Fejér Megyei Hírlap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 16. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. JANUÁR 19. CSÜTÖRTÖK A piac szájíze szerint A húsipar megindul Eredményes évet zárt 1988-ban a Fejér Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A húsipari tröszt két évvel ezelőtti megszűnésével oldódtak a kötöttségek, s a vállalat a fő célokat termelésben és értékesítésben teljesítette — emelte ki Hanzelik Pál igazgató. „ Árbevételünk elérte a 2,6 milliárd forintot, s ebből a húsfeldolgozás saját termelési értéke 1,8 milliárdot tett ki. Mindez 15 százalékkal több az előző évi értéknél. A vállalat 1988-bann 190 ezer sertést, 20 ezer marhát vásárolt és dolgozott fel, s ebből kielégítve a hazai igényeket, már jobban a piac szájaize szerint, s túlteljesítette az export tervét. Konvertibilis viszonylatban 4,8 millió helyett 6,4 millió dollár és 1,4 millió rubel árbevételt realizált a megyei húsipar külpiacon. Mindezt a rengeteg munkát a vállalat 711 dolgozója végezte el. Igaz, egész évben jelentős béremelést hajtottunk végre, amivel az egy főre jutó átlagos évi jövedelem 124 ezer forintra növekedett. Befejeztük a világbanki hitelből finanszírozott kapacitásbővítő korszerűsítésünket, a 118 millió forint értékű fejlesztésből 36 milliót tett ki az IMF hitel, a többi saját erőből származott. A beruházással igen korszerű gépi technológiát: vágó, aprító, töltő gépeket és hűtő, valamint anyagmozgató berendezéseket telepíthettünk, továbbá megnyugtató módon rendeztük a székesfehérvári telep környezetvédelmi és higiéniai feltételeit — tájékoztatott az igazgató. A Fejér Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ezek szerint irigylésre méltó helyzetben vágott neki az 1989-es évnek? Hiszen termékeit január 9-től jelentős áremeléssel forgalmazhatja belföldön. — Árbevételünk és bruttó termelési értékünk valóban 400 millió forinttal magasabb, mint 1988-ban volt, ám számításaink szerint az idei költségnövekedésünk megközelíti a 250 millió forintot — avatott be gondjaikba Burai István gazdasági igazgatóhelyettes. — Mint tudjuk, egyidejűleg megemelték az élőállatok felvásárlási árait, s az energiadrágulás a szabályozó szigorítás (az állami dotáció jelentős lecsökkentése) minket is érzékenyen érint. S akkor még az árfolyam, illetve az export-támogatás csökkentését nem is vettük figyelembe. A húsipar természetesen kiutat keres szorult helyzetében. Igyekszik megtartani jövedelmezőségi színvonalát, s ehhez a versenyképesség fokozása, új értékesítési mód, az olcsó termékek arányának növelése az egyik út. A másik — amelynek érdekében előrehaladott tárgyalásokat és szervezőmunkát folytat a Fejér Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat — a termelők egy részével alakítandó részvénytársaság. — Mindez a vállalat vállalkozói készségét, rugalmasságát, piacorientáltságát növeli, s remélhetőleg eredményességünket javítja. Az alapkövetelmény azonban számunkra továbbra is a jóízű, kelendő termékek előállítása marad, elfogadható áron — összegezte Hanzelik Pál igazgató. Zs. Cs. A fehérvári vágóhíd korszerűsítése során új készáru raktár épült Koszorúzási ünnepség az emlékfalnál A Budapesti Izraelita Hitközség elnöksége és elöljárósága — a gettó felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából — szerdán koszorúzási ünnepséget rendezett a Dohány utcai zsinagóga sírkertjeiben lévő emlékfalnál. A kegyeletes megemlékezésén, amelyen — a hittközség vezetőin kívül — állami, párt, tanácsi és társadalmi szervek, a különböző egyházaik, továbbá a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozatának és Izrael állam budapesti érdekképviseleti hivatalának képviselői is jelen voltak, dr. Schweitzer József főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója mondott beszédet. Ezt követően elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékfalnál. Az évforduló alkalmából ugyancsak megkoszorúzták a Wesselényi utca és Kertész utca sarkán az ottani iskolaépület falán elhelyezett emléktáblát, ahol annak idején a gettó egyik kapuja állt. Este a Goldmark-teremben neves fővárosi művészek közreműködésével rendezett ünnepi műsorral emlékeztek meg az évfordulóról. (MTI) Gazdaság- és társadalompolitika FELHÍVÁS Legyen január 22-e a magyar kultúra napja! Ezen a napon, 1823. január huszonkettedikén írta Kölcsey Ferenc szatmárcsekei magányában azt a költeményét, amelyet nem törvény, hanem a nemzet közakarata emelt a maga imádságává, himnusszá. Szívszorító és fölemelő ez a költemény, önvizsgálatra és a jövőépítő szent elhatározásra egyaránt késztető. A Hazafias Népfront — a nemzet jövője és a magyar művelődés, műveltség eleven léte iránti felelősségét tudva és érezve — arra kéri ma a magyar kultúra valamennyi barátját és művelőjét, éljen bár a határokon innen, vagy túl, vesse tekintetét ezeréves kultúránkra. Nyújtson hát kezet e napon lélekben és elhatározásban köztünk élő, s az emlékezetben élő egyaránt, itthon és mindenütt a világban, különféleképpen gondolkodók, eltérő korúak, nyújtson kezet a nemzeti kultúra elismerésében, támogatásában és abban,, hogy erejét, tudását az egész emberiség érdekében fejthesse ki. Kultúránk megbecsülése önvizsgálatra és önbecsülésre nevel, segít számbavenni jót és rosszat, mérlegelni múltat és jelent. Gondokkal és feladatokkal teli ma az ország, ám nem titkolhatjuk, a nemzeti sorskérdésekkel felelősen vívódva okkal aggódhatunk a magyar művelődés és műveltség, művészet és tudomány egyre nehezedő gondjai miatt. Meggyőződésünk és történelmi tapasztalatunk, hogy jobb jövendő csak kiművelt emberek cselekvésével lehetséges. Hisszük és valljuk, hogy erre építésre készen a körünk; tesszük ezt abban a reményben, mi több: tudatban, hogy a nemzeti műveltség hazai és másutt élő művelői készek az összefogásra és együttműködésre, de számítanak arra, hogy a súlyosbodó körülmények között munkájuk nem nehezedik, hanem az értékek megtartásában és újabb értékek teremtésében könnyebbé válik. A magyar kultúra napjának megünneplése segít bennünket egy erkölcsileg megújult Magyarország építésében. Hazafias Népfront A kisebbségek védelmét szavatolja készül a nemzetiségi törvény A hazánkban élő nemzetiségek érdekképviseleti szerveinek közreműködésével készül a nemzetiségi törvény. Az Igazságügyi Minisztérium alkotmányelőkészítő kodifikációs titkársága, amely az új alkotmány tervezetének előkészítésével egyidőben az alkotmány körébe tartozó törvények tervezetén is dolgozik, bevonta e jogszabályalkotásba a Belügy-, a Külügy-, a Művelődési, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint a politika, a társadalomtudományok és az egyházak szakértőit is — mondotta Timoránszky Péter, az alkotmányelőkészítő kodifikációs titkárság tagja az MTI munkatársának. E munkabizottság a közeljövőben kidolgozza a nemzetiségi törvény koncepció-tervezetét, amelyet a nemzetiségi közösségek külön is megvitatnak. Az egyházak is kifejthetik véleményüket e szabályozásról. A nemzetiségi törvény előkészítésével egyidőben felmerült nemzetiségi program megalkotásának gondolata. Ebben rögzítenék országunk nemzetiségi politikáját és a megvalósításához szükséges garanciákat. A nemzetiségi törvény tulajdonképpen e program része lenne, a nemzetiségek jogait szabályozza majd. Az ország gazdasági társadalmi, politikai és kulturális életének megújulása, a politikai és jogi intézményrendszer reformja megkívánja nemzetiségpolitikai gyakorlatunk továbbfejlesztését. Hazánk nemzetiségpolitikai törekvéseit mind a készülő új alkotmányban, mind pedig a nemzetiségi törvényben ki kell fejezni. A törvény célja, hogy szavatolja a magyarországi nemzetiségek sajátosságainak megőrzését és kibontakoztatását. E törvénynek aktív kisebbségvédelmi politika alapelveit kell rögzítenie. Indokolt meghatározni a nemzetiségek egyéni és kollektív jogait, ezek érvényesítésének anyagi és személyi feltételeit, az állami szervek erre vonatkozó kötelezettségeit is. Törvénybe foglalják majd például, hogy az állampolgár szuverén személyi joga annak eldöntése hogy valamelyik nemzetiség tagjának tekinti-e magát, vagy sem. Az állam — a központi, illetve a helyi állami szervek — feladata megteremteni a nemzetiségek számára jogaik gyakorlásának feltételeit. Az állami — köztük a tanácsi szervek — kötelesek gondoskodni többek között a nemzetiségi gyermekek anyanyelvi oktatásáról, ha meghatározott számú gyermek részére kérik azt. Ugyancsak az állam köteles gondoskodni a nemzetiségi iskolák pedagógusainak, a nemzetiségi nyelv oktatóinak, a nemzetiségi közművelődés dolgozóinak, a hatósági tolmácsoknak a képzéséről. A szakemberek véleménye szerint emellett szükséges lenne, hogy nemzetiségi közösségek és személyek maguk is alapíthassanak óvodákat, iskolákat. Szükséges lehetővé tenni azt is, hogy a nemzetiségek a bíróságok és a hatóságok előtt használhassák anyanyelvüket. A nemzetiségek által lakott településeken a hivatalos iratokat és közleményeket ne csak magyarul, hanem a nemzetiségek nyelvén is ismertessék. Indokolt jogszabályba foglalni azt is, hogy a nemzetiségek egyesületei, társadalmi szervezetei csakúgy, mint a nemzetiségi lakosok, kapcsolatot tarthassanak az anyanemzet művelődési, oktatási intézményeivel, állampolgáraival. Jubileumi közgyűlés Enyingen NEGYVEN ESZTENDŐ VÁLASZA ünnepi közgyűlést tartottak az enyingi tsz-ben, hogy megemlékezzenek azokról, akik negyven évvel ezelőtt alapították Enying határában az első termelőszövetkezeti közösséget, a Vörös Hajnal jogelődjét a jakabtagi Béke Termelőszövetkezeti Csoportot Azután számos kisebb-nagyobb szövetkezeti közösség is alakult meg Enyingen, de az „egy falu-egy tsz” programban valamennyi egyesült az azóta is működő Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben. Negyven év alatt korszerű, modern gazdasággá nőtte ki magát a tsz, kihasználva az átlagosnál jobb adottságokat. Az enyingi tsz az alaptevékenységben, az ipari ágazat kialakításában (közúti járműrugó-gyártással foglalkoznak), a szakosított modern tehenészeti telep építésében, a sertéshústermelésben példaadónak számít. A szövetkezet vagyona megközelítette a félmilliárdot. Az ünnepi közgyűlésen az alapítók közül húszan kitüntetésben részesültek. Ezen a fórumon választották újra elnöknek dr. Bálint Jánost, illetve újakkal egészítették ki a tsz-vezetőségét. (ntf) Magyar segély A szovjetunióbeli magyar kolónia tagjai, diplomaták, kereskedők, újságírók, a KGST- ben, Dubnában hazánkat képviselők, diákok, akadémián tanulók. Kijevben, Leningrádban dolgozók gyűjtéséből összesen mintegy 23 ezer rubel gyűlt össze az örményországi földrengés károsultjainak megsegítésére. A magyar kolónia nevében Rajnai Sándor nagykövet és Juhász György, a pártbizottság titkára levélben tájékoztatta Örményország állandó moszkvai képviseletét arról, hogy mintegy 3 ezer rubel értékben gyógyszereket küldtek, s a fennmaradó összeget át- utaltak a földrengés károsultjainak bankszámlájára. A Ferrovill tavaly nyílt új fehérvári boltjának forgalmát ebben az évben havi nyolcmillió forintra tervezik Fotó: Rabáczy Szilárd Mit kínál a Ferrovill? Hiánycikkek a listán Vas műszaki árut forgalmaz a Ferrovill Kereskedelmi Vállalat, amely győri székhellyel Fejér, Győr-Sopron, Vas és Veszprém megyében végez nagykereskedelmi tevékenységet. Gazdálkodását és árbevételét tekintve a Ferrovill Fejér Megyei Kirendeltsége második helyen áll a négy fiókintézmény között. A kirendeltség igazgatója, Kiss István arról tájékoztatott, hogy a nehezedő gazdasági körülmények ellenére 1988-ban jó évet zártak. A vaságazatban jóval a terv felett teljesítettek, de a műszaki áruforgalomban erősen érzékelhető volt a nyugati bevásárlóturizmus negatív hatása. A forgalmi kiesés egyik ellensúlyozására bővítette kiskereskedelmi tevékenységét a vállalat, ami azért is szükségessé vált, hogy közvetlen kapcsolatot teremthessenek a fogyasztókkal, megfigyelhessék a vásárlói szokások változását. A kirendeltség nagykereskedelmi árbevétele tavaly meghaladta az 1,4 milliárd forintot, a kiskereskedelmi tevékenységből pedig majdnem 130 milliós bevételt könyvelhettek el. Különösen nagy forgalmat bonyolítottak le különböző tüzeléstechnikai cikkekből, ám a sláger a hűtőszekrény és fagyasztóláda volt. Nehezen tudták viszont értékesíteni a szocialista importból származó szórakoztató elektronikai készülékeket. Importból igyekeztek enyhíteni a színes televíziók egész évre jellemző hiányos kínálatát. Az eddigi szerződéskötésekből kitűnik, hogy vasáruból az első negyedévre rendelt 110 millió forintos érték helyett csak 62 milliós szerződésük van. Műszaki cikkekből 156 millió a megrendelés, visszaigazolás viszont 50 millióval kevesebbre érkezett. Sajnos, hasonló a helyzet a faárunál, a fürdőkádaknál, a radiátoroknál. Már most tudják, hogy idén sem kapnak elegendő hűtőszekrényt és fagyasztóládát, miként kétséges, hogy lesz-e elegendő színes tévé. Az előbbieket jugoszláv és szovjet importból igyekeznek pótolni, örvendetes viszont, hogy lesz elegendő automata mosógép és lakásvilágítási cikkekből is különlegesen jó már a kínálat. Kedvező hír, hogy a vállalat nem kívánja emelni az árakat, sőt, saját eszközeivel, mindent elkövet a fogyasztói árak védelméért. p. a.