Fejér Megyei Hírlap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

MSZMP-MDF eszmecsere A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fórum képvi­selői találkoznak az MSZMP Politikai Főiskolá­ja vitafórumának legköze­lebbi, január 20-i rendez­vényén. Az MSZMP-tag szakértők és az MDF ve­zetői a demokrácia intéz­ményesülésének alternatí­váiról folytatnak eszmecse­rét. A pénteken 13 órakor kezdődő rendezvényre vár­ják az érdeklődőket is, akik különteremben, képernyő­ről követhetik nyomon a vitát. Elutaztak az amerikai képviselők Szerdán hazautazott Bu­dapestről az Egyesült Álla­­mokba az az amerikai kép­viselőházi küldöttség, amely Tom Lantos képviselő ve­zetésével tartózkodott ha­zánkban, és vezető magyar politikusokkal találkozott. Párizsi figyelmeztetés Párizsban sürgősségi nemzetközi bizottság ala­kult annak érdekében, hogy felhívja a közvélemény fi­gyelmét a Romániában élők sorsára — jelentették be szerdán a francia főváro­s­­ban. Az orvosok, ügyvé­dek, újságírók által létre­hozott bizottság, amely mindenféle politikán kívül­állónak nyilvánította ma­gát, „szeretné megtörni a csendet” és „annak érdeké­ben tevékenykedni, hogy ne legyen tö­bbé létjogosult­sága a tűrhetetlennek”. Bombariadó a vonaton Bombariadót rendeltek el kedd este két Budapest— Szombathely között közle­kedő vonaton. Az eset előzményeként kedd este 19.25 órakor egy ismeretlen férfi felhívta a szombathelyi MÁV állo­mást és közölte, hogy a fő­városban a Budapest— Szombathely­­ között közle­kedő esti vonaton robbanó­szerkezetet helyeztek el, amely akkor lép működés­be, amikor a szerelvény el­éri a megengedett legna­gyobb sebességet. A bejelentés, a legalapo­sabb vizsgálat bizonysága szerint, teljesen alaptalan-­­­nak bizonyult. A vizsgála­­­­tot követően a vonatokat­­ tovább indították. :_____________________ - Várkonyi Péter beszéde a bécsi utótalálkozón A bécsi utótalálkozó háromnapos külügyminiszteri szaka­szának szerda délelőtti ülésén öt felszólalás hangzott el. A csehszlovák, a lengyel, a spanyol és a dán külügymi­niszter után tartotta meg beszédét Várkonyi Péter. (Beszédét a 2. oldalon közöljük)­­ A magyar külügyminisz­ter az ülés megkezdése előtt az utótalálkozó színhelyén, a bécsi nemzetközi konfe­renciaközpontban találko­zott Alois Mock osztrák al­­kancellárral, külügyminisz­terrel. Megbeszélésükön kö­zösen értékelték a most zá­ruló utótalálkozó munkáját, s méltatták annak jelentő­ségét, hogy március elején ugyancsak Bécsben párhu­zamosan megkezdődnek a VSZ és a NATO 23 tagál­lamának az európai hagyo­mányos haderővel foglalko­­­­zó tárgyalásai és a helsin­ki folyamat mind a 35 or­­i szágának bizalom- és biz­­tonságerősítési konferen-­í ciája. Mindkét miniszter­­ kiemelkedően jónak ítélte a magyar—osztrák kapcso- | latokat, s szó volt arról,­­ hogy ezek keretében hama-­­ rosan további magas szín- | tű találkozókat és külügy- | miniszteri tárgyalásokat is­­ tartanak. A magyar diplo-­­ mácia vezetője tegnap visz­­■szautazott Budapestre. Köd és napsütés Várható időjárás az or­szág területén ma estig: Nyugaton, délnyugaton, va­lamint az ország keleti tá­jain tartósan ködös marad az idő, legfeljebb ködszitá­­lás fordulhat elő. Másutt több-kevesebb napsütés várható. A középső ország­részben időnként erős lesz az északnyugati szél. A­­ leghidegebb éjszakai órák­ban általában plusz 1, mí­nusz 4 fok, a tartósan kö­dös tájakon kevéssel mí­­­­nusz 5 fok alatti hőmér­séklet várható. A legeny­hébb órákban a ködös te­rületeken csupán fagypont körül, másutt plusz 3, plusz 8 fok között alakul a hő­mérséklet. (MTI) HÍRLAP ! AZ MSZMP MEGYEI bIZOTTSÁGA ÉS Tolna megyére is készül meliorációs terv Egymilliárdos Agrober­o­­l­o I~­­_______ Bi­r beruházás A Mezőgazdasági Tervező és Beruházó Vállalat Fejér Me­gyei Irodájának igazgatója, Jámbor József építészmérnök év eleji jelentéséből egyértelműen kitűnik: az elmúlt évtized legnehezebb esztendejét tudják maguk mögött. A beruházási források kényszerű mérséklése, az állami támogatás csök­kenése, a rendkívüli aszályos év hatására a mezőgazdasági üzemek szorult helyzetbe kerültek. Egy-egy beruházás meg­szerzéséért is igen kemény küzdelmet kellett folytatniuk. Nemcsak a kivitelezés, hanem a tervezés-bonyolítás és a műszaki vállalkozás területén is. A székesfehérvári iroda ezért a meglévő kapacitását, miivel azt a mezőgazdasági tárcához tartozó üzemek nem igényelték, más területen hasznosította. Tavaly to­vább folytatták az előző években megkezdett tehené­szeti­ és sertéstelepi rekonst­rukciók programját, ami­nek egy része világbanki hi­telből valósult meg. Ebben a programban Fejér megyében 4800 tehénférőhely épült, mintegy 290 millió forint ér­tékben. Számos gazdaságban új, a korábbiaknál korsze­rűbb fejőházakat építettek a tehenészeti telepekhez. A sertéstelepi felújítások ösz­­szege az elmúlt évben elérte az 50 millió forintot. A velencei-tavi vízgyűjtő­ben a nagymértékben kifo­gásolható szennyező telepek megszüntetése és az újak fel­építése, üzembe helyezése, a rekonstrukciós munkákkal együtt meghaladta a 130 mil­liót. Jelentősnek tudják azt a meliorációs vállalást is, amit megyén kívül teljesítet­tek, tavaly, ennek az összege 11 millió forint volt. Több mint 510 hektár rekultivációs munkáit is teljesítették, pon­tosan 25 millió forint érték­ben. A cég főbb munkái között tartják számon a székesfe­hérvári Garzon Bútorgyár 50 milliós üzemcsarnokának megépítését. a Bakony Fü­­szért Vállalat veszprémi te­(Folytatás a 2. oldalon) FRANCIA DIVAT, FEHÉRVÁRI MÓDRA. A Vörös Október Férfiruhagyár fehérvári üze­mében évtizedes hagyománya van a konvertibilis exportnak. Az itt készülő zakók több­ségét a legigényesebb piacokra szállították már korábban is. A múlt évben először és az idén ismét minden egyes terméküket tőkés vevőknek varrják. Az üzem számára dicséretes szakmai siker, hogy a divatdiktátorok hazájában, Franciaországban évek óta harmonikus, kölcsönös előnyökre épülő kapcsolatuk van partnerükkel, aki ebben az évben az üzem tel­jes kapacitását „kisajátította­” a fehérvári lányok és asszonyok 159 ezer férfizakót készí­tenek, munkájuk ezzel egész évre biztosított. A legújabb divatnak megfelelő, tetszetős, ele­gáns zakók 40 százaléka, a várpalotai üzemben varrt pantalókkal együtt, öltönyként kerül a francia piacra „Zöld út” a környezetvédelemnek PRÓBAÜZEM MÓRON Mintegy tizenötmillió forint értékű környezetvédelmi beru­házás kezdődött tavaly ősszel a Csepel Művek Fémműve Móri Gyáregységében. Ennek lényege, hogy a színesfémter­mékek pácolásánál keletkező savas kezelőfolyadékot közöm­bösítik, regenerálják, illetve a keletkezett iszapot biztonsá­gosan elhelyezik. Bittmann László igazgató tájékoztatása szerint a szi­gorodó környezetvédelmi előírások tették szükségessé a hazánkban eddig még egyedülálló technológia al­kalmazását, melynek a fen­tebb említetteken kívül to­vábbi előnye, hogy kevesebb ipari víz felhasználását teszi szükségessé, valamint, hogy újrahasznosítható mellék­­termékek is keletkezhetnek. A gyár egyébként sikeres esztendőt zárt 1938-ban, ösz­­szesen 25 ezer tonna hegesz­tőanyagot gyártott. Ebből a mennyiségből több, mint 5 millió dollár értékben ex­portált elektródát Törökor­szágba , Nyugat-Európába pedig a folyamatos hegesz­tésnél nélkülözhetetlen fedő­port szállított. A móri gyár másik fő te­vékenysége a színesfémter­mékek, elsősorban réz és réz­ötvözetek gyártása. Az itt készült csöveket, rudakat a villamosiparban, a géo­jár­műgyártásban és a műszer­iparban alkalmazzák. Ta­valy több mint 3000 tonna színesfémerméket készítet­tek Móron, a gyár termelési értéke 1,3 milliárd forint volt, ami megfelel a terve­zettnek, a nyereség is az elő­re meghatározottat érte el, bár ez gyáregységi szinten nem közvetlenül kimutatha­tó. p. a. A gyáregység új ionizálója és prése beüzemelés előtt Halványuló zárszámadások Az idén nem lesz mihez gratulálni, valószínű nem­­ lesznek melldöngető dics­himnuszok a mezőgazdasági zárszámadásokról. A bevé­telek soványabbak, az ered­mények szerényebbek a meg­szokottnál. A legnagyobb ér­vágást, így tudjuk, az évszá­zad legaszályosabb esztende­je ejtette. A főkönyvelők azonban egybehangzóan ál­lítják: az 1988. január else­jével belépett új adóreform és a megállíthatatlan árhul­lám sokkal nagyobb sebet vágott a gazdálkodáson, amint azt gondolnánk. Két­ségtelen, aszály nélkül job­ban állna az üzemi zárszám­adás, de a természetet sem lehet kihagyni a számításból. De az embert sem! Éppen ezért gratulálni, elismerni va­lója mégis akad minden ille­tékesnek és a társadalomnak is, hiszen ilyen aszályrekordot, talán mondani sem kell, csakis olyan gazdaság képes kibírni, amelyik sok évtizede korszerű technikával, techo­­lógiával, magas biológiai ér­tékű anyaggal dolgozik. Ilyen kettős csapást semmi más, hozzá csak hasonló felkészült­ségű gazdasági egység sem képes elviselni. Mégsem lesz gondunk a kenyérrel, a tejjel, a hússal, a zöldséggel (csak alaposan megdrágult, a pénztárcánkhoz mérve!), a kereseti színvonallal stb. De alighanem több gondja lesz a mezőgazdaságnak a gépi­technikai beruházásokkal, az igen gyönge kukoricatermés miatt a tej- és hústermelés­sel, a fejlesztési alapokkal, a kamatokkal, az adókkal, az ÁFÁ-val, a tovább srófolt tár­sadalombiztosítási járulék­fi­zetéssel. Nagy vita van kerekedőben a szövetkezeti ágazatban a tu­lajdonosi viszony körül, de semmivel sem kisebb gond az állami mezőgazdasági nagy­üzemek körében a gazdálko­dás esélyegyenlőségének meg­teremtése. De alighanem a legnagyobb fejtörést 1989-ben mindkét ágazatban a fennma­radás, az életbenmaradás okozza. A falvakban, a mezőgazda­ságból élők száma 1988-ban nem csökkent. Ami azt jelenti, hogy a szűkülő helyi létlehe­tőségek láttán, az itt élő em­ber érdeklődése meghatvá­nyozódik az évet záró mező­­gazdasági fórumok iránt. (pdf)

Next