Fejér Megyei Hírlap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
2. OlDAl KOMMENTÁR Várkonyi Péter külügyminiszter a szófiai tanácskozáson Történelmi esély Helyzetelemzés és a kivezető utak megjelölése, mélyreható értékelés a nemzetközi problémák széles köréről és egyben a legégetőbbnek ítélt teendők, a valamennyi ország részéről megkívánt lépések áttekintése — így lehetne summázni a Varsói Szerződés külügyminisztereinek szófiai ülése után kiadott közleményt, illetve a bizottság tanácskozása után közzétett felhívást. A dokumentumok nemcsak a leginkább előtérben lévő katonai, fegyverkezési és leszerelési kérdésekben foglalnak állást, hanem az európai enyhülési folyamattól kezdve a regionális válságok ügyéig széles ívű, mélyreható elemzést adnak a nemzetközi közvéleményt foglalkoztató témákról. Természetesen a felvázolt javaslatok, indítványok jó része sem ismeretlen. A mögöttünk álló hónapok mégis annyi, s olyan jelentős eseményt hoztak (gondoljunk csak a decemberi washingtoni csúcstalálkozóra és az ott megkötött rakétaszerződésre), hogy indokolttá vált a korábbi kezdeményezéseknek ilyen, szinte szintézisnek tekinthető összefoglalása. A szófiai ülésen áttekintették a külügyminiszterek a korábban már megfogalmazott javaslatokat is, például a bécsi tárgyalások sikerre viteléről, a balkáni együttműködésről, a leszerelési szerződések ratifikálásáról, valamint új fegyverkategóriákra kiterjesztéséről. Ismét felmerült annak gondolata, hogy a két szembenálló katonai tömb fagyassza be néhány évre költségvetését — ez esetleg alapot adhatna a hosszabb távú csökkentéshez is. Konstruktív körültekintő hangvétel, földrészünk és az egész világ sorsáért, békéjéért, és biztonságáért viselt felelősség jellemezte a szófiai tanácskozást és a két elfogadott dokumentumot. Az elmúlt hónapok eseményei, a két nagyhatalom közti viszonylagos közeledés, a fegyverzet-korlátozási megbeszélések részleges sikerei alapul szolgálhatnak a korábbinál nagyobb derűlátáshoz.A VSZ tagállamai egyfajta történelmi esélyt látnak a most kialakult helyzetben, arra szólítják fel a NATO-tagokat — s persze valamennyi európai országot —, hogy éljenek ezzel az eséllyel. Az eddigi szerződéseket a realitás jegyében sikerült elérni, és ez a hozzáállás tenné lehetővé a folytatást. A lényeg ugyanis — mutat rá a többi között a külügyminiszterek ülésén elfogadott felhívás — az erőfeszítések folytatása, a leszerelési folyamatok állandóvá és visszafordíthatatlanná tétele. Ez jelenthetné igazán az előttünk álló történelmi esélyek kihasználását. Lezuhant egy amerikai vadászgép Lakóépületekre zuhant csütörtökön egy amerikai katonai repülőgép az NSZK nyugati részén. Az amerikai légierő F-16- os vadászgépe a Karlsruhetól 16 kilométerre északra fekvő Forst településre zuhant. A gép pilótája meghalt. Polgári áldozatokról még nincsenek hírek. A hatezres lélekszámú településen egy lakóépület megsemmisült, három kigyulladt. A helyszínre érkező tűzoltók kiürítettek negyven házat. A baleset következtében mérgező gázok keletkeztek, amelyek összetételét még nem sikerült megállapítani, de félő, hogy esetleg ki kell telepíteni a falu egész lakosságát. A rendőrség lezárta a területet. Az NSZK területén huszonnégy órán belül ez már a második katonai repülőgép, amely szerencsétlenül járt. Szerdán egy francia Mirage típusú vadászrepülőgép zuhant le egy atomerőmű közelében. A gépen, munkában a mentőalakulatok Forst faluban. Csehszlovák vasúti szerencsétlenség Nincs magyar állampolgár a csütörtöki prágai vasúti szerencsétlenség áldozatai között A közép-csehországi Benesovból Prágába s tartó személyvonat a csehszlovák főváros Vrsovice kerületében összeütközött egy veszteglő tehervonattal. A csehszlovák államvasutak illetékesei szerint a balesetnek két halottja és tizenhat sebesültje van, valamennyien csehszlovák állampolgárok. Az anyagi kárt egymillió koronára becsülik. Honecker és Kulikov megbeszélése Időszerű katonapolitikai kérdésekről tárgyalt csütörtökön Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának, Nemzetvédelmi Tanácsának elnöke és Viktor Kulikov marsall, a VSZ-tagállamok Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. Honecker és Kulikov a béke megszilárdítását és a bizalom erősítését szolgáló fontos intézkedésként méltatta azt, hogy a szovjet hadműveleti-harcászati rakátokat a tervezettnél korábban kivonták az NDK területéről. Az NDK vezetője hangsúlyozta, hogy országa a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal közösen továbbra is mindent megtesz az atomfegyvermentes világ megteremtéséért. Egyoldalú tűzszünet Irak csütörtökön egyoldalú tűzszünetet jelentett be az egy hónapja kiújult „városok háborújában”. A szóvivő a tűzszünetet „udvariassági gesztusnak” nevezte, mivel az Turgut Özal török miniszterelnök pénteken kezdődő bagdadi látogatása idejére érvényes, s elutazása után hat órával ér majd véget. Mint ismeretes, a török kormányfő közvetítő szerepet vállalt a két szomszédos ország közötti háborúban. NDK, Nyugat-Berlin Határkiigazítás Jelentős területcseréről írtak alá csütörtökön szerződést az NDK és Nyugat- Berlin megbízottai a berlini külügyminisztériumban. A megállapodás értelmében összesen 17 helyen kerül sor a nagyhatalmak által a II. világháború végén kijelölt határ módosítására, a kiszögellések, területi enklávék megszüntetésére. Az NDK 87,3 hektárnyi területet kap és 96,7 hektárnyi területet ad át. A különbségkiegyenlítésre a nyugat-berlini szenátus 76 millió nyugatnémet márkát fizet az NDK-nak. Az NDK és Nyugat-Berlin között korábban — 1971-ben és 1972-ben — már voltak kisebb határkiigazítások. 1983-ban kezdődtek a tárgyalások a mostani területcseréről, amelyet véglegesen Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke és Eberhard Diepgen nyugat-berlini kormányzó polgármester februári találkozóján hagyták jóvá. Tiltakozó gyűlés Koszovóban Tiltakozó gyűlést tartott szerdán este Pristina (Koszovó autonóm tartomány székvárosa) Obilics nevű peremkerületének mintegy 1500 szerb és crnagorac nemzetiségű lakója. Közülük mintegy 500-an fértek be a helyi kultúrotthonba, a többség az épület körül tolongott. A szónokok egyebek között azt állították, hogy a hatóságok eddig semmit sem valósítottak meg abból a 15 pontos programból, amit egy évvel ezelőtt fogadtak el a környék politikai-biztonsági és társadalmi-gazdasági helyzetének megszilárdítására. Sevardnadze nyilatkozata Tegyük azt, ami a legalkalmasabb Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti: Hol tartanak a genfi afgán—pakisztáni tárgyalások? Mire lehet számítani? Mik azok a „genfi dokumentumok”? — ezekre és hasonló, az afganisztáni rendezéssel kapcsolatos kérdésekre válaszol a Rabotnicseszko Delo csütörtöki számában megjelent interújában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Mint szavaiból kitűnik, a „genfi dokumentumok” három szerződéstervezetet jelentenek, amelyeket az afgán és a pakisztáni kormány között az ENSZ-főtitkár megbízottjának közvetítésével folyó tárgyalásokon dolgoztak ki Genfben 1982 júniusa óta. Az első: kétoldalú megegyezés az országaik közötti viszony elveiről, így a be nem avatkozásról és az intervencióról történő lemondásról. A második nyilatkozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről biztosítandó nemzetközi garanciákról. A harmadik: kétoldalú megállapodás a menekültek önkéntes hazatéréséről. A „kapcsolatok dokumentumával” és az „értelmezésről szóló memorandummal” (ez az ellenőrzéshez stb. kapcsolódó technikai kérdéseket szabályozza) együtt ezek képezik az úgynevezett genfi csomagot. Eduard Sevardnadze rámutat: „Az Afganisztán és Pakisztán közötti megegyezések mindegyike a klasszikus nemzetközi megállapodások jellegét viseli, amelyekben a felek egyenjogú, szuverén személyekként jelennek meg és minden kötelezettség a kölcsönösségre alapozódik" . Továbbá: „Az afgán—pakisztáni tárgyalások jelenlegi fordulója előtt mindezek a szerződéstervezetek már egyeztetve voltak. Mindöszsze akapcsolatok dokumentumában’ üresen hagyott helyre kellett bevenni a szovjet csapatok kivonásának időtartamát, amely minden fél számára elfogadható. A tárgyalási forduló elején ez is megtörtént, 9 hónapban állapodtak meg. Ezek után már csak egyetlen kérdés várt egyeztetésre, az általános pontok egyikében említett ,nemzetközileg elismert határok kérdése. A tárgyalási forduló elején magától értetődőnek tűnt — ennek megvolt a komoly alapja —, hogy ezt a formulát illetően is létrejön a kompromiszszum. A pakisztáni fél azonban most ennek a megoldását az egész rendezés akadályává változtatta”. Gyakorlatilag arról van szó — válik világossá Sevardnadze interjújából —, hogy az angol gyarmatosítók által a múlt század végén önkényesen meghúzott határvonal némely helyén tiszta afgán etnikumú (pastu) területet szel ketté. „Iszlámábád azon kísérletei, hogy a számára kedvezőnek tűnő körülményeket felhasználva egy hosszú idő óta megoldatlan problémát most oldjon meg, csak sikertelenek lehetnek, az afganisztáni rendezés összefüggésében pedig erkölcstelenek is” — hangsúlyozza a szovjet külügyminiszter. — Jellemző, hogy a pakisztáni területen működő afgán fegyveres ellenzék, az úgynevezett Hetek Szövetsége sem támogatja a határ kérdésében elfoglalt pakisztáni álláspontot. Ráadásul Afganisztán ebben a kérdésben is konstruktív magatartást tanúsít: nem zárja ki külön diplomáciai tárgyalások lebonyolítását a határproblémát illetően. Az utóbbi időben az is bizonytalanná vált: az Egyesült Államok vállalja-e, hogy egyike legyen az afgán-pakisztáni megegyezésért garanciát vállaló államoknak. A bolgár lap ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva Sevardnadze szólt arról, hogy e szerep vállalása teljesen azonos kötelezettségeket jelentene a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára. A kötelezettségek között szerepelne a mindenfajta beavatkozásról való lemondás. Washington azonban kijelentette, hogy továbbra is segítséget nyújt az afganisztáni ellenzéknek. Azzal az amerikai javaslattal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió — az állítólagos aszimmetriát megszüntetendő — egyezzen meg „moratóriumban” az afganisztáni felek részére történő fegyverszállításokat illetően, a szovjet külügyminiszter egyebek között rámutatott: ez egyrészt csak a kabuli kormányt fosztaná meg a védelemhez szükséges fegyverektől, mert a kormányellenes erőknek az Egyesült Államok csupán az egyik — jóllehet a legfontosabb — szállítója. Másrészt, a már egyeztetett dokumentumok egyikében sem esik szó semmiféle, az amerikaiak által most emlegetett „moratóriumról” vagy „szimmetriáról”. Eduard Sevardnadze az Egyesült Államok nélkül is elképzelhetőnek tartja az afganisztáni rendezést, bár természetesen jobb szeretné, ha Washington közreműködésével történne meg az. A szovjet külügyminiszter szerint Washington nélkül a rendezés a következőképpen valósulhatna meg: Afganisztán és Pakisztán kétoldalas szerződéseket kötne, a „kapcsolatok dokumentumát" pedig rajtuk kívül a Szovjetunió is aláírná, minthogy abban a szovjet csapatok kionásáról is szó van. De — s ez is hangsúlyt kap az interjúban — a Szovjetunió akkor is kivonja csapatát Afganisztánból, ha a genfi megállapodásokat végül is nem írják alá. „Politikai döntésünk a csapatok kivonásáról változatlanul érvényes. Csak akkor nem többoldalú megállapodás alapján ténykedünk —, s lényegük szerint a genfi dokumentumok ilyen többoldalú dokumentumok —, hanem külön megállapodás alapján, amelyet Afganisztánnal dolgoznánk ki. Azt tesszük rajd, ami az afgán kormánynak és nekünk is a legalkalmasabb lesz”. Végezetül a szovjet külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy ,,a pakisztáni vezetés jól végiggondolja nemzeti érdekeit, mielőtt végleg nemet mondana ..." Az egyik dél-libanoni faluban egy síita vallású asszony házának romjai között, miután izraeli támadás lerombolta azt. Az akció következtében öt polgári személy életét vesztette Csapatkivonás Hondurasból Csütörtökön az utolsó tagja is távozik Hondurasból annak az amerikai csapatkéntingesnek, amelyet Reagan elnök két hete vezényelt a közép-amerikai országba — jelentette be az Egyesült Államok tegucigalpai nagykövetsége. Szerdán 700 katona tért haza az eredetileg 3200-as kontingensből, amelyet az amerikai elnök arra hivatkozva küldött Hondurasba, hogy — szerinte — az ország Nicaraguával közös határát sandinista erők lépték át. A managuai kormány határozottan cáfolta a washingtoni állításokat, leszögezve: csapatai kizárólag a határ nicaraguai oldalán intéztek támadást a kormányellenes gerillák, a „kontrák” ellen. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1988. ÁPRILIS 1. PÉNTEK Shultz ismét közvetít Már csütörtökön elindult újabb közel-keleti közvetítő körútjára George Shultz amerikai külügyminiszter. Római pihenő után a hét elejétől ismét felkeresi a közelkeleti térség érintett országait, hogy újólag megkísérelje megszerezni támogatásukat az általa javasolt tervezethez. Schultz azt javasolja, hogy formális nemzetközi konferencia megtartásával kezdjenek közvetlen tárgyalásokat Izrael és arab szomszédai között. Egyidejűleg,a megszállt arab területeknek biztosítsanak egyfajta korlátozott önkormányzatot, hároméves időszakra, s ebben az időszakban dolgozzák ki a végleges rendezést, amelynek biztosítani kell Izrael állami létét, biztonságát, de érvéényesítenie kell a palesztinok nemzeti jogait is. A Shulta- féle tervezet nem foglal ki-ezik érdemben a palesztinok képviseletének kérdésével^. Az, amerikai külügyfminisztérium munkatársai alismerik, hogy a terv érvény#^,ü tésére továbbra is csak igen kevés esély van főként azért, mert azt Samir izraeliminiszterelnök a leghatározottabban elutasítja. 11