Fejér Megyei Hírlap, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-29 / 202. szám

2. OLDAL Vagyonelszámolásra kötelezettek­ ­Folytatás az­­ oldalról­ megbékélésre, a jószomszédi kapcsolatokra irányuló fele­lős magatartás szolgálja a magyar és a román nép ér­dekeit, a kelet- és közép-eu­rópai térségben zajló demok­ratikus változásokat, az egy­séges Európa megteremté­sét." A képviselők a nyilatkozat tudomásulvétele után rátér­tek a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszünteté­séről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Balsai István igazságügyi miniszter az elő­terjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében leszögezte: az állami tulajdonú ingatla­nok kezelői jogának tartal­ma nem felel meg a piacgaz­daságon alapuló jogrendszer elveinek. A kezelői jog — különösen az elmúlt időszak­ban — tisztázatlan helyzetet teremtett, az állam szinte alig tudta érvényesíteni tu­lajdonosi jogosítványait. A törvényjavaslat a tulajdonre­­form részeként megszünteti a társad­almi szervezetek ke­zelői jogát, s az állami tu­lajdonú ingatlanok hasznosí­tásának végleges rendezésé­ig, részükre ingyenes, átme­neti használati jogot enged az általuk jelenleg is kezelt ingatlanokra. A múlt rend­szer prominens politikai szervezetei, illetőleg azok vagyonjogi jogutódai által kezelt ingatlanok­­száma — a kormány meggyőződése szerint — nincs összhangban a szervezetek súlyával, való­ságos társadalmi szerepével. Ezért az általuk kezelt ingat­lanok hasznosításából szár­mazó bevételek a továbbiak­ban az állami költségvetést illetik. Az igazságügyi miniszter bejelentette: a kormány az ingatlanok hasznosításának végleges rendezésére erede­tileg 1990 október végén je­lölte meg, a határidő betar­tása azonban illuzórikussá vált, ezért egy hónappal ké­sőbbre, november végére tűzte ki az új időpontot. A költségvetési bizottság előadója, Matyi László a ter­vezettel egyetértett, kivéve azt a paragrafust, amely az MSZP-t is felsorolja azon szervezetek között, amelyek a használati jog körébe eső ingatlanok hasznosításából származó bevételeket a költ­ségvetésbe fizetik. Az MSZP szerepeltetése ellentétes a pártokról szóló törvénnyel. Az általános vitában Or­bán Viktor, a Fidesz parla­menti frakciójának vezetője leszögezte: az MSZP-t nem lehet kivenni a kezelői jog megszüntetésével érintett társadalmi szervezetek köré­ből. A fiatal demokraták ál­láspontja szerint az ingyenes használati jog semmiképp sem engedhető meg, ellen­ben, ha valamely szervezet szeptember 15-éig lemond a használatról, annak az addig terjedő időre se kelljen hasz­nálati díjat fizetnie, méltá­nyossági alapon. Pozsgay Im­re, az MSZP frakcióvezetője bejelentette, hogy a Szocia­lista Párt nem kíván a vitá­ban részt venni. Az alkot­mányos­ rendezést tartja­­iránymutatónak, ezért támo­gatja az előterjesztést. Hoz­zátette azonban, hogy az MSZP minden pártra, szer­vezetre azonos elbírálást kér. Keszeg Ferenc (SZDSZ) hiá­nyolta, hogy a tervezet nem tartalmazza a szakszervezeti vagyon számvevőszéki felül­vizsgálatát. Az általános vita lezárását követően Szabad György be­jelentette, hogy a törvény­­tervezet részletes vitáját a bizottsági üléseken kialakí­tott állásfoglalások után foly­tatják. Szervesen kapcsolódott az elhangzottakhoz a követke­ző, az elmúlt rendszerhez kö­tődő egyes társadalmi szer­vezetek vagyonelszámoltá­­sára vonatkozó törvényja­vaslat, amelynek vitája el­sősorban magának az előter­jesztésnek a címe körül csú­csosodott ki. A tör­vény­javaslat a Par­lamentben helyet foglaló Magyar Szocialista Pártot is érinti, így érthető, ha lénye­gében nekik jutott a fősze­rep a vitában. A szocialisták parlamenti frakciójának vé­leményét Horn Gyula tolmá­csolta, részletesen ismertet­ve: hogyan számolt el va­gyonával pártja már az idén tavasszal. Kitűnt, hogy az MSZP március 28-áig vagyo­nának 90 százalékáról — amelyet átadott — tételes listát készített az Állami Számvevőszék számára.. A fennmaradó 10 százalékról csak később ,,tudott megsza­badulni". Konkrét példaként említette, hogy az MTA anyagi fedezet­e hiányában nem vehette át a Társada­lomtudományi Intézetet, több településen a helyi tanácsok vagy nem tudtak mit kezde­ni a felkínált pártházakkal, vagy pénzük nem volt hasz­nosításukra, hónapokig hú­zódott a Hírlapkiadó Vállalat átadása. Azóta ezek a gon­dok megoldódtak, s ezekről a tételekről is pontos lista készült, amelyet az Állami Számvevőszék megkapott. Horn Gyula kifogásolta a törvényjavaslat címét, illet­ve az előző előterjesztés in­doklásában szereplő, a pártot is érintő megfogalmazást, mondván: bár ezek pártját nem rendítik meg, nehezen elfogadható, hogy egy tör­vényben — akár cím formá­jában — ilyen politikai mi­nősítés szerepeljen. Egy pár­tot vagy egy társadalmi szer­vezetet ugyanis csak önmaga vagy választói minősíthet­nek, senki másnak hivatalo­san, különösen törvényben ehhez nincs joga. Tóth Sándor keresztényde­mokrata néppárti képviselő is azon az állásponton volt, hogy a címben kifejeződő koncepció nem szerencsés. Kijelentette: diszkrimináci­ókra már nincs szüksége en­nek a nemzetnek. Magát a törvényjavaslatot azonban fontosnak tartotta, már csak azért is, hogy a nép végre „lássa ennek az országnak a vagyoni állapotát”! (A tör­vényjavaslat szerint vagyo­nával el kell számolnia az MSZP-nek, a Magyar De­mokratikus Ifjúsági Szövet­ségnek és tagszervezeteinek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ, a HNF, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa utódszervezetei­nek, továbbá az Országos Béketanács, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége és a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség utódszervezeteinek.) Pártbéli képviselőtársa, Csépe Béla viszont úgy véle­kedett: a volt pártállammal szembeni diszkriminációra igenis szükség van, ebben a törvényjavaslatban is helye van, hiszen azon az alapon, hogy a volt pártállam az egész magyar népet diszkre­­ditálta, éppen ez a nép kö­veteli a diszkriminációt. Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy éles ha­tárvonalat kell húzni az előd- és az utódszervezetek között, az MSZP-vel szem­ben semmiféle diszkriminá­ciónak nincs helye, de a tör­vényjavaslat nem is a jelen­legi formációjával szemben alkalmazza ezt. Azt, hogy mennyire meg­oszlanak a vélemények a törvényjavaslat címéről, tük­rözi az is: az alkotmányügyi bizottság sem az eredeti cí­met nem támogatta, sem azt a megoldást, hogy az előter­jesztés csak az egyes társa­dalmi szervezetek vagyonel­számoltatásáról elnevezést viselje. A kormány azonban — miként az előterjesztő Balsai István igazságügyi miniszter hangsúlyozta — ragaszkodik az eredeti meg­fogalmazáshoz. A döntés szerda délután várható. A törvénytervezetek vitá­ját követően a képviselők el­lenszavazat nélkül, egyhan­gúlag elfogadták az Észak­atlanti Tanács felhívására válaszul megfogalmazott or­szággyűlési állásfoglalás szö­vegét. A keddi ülésnap délután­ján a képviselők interpellá­ciókat, illetve az arra adott válaszokat hallgattak meg. Magyar Bálint (SZDSZ) a földtörvény-tervezet kapcsán interpellált a földművelés­­ügyi miniszterhez. A képvi­selő szerint a mezőgazdaság válságban van, az agrár­ágazatban dolgozóknak nincs határozott jövőképe, bizony­talanságban élnek. Ez az oka, hogy az őszi alapvető mezőgazdasági munkák el­végzése sem biztosított . A hosszúra nyúlt interpel­láció felszólalásra késztette Torgyán Józsefet, az FKgP parlamenti frakcióvezetőjét, aki arra hivatkozott, hogy a Házbizottság ülésén 5 perces időtartamban állapodtak meg a pártok képviselői. Tor­gyán József az interpelláció tartalmát is kifogásolta, mert szerinte az SZDSZ-es képviselő propagandabeszé­­de­t intézett a kisgazdapárt ellen, s csatlakozott ahhoz a sajtóhadjárathoz, amely a kisgazdapártot bűnös párt­nak kiáltotta ki. Nagy Ferenc József föld­­művelődésügyi miniszter az interpellációra adott vála­szában elismerte a mezőgaz­daság nehéz helyzetét, az aszálykárokat több tízm­illi­­árd forintra becsülte. A kép­viselő figyelmébe ajánlotta, hogy olyan kérdésekre kere­si a választ, amelyekkel kap­csolatban a kormányzati munka még nem fejeződött be. Elmondta: a kormányzat nem zárja ki annak lehető­ségét, hogy a többi volt tu­lajdonostól eltérően a ter­mőföld korábbi tulajdonosa­it természetben kárpótolja. Nagy Ferenc József szerint a visszaigénylések feltételezett mértéke eltúlzott, egyébként is a földrendezésnek sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja. Ezt saját tapasztala­taira alapozva közölte, mert mint mondta: a nagyüzeme­ket járva a minisztérium el­képzelése megértésre talált. Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el, a plénum azonban jóváhagyta a miniszter válaszát. Pető Iván (SZDSZ) inter­pellációjában a vállalati ta­nácsok újraválasztásáról szó­ló minisztertanácsi rendelet visszavonását kérte. Kéré­sét 10 kérdéssel támasztotta alá, azokkal a kérdésekkel, amelyek a rendelet megjele­nése óta — a sajtó közvetí­tésével — a legkülönbözőbb érdekképviseleti szerveket, a vállalati dolgozókat és álta­lában a közvéleményt fog­lalkoztatják, s amelyekre azóta sem kaptak igazán megnyugtató választ. Ez a válasz a plénum színe előtt sem született meg az interpelláló képviselő véle­ménye szerint. Ezért, s mert a kormány nem vonja vissza rendeletét — mivel nem lát erre különösebb indokot — Pető Iván nem fogadta el Bod Péter Ákos ipari é­s ke­reskedelmi miniszter vála­szát. Ellentétben az Ország­­gyűléssel.­l­ A keddi ülésnap berekesz­tésekor Szűrös Mátyás még bejelentette: a Budai Köz­ponti Kerületi Bíróság kez­deményezte Pozsgay Imre képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, ezért ezt az ügyet a héten összeülő men­telmi és összeférhetetlenségi bizottságnak meg kell tár­gyalnia. Pozsgay Imre az MTI mun­katársának elmondta: véle­ménye szerint feltehetőleg a hírhedtté vált „gombgate­­ügyben” tett kijelentései mi­att jelenthették fel. Bőveb­ben az esetről nem kívánt nyilatkozni, hangsúlyozva, hogy megvárja az illetékes bizottság állásfoglalását. Az Országgyűlés illetékes tisztségviselőitől mindössze annyit sikerült megtudni, hogy Pozsgay Imre ellen ma­­gánvádas eljárás folyik. A mentelmi jog felfüggesztését kérő átiratot Szabad György, a Ház elnöke azonnal átadta Oláh Sándornak, a mentelmi és összeférhetetlenségi bi­zottság elnökének, akit a plenáris ülés befejezését kö­vetően már nem sikerült el­érni. A plenáris tanácskozást követően azonnal összeült az­­ alkotmányügyi, törvényelő­készítői és igazságügyi, va­lamint a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság, hogy a szerdán 14 órakor folytatódó teljes ülésen a hétfőn és ked­den elnapolt napirendek részletes vitájára kerülhessen sor. (MTI) René Felber sajtóértekezlete Bár a Svájci Államszövet­ség kormányzata tisztában van azzal, hogy a svájci mo­dell a sajátos helyi körülmé­nyek miatt nem ültetendő át a magyar gyakorlatba, a gaz­daság és a társadalom­szer­vezés számos kipróbált meg­oldását mégis sikerrel hasz­nosíthatnák Magyarorszá­gon — jelentette ki René Felber svájci külügyminisz­ter hazája budapesti misszió­ján kedden megtartott­­saj­tókonferenciáján. FEJER MEGYEI HÍRLAP , 1090. AUGUSZTUS 24. SZERDA Gazdaság és társadalmigy |\\ Pártok —mozgalmak Szüreten, mérsékelt vidámsággal (Folytatás az 1. oldalról) most nagyon fontossá vált. Hat-hét tonnát becsültünk hektáronként alighanem a nyolcig is elmegyünk. Ez jó, ez ahogy mondani szokás — szüret. Érett, világos sárga óriás fürtöket mutat a két szőlé­szeti brigádvezető: Barna Mihály és Serfecz István. Amennyire csak lehet,­­neki­­gyűrkőzve dolgozik itt min­denki. Gazdag fürtöket adott az Isten. (Bárcsak ilyen csö­veket adott volna a szomszé­dos kukoricásban is.) Bámu­latos , kilós, negyven-ötven dekás fürtök mosolyognak vissza a kordonról. Ezért egy kicsit most mindenki vidámabb. Nagy az igyekezet az ön­ürítős jármű mögött is, ahol Erdélyi Ferenc, Dózsa Fe­renc és Rácz Mihály teljesít szüreti szolgálatot. Ugyanis ők öntik föl a mezei garatra a szőlővel teli ládákat, az­után irány Balatonboglár, ahol földolgozzák a lajosko­­máromi tsz termését. (A he­lyi présház- és pinceterv megvalósítása még késik, nincs hozzá annyi pénz.) A szüret tart tovább, az Ir­­sai után következik a Zenit, majd a Cserszegi fűszeres. S amíg visszasétálunk a soron, az elnök megjegyzi: — Ahogyan régről tudjuk, ha borunk, búzánk lesz, ak­kor egy kis pénzünk is lesz. Peresztegi T. Ferenc Az MDF-iroda tájékoztatója A Magyar Demokrata Fó­rum megyei és Székesfehér­vári szervezete, fórumot ren­dez 1990. augusztus 31-én, 13 órakor, a megyei tanács réz­termében. Székesfehérvár, Piac tér 22—24. A fórum a választási kam­pány szervezésével foglal­kozik, s ezért meghívott ven­dégün­k: Weszelovszky Zol­tán, az MDF Országos Szer­vezetének választási irodave­zetője. Várunk minden MDF-szer­­vezet érdeklődő tagját és vezetőjét. A Magyar Demokrata Fórum megyei és székesfehérvári szervezete ■­­ A Kereszténydemokrata Néppárt választási gyűlése Értesítjük tagjainkat, hogy a KDNP székesfehérvári szervezete választási nagy­gyűlést tart 1990. augusztus 29-én, szerdán 18 órakor a városi tanács tanácstermé­ben. Bemutatkoznak egyéni képviselőjelöltjeink. Minden tagunkat szeretettel várja a KDNP városi vezetősége MDF-rendezvény Dinnyésen A Magyar Demokrata Fó­rum Gárdonyi Szervezete meghívja Dinnyés lakossá­gát az 1990. augusztus 30-án, 19 órakor kezdődő fórumra, amelynek témája az önkor­mányzati választási törvény ismertetése, valamint az MDF jelöltjeinek bemutat­kozása. Az MDF kéri a lakosságot, hogy tegyen javaslatot kép­viselőtestületi tagokra. A fórum helye: Dinnyés, általános iskola. A bajtársi szövetség taggyűlése Tájékoztatják a volt hadifoglyokat A­z It Hadifoglyok Baj­társi Szövetségének Fejér Megyei Szervezete szeptem­ber 11-érn, kedden délelőtt 9 órakor taggyűlést tart Szé­kesfehérvárott, a városi ta­nács nagytermében (Szabad­ság tér 6.). Ez alkalomból beszámoló hangzik el az új­jáalakulás óta végzett mun­káról, valamint tájékoztató a nyugdíjpótlékok kifizetésé­nek jelenlegi helyzetéről. Az eseményre meghívták a Bel­ügyminisztérium titkársá­gának vezetőjét, dr. Tüttős Sándor urat, aki a megyében élő tagoknak panaszaira vá­laszol majd, ugyanis a nyug­­díjkiegészítésre jogosító iga­zolást a Belügyminisztérium rendkívül lassan intézi. En­nek okáról személyesen ad­nak tájékoztatást. A hozzászólások után a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége megvitatja a kényszermunka idejére eső kártalanítási törvényterve­zetet, mellyel a létrehozott bizottság munkáját kívánják segíteni. A taggyűlésen VHBSZ tagsági igazolvány felmuta­tásával lehet részt venni. Szavazati joga kizárólag a Fejér megyei és székesfehér­vári tagoknak van. Új tagok felvétele a helyszínen is le­het­séges, de a hadifogságban töltött időt hdf­ elbocsátóval, vagy katonakönyv felmuta­tásával igazolni kell. A VHBSZ megyei vezetősé­ge értesíti mindazokat a ha­difoglyokat, akik még nem nyújtották be a havi 500 fo­rint nyugdíjkiegészítésre ké­relmüket; jogosultságuk nem évült el, azt pótlólag be­nyújthatják. Az ehhez szük­séges adatlapot postán meg­kérhetik. Cím: VHBSZ Szé­kesfehérvár, 2002. Pf.: 62. Felhívás Felhívással fordulunk a megyénkben az OMSZ bün­­tetésvégrehajtásnál, pénzügy­őrségnél szolgálatot teljesítő társainkhoz. Az érdekvédelem hatéko­nyabb szolgálata érdekében, össze kívánjuk hangolni az érdekvédelemmel kapcsola­tos munkát, mivel­­ gondja­ink, problémáink megoldá­sát, közös erővel átgondoltan, szervezettebben tudnánk képviselni. Kérjük, jelentkezzenek azok az érdekvédelmi szer­vezetek, amelyek részt kí­vánnak venni ebben a mun­kában. Alakuló megbeszélé­sünket 1990 szeptemberében tartanánk. A jelentkezéseket 8003 Székesfehérvár, Pf. 6. címre kérjük. OMSZ sz. biz. Szfvár HU­FSZ Szfvár FRSZ Koord. Bizottság Szfvár Hogyan kell közlekedni az OMÉK idején? Megváltozik a forgalmi rend A BRFK Közlekedésrendé­szete és a Fővárosi Tanács Közlekedési és Kéziműfőosztá­­lya értesíti a gépjárműtulajdo­­nosokat és üzemeltetőket, hogy az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás idejé­re — 1990. augusztus 30-án 8 órától szeptember 10-én 6 órá­ig — megváltozik a forgalmi rend a X., Kőbányai vásár te­rületét övező útvonalakon. A Dobi István úton a gépjármű­vek a Kerepesi út felől a Fe­hér út felé haladhatnak. El­lenkező irányú forgalom tilos, kivéve a menetrendszerűen közlekedő BKV járatokat. A Kerepesi út irányából egy sávból kanyarodhatnak a jár­művek a Dobi István útra. Két forgalmi sávból történhet bal ívű kanyarodás az Örs vezér térnél a Fehér útról a Kerepesi útra a centrum irányába. A Fehér úti—Albertirsai köz ke­reszteződésében forgalomirá­nyító jelzőlámpa szabályozza a közlekedést. a Dobi István úton lévő parkoló csak a Ke­repesi út felől közelíthető meg. a Dobi István útra mindkét irányból tilos behajtani autó­busszal. A kiállításra érkező autóbuszok a Fehér úton lévő parkolóban várakozhatnak, gépjárművel csak a kijelölt he­lyeken szabad várakozni. Tilos megállni a Kerepesi út­nak mindkét oldalán, és az el­választó szigeten a Dobi Ist­ván út és a Fehér út közötti szakaszon, valamint a Dobi István úton és az Albertirsai közben. Az I. kapuval szembe­ni parkolóhelyen csak a kocsi­cédulával rendelkező kocsik várakozhatnak.. A protokoll idejére a megnyitás napján a Dobi István utat a forgalom elől elzárják a Kerepesi út tor­kolatában. Behajtás csak ko­csicédulával rendelkezők ré­szére. Kérjük a megnyitásra érkező vendégeket, hogy a várható nagy torlódás elkerülé­se érdekében 9 órától folya­matosan foglalják el kijelölt helyeiket. A kiállítás körzeté­nek forgalmi rendjét a közúti jelzések is mutatják. A par­kolási lehetőségek korlátozott­sága miatt a közlekedési ha­tóságok kérik a gépjárműtu­­lajdonosokat, hogy a vásárt lehetőleg tömegközlekedési járművel közelítsék meg. A kiállítás ideje alatt a használt­autó-piac szünetel. (MTI)

Next