Fejér Megyei Hírlap, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

Befejeződött a VSZ-külügyminiszteri tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) Hozott szándékuk az európai fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzet jelentős csökkentése oly mértékben, hogy a két katonai-politikai szövetség vonatkozásában már a 90-es évek, elején 25 százalékos csökkentést érje­nek el a jelenlegi szinthez képest, s ennek megfelelően csökkenjenek az államok ka­tonai kiadásai, továbbá, hogy e folyamat később is folyta­tódjék. 3. A szocialista országok síkraszállnak az európai ka­tonai szembenállás szintjé­nek szakaszos, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartásával történő csökkentéséért. Úgy vélik: azokon a területeken, ahol bizonyos összetevők te­kintetében aránytalanság áll fenn, arra van szükség, hogy azt megfelelő csökkentések­kel egyenlítsék ki. A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a katonai szem­benállás szintjének csökken­tését olyan intézkedések kí­sérjék, mindenekelőtt a fegy­verzetcsökkentés területén, amelyek csökkentenék a meglepetésszerű támadás le­hetőségét. 4. A miniszterek hangsú­lyozták, hogy államaik ked­vező eredmények elérésére törekednek a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentésé­ről folyó bécsi tárgyaláso­kon. 5. Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az európai kato­nai szembenállás csökken­tését és az összeurópai biz­tonság erősítését szolgálná atom- és vegyifegyver-men­­tes övezetek létrehozása a földrész több területén. Ki­nyilvánították országaik el­tökéltségét, hogy törekedni fognak az ezzel kapcsolatos javaslatok megvalósítására. 6. A Varsói Szerződés tag­államai fellépnek azért, hogy a leszerelés kérdései­ről kidolgozandó megálla­podások szigorú és hatékony, a leszerelési intézkedések tartalmának megfelelő ellen­őrzési rendszert irányozza­nak elő, beleértve még a helyszíni ellenőrzést is. 7. Az ülés résztvevői hang­súlyozták, hogy a szilárd európai béke megőrzésének szükséges feltétele a hatá­rok sérthetetlenségének, a létrejött területi-politikai re­alitásoknak tiszteletben tar­tása. A revansista erők tevé­kenysége, mindenekelőtt az NSZK-ban, és a revansizmus ösztönzése — bárhol történik is az — veszélyezteti a bé­két és a nemzetközi bizton­ságot. 8. A Varsói Szerződés tag­államainak eltökélt szándé­ka, hogy a többi országgal együttműködve törekednek a nemzetközi béke és bizton­ság átfogó rendszerének ki­alakítására, és e rendszer megteremtése érdekében a továbbiakban is elő fogják mozdítani a nemzetközi együttműködés kibővítését és elmélyítését — katonai, politikai, gazdasági és hu­manitárius téren egyaránt. A mindenki számára bizton­ságos világról szóló építő szellemű párbeszéd két- és többoldalú alapon történő kibontakoztatása lehetővé tenné a nemzetközi kapcso­latok átalakításához szüksé­ges leghatékonyabb mód­szerek és konkrét intézkedé­sek meghatározását.. 9. Az ülés résztvevői is­mét hangsúlyozták annak szükségességét, hogy min­den állam szigorúan tartsa tiszteletben a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás, az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodás, a hatá­rok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyek­­be való be nem avatkozás, az egyenjogúság elveit, va­lamint az ENSZ alapok­mány, a helsinki záróok­mány többi elvét és céljait, a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általánosan elfoga­dott normáit. 10. A miniszterek részle­tesen megvitatták, hogyan halad az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten résztvevő államok kép­viselőinek bécsi találkozója, amely arra hivatott, hogy új lendületet adjon az össz­európai folyamatnak. E kér­désről nyilatkozatot fogad­tak el. 11. Az ülés résztvevői át­tekintették a vegyi fegyve­rek betiltásának kérdését, és nyilatkozatot fogadtak el róla. 12. A miniszterek áttekin­tettek és egyeztettek olyan konkrét intézkedéseket, amelyek a Varsói Szerződés tagállamainak egységét és összeforrottságát, a tagorszá­gok között barát, és szövet­­ségesi kapcsolatok erősíté­sét, továbbá egyeztetett po­litikájuk megvalósításában való együttműködésüknek a leszerelés, a béke megszilár­dítása és a széles körű nem­zetközi együttműködés ér­dekében történő fejlesztését szolgálják. A külügyminiszteri bizott­ság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés lég­körében zajlott le. A soron következő ülést Prágában tartják, amelyek arra irányulnak, hogy egy megfelelő fórum, konferencia keretében térje­nek át konkrét tárgyalások­ra az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős mértékű — az At­lanti-óceántól az Uraiig ter­jedő — csökkentéséről. Úgy vélik, hogy a biztonság és a leszerelés kérdéseit az össz­európai folyamat kereteiben kell áttekinteni és megolda­ni. Megerősítették a VSZ tagállamainak a bécsi talál­kozón előterjesztett javas­latát a stockholmi konfe­rencia mandátumának­ oly módon történő kiegészítésé­ről, hogy azon konkrétan megvitassák a leszerelés kérdéseit, is. Ezek a tárgyalások párhu­zamosan folyhatnának az olyan bizalomerősítő intéz­kedések kidolgozásával, amelyekről nem született megegyezés a stockholmi konferencia kezdeti szaka­szában, vagy amelyeket a jövőben terjeszthetnek elő, beleértve a katonai tevé­kenység fokozatos csökken­tését, különösen a két kato­nai szövetséget illetően, a légi- és haditengerészeti hadgyakorlatok bejelentését, a bizalomerősítő intézkedé­sek kiterjesztését az EBEÉ valamennyi résztvevő or­szága területére, valamint más intézkedéseket. Egyide­jűleg vizsgálat tárgyai lehet­nének olyan új típusú biza­lomerősítő intézkedések, amelyek közvetlenül össze­függnek a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, valamint a katonai kiadá­sok csökkentésével, és ame­lyek megkönnyítenék meg­állapodások elérését, s a le­hető legalacsonyabb szintű katonai egyensúly megte­remtéséhez vezetnének. A VSZ ülésén képviselt államok síkraszállnak azért, hogy a semleges és az el nem kötelezett országok ak­tívan részt vegyenek az eu­rópai biztonság katonai vo­natkozásainak megvitatásá­ban, annak minden szaka­szában, és úgy vélik, hogy ezek az országok — figye­lembe véve az összeurópai folyamatban betöltött pozi­tív szerepüket — érzékelhe­tően hozzájárulhatnak az európai leszerelés ügyéhez is. Új fejlemény volt a Varsói Szerződés és a NATO orszá­gainak a bécsi találkozón résztvevő képviselői közötti nem hivatalos konzultációk megkezdése. Az ülésen kép­viselt államok remélik, hogy ezek a konzultációk elősegí­tik az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyver­zet csökkentéséről szóló ér­demi tárgyalásokra való át­téréssel kapcsolatos kérdé­sek megoldását, azzal, hogy e tárgyalások mandátumáról a bécsi találkozó folyamán kell döntést hozni és ezt tük­­röztetni a záródokumentum­ban. A jogegyenlőség, a ki­egyensúlyozottság és kölcsö­nösség, az EBEÉ valameny­­nyi résztvevő állama bizton­sági érdekeinek egyenlő tisz­teletben tartása alapján a VSZ államai készek arra, hogy kölcsönösen elfogadha­tó megközelítéseket találja­nak a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet összeurópai csökkentéséről folytatandó jövőbeni tárgya­lásokhoz. A bécsi találkozó jelentős, konkrét eredményekkel való befejezése kedvezőbb körül­ményeket teremtene az elő­rehaladáshoz azokon a tár­gyalásokon, amelyeken a nuk­leáris fegyverzetek korláto­zásának és csökkentésének, az űrfegyverkezés megaka­dályozásának kérdéseit vi­tatják meg, előmozdítaná az európai atom- és vegyifegy­­vermentes övezetek létreho­zását célzó kezdeményezések megvalósítását. A miniszterek megálla­­pították, hogy az euró­pai biztonság fontos összete­vője az EBEÉ résztvevő álla­mai közötti gazdasági kap­csolatok és együttműködés egész rendszerének fejlesz­tése. Az ilyen kapcsolatok az európai enyhülés, biztonság és béke anyagi alapját jelen­tik. Az összeurópai folyamat további fejlesztését és elmé­lyítését szolgálják a szocia­lista államok kezdeményezé­sei egy prágai gazdasági fó­rum, egy bukaresti műszaki­tudományos együttműködé­si konferencia és egy ökoló­giai fórum összehívására. Ebbe az irányba mutatnak más javaslataik is, amelye­ket a gazdasági és műszaki­­tudományos együttműködés a termelési kooperáció és a technológia-átadás lehetősé­geinek szélesítésével és új formákkal való gazdagításá­val kapcsolatos kérdésekről, valamint az EBEÉ résztvevő államai közötti gazdasági-ke­reskedelmi csere útjában álló akadályok felszámolásáról tettek. A VSZ országai figyelembe veszik az EBEÉ sok más résztvevő állama által beter­jesztett, a „második kosár” minden részterületét érintő javaslatokat, és készek azo­kat figyelmesen megvizs­gálni annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak. TTT A VSZ tagállamai a humanitárius téren való együttműködést az összeuró­pai folyamat, az átfogó nem­zetközi béke és biztonsági rendszer megteremtése fon­tos elemének ítélik. Síkra­szállnak az e téren folyta­tandó széles körű együttmű­ködésért. Meggyőződésük szerint mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítva legyen az emberek joga a békés és szabad élethez, a politikai, polgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok teljes körű érvényesülése, az államok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. A béke, a bizalom légkö­rének kialakítása, a népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság érdekei megköve­telik az antikommunizmus szításának, a fajgyűlölő, so­viniszta és nacionalista té­zisek hirdetésének beszünte­tését. A humanitárius együttmű­ködéssel foglalkozó moszk­vai konferencia összehívásá­ról szóló javaslat azt a célt szolgálja, hogy az EBEÉ va­lamennyi résztvevő orszá­gában, a helsinki záróok­mánynak megfelelően, elő­rehaladás történjék a huma­nitárius kérdések teljes kö­rében. E konferencia lehető­vé tenné a résztvevő álla­mok között e területen foly­tatott együttműködés összes kérdésének áttekintését. A VSZ tagállamai felhívják az EBEÉ valamennyi résztvevő országát, hogy foglaljanak el kedvező álláspontot a huma­nitárius konferencia össze­hívására vonatkozóan. Síkra­szállnak azért, hogy e fóru­mon átfogó, gyakorlati ered­ményekre irányuló vita foly­jék. Az összeurópai folyamat­nak az emberek közötti kontaktusok, az információ, a kultúra és az oktatás terü­letén való további fejleszté­sére, valamint elmélyítésére irányulnak a szocialista és más országok közös javasla­tai is, többek között az a ja­vaslat, hogy hívjanak össze szimpóziumot Krakkóban a kulturális örökségről, Ma­gyarország kezdeményezése a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordításának, ki­adásának és terjesztésének elősegítéséről, valamint Ro­mánia javaslatai konferen­ciák összehívásáról az okta­tásról és szakemberképzés­ről, a bűnözésről, az alkoho­lizmusról és a kábítószer­fogyasztásról. Ugyanebből a célból terjesztettek be a szocialista országok számos javaslatot, amelyek más aktuális kérdések — példá­ul a munkanélküliség, az írástudatlanság, az ifjúság helyzete, a nők egyenjogúsá­ga, a tömegtájékoztatási esz­közök területén való együtt­működés — megoldását cé­lozzák. Az ülésen képviselt álla­mok törekedni fognak arra, hogy kölcsönösen elfogadha­tó megállapodásokat érjenek el az EBEÉ többi résztvevő országaival a humanitárius területre vonatkozó kérdé­sekben. * A Varsói Szerződés tagál­lamai felhívással fordulnak az EBEÉ valamennyi részt­vevő államához, tegyenek erőfeszítéseket azért, hogy a bécsi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott határoza­tok elfogadásával fejezze be munkáját. Határozott szándékuk mindent megtenni, hogy a bécsi találkozó konstruktív, tárgyszerű légkörben foly­jék, határozatai tükrözzék a nemzetközi kérdésekben je­lentkező új gondolkodásmó­dot, és hozzájáruljanak a béke és biztonság megszi­lárdításához, az együttmű­ködés fejlesztéséhez az euró­pai földrészen és az egész vi­lágon. Nyilatkozat az összeurópai folyamat fejlesztéséért és a bécsi találkozó sikeres befejezéséért A VSZ külügyminiszterei megállapítják, hogy az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet (EBEÉ) résztvevő államai képviselői­nek bécsi találkozója a fe­lelős cselekvések és elhatá­rozások szakaszába lépett, s ebben jelentős megállapodá­sok egyeztetése és kidolgo­zása van soron. A miniszterek ismételten megerősítik, hogy országaik elkötelezettek az összeurópai folyamat további fejlesztése és elmélyítése mellett. E folyamat képes az enyhülés erősítésére és általánossá té­telére, lehetővé tenné a résztvevő államok közötti kapcsolatoknak a helsinki Záróokmányban foglalt va­lamennyi elv szilárd és biz­tos alapján való építését és fejlesztését, hogy valameny­nyi nép és minden egyes ember élete javuljon. A jelenlegi körülmények között a bécsi találkozó leg­főbb feladatát abban látják, hogy az minőségileg­­ új szintre emelje, dinamikusab­­bá tegye az összeurópai fo­lyamatot, hozzájáruljon az EBEÉ résztvevő államai kö­zötti együttműködés fejlesz­téséhez a biztonság kérdésé­ben, politikai, gazdasági és humanitárius téren. A miniszterek úgy vélik, hogy a bécsi találkozón résztvevők javaslatainak eze­ket a feladatokat kell szol­gálniuk, és ezen a fórumon a földrész népeit és minden egyes embert leginkább fog­lalkoztató, lényegi kérdése­ket kell megvitatni, olyano­kat, mint a leszerelés, a bé­ke és a biztonság szavatolá­sa, a bizalom erősítése, az együttműködés szélesítése, minden területen.­­ Az európai leszerelés, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése elősegítésének különleges szükségességéből kiindulva a miniszterek megállapították, hogy az Eu­rópai Bizalom- és Bizton­ságerősítő Intézkedésekkel és Leszereléssel foglalkozó Konferencia első szakaszá­ban elért megállapodások irányt mutatnak a bizalom- és biztonságerősítő, vala­mint a leszerelési intézkedé­seket átfogó rendszer megte­remtése felé. Részletesen megvitatták ezeket a kérdé­seket a VSZ tagállamai buda­pesti felhívásának és a szo­cialista országok által a bé­csi találkozón előterjesztett javaslatoknak fényében. Vendégünk Georgi Atanaszov, a bolgár miniszterelnök Georgi Atanaszov 1933- ban született a Plovdiv me­gyei Pravoszlaven faluban. Középiskolai tanulmányait a parvomaji gimnáziumban végezte, majd a szófiai Kli­ment Ohridszki Egyetem hallgatójaként történelem szakon diplomázott. Tanulmányai idején tevé­kenyen bekapcsolódott az if­júsági mozgalomba. 1947-ben a Dolgozók Ifjúsági Szö­vetségének sorába lépett, majd az egyetemen a Dimit­­rovi Kommunista Ifjúsági Szövetség felsőoktatási bi­zottságának titkárává válasz­tották. Munkáját később a Dimitrovi Konfszomol Köz­­ponti Bizottságának appará­tusában folytatta. 1960-ban a szófiai városi bizottság titkárává, majd első titkárá­vá választották, 1962 és 1968 között pedig az ifjúsági szervezet Központi Bizottsá­gának titkári, majd első tit­kári tisztét töltötte be. Geor­gi Atanaszov 1956-tól tagja a Bolgár Kommunista Párt­nak. Az ifjúsági szervezetben végzett munkáját követően Georgi Atanaszov fontos párt- és állami tisztségeket töltött be. 1968-tól 1977-ig a BKP Központi bizottságá­nak különböző osztályait vezette, majd a KB titkárá­vá választották. 1980 októ­berétől az Állami Tervbi­zottság első elnökhelyettesi, majd 1981 és 1984 között a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökhelyet­tesi és az Állami és Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki posztját töltötte be. Georgi Atanaszovot 1981- ben, a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusán új­ra a Központi Bizottság tit­kárává választották, s meg­­­bízták a KB szervezési osz­tályának irányításával. 1984- ben a Politikai Bizottság póttagjává, 1986-ban pedig a PB tagjává választották. Georgi Atanaszovot 1986 márciusában nevezték ki a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökévé. TELEX Kádár János fogadta C. L. Sulzbergert Kádár János, az MSZMP főtitkára, szerdán fogadta C. L. Sulzbergert, a New York Times párizsi tudó­sítóját. A magyar—szovjet kulturális bizottság ülése véget ért Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szerdán Moszkvában a Magyar—Szovjet Kulturális Együttműködési Bizottság XXI. ülésszaka, amelyen a küldött­ségeket Köpeczi Béla művelő­dési miniszter, illetve Vaszilj Zaharov kulturális miniszter vezette. Az ülésszakon szük­ségesnek tartották a 2000-ig szóló hosszú távú együttműkö­dési terv kidolgozását, a kul­turális intézmények, alkotói szövetségek, folyóiratok és ki­adók közötti közvetlen kapcso­latok bővítését. Szűrös Mátyás megbeszélése az ENSZ-főtitkárral Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascell, az ame­rikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének meg­hívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, szer­dán New Yorkban megbe­szélést folytatott Javier Pé­rez de Cuellarral, az Egye­sült Nemzetek Szervezete főtitkárával. A megbeszélésen áttekin­tették a főbb nemzetközi kérdéseket. Szóltak arról, mit tehet az ENSZ a népek békés együttműködésének elősegítésére. Szűrös Má­tyás hangsúlyozta, hogy ha­zánk továbbra is tevéke­nyen részt vesz a világszer­vezet és annak szakosított szervei tevékenységében, hatékony támogatást kíván nyújtani az ENSZ célkitűzé­seinek megvalósításához. A találkozón részt vett Esztergályos Ferenc, hazánk állandó ENSZ képviselője. Szűrös Mátyás látogatást tett New York polgármeste­rénél, Edward Kochnál. A szívélyes hangulatú eszme­cserén szó volt a magyar— amerikai kapcsolatokról, a városok közötti együttműkö­désről. A találkozón jelen volt Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete és Bánlaki György, Nem York-i főkonzul.

Next