Fejér Megyei Hírlap, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-26 / 72. szám
Befejeződött a VSZ-külügyminiszteri tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) Hozott szándékuk az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet jelentős csökkentése oly mértékben, hogy a két katonai-politikai szövetség vonatkozásában már a 90-es évek, elején 25 százalékos csökkentést érjenek el a jelenlegi szinthez képest, s ennek megfelelően csökkenjenek az államok katonai kiadásai, továbbá, hogy e folyamat később is folytatódjék. 3. A szocialista országok síkraszállnak az európai katonai szembenállás szintjének szakaszos, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartásával történő csökkentéséért. Úgy vélik: azokon a területeken, ahol bizonyos összetevők tekintetében aránytalanság áll fenn, arra van szükség, hogy azt megfelelő csökkentésekkel egyenlítsék ki. A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a katonai szembenállás szintjének csökkentését olyan intézkedések kísérjék, mindenekelőtt a fegyverzetcsökkentés területén, amelyek csökkentenék a meglepetésszerű támadás lehetőségét. 4. A miniszterek hangsúlyozták, hogy államaik kedvező eredmények elérésére törekednek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. 5. Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az európai katonai szembenállás csökkentését és az összeurópai biztonság erősítését szolgálná atom- és vegyifegyver-mentes övezetek létrehozása a földrész több területén. Kinyilvánították országaik eltökéltségét, hogy törekedni fognak az ezzel kapcsolatos javaslatok megvalósítására. 6. A Varsói Szerződés tagállamai fellépnek azért, hogy a leszerelés kérdéseiről kidolgozandó megállapodások szigorú és hatékony, a leszerelési intézkedések tartalmának megfelelő ellenőrzési rendszert irányozzanak elő, beleértve még a helyszíni ellenőrzést is. 7. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a szilárd európai béke megőrzésének szükséges feltétele a határok sérthetetlenségének, a létrejött területi-politikai realitásoknak tiszteletben tartása. A revansista erők tevékenysége, mindenekelőtt az NSZK-ban, és a revansizmus ösztönzése — bárhol történik is az — veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot. 8. A Varsói Szerződés tagállamainak eltökélt szándéka, hogy a többi országgal együttműködve törekednek a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének kialakítására, és e rendszer megteremtése érdekében a továbbiakban is elő fogják mozdítani a nemzetközi együttműködés kibővítését és elmélyítését — katonai, politikai, gazdasági és humanitárius téren egyaránt. A mindenki számára biztonságos világról szóló építő szellemű párbeszéd két- és többoldalú alapon történő kibontakoztatása lehetővé tenné a nemzetközi kapcsolatok átalakításához szükséges leghatékonyabb módszerek és konkrét intézkedések meghatározását.. 9. Az ülés résztvevői ismét hangsúlyozták annak szükségességét, hogy minden állam szigorúan tartsa tiszteletben a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság elveit, valamint az ENSZ alapokmány, a helsinki záróokmány többi elvét és céljait, a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általánosan elfogadott normáit. 10. A miniszterek részletesen megvitatták, hogyan halad az európai biztonsági és együttműködési értekezleten résztvevő államok képviselőinek bécsi találkozója, amely arra hivatott, hogy új lendületet adjon az összeurópai folyamatnak. E kérdésről nyilatkozatot fogadtak el. 11. Az ülés résztvevői áttekintették a vegyi fegyverek betiltásának kérdését, és nyilatkozatot fogadtak el róla. 12. A miniszterek áttekintettek és egyeztettek olyan konkrét intézkedéseket, amelyek a Varsói Szerződés tagállamainak egységét és összeforrottságát, a tagországok között barát, és szövetségesi kapcsolatok erősítését, továbbá egyeztetett politikájuk megvalósításában való együttműködésüknek a leszerelés, a béke megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttműködés érdekében történő fejlesztését szolgálják. A külügyminiszteri bizottság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. A soron következő ülést Prágában tartják, amelyek arra irányulnak, hogy egy megfelelő fórum, konferencia keretében térjenek át konkrét tárgyalásokra az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős mértékű — az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő — csökkentéséről. Úgy vélik, hogy a biztonság és a leszerelés kérdéseit az összeurópai folyamat kereteiben kell áttekinteni és megoldani. Megerősítették a VSZ tagállamainak a bécsi találkozón előterjesztett javaslatát a stockholmi konferencia mandátumának oly módon történő kiegészítéséről, hogy azon konkrétan megvitassák a leszerelés kérdéseit, is. Ezek a tárgyalások párhuzamosan folyhatnának az olyan bizalomerősítő intézkedések kidolgozásával, amelyekről nem született megegyezés a stockholmi konferencia kezdeti szakaszában, vagy amelyeket a jövőben terjeszthetnek elő, beleértve a katonai tevékenység fokozatos csökkentését, különösen a két katonai szövetséget illetően, a légi- és haditengerészeti hadgyakorlatok bejelentését, a bizalomerősítő intézkedések kiterjesztését az EBEÉ valamennyi résztvevő országa területére, valamint más intézkedéseket. Egyidejűleg vizsgálat tárgyai lehetnének olyan új típusú bizalomerősítő intézkedések, amelyek közvetlenül összefüggnek a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, valamint a katonai kiadások csökkentésével, és amelyek megkönnyítenék megállapodások elérését, s a lehető legalacsonyabb szintű katonai egyensúly megteremtéséhez vezetnének. A VSZ ülésén képviselt államok síkraszállnak azért, hogy a semleges és az el nem kötelezett országok aktívan részt vegyenek az európai biztonság katonai vonatkozásainak megvitatásában, annak minden szakaszában, és úgy vélik, hogy ezek az országok — figyelembe véve az összeurópai folyamatban betöltött pozitív szerepüket — érzékelhetően hozzájárulhatnak az európai leszerelés ügyéhez is. Új fejlemény volt a Varsói Szerződés és a NATO országainak a bécsi találkozón résztvevő képviselői közötti nem hivatalos konzultációk megkezdése. Az ülésen képviselt államok remélik, hogy ezek a konzultációk elősegítik az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló érdemi tárgyalásokra való áttéréssel kapcsolatos kérdések megoldását, azzal, hogy e tárgyalások mandátumáról a bécsi találkozó folyamán kell döntést hozni és ezt tükröztetni a záródokumentumban. A jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és kölcsönösség, az EBEÉ valamenynyi résztvevő állama biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása alapján a VSZ államai készek arra, hogy kölcsönösen elfogadható megközelítéseket találjanak a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet összeurópai csökkentéséről folytatandó jövőbeni tárgyalásokhoz. A bécsi találkozó jelentős, konkrét eredményekkel való befejezése kedvezőbb körülményeket teremtene az előrehaladáshoz azokon a tárgyalásokon, amelyeken a nukleáris fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének, az űrfegyverkezés megakadályozásának kérdéseit vitatják meg, előmozdítaná az európai atom- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozását célzó kezdeményezések megvalósítását. A miniszterek megállapították, hogy az európai biztonság fontos összetevője az EBEÉ résztvevő államai közötti gazdasági kapcsolatok és együttműködés egész rendszerének fejlesztése. Az ilyen kapcsolatok az európai enyhülés, biztonság és béke anyagi alapját jelentik. Az összeurópai folyamat további fejlesztését és elmélyítését szolgálják a szocialista államok kezdeményezései egy prágai gazdasági fórum, egy bukaresti műszakitudományos együttműködési konferencia és egy ökológiai fórum összehívására. Ebbe az irányba mutatnak más javaslataik is, amelyeket a gazdasági és műszakitudományos együttműködés a termelési kooperáció és a technológia-átadás lehetőségeinek szélesítésével és új formákkal való gazdagításával kapcsolatos kérdésekről, valamint az EBEÉ résztvevő államai közötti gazdasági-kereskedelmi csere útjában álló akadályok felszámolásáról tettek. A VSZ országai figyelembe veszik az EBEÉ sok más résztvevő állama által beterjesztett, a „második kosár” minden részterületét érintő javaslatokat, és készek azokat figyelmesen megvizsgálni annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak. TTT A VSZ tagállamai a humanitárius téren való együttműködést az összeurópai folyamat, az átfogó nemzetközi béke és biztonsági rendszer megteremtése fontos elemének ítélik. Síkraszállnak az e téren folytatandó széles körű együttműködésért. Meggyőződésük szerint mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítva legyen az emberek joga a békés és szabad élethez, a politikai, polgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok teljes körű érvényesülése, az államok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. A béke, a bizalom légkörének kialakítása, a népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság érdekei megkövetelik az antikommunizmus szításának, a fajgyűlölő, soviniszta és nacionalista tézisek hirdetésének beszüntetését. A humanitárius együttműködéssel foglalkozó moszkvai konferencia összehívásáról szóló javaslat azt a célt szolgálja, hogy az EBEÉ valamennyi résztvevő országában, a helsinki záróokmánynak megfelelően, előrehaladás történjék a humanitárius kérdések teljes körében. E konferencia lehetővé tenné a résztvevő államok között e területen folytatott együttműködés összes kérdésének áttekintését. A VSZ tagállamai felhívják az EBEÉ valamennyi résztvevő országát, hogy foglaljanak el kedvező álláspontot a humanitárius konferencia összehívására vonatkozóan. Síkraszállnak azért, hogy e fórumon átfogó, gyakorlati eredményekre irányuló vita folyjék. Az összeurópai folyamatnak az emberek közötti kontaktusok, az információ, a kultúra és az oktatás területén való további fejlesztésére, valamint elmélyítésére irányulnak a szocialista és más országok közös javaslatai is, többek között az a javaslat, hogy hívjanak össze szimpóziumot Krakkóban a kulturális örökségről, Magyarország kezdeményezése a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordításának, kiadásának és terjesztésének elősegítéséről, valamint Románia javaslatai konferenciák összehívásáról az oktatásról és szakemberképzésről, a bűnözésről, az alkoholizmusról és a kábítószerfogyasztásról. Ugyanebből a célból terjesztettek be a szocialista országok számos javaslatot, amelyek más aktuális kérdések — például a munkanélküliség, az írástudatlanság, az ifjúság helyzete, a nők egyenjogúsága, a tömegtájékoztatási eszközök területén való együttműködés — megoldását célozzák. Az ülésen képviselt államok törekedni fognak arra, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodásokat érjenek el az EBEÉ többi résztvevő országaival a humanitárius területre vonatkozó kérdésekben. * A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak az EBEÉ valamennyi résztvevő államához, tegyenek erőfeszítéseket azért, hogy a bécsi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával fejezze be munkáját. Határozott szándékuk mindent megtenni, hogy a bécsi találkozó konstruktív, tárgyszerű légkörben folyjék, határozatai tükrözzék a nemzetközi kérdésekben jelentkező új gondolkodásmódot, és hozzájáruljanak a béke és biztonság megszilárdításához, az együttműködés fejlesztéséhez az európai földrészen és az egész világon. Nyilatkozat az összeurópai folyamat fejlesztéséért és a bécsi találkozó sikeres befejezéséért A VSZ külügyminiszterei megállapítják, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (EBEÉ) résztvevő államai képviselőinek bécsi találkozója a felelős cselekvések és elhatározások szakaszába lépett, s ebben jelentős megállapodások egyeztetése és kidolgozása van soron. A miniszterek ismételten megerősítik, hogy országaik elkötelezettek az összeurópai folyamat további fejlesztése és elmélyítése mellett. E folyamat képes az enyhülés erősítésére és általánossá tételére, lehetővé tenné a résztvevő államok közötti kapcsolatoknak a helsinki Záróokmányban foglalt valamennyi elv szilárd és biztos alapján való építését és fejlesztését, hogy valamenynyi nép és minden egyes ember élete javuljon. A jelenlegi körülmények között a bécsi találkozó legfőbb feladatát abban látják, hogy az minőségileg új szintre emelje, dinamikusabbá tegye az összeurópai folyamatot, hozzájáruljon az EBEÉ résztvevő államai közötti együttműködés fejlesztéséhez a biztonság kérdésében, politikai, gazdasági és humanitárius téren. A miniszterek úgy vélik, hogy a bécsi találkozón résztvevők javaslatainak ezeket a feladatokat kell szolgálniuk, és ezen a fórumon a földrész népeit és minden egyes embert leginkább foglalkoztató, lényegi kérdéseket kell megvitatni, olyanokat, mint a leszerelés, a béke és a biztonság szavatolása, a bizalom erősítése, az együttműködés szélesítése, minden területen. Az európai leszerelés, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése elősegítésének különleges szükségességéből kiindulva a miniszterek megállapították, hogy az Európai Bizalom- és Biztonságerősítő Intézkedésekkel és Leszereléssel foglalkozó Konferencia első szakaszában elért megállapodások irányt mutatnak a bizalom- és biztonságerősítő, valamint a leszerelési intézkedéseket átfogó rendszer megteremtése felé. Részletesen megvitatták ezeket a kérdéseket a VSZ tagállamai budapesti felhívásának és a szocialista országok által a bécsi találkozón előterjesztett javaslatoknak fényében. Vendégünk Georgi Atanaszov, a bolgár miniszterelnök Georgi Atanaszov 1933- ban született a Plovdiv megyei Pravoszlaven faluban. Középiskolai tanulmányait a parvomaji gimnáziumban végezte, majd a szófiai Kliment Ohridszki Egyetem hallgatójaként történelem szakon diplomázott. Tanulmányai idején tevékenyen bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. 1947-ben a Dolgozók Ifjúsági Szövetségének sorába lépett, majd az egyetemen a Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség felsőoktatási bizottságának titkárává választották. Munkáját később a Dimitrovi Konfszomol Központi Bizottságának apparátusában folytatta. 1960-ban a szófiai városi bizottság titkárává, majd első titkárává választották, 1962 és 1968 között pedig az ifjúsági szervezet Központi Bizottságának titkári, majd első titkári tisztét töltötte be. Georgi Atanaszov 1956-tól tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. Az ifjúsági szervezetben végzett munkáját követően Georgi Atanaszov fontos párt- és állami tisztségeket töltött be. 1968-tól 1977-ig a BKP Központi bizottságának különböző osztályait vezette, majd a KB titkárává választották. 1980 októberétől az Állami Tervbizottság első elnökhelyettesi, majd 1981 és 1984 között a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettesi és az Állami és Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki posztját töltötte be. Georgi Atanaszovot 1981- ben, a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusán újra a Központi Bizottság titkárává választották, s megbízták a KB szervezési osztályának irányításával. 1984- ben a Politikai Bizottság póttagjává, 1986-ban pedig a PB tagjává választották. Georgi Atanaszovot 1986 márciusában nevezték ki a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökévé. TELEX Kádár János fogadta C. L. Sulzbergert Kádár János, az MSZMP főtitkára, szerdán fogadta C. L. Sulzbergert, a New York Times párizsi tudósítóját. A magyar—szovjet kulturális bizottság ülése véget ért Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szerdán Moszkvában a Magyar—Szovjet Kulturális Együttműködési Bizottság XXI. ülésszaka, amelyen a küldöttségeket Köpeczi Béla művelődési miniszter, illetve Vaszilj Zaharov kulturális miniszter vezette. Az ülésszakon szükségesnek tartották a 2000-ig szóló hosszú távú együttműködési terv kidolgozását, a kulturális intézmények, alkotói szövetségek, folyóiratok és kiadók közötti közvetlen kapcsolatok bővítését. Szűrös Mátyás megbeszélése az ENSZ-főtitkárral Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascell, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, szerdán New Yorkban megbeszélést folytatott Javier Pérez de Cuellarral, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárával. A megbeszélésen áttekintették a főbb nemzetközi kérdéseket. Szóltak arról, mit tehet az ENSZ a népek békés együttműködésének elősegítésére. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is tevékenyen részt vesz a világszervezet és annak szakosított szervei tevékenységében, hatékony támogatást kíván nyújtani az ENSZ célkitűzéseinek megvalósításához. A találkozón részt vett Esztergályos Ferenc, hazánk állandó ENSZ képviselője. Szűrös Mátyás látogatást tett New York polgármesterénél, Edward Kochnál. A szívélyes hangulatú eszmecserén szó volt a magyar— amerikai kapcsolatokról, a városok közötti együttműködésről. A találkozón jelen volt Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete és Bánlaki György, Nem York-i főkonzul.