Fejér Megyei Hírlap, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-23 / 119. szám

4. OLDAL Vélemények, viták, állásfoglalások A Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület nyilatkozata és programja Reményt keltő és nagy felelős­séget igénylő történelmi változá­sok részesei vagyunk. Európa ko­moly lépéseket tesz a korábbinál békésebb és biztonságosabb föld­rész megteremtésére, a nemzeti szuverenitás és függetlenség meg­őrzésére a hazaszeretet, és a hon védelmének megújuló eszméjé­vel. A demokrácia kiszélesedésé­vel, az egyesületbe lépett tagság akaratából azt tűztük célul, hogy pártoktól, politikai csoportosulá­soktól függetlenül támogatjuk és szolgáljuk a hazafiság eszméjére épülő honvédelem ügyét, képvi­seljük a honvédők társadalmi és a szükséges mértékben egyéni és csoportérdekeit. Ennek szellemé­ben csatlakoztunk a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsé­géhez. A Magyar Köztársaság alkot­mánya és törvényes előírásai szel­lemében szolgáljuk a nemzeti füg­getlenség, az ország szuverenitá­sa, területi sérthetetlensége vé­delmét, a hazaszeretet ápolását, a honvédelmi eszme és ismeretek népszerűsítését. Az alkotmányos felügyelet alatt álló hadsereg az anyagi-tech­nikai eszközök biztosításán túl, megköveteli a nemzeti jelleg erő­sítését, a katona presztízsének növelését, a katonai hagyomá­nyok ápolását, a kiképzés és kép­zettség fejlesztését, a személyiség pozitív jellemzőinek erősítését. Egyesületünkbe tömörülnek hivatásos, nyugállományú és tar­talékos tisztek, tiszthelyettesek, akik átérzik a haza védelme iránti felelősséget, akik becsülik és óv­ják e nemes szolgálatot, akik tenni akarnak azért, hogy hazánk békéje, biztonsága ne csak sza­vakban, hanem cselekedeteikben is garanciát nyerjenek. Tudjuk, hogy sokakat tévhitre vihetnek a kedvező világfolyama­tok, a közeli megbékélés illúzió­ja. Népszerű jelszavak sokakat megtéveszthetnek. Azonban azt is tudjuk, hogy hazánknak to­vábbra is igénye van a szükséges és elégséges védelem alapján szervezett, szilárd, jól képzett hadseregre. A hadsereg a népszuverenitás eleme, ezért kívánatosnak tart­juk, hogy irányításukban, fel­ügyeletükben, ellenőrzésükben és belső életükben csak az ország­gyűlés és az általa felhatalmazott törvényes szervek akarata érvé­nyesüljön. A hadsereg és az állo­mány megítélésénél csak a törvé­nyesség, a szakmai hozzáértés és teljesítmény, az emberi-katonai becsület legyen mérvadó. Ez le­het békénk garanciája, honvédel­münk stabilitásának meghatá­rozó biztosítéka. A hivatásos állományunk több­ségének növekszik egzisztenciá­ját és perspektíváját illető bizony­talansága. Úgy értékelik, hogy a honvédelem és a honvédők ügye bizonyos esetekben önös érdekek játékszere lett, s olykor pillanat­nyi érdekek érvényesítésére foly­nak kísérletek. Meggyőződése, hogy a honvédelem és hivatásos honvédők társadalmi és egyéni érdekeinek képviseletét hatéko­nyabbá kell tenni. Nyugdíjas tisztjeink, tiszthe­lyetteseink rosszkedvűen és csa­lódottan érzékelik, hogy a fenye­getéstől terhes katonai szemben­állás korában, a béke és valójá­ban a haza védelmében vállalt kemény szolgálatukat, ma sok­szor hamis spekulációk leértéke­lik. Eközben személyes és családi egzisztenciájuk romlik - jövőjük gondoktól terhesnek tűnik. Tartalékos tisztjeink, tiszthe­lyetteseink haza védelmére való készségét, önzetlen szolgálatát eddig sem övezte méltó megbe­csülés. A jövőben, várhatóan to­vábbi és még felelősségteljesebb feladataikra történő felkészülé­sük a munkahelyi, a lakóhelyi és társadalmi megbecsülésük­ eme­lése sürgető feladat. A honvédelem és honvédők ügyének társadalmi és személyes érdekvédelme és érdekképvise­lete érdekében a közgyűlés elha­tározta: az alapszabály alapján a tagság, a választmány minden módon arra törekszik, hogy az állami, közigazgatási szervek és vezetőik, a legfelsőbb és minden más szintű katonai vezető szerv és a tömegtájékoztatás megfon­toltan, a reális igények és szemlé­let alapján méltó módon kezeljék a honvédelem és honvédők ügyét. Ennek érvényesítésében jelzésekkel, felszólalásokkal élünk és vitát vállalunk. A közgyűlés kötelezte a vá­lasztmányt, hogy képviselje a honvédelmet és honvédők ügyét, életét befolyásoló jelentős kérdé­sekben mondjon véleményt-jut­tassa el a tagság többségi állásfog­lalását az érdekelt szervekhez. Elhatározta, hogy hatéko­nyabbá teszi a tagság és szélesebb körben az érdeklődők szakmai, hazafias és hadtudományos felké­szültségét. Ennek érdekében minden hónapban nyílt honvé­delmi klubdélutánt szervez: ha­zánk és a II. világháború; katonai doktrína - haderőreform - hadse­reg feladatai; az 148-49-es sza­badságharc; a török elleni hábo­rúk és más aktuális témákban. Részt vállal a helyőrségi szoci­álpolitikai bizottság munkájá­ban, szorosan együttműködik az érdekképviseleti testülettel. Kö­telezte a választmányt, hogy rendszeres és tervszerű munkájá­val biztosítsa a folyamatos és ha­tékony működést. Mindezek alapján várjuk hiva­tásos, nyugdíjas és tartalékos tisztjeinket, tiszthelyetteseinket sorainkba. A Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület hogy a tanács rendeletét a testü­leti ülést követően pár nap múl­va, a lakást megvásárolni szándé­kozók terhére, megváltoztatta. A kérdést mi most továbbadjuk megválaszolásra az illetékes szervnek. Egyre több elégedetlenséget és meg nem értést okoz az úgyneve­zett „tilalmi lista", amelyen sze­replő ingatlanok bérlői nem él­hetnek vásárlási jogukkal. Pél­dául a Népköztársaság úton zö­mében magántulajdonban lévő ingatlanok vannak, így az állami ingatlanokban lakók nem értik, hogy miért nem vásárolhatják meg lakásukat, amikor nem mű­emlék jellegű épületben laknak. Egyébként a 14/1988. (XII. 27.) ÉVM-MÉM-PM számú együttes rendelet a műemlékvédelmi ható­ság hozzájárulásával már a mű­emlék vagy műemlék jellegű épü­letek elidegenítését is lehetővé teszi. Más területen, például a Dózsa György téren lakók pana­szaira is hivatkozhatnék. Ugyan­csak joguk van az állampolgárok­nak megismerni, hogy milyen közérdekű rendezési program mi­att szerepel ingatlanuk a tilalmi listán. Az egyesület vezetőségé­nek javaslata a jelenlegi átalaku­lási és gazdasági helyzetet figye­lembe véve, az érdekeltek bevo­násával felül kell vizsgálni a vb 109/1988. (XI. 10.) számú határo­zatát. Megalkotásakor más politi­kai és gazdasági helyzet volt. Szű­kíteni kell a tilalmi listát, mert indokolatlan egy sor ingatlannak a kizárása a vételi lehetőségből. A 22/1985. (XII. 27.) EVM­­PM számú együttes rendelet hatá­rozza meg az Ingatlankezelő Vál­lalatok tevékenységét a kezelé­sükben lévő ingatlanokkal kap­csolatban. A 3. par. (1) bekezdés rendelkezése szerint a tervezett kezelési feladatokra, megvalósí­tásuk ütemezésére stb. közép­távú programot, illetve a (2) be­kezdés szerint éves tervet kell készíteni. A 1. paragrafus (1) be­kezdés rendelkezése szerint a fel­újítás megkezdése előtt legalább 90 nappal lakógyűlésen köteles az IKV az ingatlan bérlőivel is­mertetni az elvégzésre kerülő munkákat. Ezen jogszabályi rendelkezésre azért hivatkozunk, mert több bérlő jelezte, hogy la­kásvásárlási igényük bejelentése­kor olyan megjegyzések hangoz­tak el, hogy ez évben akarta a vállalat az ingatlant felújítani, de már figyelmen kívül marad. Ez­zel az eljárással nem értünk egyet. A bérlőnek joga van megis­merni, hogy szerepel-e az ingat­lan, és milyen munkálatok elvég­zésével, a középtávú vagy az éves programban, hogy a tények isme­retében dönthessen, megvásá­rolja-e a lakását, vagy jobban megéri számára, ha továbbra is bérlő marad. A korrekt kapcsolat a jogszabályi előíráson kívül ezt követeli meg. Olyan panaszok is érkeztek az egyesülethez, amelyben a bérlők kifogásolják, az IKV önhatal­múan dönti el, hogy a lakások megvásárlására irányuló kérel­meket továbbítja-e vagy nem. Minden kérelmet továbbítani kell, a kijelölés vagy elutasítás joga a végrehajtó bizottságot illeti meg. Jogosnak tartjuk azoknak a bérlőknek a felháborodását is, ahol a korábbi évben bejelentett javítási, karbantartási munkákat az IKV erre az évre ütemezte át, jelenleg pedig már azért nem végzi el, mert a lakók egy része bejelentette lakása megvásárlá­sára igényét. Az alaprendeletet módosító 17/1987. (XII. 30.) ÉVM-MÉM-PM számú együttes rendelet szerint az elidegenítés­nél nem kizáró ok ma már az a tény sem, ha az ingatlan öt éven belül teljes felújításban részesült, de a vételár százaléka magasabb. A 22/1985. (XII. 27.) ÉVM­­PM számú együttes rendelet mel­léklete szerint teljes felújítás, a műszaki állapot alapján, az egész ingatlan egészére (pincétől a pad­lásig) kiterjedő külső-belső javí­tási munkák elvégzése. Álláspon­tunk szerint az IKV-nak az 1989- ben vagy korábban bejelentett és jogosnak elismert javítási, kar­bantartási munkákat el kell vé­geznie, mert a bérlők a lakbéren keresztül bőségesen befizették a költségeit, és ez nem befolyásolja a vételár százalékát. A lakásbérlőket az általam fel­sorolt, és még jó néhány kérdés foglalkoztatja, amelyre választ várnak. Sajnáljuk, hogy a televí­zióban elhangzott beszélgetésre nem kaptunk meghívást, mert kérdéseinkkel pótoltuk volna a „néma telefont”. Kérdéseket, il­letve a problémákat felvetettük, amelyre a lakásbérlők várják a választ. Varga Jánosné dr. a Lakásbérlők Egyesülete Székesfehérvári Szervezetének titkára A lakásbérlők választ várnak! A városban lakó több mint 11 000 lakásbérlőt a megyei város tanácsa által március 29-én meg­hozott, az állami bérlakások el­idegenítésére vonatkozó rendelet óta több kérdés foglalkoztatja, amelyre sem a Fejér Megyei Hír­lap május 11-i számában, az In­gatlankezelő Vállalat által közzé­tett cikkből, sem a Városi Televí­zió május 17-diki adásában „Stú­dióbeszélgetés a tanácsi bérlaká­sok eladásáról” című műsorban nem kapott választ. Az állami lakások megvásárlá­sának feltételeit egyesületünk ve­zetősége lakógyűléseken, rend­szeres tanácsadásokon keresztül már áprilisban nagyszámú bérlő­vel megismertette, a kérelem be­adásához szükséges nyomtatvá­nyokkal és írásos útmutatóval el­látta. Tájékoztatónk kizárólag a tanács által megalkotott rendele­tén alapult, amelyet a végrehajtó bizottság április 12-diki ülésén megváltoztatott, és amelyről a vezetőség csak május 2-án érte­sült. Ebből adódik, hogy a vétel­árra vonatkozóan eltérő az egye­sület által és az Ingatlankezelő Vállalat által közölt tájékoztatás. Sokan keresnek fel bennünket, különösen a televízióadás óta. Igaz, a hivatkozott jogszabály a vb részére ad ilyen felhatalma­zást, ennek ellenére az egyesület vezetősége a lakásbérlőkkel egyetértve, furcsának tartja. KÉSÉSBEN Milyen lesz a rendszerváltás az oktatásban? Ma a várakozások, a bizonyta­lanság idejét éljük.Tisztul majd a kép az új kormány ismeretében, de igazán tiszta csak a helytartó­sági választások után lesz. Valóban tiszta lesz? A helyhatósági választások szeptemberben történnek, októ­ber-novemberre már működnek is a helyi önkormányzatok. A tanév szeptember elején megkez­dődik, érdemi változtatásra me­net közben csak zavarok árán lehet számítani. Az összes parla­menti párt nem rendelkezik ak­kora taglétszámmal, mint ahány pedagógus hazánkban dolgozik. Egy iskolai vezetőségválasztás­­nál ma milyen eredményre le­hetne számítani? Mi döntene? Mint mindig, mindenkor­­ az ér­dekek. Valószínű, helyben a régi érdekek védelme sokak számára az egyetlen megoldásnak tűnik. Ehhez több lehetőség is kínálko­zik, például: - egyik - a régi vezetés megválasztása. Ahol a régi háttér megszűntével egy önálló, versenyhelyzetbe kerülő intézmény igazgatójaként is szí­vesen látják a régi vezetőt - ott gratulálni kell, s a szakmai tudást elismerni. Másik - egy ellenzéki párt neve alatt a kormánypárttal szemben megőrzik a régi érték­rendet. Ennek a megegyezésnek az az alapja is világos­ egyéni po­zícióért a köz döntésével szem­ben fenntartani a régi állapotot. Ez egy kormányválság előszele lenne, s csak bízni lehet benne, hogy országosan képtelenség egy szabad demokrata-szocialista ko­alíció, mely lebénítja a kormány­zati munkát. Igaz, a hatalomért elméletben érdeke lehetne mind­két pártnak az újabb válság. Gya­korlatilag több válságot nem fi­nanszíroz senki. Ezért kormány­zati, önkormányzati, intézményi szinten az új költségvetési évben javítani kell a pozíciókat. Ezt a legrátermettebb em­berek tudják megtenni. Pártállás­tól függetlenül. Az oktatás ügyé­ben fontos a nemzeti alaptanterv vitája. De május közepe van, s viszonylag merev iskolai struktú­ra. Ezt nem lehet, nem szabad különböző jelvények alatt átmen­teni. A változások fogadásához, az önálló kezdeményezéshez sür­gősen át kell alakítani. Ebben az új értékrendben minden pedagó­gusnak fel kell ismernie - a jö­vendő igazgatóval szemben már kevés a barátsgát, összejárás, párttagság - végre (kényszerből) döntő szempont lesz: tudja-e ér­dekünkben is jól működtetni, önállóan az intézményt, melynek neve: iskola. Kócsa Péter FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1990. MÁJUS 23. SZERDA Napról napra Eltűnik életünkből az emberszeretet? Odaadóbban, mint eddig tettük Nem számoltam, hányan lehet­tek. Csak az tűnt fel, hogy a fejek, mintha fehérebbek lenné­nek a korábbinál. Egy idő után elunja az ember a küzdelmet az idővel, meg itt a város peremén nem is nagyon divatos a­ hajfestés. Évi taggyűlését tartotta a ma­roshegyi vöröskeresztes alapszer­vezet, egyrészt, hogy számot ad­jon, másrészt, hogy előrenézzen. Öt éve vannak már együtt, s találkozgatnak időnként lehető­­ség és szükség esetén. A „menet­rend” szinte mindig ugyanaz, de ez ellen senki nem tiltakozik. Sőt, ragaszkodnak hozzá, mert nem­csak megszokott, hanem szívből jövő is, és ez utóbbira mindin­kább nagy szükségük van az em­bereknek. Különösen azoknak, akik fölött elrepült az idő, s emi­att vagy egyéb okból, magányo­san élik napjaikat. A helyszín a moziterem, s ez nem véletlen, hiszen minden al­kalommal vetítenek is, egy-egy egészségügyi témához kapcso­lódó filmet. A mostani beszámoló mellé, dr. Kőházi Imre főorvos a Vörös­­kereszt szervezet elnöke a moz­gásszervi megbetegedésekről tar­tott ismertetést, a filmkockák pe­dig a hévízi gyógyfürdő szépségé­ről és hasznáról peregtek. Kádár Jánosné titkár azt mond­ta: - Úgy érzem, hagyomány­bontó lettem azáltal, hogy az elő­írásoknak megfelelően nem szed­tem szigorú pontokba feladata­ink, munkánk alapvető lényegét. De kell-e ide hivatalos formába öntött terveket leírni? Úgy gon­doltam, nincs erre semmi szük­ség, mert a mi munkánk ismét­lődve újra meg újra és mindig ugyanaz, mégis mindig új és szép­nek mondható. Sajnálattal említette: úgy tű­nik, mintha lassan eltűnne éle­tünkből az emberbarátság... Mintha valahol elfordították volna a váltót. Szükség van-e a Vöröskereszt­re? Nem is kérdéses. E nemzet­közi szervezet már nagyon sok­szor bizonyította, hogy békében, bajban kész és tud segíteni. Most például minden eddiginél na­gyobb szükség van még ennek a kicsiny sejtnek a munkájára is. E májusi alkalmat összekap­csolták egy kedves, szép anyák­­napi megemlékezéssel, sze­mélyre szóló, kézzel írott virágos képeslapokkal, egy csésze teával, saját sütésű süteménnyel és per­sze egy jóízű, hosszas beszélgetés­sel. A találkozás sikeréhez a Me­zei Virág Együttes járult hozzá kedves dalaival. Hozzászóló? Csak egy akadt. Errefelé nem nagyon szeretnek fölöslegesen beszélni az embe­rek, de meggyőződésem, hogy a dolgát mindenki tudja és teszi. Balázs Katalin A HAJDÚSÁGI IPARMŰVEK VÁRPALOTAI MINTABOLTJÁNAK AJÁNLATA: - automata és hagyományos mosógépek - centrifugák - porszívók - mosogatógépek - forróvíztárolók 5-300 literig - lapradiátorok - kisgépalkatrészek - 2701 GOREN­JE kombinált hűtőszekrény 31 570 Ft-os, - 3101 GORENJE fagyasztóláda 24 130 Ft-os kedvezményes áron, amíg a készlet tart! Cím: Várpalota, Szolgáltatóház (Árpád u.) Telefon: 06 (80) 71-107 Nyitva tartás: HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 8.30-17 óráig 12 075 ■ Swl ÖNKISZOLGÁLÓ I c & c NAGYKER - raktárunkban várjuk kedves vásárlóinkat. NYITVA: CÍM: Hétfő: Tatabánya Csüt.: ~ Turul utca Péntek: 7.30 - 16.00 A bútorraktár . Szombat:­­ mellett.

Next