Fejér Megyei Hírlap, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ■ 1992. ÁPRILIS 1. SZERDA „BÜNTETÉS” A RÉSZLETÉRT? Perelik az OTP-t Megint csak „kifogtak” rajtunk! Kezdetben volt ugye a „tanácsi lakás” - kapta rászoruló és rá nem szoruló egyaránt, először ingyen, később szinte minimális hasz­nálatbavételi díjért. Mert - és ez csak természetes - lakni muszáj... Aztán eltelt néhány esztendő - kinek több, kinek kevesebb - és mert senki sem szereti, ha nincs fedél a feje felett, sokan megun­ták a várakozást. Megkísérelték anyagi lehetőségeiket lakásra át­váltani... És fizették, fizették a mind nagyobb részleteket! Míg­nem a „választott”, sőt, szabadon választott Országgyűlés másképp nem döntött: jött a felemelt ka­mat - plusz ezerötszáz kemény magyar forint - talán büntetésből annak, aki megpróbálta sorsát kezébe venni. Már-már azt hi­szem, akik a szavazógépezetben ülnek, egyszerűen nem ismerik nemcsak az emberi tűrőképes­ség, de a biológia határát sem! Minthogy egy rókáról is - maxi­mum - egy bőrt lehet lehúzni. Többek között ezért is tartott fórumot a büntetőkamatokkal sújtott lakosságnak a Jogvédő Liga. Annyian, annyiféleképpen tiltakoztak már, hogy hihetnénk: kimerült az eszközök tárháza! Aztán reménykedni kezdtünk, talán mégsem! Híreket hallot­tunk olyan sorstársakról, akik - igaz „csak” másodfokon -, de pert nyerhettek az OTP jogtipró intézkedése ellen. A majd két­száz főnyi tömeg zsúfolásig töl­tötte a termet. Dr. Sebestyén Péter, a Társa­dalmi Érdekegyeztető Tanács jogi bizottságának elnöke mon­dotta:­­ Az OTP azzal riasztja az or­szágot, a perelni vágyókat: „en­nek semmi értelme, csupán a pénz visszafizetésének ideje lesz hosszabb és kamatterhük nő”. Akik ott voltak, hallhatták: nem igazán riadtak meg a perelni vágyók az effajta kilátásoktól! Változatlanul úgy gondolják, ha nem nyugszanak bele abba, hogy sakkfiguraként bánjanak velük - talán eredményes lesz a tiltako­zás. Nehéz elképzelni azt a csalá­dot, amely az egyre súlyosbodó anyagi gondok, a növekvő inflá­ció, a fenyegető munkanélküli­ség mellett, a már-már egekig szökő üzemanyag- és energia­árak után kibírná még a büntető­kamatot is. Többen elmondták: mennyire nőtt így a havi kiadá­suk, mennyire viselte meg amúgy is szűkös pénzügyi helyze­tüket ez a példátlan intézkedés. Végül is a megindult aláírás­gyűjtéstől remélnek valamit, ta­lált némi odafigyelést - hiszen az eddigi több, mint 60 ezer név (pestiesen szólva) igazán „nem semmi”! Bányai Péter - a Jogvédő Liga elnöke - szerint: - Megpróbálunk először tár­gyalni, ha ez nem vezet ered­ményre, az OTP több ezer perrel számolhat! Fried Alice/HT Press * ................ A SÁRRÉTVIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET értesíti tagjait, hogy határozatképesség hiánya miatt részközgyűléseit az alábbi körzetekben megismétli: Kisláng tksz. üzletház ápr 2. (csüt.) 17 h Aba kultúrház ápr 2. (csüt.) 18 h Enying mozi ápr 3. (péntek) 17 h Polgárdi tksz. üzletház ápr. 3. (péntek) 17 h Szivar Tolnai úti isk. ápr. 6. (hétfő) 17 h Szbattyán kultúrház ápr 6. (hétfő) 17 h Kérjük a tagság szíves megjelenését. Takarékszövetkezet Igazgatósága 12 208 Április 1-én lehull a lepel Ha kíváncsi arra, hogy, mi van a lepel alatt? és hogy milyen az új Volkswagen Vento? akkor legyen a vendégünk 1992. április 1-én pontban 12. 00­ órakor. A déli harangszóra feltámad a szél, s az ország valamennyi Volkswagen-Audi kereskedőjénél egyidőben bemutatkozik a Vento. Berta-Vadász Kft. 8000 Székesfehérvár, Palotaváros, Garázssor Tel : 22/25-221 Fax: 22/27-208 /.y/A Volkswagen. Biztos lehet benne. ÉRTESÍTÉS 15 NAP MÚLVA Csaknem százmillió a tagságnak Huszonöt körzetben tartotta részközgyűléseit a múlt hetek­ben a Mór és Környéke Áfész. A részközgyűlési sorozat lezá­rásaként került sor a küldött­­közgyűlésre. A 4942 tag képvi­seletét ellátó küldöttek előtt - a móri művelődési ház nagyter­mében - Maróti Imre, a szövet­kezet elnöke beszámolója ele­jén a részközgyűlések tapaszta­latairól adott tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a tagság elsősorban a kiegyensúlyozott és tisztességes kereskedést várja el, ami mellett fontos a különféle részesedések, vissza­térítések és kedvezmények mértéke is. Elsőrendű kérdéssé lépett elő a versenyképes kíná­lat, a megfelelő választék és az elfogadható fogyasztói ár. Mindezeket együtt megvalósí­tani óriási tehertétel, mivel az utóbbi időben hallatlan mér­tékben megnőtt a konkurencia. Részben ennek, valamint a vá­sárlóerő jelentős csökkenésé­nek oka, hogy a szövetkezet árbevétele a tervezettől elma­radt ugyan, azonban így is meg­haladta az egy milliárd forintot. A tagok bizalma ennek elle­nére változatlan, hiszen jelen­leg is mintegy 25 millió forint célrészjeggyel támogatják az áfész gazdálkodását. A korábbi évekhez képest gyengébben si­került esztendőben is 19,5 mil­liós nyereséget könyvelhet el a szövetkezet. Kiemelkedően jelentős, a Vértes Áruházéhoz hasonló be­ruházásra tavaly nem futotta a szövetkezet pénztárcájából, felújításra azonban jelentős összegek kerültek. Az ered­ményes működés érdekében a Velencei-tó környéke Áfész­­szal összefogva Gárdony és Szé­kesfehérvár forgalmas részén diszkont áruházat nyitottak. Móron ugyanncsak új raktáráru­ház várja a vásárlókat. A küldöttgyűlés döntött ar­ról, hogy az áfész nevesíthető vagyonát - 98 millió forintot - a tagsági viszony, valamint a va­gyoni közreműködés mértéké­nek figyelembevételével hogyan ossza fel a tagok között. Erről valamennyi tag két héten belül írásos értesítést kap. T. H. CSALÁRD CSŐD Április 1-jén életbe lép az 1992. évi XIII. törvény, mely elébe megy az április 8-a után tetőző csődhullámnak, s súlyos börtönbüntetést helyez kilátásba azoknak, akik a törvény által meghatározott módon csődbűn­­tettet követnek el. A törvény szankcionálja a tar­tozások fedezetéül szolgáló vagyon bármi módon történő csökkentését. Ennek valószínű­leg az az oka, hogy az utóbbi időben elszaporodtak az olyan csődhelyzetek, amikor a hitele­zők által sikeresnek vélt vállala­tok mindenki megdöbbenésére befuccsoltak. A hitelezők ilyen esetben sokszor csak a kerítést találták a hitel fedezeteként, a vagyont ugyanis gondosan ki­menekítették - leggyakrabban kft.-kbe. A vagyonkimentés tech­nikája az volt, hogy a csőd előtt álló vállalat egy vagy többszemé­lyes kft.-t vagy rt.-t alapított. Mivel a társasági törvény által előírt készpénzhányad a nagy alaptőke biztosítását eleve lehe­tetlenné tette, ezek az utódszer­vezetek kis alaptőkéjű vállala­tok, kevés készpénzhányaddal és mélyen alulértékelt apporttal jöt­tek létre. A társasági törvény ugyanis az apport túlértékelésére érzékeny, az alulértékelést vi­szont semmi sem tiltja. Ameny­­nyiben akadt olyan vagyonér­tékelő, aki a többszáz milliós vagyon „üzleti” vagy „piaci” érté­két hajlandó volt néhány millió­ban vagy tízmillióban meghatá­rozni, akkor már csak a társasági törvény által előírt készpénz-hányadot kellett előteremteni, és elkészült a néhány százmilliós vagyont néhány milliós vagy tíz­milliós kft.-ként üzemeltető új cég. Ezután, ha a vállalat az új cég­ben lévő üzletrészét elidegenítet­te, akkor jöhetett a csőd. A több­száz milliós tartozás hitelezői pénznek nyomát sem találták, és bizony, bizony, hamar rájöttek arra, hogy őket rútul becsapták, mivel a volt adósuk helyén,­­ annak épületében, annak gépei­vel - egy új, nekik idegen jogi személyiség folytatta működését. Az ilyen és ehhez hasonló helyze­tek kialakulását hivatott megaka­dályozni az új törvény. Van azonban a törvénynek né­hány pontja, ami vélhetően sok bizonytalanságot okoz a gazdál­kodóknak, és sok kárt az ország­nak. A törvény ugyanis csődbűn­tettként határozza meg azt, ha valaki a csőd során, „az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üz­letbe kezd, azt tovább folytatja”, valamint „az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylege­sen, vagy színleg csökkenti”. Ki tudja bármilyen tevékeny­ségről előre megállapítani, hogy nyereséges, vagy veszteséges? Mi történik akkor, ha a költségek - külső okok miatt - nem úgy ala­kulnak, ahogy a vállalat - szövet­kezet stb. - elképzelte? Mit csi­náljon az a tsz-vezető, aki tavaly elvetette a búzát, és közben rájön arra, hogy a búzatermelés nem viseli el a műtrágya és a gázolaj mai árát? Mit csináljon a tízéves almafáival csődbe jutó gazdálko­dó, vagy az állattenyésztésben csődbe jutott állattenyésztő? Pusztítsa el állományát (ez is tör­vénybe ütközik) vagy folytassa a tevékenységet (az is a törvénybe ütközik), börtönöztesse be ma­gát, vagy meneküljön el az or­szágból? Izgalmas része a törvénynek az is, ami kimondja, hogy: „Aki a fizetésképtelenségnek a tudatá­ban valamely hitelezőjét a többi hitelező hátrányára előnyökben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Mit tegyen a vál­lalat, szövetkezet vezetője, ha a villamosművek, a gázművek, a távfűtő csak akkor szolgáltat, ha 100%-ban kielégítik követelései­ket? Úgy tűnik, hogy a vitathatatla­nul jó szándékú törvény nem ve­szi figyelembe az élet realitásait, s a kilátásba helyezett súlyos bör­tönbüntetés sok csődeljárással - egyébként valószínűleg -, meg­menekíthető vállalatot, szövet­kezetet taszít a felszámolásba. A felszámolás pedig akár két évig is eltarthat, s a tapasztalat szerint valamennyi hitelező csak az eredeti követelésének töredé­két kaphatja meg. Nem nehéz megjósolni tehát: a csődtörvény végrehajtásának ér­telmezése, mely ma a vállalatve­zetőknek okoz fejfájást, holnap nehéz próba elé állítja a bírósá­gokat is. Süveges Károly * EGY BOMBAÜZLET KÉRDŐJELEI Sok hűhó­­ semmiért? Ami azt illeti, ilyen barátságta­lan - bizalmatlan - fogadtatásban mint a minap az Agro-Alba Me­zőgazdasági­­Szolgáltató Válhat­nál, még nem volt részem. Ami­kor megérkeztem, Papp József igazgató, akit korábban telefo­non tájékoztattam látogatásom célja felől, magnetofont helye­zett az asztalra és közölte: a türel­memet kéri, de meg akarja várni a cég sajtóügyekkel foglalkozó megbízottját is. Majd - társalgási tónusban - megjegyezte: a fülébe jutott, hogy a vállalat egyik volt alkalmazottja kerek 100 ezer fo­rintot fizetett nekem azért, hogy „eláztassam” a vállalatot. Ezt egyébként maga az illető terjeszti városszerte - mondta az igazga­tó. Nem ismerem azt az embert, válaszoltam és tovább kavargat­­tam a feketémet. (Nem lennék őszinte, ha nem ismerném el, egy csöppnyit azért hízelgett a hiúsá­gomnak ez a marhaság.) Az azonban már kevésbé, hogy az igazgató ezután az újságíróiga­zolványt kezdte követelni raj­tam, noha nem vagyok tagja a Magyar Újságírók Szövetségé­nek. * A 29-es számú tulajdoni lapon fölvett, öt hektár 3418 négyzet­­méter külterületi szántóingatlan a magyar állam tulajdonát képez­te, de az Agro-Alba Mezőgazda­sági Szolgáltatóvállalat (korábbi nevén Székesfehérvári Állatte­nyésztő Vállalat) kezelésében állt. Az említett ingatlan Székes­­fehérvár határában, a Sárkeresz­túri út és az M7-es autópálya által határolt területen fekszik, átel­­lenben a volt szovjet helikopter­leszállóval. Azaz­, a távlati város­­fejlesztési elképzelések szem­pontjából igen kedvező helyen. Az Agro-Alba Szolgáltató Vál­lalatot január elsejével állam­­igazgatási felügyelet alá vonták. A földterületet azonban még ezt megelőzően - a múlt év novem­ber 15-én - eladta a meglehető­sen hasonló nevű Agro-Alba Szolgáltató Rt.-nek, négyszög­ölenként kevesebb mint 60, ösz­­szesen 800 ezer forintért. Az ingatlant a vállalati tanács tavaly év elején hozott döntése értelmében bocsátották áruba - mondta el végül is Papp József. Az adásvételi szerződés vagyon­­ellenőrző bizottsági jóváhagyást nem igényelt, mivel 1991. szep­tember 1. után ütötték nyél­be. Az Agro-Alba Szolgáltató Rt. zártkörű részvénytársaság, amelyben­­ dr. Túras Tünde ügy­vezető szűkszavú közlése szerint - nagyjából 40 százalékos része­sedéssel bír az Agro-Alba válla­lat. Nem telt el azonban negyed év sem, és a földterület ismét gazdát cserélt: idén január végén vásá­rolta meg az Alba-Monaco Rt. - állítólag - 6,5 millió forintért! Az ügylet jogszerűségét nem lehet kifogásolni. Azt azonban már furcsállottam kissé, honnan ez az óriási eltérés a vételárban, ha - mint ahogy azt beszélgető­társaim elmondták - az adásvé­telt mindkét esetben értékbecs­lés előzte meg? lehetséges per­sze, hogy dr. Túras Tündének van igaza, aki azzal érvelt: egy ingat­lan értéke mindig relatív, az hatá­rozza meg, hogy a tulajdonos mit tud vele kezdeni. „Az a földda­rab egyébként ipari célokra nem használható, mivel hétméteres a szintkülönbség ezen a területen” - tette hozzá az ügyvezető. Ezzel szemben a vásárló, az Alba-Mo­­naco Rt. beltagja, Gulyás Ferenc az ingatlan kedvező adottságait ecsetelte. Közel az autópálya-le­járat, a terület fölött távvezeték húzódik, és itt megy keresztül a gázvezeték is. A bt.-be azóta be­lépett egy külföldi is, az ingatlan­nal kapcsolatos tervekről azon­ban még korai lenne beszélni - mondta el Gulyás Ferenc. - Gulyás úr, Ön az MDF pol­gármester-jelöltjeként indult a székesfehérvári helyhatósági vá­lasztásokon. Pártja élesen bírálja az állami vagyon elherdálását, ki­árusítását. Nem gondolja, hogy éppen ezért némelyek önt most - finoman fogalmazva - követke­zetlenséggel vádolják majd? - kérdeztem. A beszélgetésből az tűnt ki, hogy Gulyás Ferenc nem tudott arról, hogy mielőtt megvásárolta az ingatlant, az már gazdát cse­rélt. „Kikértem a tulajdoni lapot és azon csak egy név szerepelt” - állította a vállalkozó. „Amikor kiszemeltem a területet, azt sem tudtam kié, először a tsz-nél ér­deklődtem, ott igazítottak aztán útba” - mesélte a vásárlás körül­ményeiről. - Tudom, ha valaki ebben a helyzetben azt mondaná, hogy abszolút tiszta körülmények kö­zött jutott a földhöz, az nagyon gyanús lenne, én ezzel együtt mégis ezt állítom - mondta vége­zetül Gulyás Ferenc. Jókora késéssel érkezett meg az Agro-Alba Vállalat sajtómeg­bízottja. Az igazgató bekapcsolta a magnetofont, én pedig néhány kérdést próbáltam föltenni az adás-vétel körülményeire vonat­kozóan. De a szürke zakós úr egyszerűen belém fojtotta a szót. Lényegében elismételte, amit az igazgató arról a bizonyos 100 ezer forintról mondott, de ő még meg­toldotta azzal, hogy tanúkat is föl tud vonultatni a bíróságon ennek az állításnak az igazolására. A sajtófelelős valósággal lerohant, szóáradatát hűen őrzi Papp Jó­zsef magnófelvétele. Itt nincs módomban elsorolni mindazt, amit az úr a fejemhez vágott. Végezetül szememre hányta, ok­talanul zaklatom az igazgatót, majd - betetőzésképpen - kinyil­vánította újságírói alkalmatlan­ságomat. Az egész ügy teljességgel ér­dektelen az olvasók számára, nincs hírértéke - közölte végeze­tül Papp József. Akkor csak azt nem értem, mire volt jó az igaz­gatói irodában az a sok - hogy finoman fejezzem ki magam - hűhó? B. Kiss László 3. OLDAL FIZESSENEK A MINISZTÉRIUMOK Fuvarozók kárigénye A Hungarocamion 38 ka­mionja vesztegel a görög határon - mondta kedden az MTI munkatársának Szőke Barnabás, a Hunga­rocamion szárazáru fuva­rozási osztályának igazga­tója. Az ott rekedt magán­kamionok számáról még nincsenek információk. Az előre bejelentett blokád, amit a görög fuvarozók kezdemé­nyeztek és később csatlakoztak hozzájuk a vámtisztviselők is, kezdetben minden nemzetre vonatkozott, mostanra azonban csak a magyar kamionokat érinti, bizonytalan ideig. A magyar fuvarozók kártalaní­tásáért a fuvarozók érdekképvi­seleti szervei együttesen nyújtják be kárigényüket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi és a Pénz­ügyminisztériumhoz. A kárigény nemcsak a két héttel ezelőtti gö­rög vámossztrájk és a mostani blokád miatt fellépő többletkölt­­ségeket fogja tartalmazni, hanem az év eleje óta a fuvarosokat ért összes hátrányos intézkedésből (súlyadó, tarifák felemelése, zöld kártyához külön vizsga stb.) származó költségeket is. A bizonytalan ideig Görögor­szágban veszteglő kamionosokat a Hungarocamion élelmiszerek­kel és pénzzel is támogatja. (MTI)

Next