Fejér Megyei Hírlap, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

10 OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1992. JANUÁR 13. HÉTFŐ ...........IllillilllllliH...... Ml'tl ml I' I.. I" ...."ilHWiBBI Fehérvár sportkasszája ’92-ben SZÁMVETÉS Sokan csóválták rosszallóan a fejüket, amikor megtudták, hogy Székesfehérvár tavaly 22 millió forintot költött közvet­lenül sportjának támogatására, fenntartására. Pedig ha fi­gyelembe vesszük, hogy ez a pénz kevesebb mint a város éves költségvetésének egy százaléka és hogy az ezzel gazdálkodó hivatal milyen sokrétű feladatokat lát el, igazán nem tekint­hető túlzottnak ez az összeg. Persze azt sem mondhatjuk, hogy Székesfehérvár—lehetőségeihez mérten - nem támogat­ta a testkultúrát. Egyebek között ezekről ejtet­tünk szót Vass Jánossal, a városi sporthivatal vezetőjével, amikor a ’91-es esztendő értékelésére kértük. - Mindenekelőtt érdemes lenne tisztázni, mik azok a legfőbb té­makörök, amelyeket a sporthiva­tal munkája érint? - Hét-nyolc területet érdemes külön megemlíteni. Ezek: kap­csolat a sportegyesü­letekkel, ren­dezvények támogatása és szerve­zése, diáksport, ifjúságpolitikai célok támogatása, a kötelező úszásoktatás és a fiatalok nyári táborozásának szervezése, a szakszövetségek támogatása.­­Menjünk talán sorban, de­ az egyszerűség kedvéért - mindjárt tegyük is hozzá: mennyit költött a város tavaly egy-egy terület támo­gatására, fenntartására?­­ Mint azt sokan tudják, a hiva­tal hatósági jogkörei megszűn­tek, így tehát a sportegyesületek is önálló jogi személyként, felső irányítás nélkül dolgoznak. Kap­csolatunk szerencsére ennek elle­nére, szoros: a város által biztosí­tott pénzből - az oktatási- és sportbizottság döntései alapján - támogatjuk az egyesületeket és szakmai segítséget is adunk, ha ezt igénylik. A vállalati bázisok gyors anyagi gyengülése miatt év elején 9,5 millió forintot osztot­tunk szét a hat legnagyobb városi egyesület között és további 2,5 milliót különítettünk el az után­pótlás-nevelés támogatására. Ez utóbbi összeg egy része még idén is rendelkezésünkre áll. Összes­ségében tehát a versenysportra 12 millió forint ment el, de hozzá kell tennem, hogy ennek számot­tevő hányada a fiatalok lehetősé­geit tágította. Ezen túlmenően tucatnyi rendezvényt támogat­tunk pénzzel és szervező munká­val. A diáksport ügyekben - ter­mészetükből adódóan - az isko­lák a legérintettebbek. A középiskolák között 682 ezer, az általános iskolák között pedig 773 ezer forintot osztottak szét, ugyancsak az illetékes bizottság döntése alapján. Az úgynevezett ifjúságpolitikai témakörben két pályázatot írtunk ki - 170-en je­lentkeztek - és összesen 1 millió 695 ezer forintot fordítottunk ilyen célokra. A kötelező úszás­­oktatás egyértelműen jól megol­dott a városban. A Zentai úti ki­vételével minden általános iskola tanulói elsajátíthatják szervezett keretek között az úszás alapjait. A Delfin uszodában pedig meg­fordul az óvodások nagyobbik hányada. A város itt is tudott se­gíteni az szülőknek, a tandíjak megfizetéséhez fejenként 500 fo­rinttal járultunk hozzá - ezer ki­csit tudtunk így támogatni Tavaly szerveztük meg a fogyatékos gye­rekek úszásoktatását és rehabili­tációs tornáját is, ma már három főállású, szakképzett pedagógus foglalkozik ezekkel a hátrányos helyzetű fiatalokkal. Erre külö­nösen büszkék vagyunk, azt hi­szem ilyen kevés van az országban. A Bregyó közi nyári táborban folyamatosan körülbelül kétszáz gyerek kapott szakszerű felügye­letet, sportolási lehetőséget és természetesen teljes ellátást ta­valy nyáron. A velencei városi tá­borban is üdülhettek a gyerekek tíznapos turnusokban, alkalman­ként körülbelül 130-an. Hivata­lunk nyolc szakszövetséggel tart fenn rendszeres kapcsolatot, s ezeknek tevékenységéhez - he­lyiség biztosításával, a postakölt­ségek fedezésével és így tovább - hozzá is járult. -Azt hiszem a hosszas felsoro­lásból is kiderül, hogy Székesfe­hérvár nem a kútba dobta 22 mil­lió forintját. De mi lesz az idén? Számíthatnak-e ugyanennyi pénz­re a sportért, a fiatalok egész­ségéért aggódók? - Bár az idei költségvetés még csak tervezet formájában került a képviselők asztalára, én remé­lem, hogy idén emelkedik a sport­ra fordítható pénzösszeg. A ter­vezet szerint egyébként 35 millió forinttal gazdálkodhatnánk és ez a 4,2 milliárdos büdzséhez képest még mindig csak 0,8 százalék. -Indokolja-e valami ön szerint, hogy egyik évről a másikra a város 13 millióval többet költsön a sportra? - Az infláció mellett termé­szetesen sok más érvvel is alá tu­dom támasztani az igény megala­pozottságát. Káptalanfüreden például új középiskolás tábort szervezünk, és szeretnénk évről évre kiadni a tavaly már meghir­detett városi sportdíjakat is. Úgy gondolom a nemzetközi verse­nyeken - különösen az olimpián - jól szereplő székesfehérvári sportembereket illő mértékben jutalmaznunk kell, no és szeret­nénk, ha az iskoláknak segíteni tudnánk sportpályáik, felszerelé­seik felújításában, beszerzésé­ben. Két nagyobb beruházás is várható az idén, jelesül a Keres­kedelmi- és Vendéglátóipari Szakközépiskola tornatermének megépítése és a Teleki Blanka Gimnázium tornaudvarának be­fedése. Erejéhez mérten a város ezekhez a beruházásokhoz is hozzájárul. -Mi az amit még fontosnak tart elmondani, ennek a beszélgetés­nek a végén? - Szeretném ha minden szé­kesfehérvári elhinné: a sport tá­mogatása nem pénzpocsékolás. Úgy hiszem nincs olyan nagy összeg, amely sok lenne ha fiatal­jaink egészségéről van szó... Sáringer Károly Etyek Község Polgármesteri Hivatala a tulajdonában lévő pincékre vonatkozóan ÁRVERÉST HIRDET 1) Etyek, Sóskúti úti pincéknél a 0248 hrsz.-ú, 53,2 m2 alapterületű pince. Kikiáltási ár: 77 500 Ft. Bánatpénz (kaució): 7 750 Ft. 2) Etyek, Sóskúti úti pincéknél a 0440 hrsz.-ú, 40,43 m2 alapterületű pince. Kikiáltási ár: 64 800 Ft. Bánatpénz (kaució): 6 480 Ft. 3) Etyek, Sóskúti úti pincéknél a 0459 hrsz.-u, 58,89 m2 alapterületű pince. Kikiáltási­ ár: 183 500 Ft. Bánatpénz (kaució): 18 350 Ft. 4) Etyek, Sóskúti úti pincéknél a 0465 hrsz.-ú, romos, cca. 70,00 m2 alapterületű pince. Kikiáltási ár: 13 000 Ft. Bánatpénz (kaució): 1 300 Ft 5) Etyek, Sóskúti úti pincéknél a II. hrsz.-ú. (helyrajzi­szám nincs), 30,22 m2 alapterületű pince. Kikiáltási ár: 71 400 Ft. Bánatpénz (kaució): 7 140 Ft Az árverés Etyek Község Polgármesteri Hivatalának tanácster­mében (cím: Etyek, Kossuth Lajos u. 1.) 1992. február 26. (szerda) 14.00 órakor kezdődik az ingatlanok felsorolt sorrendjében. Az árverésre való részvételre jelentkezni a bánatpénz letétbe helyezésével 1992. február 26-án 13.00-ig lehet a Polgármesteri Hivatalban. A pincék megtekintésének időpontja: 1992. február 18-án (kedd) du. 15.00 órától a helyszínen. Az ingatlanokról bővebb felvilágosítást a Hivatal dolgozója, Albert Zsuzsa ad. Tel.: (22) 53-633, (22) 53-655. A kikiáltási árak áfát nem tartalmaznak. Etyek Község Polgármesteri Hivatala 1070 Serdülő bajnokság Az NB I-es serdülő labdarúgó-baj­nokságban a Videoton-Waltham együttese hét győzelmet szerzett, egyszer játszott döntetlenül és ki­lencszer kikapott. A fehérváriak 15 ponttal jelenleg a 11. helyen állnak. Innen folytatják 1. KIspest-H. 15 2 - 83- 7 32 2. MTK-VM 12 3 2 38-16 27 3. UTE 11 2 4 36-21 24 4. ZTE 8 4 4 436-15 22 5. FTC 10 2 4 31-12 22 8. Gy­­ába ETO 9 3 5 35-282 21 7. Vasas 8 2 6 33-22 20 8. Vác 7 2 8 21-21 18 9. PMSC 7 2 8 31-36 18 10. BVSC 5 5 7 2-25 15 11. Vid.-Waltham 7 1 • 23-28 15 12 Tatabánya 6 2 8 20-29 14 13. Haladás 3 2 12 16-41 8 14. Siótok 4-12 13-48 8 15. DVTK 1 3 13 10-57 5 18. Veszprém FC 1 3 13 7-54 5 A Dunaferr NB I-es női kézilabda-csapata. Felső sor: Burián Imre szakosztályvezető, Mi­kasa I­lyés intéző, Kondo­rosi Bea, Nagy Erika, Hingyi Zita, Nikolényi Ferenc technikai vezető, Bába Mihály gyúró. Középső sor Árva Csaba vezetőedző, Pulay Mónika, Szarka Zsuzsa, Kovács Erika, Gabnai Melinda, Biró Zsuzsanna, Oblisz Anita, Szabó Irén. Alsó sor: Dukai Ágnes, Baranyi Erzsébet, Meksz Anikó, Erdős­ Éva, Keczkóné Sipos Anikó, Kocsis Erzsébet Kézilabda Nem sikerült a bravúr Szeptember 21-én nagy önbizalommal kezdte a bajnokságot a Dunaferr NB I-es női kézilabda csapata. A bizakodásra a felkészülési tornákon elért eredmények adtak okot. A bajnok­ság befejezésével az alábbi mérleg alakult ki: 14 mérkőzésből 11 pont (39 százalékos teljesítmény). Hazai pályán 7 mérkőzésből 6 pont, idegenben 7 mérkőzésből 5 pont. Árva Csaba vezetőedző hig­gadtan, reálisan értékelt. - Jobbnak tartom az idegenbe­li teljesítményünket. Ha ottho­nunkban 4 ponttal többet szer­zünk - amelyre reális esélyünk volt -, akkor most örömmel mon­danám: az első nyolc között in­dulnánk a tavaszi fordulóban. Sajnos nem így sikerült. Ennek több oka is van. Elsőként az újjá­szervezett csapat körüli problé­mákat említeném. A tornákon nyújtott teljesítmény nem volt elég a tétmérkőzéseken. A követ­kezőkben szólnék arról, hogy a rajt előtt néhány játékosunk töb­bet foglalkozott problémáival, mint a kézilabdával. A harmadik,­­ a legfontosabb ok pedig­­, hogy csapatunk egyoldalas. A balszél­ső posztja megoldott, de a jobb oldalon nincs megfelelő játéko­sunk. Az előrelépés érdekében erősítenünk kell, e tekintetben folynak a tárgyalások - kezdte beszélgetésünket az edző. - Kikkel elégedett? - Az őszi teljesítményt figye­lembe véve úgy érzem, igazán elégedett egy játékossal sem le­hetek, noha az is igaz, hogy több kézilabdázónak voltak kiemelke­dő mérkőzései, (Meksz Anikó, Keczkóné Sipos Anikó, Kocsis Erzsébet, Erdősi Éva, Oblisz Anita), de ugyanúgy fellelhetők a gyenge pontok is. Külön örülök annak, hogy Oblisz Anita - főleg az utolsó mérkőzéseken - jó átlö­vő teljesítményt nyújtott. - Hogyan tovább a Dunaferrnél? - Szeretnénk a második nyol­cas csoportban a lehető legjobb eredményt elérni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az első, vagy a második hely valamelyikét szán­dékozunk megszerezni. Remé­lem, hogy a fiatal játékosok (Gabnai, Biró, Hingyi, Pulay) fel­fejlődnek az NB I-es szintre. Ter­mészetesen ehhez türelem kell, hiszen egy hosszú folyamatról van szó. (Az első négy helyezett jutott a tavaszi rájátszás felsőházába.) Cs. J. Az őszi végeredmény: 1. Hargita KC 13 1 - 332-244 27 2. Békéscsaba 8 2 3 340-281 20 3. Szeged 7 2 5 305-297 18 4 Jászberény 8 1­­ 7 267-302 13 5. Bp. Spartacus 5 1 8 301-321 11 6. Dunaferr 8E 5 1 8 273-315 11 7. PMSC 5 - 9 301-337 10 8. Borsodi B. 2 - 12 265-335 4 Posztszovjet elitbajnokság OROSZOK ÉS MÁSOK IS A JÉGEN Jóllehet a közelgő téli olimpia, s a bajnoki szünet miatt most nem feltétlenül vezető téma a volt Szvjetunió utódállamaiban az önálló jégkorongbajnokság ügye, azért a kérdés változatlanul foglalkoztatja a sportág híveit. A Független Államok Közös­ségének létrejötte után egyre in­kább az a megoldás tűnik kivite­lezhetőnek, hogy a „tisztán­­orosz” bajnokság helyett az utódországok legalább klubcsa­patainak részvételével szervezik majd meg az elitosztály pontva­dászatát. A csapatok zömét per­sze az oroszországi gárdák ad­nák, lévén hogy Szovjetunió fennállása alatt is az élvonalat többségében az OSZSZK-t kép­viselő gárdák alkották. Mégsem cél - s ezt a de facto még létező „szovjet” jégkorong szövetség al­­elnöke, Jurij Koroljov erősítette meg -, hogy egy nemzeti bajnoki rendszert „mentsenek át”. A bal­ti államokban eleve csupán né­hány csapat rendelkezik a kellő anyagi háttérrel, no és az első osz­tályú, igencsak magas színvonalá­nak megfelelő „tárgyi tudással”, s példának okáért a HK Riga, a legjobb lett hokicsapat, amely az őszi idényben is tagja volt az elit­mezőnynek, jelezte érdekeltsé­gét abban, hogy az új szisztémá­ban sem kíván kimaradni az utódállamok által létrehozandó „össz-szövetségi” élvonalból. A belorusz jégkorongot leginkább csak a Minszk jelenti, egyedül az ukránok lehetnek képesek sa­ját, különálló bajnokság tető alá hozására. Meglehet, hogy a hajlam meg is van, de az ésszerű­ség, pontosabban a nagyon is ra­cionális pénzérvek a „közöskö­­désre” késztethetik az ukránokat is. Arról van ugyanis szó, hogy a leendő FÁK-bajnokság együt­tesei valamennyien már profi­csapatokként szerepelnének, tehát az eddigi félamatőrségből adódó „félfizetések” helyett a játékosok immár az eddig is meg­lévő profi tudásukkal arányos pénzekhez jutnának. Arról nem beszélve, hogy az eleddig is a világ legjobb együttesei közé tarto­zó orosz csapatok nélkül egy színtiszta ukrán bajnokság szak­mailag, vagyis a jégkorong-nívó szempontjából, nemzetközi összehasonlításban nem sokat ér­ne... Koroljov szerint húsz csapat al­kotná a „posztszovjet” elitbaj­nokság mezőnyét, s a profiligát egy újonnan alakítandó, a függet­lenné vált utódállamok szakem­bereit tömörítő szövetség irányí­taná. Jugoszlávia ott lesz! Minden ellenkező híresztelés­sel ellentétben Jugoszlávia az eredeti terveknek megfelelően ott lesz a labdarúgó Európa-baj­­nokság svédországi döntőjében - jelentette be Dusan Marovic, a Jugoszláv Labdarúgó Szövetség nemzetközi ügyekért felelős fő­titkára. - A belháború ellenére min­den olyan spekuláció, amellyel a selejtezőcsoport másodikját, Dá­niát szeretnék a helyünkre juttat­ni, képtelenség. Jugoszlávia je­len pillanatban is tagja az ENSZ- nek, a nemzetközi szövetségnek, a FIFÁ-nak, így semmi akadá­lyát nem látjuk annak, hogy ott legyünk Svédországban - mond­ta, Lemut Johansson, az UEFA elnöke nyilatkozatára reagálva.

Next