Fejér Megyei Hírlap, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-01 / 78. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ■ 1992. ÁPRILIS 1. SZERDA „BÜNTETÉS” A RÉSZLETÉRT? Perelik az OTP-t Megint csak „kifogtak” rajtunk! Kezdetben volt ugye a „tanácsi lakás” - kapta rászoruló és rá nem szoruló egyaránt, először ingyen, később szinte minimális használatbavételi díjért. Mert - és ez csak természetes - lakni muszáj... Aztán eltelt néhány esztendő - kinek több, kinek kevesebb - és mert senki sem szereti, ha nincs fedél a feje felett, sokan megunták a várakozást. Megkísérelték anyagi lehetőségeiket lakásra átváltani... És fizették, fizették a mind nagyobb részleteket! Mígnem a „választott”, sőt, szabadon választott Országgyűlés másképp nem döntött: jött a felemelt kamat - plusz ezerötszáz kemény magyar forint - talán büntetésből annak, aki megpróbálta sorsát kezébe venni. Már-már azt hiszem, akik a szavazógépezetben ülnek, egyszerűen nem ismerik nemcsak az emberi tűrőképesség, de a biológia határát sem! Minthogy egy rókáról is - maximum - egy bőrt lehet lehúzni. Többek között ezért is tartott fórumot a büntetőkamatokkal sújtott lakosságnak a Jogvédő Liga. Annyian, annyiféleképpen tiltakoztak már, hogy hihetnénk: kimerült az eszközök tárháza! Aztán reménykedni kezdtünk, talán mégsem! Híreket hallottunk olyan sorstársakról, akik - igaz „csak” másodfokon -, de pert nyerhettek az OTP jogtipró intézkedése ellen. A majd kétszáz főnyi tömeg zsúfolásig töltötte a termet. Dr. Sebestyén Péter, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács jogi bizottságának elnöke mondotta: Az OTP azzal riasztja az országot, a perelni vágyókat: „ennek semmi értelme, csupán a pénz visszafizetésének ideje lesz hosszabb és kamatterhük nő”. Akik ott voltak, hallhatták: nem igazán riadtak meg a perelni vágyók az effajta kilátásoktól! Változatlanul úgy gondolják, ha nem nyugszanak bele abba, hogy sakkfiguraként bánjanak velük - talán eredményes lesz a tiltakozás. Nehéz elképzelni azt a családot, amely az egyre súlyosbodó anyagi gondok, a növekvő infláció, a fenyegető munkanélküliség mellett, a már-már egekig szökő üzemanyag- és energiaárak után kibírná még a büntetőkamatot is. Többen elmondták: mennyire nőtt így a havi kiadásuk, mennyire viselte meg amúgy is szűkös pénzügyi helyzetüket ez a példátlan intézkedés. Végül is a megindult aláírásgyűjtéstől remélnek valamit, talált némi odafigyelést - hiszen az eddigi több, mint 60 ezer név (pestiesen szólva) igazán „nem semmi”! Bányai Péter - a Jogvédő Liga elnöke - szerint: - Megpróbálunk először tárgyalni, ha ez nem vezet eredményre, az OTP több ezer perrel számolhat! Fried Alice/HT Press * ................ A SÁRRÉTVIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET értesíti tagjait, hogy határozatképesség hiánya miatt részközgyűléseit az alábbi körzetekben megismétli: Kisláng tksz. üzletház ápr 2. (csüt.) 17 h Aba kultúrház ápr 2. (csüt.) 18 h Enying mozi ápr 3. (péntek) 17 h Polgárdi tksz. üzletház ápr. 3. (péntek) 17 h Szivar Tolnai úti isk. ápr. 6. (hétfő) 17 h Szbattyán kultúrház ápr 6. (hétfő) 17 h Kérjük a tagság szíves megjelenését. Takarékszövetkezet Igazgatósága 12 208 Április 1-én lehull a lepel Ha kíváncsi arra, hogy, mi van a lepel alatt? és hogy milyen az új Volkswagen Vento? akkor legyen a vendégünk 1992. április 1-én pontban 12. 00 órakor. A déli harangszóra feltámad a szél, s az ország valamennyi Volkswagen-Audi kereskedőjénél egyidőben bemutatkozik a Vento. Berta-Vadász Kft. 8000 Székesfehérvár, Palotaváros, Garázssor Tel : 22/25-221 Fax: 22/27-208 /.y/A Volkswagen. Biztos lehet benne. ÉRTESÍTÉS 15 NAP MÚLVA Csaknem százmillió a tagságnak Huszonöt körzetben tartotta részközgyűléseit a múlt hetekben a Mór és Környéke Áfész. A részközgyűlési sorozat lezárásaként került sor a küldöttközgyűlésre. A 4942 tag képviseletét ellátó küldöttek előtt - a móri művelődési ház nagytermében - Maróti Imre, a szövetkezet elnöke beszámolója elején a részközgyűlések tapasztalatairól adott tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a tagság elsősorban a kiegyensúlyozott és tisztességes kereskedést várja el, ami mellett fontos a különféle részesedések, visszatérítések és kedvezmények mértéke is. Elsőrendű kérdéssé lépett elő a versenyképes kínálat, a megfelelő választék és az elfogadható fogyasztói ár. Mindezeket együtt megvalósítani óriási tehertétel, mivel az utóbbi időben hallatlan mértékben megnőtt a konkurencia. Részben ennek, valamint a vásárlóerő jelentős csökkenésének oka, hogy a szövetkezet árbevétele a tervezettől elmaradt ugyan, azonban így is meghaladta az egy milliárd forintot. A tagok bizalma ennek ellenére változatlan, hiszen jelenleg is mintegy 25 millió forint célrészjeggyel támogatják az áfész gazdálkodását. A korábbi évekhez képest gyengébben sikerült esztendőben is 19,5 milliós nyereséget könyvelhet el a szövetkezet. Kiemelkedően jelentős, a Vértes Áruházéhoz hasonló beruházásra tavaly nem futotta a szövetkezet pénztárcájából, felújításra azonban jelentős összegek kerültek. Az eredményes működés érdekében a Velencei-tó környéke Áfészszal összefogva Gárdony és Székesfehérvár forgalmas részén diszkont áruházat nyitottak. Móron ugyanncsak új raktáráruház várja a vásárlókat. A küldöttgyűlés döntött arról, hogy az áfész nevesíthető vagyonát - 98 millió forintot - a tagsági viszony, valamint a vagyoni közreműködés mértékének figyelembevételével hogyan ossza fel a tagok között. Erről valamennyi tag két héten belül írásos értesítést kap. T. H. CSALÁRD CSŐD Április 1-jén életbe lép az 1992. évi XIII. törvény, mely elébe megy az április 8-a után tetőző csődhullámnak, s súlyos börtönbüntetést helyez kilátásba azoknak, akik a törvény által meghatározott módon csődbűntettet követnek el. A törvény szankcionálja a tartozások fedezetéül szolgáló vagyon bármi módon történő csökkentését. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az utóbbi időben elszaporodtak az olyan csődhelyzetek, amikor a hitelezők által sikeresnek vélt vállalatok mindenki megdöbbenésére befuccsoltak. A hitelezők ilyen esetben sokszor csak a kerítést találták a hitel fedezeteként, a vagyont ugyanis gondosan kimenekítették - leggyakrabban kft.-kbe. A vagyonkimentés technikája az volt, hogy a csőd előtt álló vállalat egy vagy többszemélyes kft.-t vagy rt.-t alapított. Mivel a társasági törvény által előírt készpénzhányad a nagy alaptőke biztosítását eleve lehetetlenné tette, ezek az utódszervezetek kis alaptőkéjű vállalatok, kevés készpénzhányaddal és mélyen alulértékelt apporttal jöttek létre. A társasági törvény ugyanis az apport túlértékelésére érzékeny, az alulértékelést viszont semmi sem tiltja. Amenynyiben akadt olyan vagyonértékelő, aki a többszáz milliós vagyon „üzleti” vagy „piaci” értékét hajlandó volt néhány millióban vagy tízmillióban meghatározni, akkor már csak a társasági törvény által előírt készpénz-hányadot kellett előteremteni, és elkészült a néhány százmilliós vagyont néhány milliós vagy tízmilliós kft.-ként üzemeltető új cég. Ezután, ha a vállalat az új cégben lévő üzletrészét elidegenítette, akkor jöhetett a csőd. A többszáz milliós tartozás hitelezői pénznek nyomát sem találták, és bizony, bizony, hamar rájöttek arra, hogy őket rútul becsapták, mivel a volt adósuk helyén, annak épületében, annak gépeivel - egy új, nekik idegen jogi személyiség folytatta működését. Az ilyen és ehhez hasonló helyzetek kialakulását hivatott megakadályozni az új törvény. Van azonban a törvénynek néhány pontja, ami vélhetően sok bizonytalanságot okoz a gazdálkodóknak, és sok kárt az országnak. A törvény ugyanis csődbűntettként határozza meg azt, ha valaki a csőd során, „az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja”, valamint „az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen, vagy színleg csökkenti”. Ki tudja bármilyen tevékenységről előre megállapítani, hogy nyereséges, vagy veszteséges? Mi történik akkor, ha a költségek - külső okok miatt - nem úgy alakulnak, ahogy a vállalat - szövetkezet stb. - elképzelte? Mit csináljon az a tsz-vezető, aki tavaly elvetette a búzát, és közben rájön arra, hogy a búzatermelés nem viseli el a műtrágya és a gázolaj mai árát? Mit csináljon a tízéves almafáival csődbe jutó gazdálkodó, vagy az állattenyésztésben csődbe jutott állattenyésztő? Pusztítsa el állományát (ez is törvénybe ütközik) vagy folytassa a tevékenységet (az is a törvénybe ütközik), börtönöztesse be magát, vagy meneküljön el az országból? Izgalmas része a törvénynek az is, ami kimondja, hogy: „Aki a fizetésképtelenségnek a tudatában valamely hitelezőjét a többi hitelező hátrányára előnyökben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Mit tegyen a vállalat, szövetkezet vezetője, ha a villamosművek, a gázművek, a távfűtő csak akkor szolgáltat, ha 100%-ban kielégítik követeléseiket? Úgy tűnik, hogy a vitathatatlanul jó szándékú törvény nem veszi figyelembe az élet realitásait, s a kilátásba helyezett súlyos börtönbüntetés sok csődeljárással - egyébként valószínűleg -, megmenekíthető vállalatot, szövetkezetet taszít a felszámolásba. A felszámolás pedig akár két évig is eltarthat, s a tapasztalat szerint valamennyi hitelező csak az eredeti követelésének töredékét kaphatja meg. Nem nehéz megjósolni tehát: a csődtörvény végrehajtásának értelmezése, mely ma a vállalatvezetőknek okoz fejfájást, holnap nehéz próba elé állítja a bíróságokat is. Süveges Károly * EGY BOMBAÜZLET KÉRDŐJELEI Sok hűhó semmiért? Ami azt illeti, ilyen barátságtalan - bizalmatlan - fogadtatásban mint a minap az Agro-Alba MezőgazdaságiSzolgáltató Válhatnál, még nem volt részem. Amikor megérkeztem, Papp József igazgató, akit korábban telefonon tájékoztattam látogatásom célja felől, magnetofont helyezett az asztalra és közölte: a türelmemet kéri, de meg akarja várni a cég sajtóügyekkel foglalkozó megbízottját is. Majd - társalgási tónusban - megjegyezte: a fülébe jutott, hogy a vállalat egyik volt alkalmazottja kerek 100 ezer forintot fizetett nekem azért, hogy „eláztassam” a vállalatot. Ezt egyébként maga az illető terjeszti városszerte - mondta az igazgató. Nem ismerem azt az embert, válaszoltam és tovább kavargattam a feketémet. (Nem lennék őszinte, ha nem ismerném el, egy csöppnyit azért hízelgett a hiúságomnak ez a marhaság.) Az azonban már kevésbé, hogy az igazgató ezután az újságíróigazolványt kezdte követelni rajtam, noha nem vagyok tagja a Magyar Újságírók Szövetségének. * A 29-es számú tulajdoni lapon fölvett, öt hektár 3418 négyzetméter külterületi szántóingatlan a magyar állam tulajdonát képezte, de az Agro-Alba Mezőgazdasági Szolgáltatóvállalat (korábbi nevén Székesfehérvári Állattenyésztő Vállalat) kezelésében állt. Az említett ingatlan Székesfehérvár határában, a Sárkeresztúri út és az M7-es autópálya által határolt területen fekszik, átellenben a volt szovjet helikopterleszállóval. Azaz, a távlati városfejlesztési elképzelések szempontjából igen kedvező helyen. Az Agro-Alba Szolgáltató Vállalatot január elsejével államigazgatási felügyelet alá vonták. A földterületet azonban még ezt megelőzően - a múlt év november 15-én - eladta a meglehetősen hasonló nevű Agro-Alba Szolgáltató Rt.-nek, négyszögölenként kevesebb mint 60, öszszesen 800 ezer forintért. Az ingatlant a vállalati tanács tavaly év elején hozott döntése értelmében bocsátották áruba - mondta el végül is Papp József. Az adásvételi szerződés vagyonellenőrző bizottsági jóváhagyást nem igényelt, mivel 1991. szeptember 1. után ütötték nyélbe. Az Agro-Alba Szolgáltató Rt. zártkörű részvénytársaság, amelyben dr. Túras Tünde ügyvezető szűkszavú közlése szerint - nagyjából 40 százalékos részesedéssel bír az Agro-Alba vállalat. Nem telt el azonban negyed év sem, és a földterület ismét gazdát cserélt: idén január végén vásárolta meg az Alba-Monaco Rt. - állítólag - 6,5 millió forintért! Az ügylet jogszerűségét nem lehet kifogásolni. Azt azonban már furcsállottam kissé, honnan ez az óriási eltérés a vételárban, ha - mint ahogy azt beszélgetőtársaim elmondták - az adásvételt mindkét esetben értékbecslés előzte meg? lehetséges persze, hogy dr. Túras Tündének van igaza, aki azzal érvelt: egy ingatlan értéke mindig relatív, az határozza meg, hogy a tulajdonos mit tud vele kezdeni. „Az a földdarab egyébként ipari célokra nem használható, mivel hétméteres a szintkülönbség ezen a területen” - tette hozzá az ügyvezető. Ezzel szemben a vásárló, az Alba-Monaco Rt. beltagja, Gulyás Ferenc az ingatlan kedvező adottságait ecsetelte. Közel az autópálya-lejárat, a terület fölött távvezeték húzódik, és itt megy keresztül a gázvezeték is. A bt.-be azóta belépett egy külföldi is, az ingatlannal kapcsolatos tervekről azonban még korai lenne beszélni - mondta el Gulyás Ferenc. - Gulyás úr, Ön az MDF polgármester-jelöltjeként indult a székesfehérvári helyhatósági választásokon. Pártja élesen bírálja az állami vagyon elherdálását, kiárusítását. Nem gondolja, hogy éppen ezért némelyek önt most - finoman fogalmazva - következetlenséggel vádolják majd? - kérdeztem. A beszélgetésből az tűnt ki, hogy Gulyás Ferenc nem tudott arról, hogy mielőtt megvásárolta az ingatlant, az már gazdát cserélt. „Kikértem a tulajdoni lapot és azon csak egy név szerepelt” - állította a vállalkozó. „Amikor kiszemeltem a területet, azt sem tudtam kié, először a tsz-nél érdeklődtem, ott igazítottak aztán útba” - mesélte a vásárlás körülményeiről. - Tudom, ha valaki ebben a helyzetben azt mondaná, hogy abszolút tiszta körülmények között jutott a földhöz, az nagyon gyanús lenne, én ezzel együtt mégis ezt állítom - mondta végezetül Gulyás Ferenc. Jókora késéssel érkezett meg az Agro-Alba Vállalat sajtómegbízottja. Az igazgató bekapcsolta a magnetofont, én pedig néhány kérdést próbáltam föltenni az adás-vétel körülményeire vonatkozóan. De a szürke zakós úr egyszerűen belém fojtotta a szót. Lényegében elismételte, amit az igazgató arról a bizonyos 100 ezer forintról mondott, de ő még megtoldotta azzal, hogy tanúkat is föl tud vonultatni a bíróságon ennek az állításnak az igazolására. A sajtófelelős valósággal lerohant, szóáradatát hűen őrzi Papp József magnófelvétele. Itt nincs módomban elsorolni mindazt, amit az úr a fejemhez vágott. Végezetül szememre hányta, oktalanul zaklatom az igazgatót, majd - betetőzésképpen - kinyilvánította újságírói alkalmatlanságomat. Az egész ügy teljességgel érdektelen az olvasók számára, nincs hírértéke - közölte végezetül Papp József. Akkor csak azt nem értem, mire volt jó az igazgatói irodában az a sok - hogy finoman fejezzem ki magam - hűhó? B. Kiss László 3. OLDAL FIZESSENEK A MINISZTÉRIUMOK Fuvarozók kárigénye A Hungarocamion 38 kamionja vesztegel a görög határon - mondta kedden az MTI munkatársának Szőke Barnabás, a Hungarocamion szárazáru fuvarozási osztályának igazgatója. Az ott rekedt magánkamionok számáról még nincsenek információk. Az előre bejelentett blokád, amit a görög fuvarozók kezdeményeztek és később csatlakoztak hozzájuk a vámtisztviselők is, kezdetben minden nemzetre vonatkozott, mostanra azonban csak a magyar kamionokat érinti, bizonytalan ideig. A magyar fuvarozók kártalanításáért a fuvarozók érdekképviseleti szervei együttesen nyújtják be kárigényüket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi és a Pénzügyminisztériumhoz. A kárigény nemcsak a két héttel ezelőtti görög vámossztrájk és a mostani blokád miatt fellépő többletköltségeket fogja tartalmazni, hanem az év eleje óta a fuvarosokat ért összes hátrányos intézkedésből (súlyadó, tarifák felemelése, zöld kártyához külön vizsga stb.) származó költségeket is. A bizonytalan ideig Görögországban veszteglő kamionosokat a Hungarocamion élelmiszerekkel és pénzzel is támogatja. (MTI)