Fejér Megyei Hírlap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. JANUÁR 19. CSÜTÖRTÖK A piac szájíze szerint A húsipar megindul Eredményes évet zárt 1988-ban a Fejér Megyei Állatfor­­galmi és Húsipari Vállalat. A húsipari tröszt két évvel ez­előtti megszűnésével oldódtak a kötöttségek, s a vállalat a fő célokat termelésben és értékesítésben teljesítette — emelte ki Hanzelik Pál igazgató. „ Árbevételünk elérte a 2,6 mil­liárd forintot, s ebből a húsfeldolgozás saját termelési érté­ke 1,8 milliárdot tett ki. Mindez 15 százalékkal több az előző évi értéknél. A vállalat 1988-bann 190 ezer sertést, 20 ezer marhát vásárolt és dolgozott fel, s ebből kielégítve a hazai igé­nyeket, már jobban a piac szájaize szerint, s túlteljesí­tette az export tervét. Kon­vertibilis viszonylatban 4,8 millió helyett 6,4 millió dol­lár és 1,4 millió rubel árbe­vételt realizált a megyei hús­ipar külpiacon.­­ Mindezt a rengeteg mun­kát a vállalat 711 dolgozója végezte el. Igaz, egész évben jelentős béremelést hajtot­tunk végre, amivel az egy főre jutó átlagos évi jövede­lem 124 ezer forintra növe­kedett. Befejeztük a világ­banki hitelből finanszírozott kapacitásbővítő korszerűsí­tésünket, a 118 millió forint értékű fejlesztésből 36 mil­liót tett ki az IMF hitel, a többi saját erőből szárma­zott. A beruházással igen korszerű gépi technológiát: vágó, aprító, töltő gépeket és hűtő, valamint anyag­­mozgató berendezéseket te­lepíthettünk, továbbá meg­nyugtató módon rendeztük a székesfehérvári telep kör­nyezetvédelmi és higiéniai feltételeit — tájékoztatott az igazgató. A Fejér Megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat ezek szerint irigylésre méltó helyzetben vágott neki az 1989-es évnek? Hiszen ter­mékeit január 9-től jelentős áremeléssel forgalmazhatja belföldön. — Árbevételünk és bruttó termelési értékünk valóban 400 millió forinttal maga­sabb, mint 1988-ban volt, ám számításaink szerint az idei költségnövekedésünk megkö­zelíti a 250 millió forintot — avatott be gondjaikba Burai István gazdasági igaz­gatóhelyettes. — Mint tud­juk, egyidejűleg megemelték az élőállatok felvásárlási árait, s az energiadrágulás a szabályozó szigorítás (az állami dotáció jelentős le­csökkentése) minket is érzé­kenyen érint. S akkor még az árfolyam, illetve az ex­port-támogatás csökkentését nem is vettük figyelembe. A húsipar természetesen kiutat keres szorult helyze­tében. Igyekszik megtartani jövedelmezőségi színvonalát, s ehhez a versenyképesség fokozása, új értékesítési mód, az olcsó termékek ará­nyának növelése az egyik út. A másik — amelynek érde­kében előrehaladott tárgya­lásokat és szervezőmunkát folytat a Fejér Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat — a termelők egy ré­szével alakítandó részvény­társaság. — Mindez a vállalat vál­lalkozói készségét, rugal­masságát, piacorientáltságát növeli, s remélhetőleg ered­ményességünket javítja. Az alapkövetelmény azonban számunkra továbbra is a jó­ízű, kelendő termékek elő­állítása marad, elfogadható áron — összegezte Hanzelik Pál igazgató. Zs. Cs. A fehérvári vágóhíd korszerűsítése során új készáru raktár épült Koszorúzási ünnepség az emlékfalnál A Budapesti Izraelita Hit­község elnöksége és elöljáró­sága — a gettó felszabadulá­sának 44. évfordulója alkal­mából — szerdán koszorúzási ünnepséget rendezett a Do­hány utcai zsinagóga sír­­kertjeiben lévő emlékfalnál. A kegyeletes megemlékezé­sén, amelyen — a hittközség vezetőin kívül — állami, párt, tanácsi és társadalmi szervek, a különböző egyhá­zaik, továbbá a Magyar Zsi­dók Világszövetsége amerikai tagozatának és Izrael állam budapesti érdekképviseleti hivatalának képviselői is jelen voltak, dr. Schweitzer József főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazga­tója mondott beszédet. Ezt követően elhelyezték a ke­gyelet koszorúit az emlék­­falnál. Az évforduló alkalmából ugyancsak megkoszorúzták a Wesselényi utca és Kertész utca sarkán az ottani iskola­­épület falán elhelyezett em­léktáblát, ahol annak idején a gettó egyik kapuja állt. Este a Goldmark-teremben neves fővárosi művészek közreműködésével rendezett ünnepi műsorral emlékeztek meg az évfordulóról. (MTI) Gazdaság- és társadalompolitika FELHÍVÁS Legyen január 22-e a magyar kultúra napja! Ezen a napon, 1823. január huszonkettedikén írta Köl­csey Ferenc szatmárcsekei magányában azt a költemé­nyét, amelyet nem törvény, hanem a nemzet közakarata emelt a maga imádságává, himnusszá. Szívszorító és föl­emelő ez a költemény, önvizsgálatra és a jövőépítő szent elhatározásra egyaránt késztető. A Hazafias Népfront — a nemzet jövője és a magyar művelődés, műveltség eleven léte iránti felelősségét tudva és érezve — arra kéri ma a magyar kultúra valamennyi barátját és művelőjét, éljen bár a határokon innen, vagy túl, vesse tekintetét ezer­éves kultúránkra. Nyújtson hát kezet e napon lélekben és elhatározásban köztünk élő, s az emlékezetben élő egyaránt, itthon és mindenütt a világban, különféleképpen gondolkodók, el­térő korúak, nyújtson kezet a nemzeti kultúra elismeré­sében, támogatásában és abban,, hogy erejét, tudását az egész emberiség érdekében fejthesse ki. Kultúránk megbecsülése önvizsgálatra és önbecsülésre nevel, segít számbavenni jót és rosszat, mérlegelni múltat és jelent. Gondokkal és feladatokkal teli ma az ország, ám nem titkolhatjuk, a nemzeti sorskérdésekkel felelősen vívódva okkal aggódhatunk a magyar művelődés­ és mű­veltség, művészet és tudomány egyre nehezedő gondjai miatt. Meggyőződésünk és történelmi tapasztalatunk, hogy jobb jövendő csak kiművelt emberek cselekvésével lehetséges. Hisszük és valljuk, hogy erre építésre készen a körünk; tesszük ezt abban a reményben, mi több: tu­datban, hogy a nemzeti műveltség hazai és másutt élő művelői készek az összefogásra és együttműködésre, de számítanak arra, hogy a súlyosbodó körülmények között munkájuk nem nehezedik, hanem az értékek megtartásá­ban és újabb értékek teremtésében könnyebbé válik. A magyar kultúra napjának megünneplése segít ben­nünket egy erkölcsileg megújult Magyarország építésében. Hazafias Népfront A kisebbségek védelmét szavatolja készül a nemzetiségi törvény A hazánkban élő nemzetiségek érdekképviseleti szerveinek közreműködésével készül a nemzetiségi törvény. Az Igazság­ügyi Minisztérium alkotmányelőkészítő kodifikációs titkár­sága, amely az új alkotmány tervezetének előkészítésével egyidőben az alkotmány körébe tartozó törvények tervezetén is dolgozik, bevonta e jogszabályalkotásba a Belügy-, a Kül­­ügy-, a Művelődési, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint a politika, a társadalomtudományok és az egyházak szakértőit is — mondotta Timoránszky Péter, az alkotmány­­előkészítő kodifikációs titkárság tagja az MTI munkatársá­nak. E munkabizottság a közeljövőben kidolgozza a nemze­tiségi törvény koncepció-tervezetét, amelyet a nemzetiségi közösségek külön is megvitatnak. Az egyházak is kifejthetik véleményüket e szabályozásról. A nemzetiségi törvény előkészítésével egyidőben felmerült nemzetiségi prog­ram megalkotásának gondo­lata. Ebben rögzítenék orszá­gunk nemzetiségi politikáját és a megvalósításához szük­séges garanciákat. A nemze­tiségi törvény tulajdonkép­pen e program része lenne, a nemzetiségek jogait szabá­lyozza majd. Az ország gazdasági tár­sadalmi, politikai és kulturá­lis életének megújulása, a politikai és jogi intézmény­­rendszer reformja megkí­vánja nemzetiségpolitikai gyakorlatunk továbbfejlesz­tését. Hazánk nemzetiség­politikai törekvéseit mind a készülő új alkotmányban, mind pedig a nemzetiségi törvényben ki kell fejezni.­­ A törvény célja, hogy sza­vatolja a magyarországi nem­zetiségek sajátosságainak megőrzését és kibontakozta­tását. E törvénynek aktív ki­sebbségvédelmi politika alapelveit kell rögzítenie. Indokolt meghatározni a nemzetiségek egyéni és kol­­­lektív jogait, ezek érvényesí­tésének­­ anyagi és személyi feltételeit, az állami szervek erre vonatkozó kötelezettsé­geit is. Törvénybe foglalják majd például, hogy az állampol­gár szuverén személyi joga annak eldöntése hogy vala­melyik nemzetiség tagjának tekinti-e magát, vagy sem. Az álla­m — a központi, il­letve a helyi állami szervek — feladata megteremteni a nemzetiségek számára jogaik gyakorlásának feltételeit. Az állami — köztük a tanácsi szervek — kötelesek gondos­kodni többek között a nem­zetiségi gyermekek anya­nyelvi oktatásáról, ha meg­határozott számú gyermek részére kérik azt. Ugyancsak az állam köteles gondoskod­ni a nemzetiségi iskolák pe­dagógusainak, a nemzetiségi nyelv oktatóinak, a nemzeti­ségi közművelődés dolgozói­nak, a hatósági tolmácsok­nak a képzéséről. A szakem­berek véleménye szerint emellett szükséges lenne, hogy nemzetiségi közösségek és személyek maguk is ala­píthassanak óvodákat, isko­lákat. Szükséges lehetővé tenni azt is, hogy a nemzetiségek a bíróságok és a hatóságok előtt használhassák anya­nyelvüket. A nemzetiségek által lakott településeken a hivatalos iratokat és közle­ményeket ne csak magyarul, hanem a nemzetiségek nyel­vén is ismertessék. Indokolt jogszabályba foglalni azt is, hogy a nemzetiségek egye­sületei, társadalmi szerveze­tei csakúgy, mint a nemzeti­ségi lakosok, kapcsolatot tarthassanak az anyanemzet művelődési, oktatási intéz­ményeivel, állampolgáraival. Jubileumi közgyűlés Enyingen NEGYVEN ESZTENDŐ VÁLASZA ünnepi közgyűlést tartot­tak az enyingi tsz-ben, hogy megemlékezzenek azokról, akik negyven évvel ezelőtt alapították Enying határá­ban az első termelőszövet­kezeti közösséget, a Vörös Hajnal jogelődjét a jakab­­tagi Béke Termelőszövetke­zeti Csoportot Azután szá­mos kisebb-nagyobb szö­vetkezeti közösség is ala­kult meg Enyingen, de az „egy falu-egy tsz” program­ban valamennyi egyesült az azóta is működő Vörös Haj­nal Termelőszövetkezet­ben. Negyven év alatt kor­szerű, modern gazdasággá nőtte ki magát a tsz, ki­használva az átlagosnál jobb adottságokat. Az enyingi tsz az alapte­vékenységben, az ipari ága­zat kialakításában (közúti járműrugó-gyártással fog­lalkoznak), a szakosított modern tehenészeti telep építésében, a sertéshúster­melésben példaadónak szá­mít. A szövetkezet vagyona megközelítette a félmilliár­­dot. Az ünnepi közgyűlésen az alapítók közül húszan ki­tüntetésben részesültek. Eze­n a fórumon választot­ták újra elnöknek dr. Bá­lint Jánost, illetve újakkal egészítették ki a tsz-veze­­tőségét. (ntf) Magyar segély A szovjetunióbeli magyar ko­lónia tagjai, diplomaták, ke­reskedők, újságírók, a KGST- ben, Dubnában hazánkat kép­viselők, diákok, akadémián ta­nulók. Kijevben, Leningrádban dolgozók gyűjtéséből összesen mintegy 23 ezer rubel gyűlt össze az örményországi föld­rengés károsultjainak megse­gítésére. A magyar kolónia ne­vében Rajnai Sándor nagykö­vet és Juhász György, a párt­­bizottság titkára levélben tá­jékoztatta Örményország állan­dó moszkvai képviseletét arról, hogy mintegy 3 ezer rubel ér­tékben gyógyszereket küldtek, s a fennmaradó összeget át-­­ utaltak a földrengés károsult­­­­jainak bankszámlájára. A Ferrovill tavaly nyílt új fehérvári boltjának forgalmát ebben az évben havi nyolcmillió forintra tervezik Fotó: Rabáczy Szilárd Mit kínál a Ferrovill? Hiánycikkek a listán Vas­ műszaki árut forgalmaz a Ferrovill Kereskedelmi Vál­lalat, amely győri székhellyel Fejér, Győr-Sopron, Vas és Veszprém megyében végez nagykereskedelmi tevékenységet. Gazdálkodását és árbevételét tekintve a Ferrovill Fejér Me­gyei Kirendeltsége második helyen áll a négy fiókintézmény között. A kirendeltség igazgatója, Kiss István arról tájékozta­tott, hogy a nehezedő gazda­sági körülmények ellenére 1988-ban jó évet zártak. A vaságazatban jóval a terv felett teljesítettek, de a mű­szaki áruforgalomban erősen érzékelhető volt a nyugati bevásárlóturizmus negatív hatása. A forgalmi kiesés egyik ellensúlyozására bővítette kiskereskedelmi tevékenysé­gét a vállalat, ami azért is szükségessé vált, hogy köz­vetlen kapcsolatot teremt­hessenek a fogyasztókkal, megfigyelhessék a vásárlói szokások változását. A kirendeltség nagykeres­kedelmi árbevétele tavaly meghaladta az 1,4 milliárd forintot, a kiskereskedelmi tevékenységből pedig majd­nem 130 milliós bevételt könyvelhettek el. Különösen nagy forgalmat bonyolítot­tak­ le különböző tüzelés­­technikai cikkekből, ám a sláger a hűtőszekrény és fagyasztóláda volt. Nehezen tudták viszont értékesíteni a szocialista importból szár­mazó szórakoztató elektro­nikai készülékeket. Importból igyekeztek eny­híteni a színes televíziók egész évre­ jellemző hiányos kínálatát. Az eddigi szerződésköté­sekből kitűnik, hogy vasáru­ból az első negyedévre ren­delt 110 millió forintos ér­ték helyett csak 62 milliós szerződésük van. Műszaki cikkekből 156 millió a meg­rendelés, visszaigazolás vi­szont 50 millióval keve­sebbre érkezett. Sajnos, ha­sonló a helyzet a faárunál, a fürdőkádaknál, a radiáto­roknál. Már most tudják, hogy idén sem kapnak ele­gendő hűtőszekrényt és fa­gyasztóládát, miként kétsé­ges, hogy lesz-e elegendő szí­nes tévé. Az előbbieket ju­goszláv és szovjet importból igyekeznek pótolni, örven­detes viszont, hogy lesz ele­gendő automata mosógép és lakásvilágítási cikkekből is különlegesen jó már a kíná­lat. Kedvező hír, hogy a válla­lat nem kívánja emelni az árakat, sőt, saját eszközei­vel, mindent elkövet a fo­gyasztói árak védelméért. p. a.

Next