kérdése: Kikkel tárgyal titokban Washington és Párizs a tú­szok ügyében? Ez az egy kérdés tulaj­donképpen kettős: miköz­ben mind az amerikai, mind a francia fővárosban azt hajtogatják, hogy Libanon­ban fogva tartott túszaik ügyében senkivel sem haj­landók tárgyalni, egyre több jel mutat arra, hogy ameri­kaiak Iránban, franciák Szí­riában alkudoznak. (A képet csak bonyolultabbá festi, hogy közben Nagy-Britannia — az USA támogatásával — szembefordult Szíriával és szankciókat követel ellené­ben). Az amerikai politikai kö­rökben legalábbis kínos meg­lepetést, ha nem éppen fel­háborodást keltett, hogy ki­derült: McFarlane, az el­nök volt nemzetbiztonsági tanácsadója titkos küldetés­ben Teheránban járt, s on­nan napok múltán többé­­kevésbé megalázó módon kellett távoznia. Ugyanak­kor azt is elkezdték híresz­­telni, hogy az USA fegyve­reket vagy lőszert, és alkat­részeket szállít Iránnak a még a sah idejében vásá­rolt amerikai fegyverekhez. . . Kevés érve lehetett tehát George Schultz-nak, amikor Párizsban Szíria elleni ke­mény fellépésre igyekezett rávenni a francia vezetőket. Azok — legalábbis a párizsi sajtó ezt állítja — már rég alkudoznak szír közvetítés­sel a Libanonban fogvatar­­tott franciák kiszabadításá­ért. S jellemző, hogy a Szí­riának nyújtott francia se­gítség (például élelmiszerek szállítása) nem szűnt meg. A washingtoni kínos hely­zethez hasonló alakult ki Párizsban is: Jacques Chirac kormányfő a Newseek hír­magazinnak adott interjú­ban — állítólag „csak hát­térbeszélgetés során” — azt mondta, hogy Kohl nyugat­német kancellár és Genscher külügyminiszter tájékoztatá­sa szerint a londoni El Al merényletkísérletet, amely­nek címén Nagy-Britannia megszakította diplomáciai kapcsolatait Szíriával, tulaj­donképpen az izraeli titkos­­szolgálat, a Moszad szervez­te! A párizsi sajtónak Izra­­ellal rokonszenvező része az ügy tisztázását követeli. Chi­rac cáfolata kevéssé hatott. A francia kormányfő ilyen légkörben indult el bonni hivatalos látogatásra. A Kö­zös Piac államainak kül­ügyminiszterei pedig ilyen zavaros, kölcsönös vádasko­dásokat, állításokat és cáfo­latokat felsorakoztató hely­zetben ülnek össze, hogy a Szíriával szemben foganato­sítandó intézkedésekről tár­gyaljanak. Nemzetközi élet Moszkva: díszszemle, felvonulás, fogadás Mihail Gorbacsov beszéde a Kremlben Lengyel László, az MTI tu­dósítója jelenti: Katonai díszszemlét és fel­vonulást tartottak pénteken Moszkvában, a nagy októberi szocialista forradalom 63. évfordulóján. A díszszemlét megelőzően, majd a dolgo­zók felvonulása idején a te­levízió, a rádió felidézte a 45 évvel ezelőtti, 1941. évi díszszemlét, amikor a szo­katlanul hideg november 7- én a katonák egyenesen a frontra mentek a térről, hogy megütközzenek a Moszkva ellen támadó fasisz­ta csapatokkal. Néhány másodperccel tíz óra előtt az emberek lelkes tapsa, forró üdvözlése köze­pette jelent meg Lenin mau­zóleumának dísztribünjén Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, továbbá az SZKP és a szovjet állam töb­bi vezetője. A mauzóleum melletti tribünöket a Szov­jetunióba érkezett vendé­gek, a diplomáciai képvise­letek tagjai és a Moszkvában dolgozó újságírók töltötték meg. Tíz órakor gördült ki a Kreml Szpasszkaja-tornyá­­nak kapuján a díszszemlét fogadó Pjotr Lusev hadse­regtábornoknak, a Szovjetu­nió honvédelmi minisztere első helyettesének nyitott gépkocsija. Arhipov vezér­­ezredes, a moszkvai kato­nai körzet parancsnoka, díszszemleparancsnok jelen­tését követően Lusev hadse­regtábornok üdvözölte a fel­sorakozott díszzászlóaljakat és ünnepi köszöntőbeszédet mondott. A szovjet himnusz el­hangzását követően megkez­dődött a díszzászlóaljak és a gépesített csapatok felvo­nulása. Ezt követte a moszk­vaiak ünnepi felvonulása. A moszkvaiak színpompás menete 75 percen át tartott, a dolgozók virágcsokrokkal, hatalmas színes papírvirá­gokkal, léggömbökkel, zász­lókkal, transzperensekkel vo­nultak át hosszú sorokban a Vörös téren. „...hogy az új évszázad kezdetére nukleáris fegyverektől mentes béke uralkodjék a Földön!” Reykjavik után olyan új helyzet alakult ki a nem­­zetközi kapcsolatokban, amelytől nem lehet vissza­lépni — mondotta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára azon a fogadáson, amelyet a Szovjetunió kor­mánya adott pént­eken a Kreml Kongresszusi Palotá­jában a nagy októberi szo­cialista forradalom 69. évfor­dulója alkalmából. Az előre vezető út kizáró­lag az új politikai gondol­kodásmódon, az egész ellent­mondásos világ jelenkori sokoldalúságának és realitá­sainak felismerésén keresz­tül vezet. A világban kiala­kult helyzet megköveteli azt, hogy tiszteletben­­ tartsák minden egyes nép választá­sát, jogát az önállósághoz, ahhoz, hogy hallassa saját hangját a világ ügyeivel kapcsolatban — mutatott rá a főtitkár. A fogadáson megjelentek az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai és pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai, tagjai és póttagjai, a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjai, a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának küldöttei, a mi­nisztériumok és főhatóságok vezetői, katonai vezetők, a párt, a hadsereg és a munka veteránjai, a párt, tanácsi és társadalmi szervezetek kép­viselői, a termelésben élen­járók, a tudomány és kultú­ra munkásai, a Szovjetunió űrhajósai. Jelen voltak több kommunista és munkáspárt vezetői, és a november 7-e megünneplésére a Szovjetu­nióba érkezett más külföldi vendégek, a diplomáciai kép­viseletek vezetői, az egyhá­zak képviselői és újságírók. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége és szovjet kormány nevében köszöntötte a megjelenteket. Emlékeztetett arra, hogy ezt az ünnepet a szovjet állam történetének felelősségteljes időszakában ünnepük. A nép és a párt határozottan halad a XXVII. kongresszus által kijelölt irányban, minden energiájával arra törekszik, hogy még szilárdabbá és erősebbé váljék a szovjet ál­lam, hogy e szabad ország­ban az emberek még inkább élhessenek a szocialista tár­sadalmi rendszer nyújtotta előnyökkel. Érthető, mutatott rá a szó­nok, hogy mindezt nem si­kerülhet egy csapásra elér­ni, mindez nem valósul meg magától. Munkára, megfe­szített és céltudatos munká­ra, minden egyes szovjet em­ber munkájára van szükség. Tökéletesíteni kell és gyöke­resen meg kell javítani a társadalmi élettevékenység minden szféráját, alkotó mó­don fel kell kutatni a lehe­tőségeket és bátor döntése­ket kell hozni, erősíteni kell a fegyelmet és növelni kell a felelősséget minden lehet­séges módon, fejleszteni kell a szovjet állam demokratiz­musát. Ebbe az irányba ha­lad az SZKP, amely a KB 1985. áprilisi plénumán ki­dolgozta programját az or­szág társadalmi és gazdasá­gi fejlesztésének meggyorsí­tására. Bármiféle önelégültség a bajok kezdetét jelenti, s ezt a Szovjetunióban jól tud­ják. A haladó hagyományo­kat megőrizve nem szabad megfeledkezni arról a lenini útmutatásról, amely szerint több figyelmet kell szentel­ni a meg nem oldott prob­lémáknak és kevesebb üres frázisra, elragadtatásra és örömujjongásra van szükség — mondotta Gorbacsov. A főtitkár a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió a testvéri szo­cialista országok népeivel együtt oldja meg új felada­tait. Ezen az ünnepi napon a szovjet vezető biztosította az ország barátait, hogy a szovjet nép a jövőben is erő­síteni fogja együttműködé­sét a szocialista országok né­peivel a szocializmus és a béke érdekében. — Örömünkre szolgál, hogy minden földrészen ha­talmas erők jöttek mozgás­ba a béke és a haladás meg­­védelmezése, a nemzeti és társadalmi felszabadítás ér­dekében. Szolidárisak va­gyunk e nagyszabású harc minden résztvevőjével és ünnepi üdvözletünket küld­jük nekik — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A szovjet vezetés eltökél­te magát: mindent megtesz annak érdekében, hogy az új évszázad kezdetére nukleá­ris fegyverektől mentes béke uralkodjék a Földön — mon­dotta végezetül az SZKP KB főtitkára, majd ismételten köszöntötte a megjelenteket. A meleg, ünnepi hangula­tú fogadást követően a meg­hívottak számára neves mű­vészek adtak koncertet.

Next