Fejér Megyei Hírlap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1987. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK Sajtótájékoztató a MÉM-ben WW • ŐSZI Megkezdődött munkacsúcs az A szántóföldi növénytermesztésben a tervezett, illetve a már megtermelt termést is figyelembe véve majdnem két és fél millió hektár szántóterületről 20—22 millió tonna főtermést és 3—3,5 millió tonna mellékterméket kell betakarítani, elszállítani és tárolásra előkészíteni ezen az őszön — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Kovács István főosztályvezető. Hangsúlyozta, hogy a szeptember 24—30-a között, lehullott 10—40 milliméternyi csapadék jókor érkezett a szántási, vetőágykészítési, cukorrépabetakarítási munkákhoz, azonban a többi növény, elsősorban a napraforgó és kukorica betakarítását hátráltatta, és a szemveszteséget is növelte. A tájékoztatónak az adott időszerűséget, hogy az őszi mezőgazdasági munkák csúcsszezonja országszerte megkezdődött ezekben a napokban. A zöldségtermesztők egymillió tonna körüli terméssel számolnak 55 ezer hektárról, a gyümölcsöskertekből csaknem 1,3 millió tonna termést szüretelnek le, a legtöbbet almából, majdnem egymillió tonnát. A szőlők alaposan megsínylették a téli fagyokat, a tervezett termésnek csak a kétharmadát adják. A napraforgónak eddig a háromnegyedét takarították be az országban, a termés a tervezett körül alakul, a minőség pedig kifejezetten jónak mondható, az olajtartalom eléri a 46—48 százalékot. A kukoricának is levágták már a tíz százalékát az ország déli részeiben — Fejér megyében a napokban kezdik a betakarítást — mivel a korábbi szárazság ellenére még mindig magas a szem nedvességtartalma. Az eső hatására a cukorrépa felszedése is meggyorsult, a növény cukortartalma jobb a tavalyinál, de a gyökér súlya valamivel kevesebb. Burgonya is kevesebb termett a vártnál, ezért Lengyelországból 40 ezer tonnát importálunk. Hasonló a helyzet a szőlőnél is, ahol — főleg Bulgáriából — szőlőt és kész bort hozunk be, hogy megfelelő legyen a belföldi ellátás és a minőségi borok exportja is zavartalan legyen. Az almáskertekben a súlyos csapadékhiány miatt az átlagosnál kisebbek e gyümölcsök. A zöldségek közül a szántóföldi paprika és paradicsom is jó termést adott, gondot okoz viszont, hogy az érési idők egybeestek, s emiatt a konzervgyárakban az átvétel akadozik. Az őszi vetéseknél nincs lemaradás. A kalászosok tíz százaléka van már a földben, elvetették a rozs negyven, az őszi árpa harminc, az őszi búza mennyiségének pedig öt százalékát. Az idén a nagyüzemek csökkentik tizenhat százalékkal az árpa vetésterületét, és 23 százalékkal növelik a rozsét. 1,7 millió hektáron kell a vetés alá előkészíteni a talajt, ennek a munkának a kétharmadával végeztek eddig. Őszi árpa alá készítik elő a talajt tárcsás boronával a Pélpusztai Állami Gazdaság darányi kerületében (Fotó: Neményi Ágnes) Javító kisvállalatok működési tapasztalatai Tegnap délután ülést tartott a Fejér Megyei Tanács Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltatási Bizottsága. A bizottság tagjai a gépjármű és elektromos javítások terén alakult kisvállalatok gazdálkodási helyzetét és szolgáltatásaik színvonalát vitatták meg. Az előadó Farkas István, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője volt. Gépjárműjavítással három kisvállalat foglalkozik, a székesfehérvári, illetve a dunaújvárosi autójavító kisvállalat és az Univerzál Ipari Szövetkezet Autójavító Leányvállalata. Megalakításuk óta jelentős eszközbeszerzéseket, fejlesztéseket hajtottak végre, szolgáltatásaik körét bővítették. Abban, hogy munkájuk színvonalában nem sikerült jelentős fejlődést elérni, elsősorban az alkatrészellátás hiányosságai játszanak szerepet. Emellett kevés az igényes, sokoldalú szakember, és gond van a szakmunkás utánpótlással is. Az elektromos berendezések javítására a fehérvári Elektrokomfort Szolgáltató Kisvállalat, a dunaújvárosi Elektromos Szolgáltató Kisvállalat, a móri Lambda Elektrotechnikai és Szolgáltató Vállalat és az Uniszer leányvállalat alakult. Az alapítás óta megerősödtek, nőtt eszközállományuk és jövedelmezőségük. A nagyobb településeken az ellátás, a munka színvonala megfelelő. Mindkét szolgáltatásra jellemző, hogy a kisvállalatok a korábbi formánál rugalmasabbak, de igazi verseny, kínálati piac még nem alakult ki. Üzemlátogatás: A Magyar Alumíniumipari Tröszt és a Szovjetunió Könnyűfémet Kutató Össz-Szövetségi Intézetének együttműködése keretében szovjet szakemberek négytagú delegációja tett üzemlátogatást tegnap a székesfehérvári Könnyűfémműben. A küldöttsé előadások aót dr. Tóth Géza igazgató fogadta, majd üzemlátogatás és konzultáció volt a program. Október 2-án a szovjet és magyar szakértők részvételével tudományos előadások hangzanak el a Kefémben. Új módszerek KÍSÉRLETEZŐ PÁRTSZERVEZETEK Sokak számára már a cím is meghökkentő lehet, hiszen a kísérletezés fogalma jobbára valamilyen tudományos elképzelés laboratóriumi körülmények közötti ellenőrzéséhez, bizonyításához kötődik. Felmerülhet a kérdés: szabad-e, lehet-e a politikai életben is kísérleteket folytatni? Ám ha végiggondoljuk a politika értelmét, a párt helyét, társadalmi szerepét, akkor határozottan állíthatjuk, hogy nemcsak szabad új eljárásokat kipróbálni, hanem kötelező is. Az elmúlt időszakban a társadalmi élet szinte minden szegletében számottevő változások történtek. Jelentősen módosultak a termelés, a gazdálkodás körülményei, fejlődött a közéleti demokrácia, az emberek ma már sok tekintetben a korábbitól eltérő értékmérőt alkalmaznak saját maguk és környezetük megítélésére. A vázlatosan jelzett átalakulások, és nem kis részben a gazdasági-társadalmi kibontakozással együtt járó feladatok sürgetően igénylik a pártmunka megújítását is. Ebben mind az irányító testületeknek, mind az alapszervezeteknek megvan a maguk feladata. A vezető pártszervek szintjén most a politikai rendszer fejlesztésének, az ideológiai munka megélénkítésének előkészületein folyik a munka. Az alapszervezetekben pedig abban keresendő az előrehaladás kulcsa, hogy politizálásuk feleljen meg a helyi szükségleteknek, az élet által diktált követelményeknek. Ehhez elengedhetetlen, hogy ahol a politikát formáló, közvetítő módszerek, eszközök az évek múltával már megkoptak, hatásfokuk csökkent, ott a mai igényeknek megfelelően megújuljanak. Az új elgondolásokat pedig célszerű a gyakorlatban is kísérletes eljárásoknak alávetni, kipróbálni, hiszen egyegy elképzelés, új módszer a legkülönfélébb emberek, közösségek gondolkodásmódján, tevékenységén, érdekein keresztül tör utat, vagy fut zátonyra. A racionálisan kimunkált szándék életképessége is gyakorlati ellenőrzést igényel. Csak így előzhető meg az az ellentmondás, hogy amíg az egyik helyen az új kezdeményezés pezsgést visz a munkába, a másik helyen felelősségre vonják a vezetőséget a megszokott formák felcseréléséért. Mindannyian több tapasztalatot tudunk arra elmondani, hogy a pártszervezetekben a kísérletezőkedv nem éppen magas hőfokú. Eléggé meggyökeresedett az a felfogás, hogy a helyi kérdésekre majd az irányító pártszervek megmondják a válaszokat. Csakhogy ma már az ilyen részletekbe menő irányítás nem hozhat kellő eredményeket, hiszen például a gazdálkodó szervek önállósága olyan mérvű, hogy jobbára helyileg lehet érzékelni a gazdasági, társadalmi folyamatokat és hatni azokra. Éppen ezért a helyi pártszervek önállósága felértékelődött, és minden korábbinál nagyobb a szükség és a lehetőség az önálló politizálásra. Napjainkban a kísérletek két fajtájával is találkozhatunk. Egyrészt a központi irányító szervek kipróbálják elgondolásaikat néhány helyi pártszervezetben. Ilyen kísérlet például az olyan pártbizottságok működtetése, amelyek kevesebb taggal és végrehajtó bizottság nélkül végzik munkájukat. A tapasztalatok már három éve gyűlnek, és úgy tűnik, hogy ez az irányítási forma a korábbinál dinamikusabb, időt és energiát takarít meg, jobban segíti a konkrét problémák megoldását. A lakóterületi pártbizottságok bevezetésére irányuló kísérlet viszont nem vált be, e testületek jobbára a munkát feleslegesen lassító áttételt képeztek a körzeti alapszervezetek és a területi pártbizottságok között. E példa is mutatja: a kísérletben természetszerűleg benne rejlik annak lehetősége, hogy valamely elképzelés nem válik be, tűnjék az képzeletben vagy papíron akár a legjobb megoldásnak is. Ezt nem indokolt bukásnak, kudarcnak elkönyvelni, hanem megszívlelendő, hasznosítható tapasztalatnak. Igen fontosak a helyileg kezdeményezett kísérletek is. A szervezeti szabályzat, a központi határozatok ma széles teret biztosítanak az önálló módszerek alkalmazásához. E lehetőséggel azonban nem mindenhol élnek egyformán. A pártszervezetek egy része politikailag érzékeny, folyamatosan keresi az újat, míg máshol kényelemszeretetből, vagy bátortalanságból megelégednek a szokványos intenzitású, felfogású és módszerű tevékenységekkel, amelyek így szükségképpen mind jobban elmaradnak a környezet fejlődésétől, igényeitől. A politikai munka természetének mondana ellent, ha mindig mindenre új módszereket akarnának kieszelni. De azon például mindenütt érdemes elgondolkozni, hogy miként lehet a párttagokat jobban bevonni a döntések érdemi előkészítésébe, hogyan lehet korszerűbben megjelölni a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták feladatait, vagy hogy milyen legyen a gazdaságimunkát segítő tennivalók ésszerű megosztása a párttagok között. Megfontolásra érdemes a taggyűlések életszerűbbé tétele is. Nem egy helyen jelentős pezsgést okozott olyan egyszerűnek tűnő módszer is, hogy két külön munkacsoportot bíztak meg egy azonos probléma átgondolásával, javaslatok megfogalmazásával. Az eltérő megközelítés a taggyűlésen eleven vitát váltott ki, alternatívák között választhattak a párttagok. Nap mint nap indokolt feltenni a kérdést: miben kell a pártmunka gyakorlatán változtatni, illetve, hogy a régebbiekben kialakult kereteken belül miként tudnánk egy-egy elemet megújítani? A kapott válaszok mérlegeléséhez, megítéléséhez, a legjobb megoldások kiválasztásához nyújthatnak mással nem pótolható segítséget a pártmunkában alkalmazott, végig vitt kísérletek. Botos Péter Tizenkétezerféle árucikk két megyében Forgalomnövekedés a Füszértnél Fejér és Veszprém megyében az alapellátás megoldása a feladata a Bakony Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalatnak. Ennek a vállalat ez év első kilenc hónapjában maradéktalanul eleget is tett. Nagy István igazgatóval és Simon Pál kereskedelmi igazgatóhelyettessel a nyári szezonról és az év eddig eltelt részének forgalmáról beszélgettünk. A vállalat Fejér és Veszprém megyében székesfehérvári központtal és öt fiókkal működik, több mint ötezer boltot lát el élelmiszerrel és vegyiáruval, amelyeket több mint 300 cégtől szerez be. Az év eddig eltelt részében az áruellátás zavartalan volt, ám ezt a korábbinál nagyobb szervezést igénylő munkával sikerült csak elérni. Voltak az év során felvásárlási hullámok, amikor egyes árucikkek eltűntek időszakosan az üzletekből, de gyártási gondok miatt is hiányzott bizonyos ideig az üzletekből az étolaj és a margarin.. Alapanyag beszerzési gondok miatt akadozott az év folyamán egyes festékekből és mosóporokból az ellátás. Mennyiségileg és minőségileg is javult a kozmetikai cikkekből az ellátás, a vállalat bekapcsolódott a szocialista országok közötti árucsereforgalomba, ami jelentős választékbővítést eredményezett, de hiánycikkpótlást is szolgált. Kifejezetten jó volt az ellátás különféle konzervekből, bőségesen lehetett kapni kínai ananász-, mandarin-, és gombakonzervet és hazai gyümölcsleveket. Országosan jellemző volt, hogy déligyümölcsből nem tudtak elegendő mennyiséget beszerezni. A forgalomnövekedés Székesfehérváron volt a legkisebb. A balatoni és a veszprémi fiókok dinamikus növekedést könyvelhettek el, Dunaújvárosban és környékén is 12 százalékkal nőtt a forgalom a bázisidőszakhoz képest. Mindezek alapján augusztus végéig a vállalat 4,7 milliárd forintos forgalmat bonyolított le az idei évre tervezett 7 milliárdból. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy várhatóan mintegy 300 millió forinttal túlteljesíti tervét a vállalat. És ha már a tervekről esett szó, meg kell említeni, hogy a nagykereskedelmi tevékenység bővítésére rövidesen 60 millió forint értékben lakossági kötvényt bocsát ki a vállalat, melyből a Veszprémben 1500 négyzetméter alapterületű raktárt építenek, Székesfehérváron 200 négyzetméteres festék és vegyi szakboltot nyitnak. Pápán ABC áruházat terveznek, Dunaújvárosban festék és vegyi szakboltot létesítenek, Veszprémben pedig háztartási és kozmetikai boltot terveznek. Székesfehérváron a Kossuth utcai rekonstrukció után három boltot is kíván nyitni a vállalat, terveznek egy édesség és ajándékboltot, egy finomkozmetikai cikkeket áruló üzletet és vendéglátóhelyet. Ami pedig a legközelebbi jövőt illeti, különféle fűszerekből, mazsolából kifogástalan ellátást ígér a vállalat az év további részében és már most érkezik a Mikulás és karácsonyi csokoládé szezonára. Pintér A vállalat székesfehérvári fiókjának modern, 3 ezer négyzetméter alapterületű raktárában korszerű raktározással tárolják a termékeketFotó: Kabáczy Szilárd 3. OLDAL