Fejér Megyei Hírlap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-06 / 289. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. DECEMBER 6. SZERDA Ikonok és papiruszok Az egyiptomi-görög festő Görögországban, a Meteorok tövében Kalambaka városában, egy bazár kirakatában angol, francia, német, görög lapok között egy magyar kivágatán akadt meg a szemem. Az újság miként a többi lap is, egy görög festőművész, Nabil Shala kiállításáról tudósít. A bazárban a művésszel személyesen is találkoztam. S itt tudtam meg, hogy idei kiállító körútján ismét útbaejti Magyarországot. Ausztriai kiállításról október végén érkeztek hazánkba, innen Belgiumba, majd a franciaországi Vesaulba utaznak a képek. Száz ikon, ötven táblakép és ugyanennyi egyiptomi papíruszkép, s több görög stílusú váza — ez a kiállítás anyaga. Merthogy Nabil Shala igen sokoldalú művész. Sokféle stílusban, sokféle anyaggal dolgozik. Merít az antik ikonok és a klasszikus egyiptomi falfestészet hagyományaiból, felhasználja az európai szürrealizmus és a naiv művészetek elemeit is. Mindezen hatásoktól megérintetten alakította ki sajátos, eredendően keleti indíttatású festői világát. Bravúrosan rajzol, számos akvarell és szénrajz tanúsítja e készségét. S mivel Görögországban is nehéz a művészetekből megélni, Nabil Shala krokizást (gyors portrékészítést) is vállal. Bazárjában, saját kiállítása mellett a szokásos turista kellékekkel, térképekkel, útikönyvekkel képeslapokkal, helyi emléktárgyakkal is találkozhat a betérő. Nabil Shala apja egyiptomi, anyja görög, ő maga Egyiptomban született 1940- ben. Tanulmányait Kairóban végezte, képzőművész diplomáját a kairói Leonardo da Vinci művészeti főiskolán szerezte. Járt tanulmányúton Itáliában, Franciaországban, az NSZK-ban. Első kiállításait is külföldön, Olaszországban rendezte, 1970-ben, s ezután mutatkozott be görögországi kiállításokon. 1976 óta feleségével és gyermekeivel Kalambakába költözött. Itt az ősi bizánci kolostorok tövében kezdett el ikonokat festeni. Tanulmányozta a Meteora vidék kolostorainak freskóit, ikonjait, másolta a képeket, majd önálló művekkel is előállt. Különleges technikával, égetéssel, repesztéssel, zománcozással, aranyozással éri el képeinek régies hatását. S nyugaton óriási sikert arat ezekkel az antikizáló modern ikonokkal. Sorra rendezi kiállításait Európaszerte, az NSZK-ban, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és hazánkban. (kádár) Nabil Shala egy ikonjával Jegyzet AJÁNDÉKOK Kétségbeesetten fakadt ki egyik barátnőm, hogy a karácsony szó puszta hallatán rosszul van, ahelyett, hogy örömmel várná a szeretet ünnepét. Csakhogy a gyerekei Legót szeretnének, a férje márkás karórát vár titokban a fenyőfa alá, és a szülőket is illenék meglepni néhány aprósággal. Úgy tíz-tizenötezerre volna szükség, hogy az ünnepek körüli egyéb kiadásokra is fussa. Mindez a szokásos hétköznapi költségeken kívül! Ráadásul ahány üzlet, annyiféle ár, s nincs ideje arra, hogy végigjárja a várost, hogy a lehető legolcsóbban megússza a vásárlást. Legjobb lenne elhalasztani az idei karácsonyt, legyint keserűen. Hát azt azért mégsem. Annyi minden el kiveszett az életünkből az utóbbi esztendőkben, legalább az ünnepeink maradjanak meg. Összeszorított fogakkal — hiszen ezt úgyis megtanultuk már — nekilendülünk és csak azért is jól karácsonyozunk. Voltaképpen nincs baj, hiszen ragaszkodunk a méltó ünnepléshez, eszünk ágában sincs közömbösséget színlelni. A kompromisszumra azonban megváltoztathatatlanul rákényszerülünk. Nem halaszthatjuk el az ünnepet, de a díszes fa alá nagyon sok helyen nem a hőn áhított ajándékok kerülnek, hanem az egyébként is szükséges cipő, nadrág és zokni. — virágh — Könyvkötészeti remekművek Nagykőrösről. Nagykőrösön a Könyvkötő Kisszövetkezetben az egyedi tervek alapján készülő művészi könyvborítók mellett számos történelmi kiadványt is gyártanak. Egyik érdekes munkájuk most a híres Feszty Körkép reprodukciójának összeállítása, amely kinyitva mintegy 4 méter hosszú. A szövetkezet az idén új termékkel is megjelent a piacon, megkezdték az úgynevezett konferencia mappacsalád gyártását és értékesítését, amelynek egy-egy szépen díszített darabja egy kis irodának is megfelel Művelődéspolitika Néphagyomány és falusi közösségek A falusi közösségeket régen a közös munka (kaláka az építkezéseknél, szüretkor, búzahordásnál, tollfosztáskor) és a közös ünneplések hozták létre. Ezek az alkalmak módot adtak a hagyományok továbbadására, elsajátítására, érzelmek és indulatok művészi kifejezésére, egymás megismerésére, valamint érzelmi kapcsolatok kialakítására. Az alkalmi, rövid időre létrejött közösségek fejezték ki a nagyobb, az egész falut összefogó közösség létét, megteremtették az emberek egy szűkebb hazához való tartozásának tudatát, az érzelmi kötődést megteremtő ismereteket és élményeket. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább elsorvadt a kisebb települések közösségi és társadalmi élete, az emberek egymás közötti kapcsolata. A Művelődési Minisztérium, az Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézete, valamint a Magyar Népfőiskolai Társaság pályázatot hirdet falusi közösségek megteremtésének támogatására. Egyegy falu múltjának történetét és néphagyományait összegyűjtő munkákkal, a falusi önkormányzati formák visszaállításának tervezetével, különböző népművészeti tevékenység tervével lehet a pályázaton részt venni. A pályamunkáknak tartalmaznia kell, hogy a tervezet megvalósítása hogyan érinti a település egészét, megvalósításában kik, milyen módon vesznek részt. A pályázatokat az Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézetének címére (Bp. 1251. Pf. 33.) lehet elküldeni 1990. március 1-ig. Szőttes, szobor, kép Változatos amatőrök Sokrétű, gazdag anyag gyűlt össze a Fejér megyei amatőr képző- és iparművészeti kiállításra, melyet a Megyei Művelődési Központ rendezett meg Székesfehérváron. Hatvannégy alkotó és egy alkotócsoport beküldött 320 művéből a bírálók száztíz művet, ötvenhárom alkotó és egy alkotócsoport munkáját tartották kiállításra érdemesnek, öt kiemelt díjat és tíz díjat osztottak ki, melyeknek anyagi fedezetét tizennyolc vállalat és intézmény fedezte, igen dicséretes módon; a legjobbak pedig résztvevői lehetnek a jövő évi országos szemlének. A kiállítás egészének színvonala érezhetően jobb, mint bármikor az elmúlt években. A kezdetleges próbálkozásokat, a giccset sikerült úgyszólván teljesen háttérbe szorítani. Meglehet, az adott lendületet az amatőrök tevékenységének, hogy az elkövetkezendő idők művészetpolitikája hihetőleg igyekszik eltüntetni a hivatásosok és amatőrök közötti eddigi, úgyszólván áthághatatlan szakadékot. A legliberálisabb vélekedések szerint a nyílt tárlatoké a jövő, azaz alap- és szövetségi tagságra való tekintet nélkül bárki beküldheti alkotásait, a megméretés egyedüli alapja kizárólag a minőség. Országos emlékműpályázatot is írtak már ki ilyen kritérium alapján. A megyei kiállítás egészét tekintve szóvá kell tennünk egy szembetűnő aránytalanságot. Képző- és iparművészetet ígér a szervezés, ezzel szemben az iparművészeti tevékenységnek csupán töredékét láthatjuk. Néhány textilesnél, keramikusnál, fémművesnél lényegesen gazdagabb a megyebeli iparművészek munkássága. A mennyiségi arányokért kárpótol valamelyest, hogy a bemutatott iparművészeti termékek a kiállítás élvonalához tartoznak. Egyaránt elmondható ez a móri alkotótábor, továbbá Erdősi Józsefivé, Gálásy Györgyné, Szakácsné Máhr Klára gobelinjeiről, festékeseiről, szőtteseiről, Kovács Károly kovácsoltvas készletéről, Miklós János kerámiáiról. A festészet és grafika műfajában gondolatilag megérlelt és formailag igényesen kivitelezett alkotásokat mutat be Pólyák István, Szentes Ottokár, Sz. Küki Zsuzsanna, Békefi Győzőné, Tóth Gyula, Waltner Józsefné, S. Baráth Gabriella, Némáné Nagy Júlia, Pintér Lajos, Pinczkerné Rápó Kornélia, Deák Mercédesz, Szegedi Attila. Egyedülálló szint jelentenek Bárándy István fotografikái. A képalkotó amatőrök fejlődését jelzi, hogy egyre, kevésbé tapadnak divatáramlatokhoz, személyiségükből fakadó látványteremtésre törekszenek. Nagyjából ugyanez mondható el a plasztika legeredetibb művelőiről is. Szinte ahány név, annyi irányzat. Dienes Ottó festett fafigurái ősi bálványformáló módszereket idéznek fel. Ihász János modern, tetszetősen fegyelmezett konstrukciókat hoz létre. Kató Balázs és Katóné Szabó Márta humorfakasztása a naivakéval rokon. Szakál Antal plakettjei, Tóth László terrakotta alakjai megérlelt, mértéktartó alkotások. Az amatőrök kiállítása december 31-ig tekinthető meg. Jász — Dienes Ottó: A nagy agresz- Ihász János: Család szió Katóné Szántó Márta: Bábok Felelősséggel a városkörnyék kultúrájáért is Közművelődési szolgáltatások Sárbogárdon Sárbogárd sajátos feladatai közé tartozik a kiterjedt külterület gondjainak felvállalása. A sokrétű feladatkörön belül a városkönyéki települések közművelődési feltételeinek megteremtését is célul tűzte ki Sárbogárd Város Tanácsa. Ennek megfelelően az elmúlt három esztendő során Pusztaegresen és Sárhatvanon korszerűsítették a klubkönyvtárat, Rétszilason pedig egy megüresedett szolgálati lakás átalakításával új klubkönyvtárat alakítottak ki. A program megvalósításához az országos és a megyei közművelődési alap támogatását is felhasználták. A közelmúltban fejeződött be a kislaki klubkönyvtár felújítása, és hátra van még az alsótöbörzsöki intézmény létrehozása, amely az iskolaépületben kap majd helyet, a rövidesen sorra kerülő bővítés után. A 2. számú általános iskola önálló gondnokságához került sárszentmiklósi klubkönyvtár korszerűsítése ugyancsak a következő évre maradt. A Madarász József Városi Könyvtár a városkörnyéki települések intézményeinek könyvellátásán kívül sokat tesz a bevételeinek növeléséért is. Újszerű szolgáltatások bevezetésével próbál többletbevételekhez jutni. A régi folyóiratok, elhasználódott kiadványok eladásával és másolással foglalkoznak többek között. A másolást a Soros alapítvány anyagi támogatásából vásárolt másológép teszi lehetővé. A hagyományos könyv-dokumentum kölcsönzés mellett új szolgáltatás a hangoskönyvek kölcsönzése a gyengénlátók részére. Nagy gondot fordítanak a dokumentumállomány gondozására. A közelmúltban jelentették meg az „Előadások Sárbogárd múltjáról” című tudományos ülés 3. kötetét. Rövidesen napvilágot lát a 4. kötet is, amely az 1945—55. közötti időszak sárbogárdi történelmével foglalkozik. Tizenkét értékelhető szakdolgozat érkezett a helyismereti pályázatokra, ezeket helyismereti állományként feldolgozzák és megőrzik. Imre László könyvtárigazgató tájékoztatása szerint a jövőben sort kerítenek a városi könyvtár bővítésére, mivel a csaknem 48 ezer kötetes intézmény raktározási gondokkal küzd. A közművelődési tervek megvalósításáról és a további célokról szóló beszámolót a Sárbogárd Városi Tanács V. B. legutóbbi ülésén elfogadták. V. I. WEBKÉPKIÁLLÍTÁS A DOMUS ÁRUHÁZBAN Losonci Lilla festőművész alkotásaiból. 4*1 Jej Domus Áruház képek megtekinthetők és megvásárolhatók 1989. december 23-ig. SZÉKESFEHÉRVÁR, Stéger F. u. ESKÜVŐRE, KARÁCSONYRA AJÁNDÉKOZZON FESTMÉNYT A DOMUSBÓL! 26 758 1. OLDAL