Fejér Megyei Hírlap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1987. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK Sajtótájékoztató a MÉM-ben WW • ŐSZI Megkezdődött munkacsúcs az A szántóföldi növénytermesztésben a tervezett, illetve a már megtermelt termést is figyelembe véve majdnem két és fél millió hektár szántóterületről 20—22 millió tonna főtermést és 3—3,5 millió tonna mellékterméket kell betakarítani, el­szállítani és tárolásra előkészíteni ezen az őszön — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumban Kovács István főosztályvezető. Hangsúlyozta, hogy a szeptember 24—30-a között, lehullott 10—40 milliméter­­nyi csapadék jókor érkezett a szántási, vetőágykészítési, cukorrépabetakarítási mun­kákhoz, azonban a többi nö­vény, elsősorban a napra­forgó és kukorica betakarí­tását hátráltatta, és a szem­veszteséget is növelte. A tájékoztatónak az adott időszerűséget, hogy az őszi mezőgazdasági munkák csúcsszezonja országszerte megkezdődött ezekben a na­pokban. A zöldségtermesztők egy­millió tonna körüli termés­sel számolnak 55 ezer hek­tárról, a gyümölcsöskertek­ből csaknem 1,3 millió tonna termést szüretelnek le, a leg­többet almából, majdnem egymillió tonnát. A szőlők alaposan megsínylették a té­li fagyokat, a tervezett ter­mésnek csak a kétharmadát adják. A napraforgónak eddig a háromnegyedét takarították be az országban, a termés a tervezett körül alakul, a minőség pedig kifejezetten jónak mondható, az olajtar­talom eléri a 46—48 százalé­kot. A kukoricának is levágták már a tíz százalékát az or­szág déli részeiben — Fej­ér megyében a napokban kez­dik a betakarítást — mivel a korábbi szárazság ellenére még mindig magas a szem nedvességtartalma. Az eső hatására a cukor­répa felszedése is meggyor­sult, a növény cukortartalma jobb a tavalyinál, de a gyö­kér súlya valamivel kevesebb. Burgonya is kevesebb ter­mett a vártnál, ezért Len­gyelországból 40 ezer tonnát importálunk. Hasonló a helyzet a szőlőnél is, ahol — főleg Bulgáriából — szőlőt és kész bort hozunk be, hogy megfelelő legyen a belföldi ellátás és a minőségi borok exportja is zavartalan le­gyen. Az almáskertekben a súlyos csapadékhiány miatt az átlagosnál kisebbek e gyümölcsök. A zöldségek kö­zül a szántóföldi paprika és paradicsom is jó termést adott, gondot okoz viszont, hogy az érési idők egybe­estek, s emiatt a konzerv­gyárakban az átvétel akado­zik. Az őszi vetéseknél nincs lemaradás. A kalászosok tíz százaléka van már a föld­ben, elvetették a rozs negy­ven, az őszi árpa harminc, az őszi búza mennyiségének pe­dig öt százalékát. Az idén a nagyüzemek csökkentik tizenhat százalékkal az árpa vetésterületét, és 23 száza­lékkal növelik a rozsét. 1,7 millió hektáron kell a vetés alá előkészíteni a talajt, en­nek a munkának a kéthar­madával végeztek eddig. Őszi árpa alá készítik elő a talajt tárcsás boronával a Pélpusztai Állami Gazdaság darányi kerületében (Fotó: Neményi Ágnes) Javító kisvállalatok működési tapasztalatai Tegnap délután ülést tar­tott a Fejér Megyei Tanács Ipari, Kereskedelmi, Szolgál­tatási Bizottsága. A bizott­ság tagjai a gépjármű és elektromos javítások terén alakult kisvállalatok gazdál­kodási helyzetét és szolgál­tatásaik színvonalát vitat­ták meg. Az előadó Farkas István, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője volt. Gépjárműjavítással há­rom kisvállalat foglalkozik, a székesfehérvári, illetve a dunaújvárosi autójavító kis­vállalat és az Univerzál Ipa­ri Szövetkezet Autójavító Leányvállalata. Megalakítá­suk óta jelentős eszközbe­szerzéseket, fejlesztéseket hajtottak végre, szolgáltatá­saik körét bővítették. Ab­ban, hogy munkájuk színvo­nalában nem sikerült jelen­tős fejlődést elérni, elsősor­ban az alkatrészellátás hi­ányosságai játszanak szere­pet. Emellett kevés az igé­nyes, sokoldalú szakember, és gond van a szakmunkás utánpótlással is. Az elektromos berendezé­sek javítására a fehérvári Elektrokomfort Szolgáltató Kisvállalat, a dunaújvárosi Elektromos Szolgáltató Kis­vállalat, a móri Lambda Elektrotechnikai és Szolgál­tató Vállalat és az Uniszer le­ányvállalat alakult. Az alapí­tás óta megerősödtek, nőtt eszközállományuk és jöve­delmezőségük. A nagyobb te­lepüléseken az ellátás, a mun­ka színvonala megfelelő. Mindkét szolgáltatásra jellemző, hogy a kisvállala­tok a korábbi formánál ru­galmasabbak, de igazi ver­seny, kínálati piac még nem alakult ki. Üzemlátogatás: A Magyar Alumíniumipari Tröszt és a Szovjetunió Könnyű­fémet Kutató Össz-Szövetségi In­tézetének együttműködése kere­tében szovjet szakemberek négy­tagú delegációja tett üzemláto­gatást tegnap a székesfehérvári Könnyűfémműben. A küldöttsé­ előadások­ aót dr. Tóth Géza igazgató fo­gadta, majd üzemlátogatás és konzultáció volt a program. Ok­tóber 2-án a szovjet és magyar szakértők részvételével tudomá­nyos előadások hangzanak el a Kefémben. Új módszerek KÍSÉRLETEZŐ PÁRTSZERVEZETEK Sokak számára már a cím is meghökkentő lehet, hiszen a kísérletezés fogalma job­bára valamilyen tudományos elképzelés laboratóriumi kö­rülmények közötti ellenőrzé­séhez, bizonyításához kötő­dik. Felmerülhet a kérdés: szabad-e, lehet-e a politikai életben is kísérleteket foly­tatni? Ám ha végiggondol­juk a politika értelmét, a párt helyét, társadalmi szere­pét, akkor határozottan ál­líthatjuk, hogy nemcsak sza­bad új eljárásokat kipróbál­ni, hanem kötelező is. Az elmúlt időszakban a társadalmi élet szinte min­den szegletében számottevő változások történtek. Jelen­tősen módosultak a termelés, a gazdálkodás körülményei, fejlődött a közéleti demokrá­cia, az emberek ma már sok tekintetben a korábbitól el­térő értékmérőt alkalmaz­nak saját maguk és környe­zetük megítélésére. A váz­latosan jelzett á­talakulá­­sok, és nem kis részben a gazdasági-társadalmi kibon­takozással együtt járó felada­tok sürgetően igénylik a pártmunka megújítását is. Ebben mind az irányító tes­tületeknek, mind az alap­szervezeteknek megvan a maguk feladata. A vezető pártszervek szintjén most a politikai rendszer fejlesztésé­nek, az ideológiai munka megélénkítésének előké­születein folyik a munka. Az alapszervezetekben pedig ab­ban keresendő az előrehala­dás kulcsa, hogy politizálá­suk feleljen meg a helyi szükségleteknek, az élet ál­tal diktált követelmények­nek. Ehhez elengedhetetlen, hogy ahol a politikát formá­ló, közvetítő módszerek, esz­közök az évek múltával már megkoptak, hatásfokuk csök­kent, ott a mai igényeknek megfelelően megújuljanak. Az új elgondolásokat pedig célszerű a gyakorlatban is kísérletes eljárásoknak alá­vetni, kipróbálni, hiszen egy­­egy elképzelés, új módszer a legkülönfélébb emberek, közösségek gondolkodásmód­ján, tevékenységén, érdekein keresztül tör utat, vagy fut zátonyra. A racionálisan ki­munkált szándék életképes­sége is gyakorlati ellenőrzést igényel. Csak így előzhető meg az az ellentmondás, hogy amíg az egyik helyen az új kezdeményezés pezs­gést visz a munkába, a má­sik helyen felelősségre von­ják a vezetőséget a megszo­kott formák felcseréléséért. Mindannyian több tapasz­talatot tudunk arra elmonda­ni, hogy a pártszervezetek­ben a kísérletezőkedv nem éppen magas hőfokú. Eléggé meggyökeresedett az a felfo­gás, hogy a helyi kérdésekre majd az irányító pártszervek megmondják a válaszokat. Csakhogy ma már az ilyen részletekbe menő irányítás nem hozhat kellő eredménye­ket, hiszen például a gazdál­kodó szervek önállósága olyan mérvű, hogy jobbára helyileg lehet érzékelni a gazdasági, társadalmi folya­matokat és hatni azokra. Ép­pen ezért a helyi pártszer­vek önállósága felértékelő­dött, és minden korábbinál nagyobb a szükség és a le­hetőség az önálló politizálás­ra. Napjainkban a kísérletek két fajtájával is találkozha­tunk. Egyrészt a központi irányító szervek kipróbál­ják elgondolásaikat néhány helyi pártszervezetben. Ilyen kísérlet például az olyan pártbizottságok működteté­se, amelyek kevesebb taggal és végrehajtó bizottság nélkül végzik munkájukat. A ta­pasztalatok már három éve gyűlnek, és úgy tűnik, hogy ez az irányítási forma a ko­rábbinál dinamikusabb, időt és energiát takarít meg, job­ban segíti a konkrét problé­mák megoldását. A lakóterü­leti pártbizottságok beveze­tésére irányuló kísérlet vi­szont nem vált be, e testüle­tek jobbára a munkát feles­legesen lassító áttételt ké­peztek a körzeti alapszerve­zetek és a területi pártbi­zottságok között. E példa is mutatja: a kísérletben ter­mészetszerűleg benne rejlik annak lehetősége, hogy vala­mely elképzelés nem válik be, tűnjék az képzeletben vagy papíron akár a legjobb m­egoldásnak is. Ezt nem in­dokolt bukásnak, kudarcnak elkönyvelni, hanem megszív­lelendő, hasznosítható ta­pasztalatnak. Igen fontosak a helyileg kezdeményezett kísérletek is. A szervezeti szabályzat, a központi határozatok ma szé­les teret biztosítanak az ön­álló módszerek alkalmazásá­hoz. E lehetőséggel azonban nem mindenhol élnek egy­formán. A pártszervezetek egy része politikailag érzé­keny, folyamatosan keresi az újat, míg máshol kényelem­szeretetből, vagy bátortalan­ságból megelégednek a szok­ványos intenzitású, felfogású és módszerű tevékenységek­kel, amelyek így szükség­képpen mind jobban elma­radnak a környezet fejlődé­sétől, igényeitől. A politikai munka termé­szetének mondana ellent, ha mindig mindenre új módsze­reket akarnának kieszelni. De azon például mindenütt érdemes elgondolkozni, hogy miként lehet a párttagokat jobban bevonni a döntések érdemi előkészítésébe, ho­gyan lehet korszerűbben megjelölni a tömegszerveze­tekben dolgozó kommunisták feladatait, vagy hogy milyen legyen a gazdasági­­munkát segítő tennivalók ésszerű megosztása a párttagok kö­zött. Megfontolásra érdemes a taggyűlések életszerűbbé tétele is. Nem egy helyen je­lentős pezsgést okozott olyan egyszerűnek tűnő módszer is, hogy két külön munkacso­portot bíztak meg egy azonos probléma átgondolásával, javaslatok megfogalmazásá­val. Az eltérő megközelítés a taggyűlésen eleven vitát vál­tott ki, alternatívák között választhattak a párttagok. Nap mint nap indokolt feltenni a kérdést: miben kell a pártmunka gyakorla­tán változtatni, illetve, hogy a régebbiekben kialakult kereteken belül miként tud­nánk egy-egy elemet megújí­tani? A kapott válaszok mérlegeléséhez, megítélésé­hez, a legjobb megoldások kiválasztásához nyújthatnak mással nem pótolható segít­séget a pártmunkában alkal­mazott, végig vitt kísérletek. Botos Péter Tizenkétezerféle árucikk két megyében Forgalomnövekedés a Füszértnél Fejér és Veszprém megyé­ben az alapellátás megoldá­sa a feladata a Bakony Élel­miszer és Vegyiáru Kereske­delmi Vállalatnak. Ennek a vállalat ez év első kilenc hónapjában maradéktalanul eleget is tett. Nagy István igazgatóval és Simon Pál ke­reskedelmi igazgatóhelyet­tessel a nyári szezonról és az év eddig eltelt részének forgalmáról beszélgettünk. A vállalat Fejér és Vesz­prém megyében székesfehér­vári központtal és öt fiók­kal működik, több mint öt­ezer boltot lát el élelmiszer­rel és vegyiáruval, amelye­ket több mint 300 cégtől szerez be. Az év eddig eltelt részében az áruellátás zavar­talan volt, ám ezt a koráb­binál nagyobb szervezést igénylő munkával sikerült csak elérni. Voltak az év során felvá­sárlási hullámok, amikor egyes árucikkek eltűntek időszakosan az üzletekből, de gyártási gondok miatt is hiányzott bizonyos ideig az üzletekből az étolaj és a margarin.. Alapanyag be­szerzési gondok miatt aka­dozott az év folyamán egyes festékekből és mosóporok­ból az ellátás. Mennyiségileg és minősé­gileg is javult­ a kozmetikai cikkekből az ellátás, a válla­lat bekapcsolódott a szocia­lista országok közötti áru­csereforgalomba, ami jelen­tős választékbővítést ered­ményezett, de hiánycikkpót­lást is szolgált. Kifejezetten jó volt az el­látás különféle konzervek­­ből, bőségesen lehetett kap­ni kínai ananász-, manda­rin-, és gombakonzervet és hazai gyümölcsleveket. Országosan jellemző volt, hogy déligyümölcsből nem tudtak elegendő mennyisé­get beszerezni. A forgalom­­növekedés Székesfehérváron volt a legkisebb. A balatoni és a veszprémi fiókok dina­mikus növekedést könyvel­hettek el, Dunaújvárosban és környékén is 12 százalék­kal nőtt a forgalom a bázis­­időszakhoz képest. Mindezek alapján augusztus végéig a vállalat 4,7 milliárd forintos forgalmat bonyolított le az idei évre tervezett 7 milli­­árdból. Ez egyúttal azt is je­lenti, hogy várhatóan mint­egy 300 millió forinttal túl­teljesíti tervét a vállalat. És ha már a tervekről esett szó, meg kell említeni, hogy a nagykereskedelmi te­vékenység bővítésére rövide­sen 60 millió forint értékben lakossági kötvényt bocsát ki a vállalat, melyből a Veszprémben 1500 négyzet­­méter alapterületű raktárt építenek, Székesfehérváron 200 négyzetméteres festék és vegyi szakboltot nyitnak. Pápán ABC áruházat ter­veznek, Dunaújvárosban festék és vegyi szakboltot létesítenek, Veszprémben pedig háztartási és kozme­tikai boltot terveznek. Szé­kesfehérváron a Kossuth utcai rekonstrukció után három boltot is kíván nyitni a vállalat, terveznek egy édesség és ajándékboltot, egy finomkozmetikai cikke­ket áruló üzletet és vendég­látóhelyet. Ami pedig a leg­közelebbi jövőt illeti, külön­féle fűszerekből, mazsolából kifogástalan ellátást ígér a vállalat az év további részé­ben és már most érkezik a Mikulás és karácsonyi cso­koládé szezonára. Pintér A vállalat székesfehérvári fiókjának modern, 3 ezer négy­zetméter alapterületű raktárában korszerű raktározással tá­rolják a termékeket­Fotó: Kabáczy Szilárd 3. OLDAL

Next