Fejér Megyei Hírlap, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-02 / 207. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP -1992. SZEPTEMBER 2. SZERDA „Gyere fiam, menjünk el apámhoz...” Bella István nagy napja Nem tudom, mikor érezheti a költő, hogy a csúcsra ért. Válogatott kötete sikerekor, vagy éppen amikor kitüntetik? Vagy amikor érzékeli az emberek szeretetét? Bizonyára nincs egyértelmű válasz. Abban viszont biztos vagyok, hogy a sárkeresztúri és fehérvári világhoz oly sok szállal kötődő Bella Istvánnak kiemelt napja lehetett az elmúlt péntek. A budai Várban, a Hadtörténeti Múzeum udvarán ugyanis annak a napnak estéjén hallgattuk az ő versszövegeire Tolcsvay László által komponált oratóriumot. Hatalmas közönség és siker fogadta ezt a szép művet, melynek középpontjában a költő 1975-ben írott verse, a Halotti beszéd állott. Ma, amikor egyre többet beszélhetünk a Don-kanyar magyar áldozatairól, amikor egyre-másra szerveznek zarándokutakat a magyar katonák jeltelen sírjaihoz (miként például Bobory Zoltán is Fehérvárról) amikor nagy várakozás előzi meg a Pákozd melletti ökumenikus kápolna fölépültét, hogy ott is adózhassunk a háború áldozatainak, hőseink, nos, akkor nem árt emlékeznünk rá, hogy voltak írástudók, akik évtizedekkel ezelőtt már művekben szóltak a második világháború áldozataiért. Tudjuk, hogy Bella édesapja is az áldozatok közé tartozik. És Tolcsvay László, a nemes magyar könnyűzene jeles képviselője nagyszerű alkotótársnak bizonyult. Zenéje és dallama nem tolakodott a líra elé, ám tisztességesen szolgálta azt. S bizony megrendülten hallgattuk a Honvéd Együttes Férfikarát és a Weiner Leó Szimfonikus Zenekart (Pál Tamás vezényletével), miközben megelevenítették a költészetet: „Gyere, fiam, menjünk el apámhoz. / Ha elsírjuk róla a havat, ha a földet / elhányjuk róla, talán találunk / kardbordát, csontsípot, csigolyagyöngyöt, / s talán találunk a szíve helyén / Északi Fényt, s fekete csöndet.” A krónikás pedig örül, hogy néhány fehérvári társával ott lehetett ezen a forró estén a közönség soraiban. Vágya csupán anynyi, hogy egyszer szűkebb hazánk közönsége is találkozhasson az oratóriummal, mondjuk a Vörösmarty Színházban. A Testamentum után - ugyanennek az estnek a részeként egyébként - a Tolcsvay-fivérek másik, évekkel ezelőtti művét, a Magyar Misét hallhattuk, többek között Pitti Katalin, Vikidál Gyula, a szerzők és Sasvári Sándor közreműködésével. (Bakonyi) _______________Jegyzet________________ AZ UNALOMRÓL Néhány héttel ezelőtt, az Élet és Irodalom És mi van? címmel körkérdést intéztek neves személyiségekhez - Donáth László paphoz, Karátson Gábor festőhöz és íróhoz, Ladik Katalin és Mamo János költőhöz, valamint Széky János szerkesztőhöz, az unalomról. A kérdésre a meghívottak a televízió kamerái előtt, egy beszélgetés kereteiben válaszoltak. Mi az unalom? - ízlelgették a résztvevők a fogalmat. Karátson szerint a világ rettentően unalmas, a szubjektív unalom viszont más dolog: ő például sohasem unatkozik. Mario úgy gondolja, hogy az unalom a szorongásnak egy fajtája, tehetetlenség. „Jellemző a világra - veti közbe Karátson -, hogy unalmas fenyegetések vannak benne.” Ladik Katalin szerint a művészek az unalom termékei, ők azok, akikben az unalom elleni küzdelem megtestesül. Donáth arra hívja fel a figyelmet, hogy az unalom kifejezés nem fordul elő a Bibliában, „Isten a maga partnerévé teremti az embert, a vele való szóváltásra, dialógusra”. Széky szerint nem olyan rettenetesek a világvége-fenyegetések, kezdettől benne van a pakliban, hogy visszaüt a világban az ember megjelenésével okozott egyensúlyzavar. .. A megidézett értelmiségiek érdekfeszítően izgalmas beszélgetést tudtak „transzformálni" az unalomból, egymásra kacsintásukban jelen van a csalódottságot követő kivonulásosdi - az aktualitásoktól való elfordulásosdi fennsőbbrendűségi érzete, autosuggestio-ja, „lelki sminkje”. E sorok írója leginkább Mamo Jánossal és Ladik Katalinnal - az irodalom, a fogalmak művészeivel - ért egyet, akik felismerik a félelem okozta unalom elemi fájdalmát, s nem tudnak rá hamis, itt-ott pantheisztikusan megindokolatlan feloldást, „örökös unaloműzést” találni. Úgy gondolom - különösen az állami ünnep utáni napok politikai történéseinek tükörcserepeiben -, hogy a magánember (nem az író és nem az értelmiségi!) kivonása, kivonulása a végtelenül unalmassá, undorítóvá és visszataszítóvá tett közéletből a belső, intim szférák érinthetetlen védettsége felé, egy, a kommunizmushoz hasonlóan megvetésre méltóan unalmas „evilág” sztoikus elfogadásával maguk a József Attila-i „adamant rudak”, a világegész és Istenhez való viszonyunk válik unalmassá. Valamint emberi arcunk a tükörben. Hell István Emmy-díjasok A Piramis a gízai piramisoknál A gízai piramisok tövében forgat hétfőtől klipet a hetvenes évek végének, a nyolcvanas évek elejének bálványozott együttese, a Piramis. Révész Sándor, Som Lajos, Gallai Péter, Köves Miklós és Závodi János csaknem tíz év szünet után új közös koncertet, decemberi Sportcsarnok-beli fellépést tervez, s a nagyszabású rendezvény előkészítése közepette a névadó óegyiptomi építményekben találták meg a méltó kulisszát „Szállj fel magasra” című slágerük megfilmesítéséhez. * * * A nőknél Candice Bergen és Dana Delaney, a férfiaknál Christopher Lloyd és Craig Nelson kapta a legjobb színésznek járó Emmy-díjat. A televíziós alkotásokat díjazó Emmyket idén 44. alkalommal osztották ki. Különdíjat kapott Ted Turner, a CNN hírtévé alapítója, aki a világméretű hírhálózat megteremtése mellett két másik, kábeles tévécsatornájával meghatározó szerepet játszik a klasszikus amerikai játékfilmek bemutatásában csakúgy, mint a sportesemények közvetítésében. A legjobb drámai tv-sorozatnak a CBS Alaszkában játszódó Northern Exposure című (a Magyarországon is fogható RTL Plus műholdas adón Éppen Alaszka! címmel vetített sorozat minősült, míg az év legjobb humoros tv-sorozatának díját a Murhpy Brown (ez pedig a Sky One műsorán szerepel) kapta - az, amelynek címszerepéért Candice Bergent is kitüntették. Nemzetközi egyetem Kecskeméten Újabb lépést tettek a Kecskeméten létrehozandó Közép-Európai Nemzetközi Egyetem megvalósulása felé: eredményesnek bizonyult az a zártkörű tervpályázat, amelyet a BME építészkarán működő Mesteriskola hallgatói részére hirdetett meg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közép-Európai Nemzetközi Egyetem Alapítvány Kuratóriuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, illetve a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége. A bírálóbizottság megítélése szerint az első díjra érdemes pályamű szerzői - Nagy Iván, Szécsi Zoltán és Vizér Péter - olyan teljes értékű javaslatot tettek le az asztalra, amelynek alapján elkészülhet a beépítési koncepció, s ugyanakkor a többi pályatervben is találhatók hasznosítható megoldások. A Közép-Európai Nemzetközi Egyetem - mint ismeretes - az egykor a város tulajdonát képező, majd évtizedekig a szovjet csapatok által használt Rudolf laktanyában épül majd fel. A terület tulajdonjogát már bejegyezték az intézmény javára. A közép-európai nemzetek diákjainak képzésére, illetve posztgraduális oktatására hivatott, egyszersmind tudományos műhelyként működő egyetem létrehozásának anyagi feltételei azonban még hiányoznak. A szervezők a pénz összegyűléséig sem tétlenkednek. Erre példa az építési tervek elkészíttetése, azok nélkül ugyanis a közművesítés, illetve az építés engedélyezésével kapcsolatos hosszadalmas ügyintézés el sem kezdhető. (MTI) Hozzászólás a TOK-ROK-vitához A törvény biztonsága A TOK helyett minden tiltakozás ellenére is ROK-ok, területi helyett regionális oktatási központok működnek majd a köztársasági megbízottak székhelyein, nyolc regionális központtal. A sajtóból értesülhettünk arról, hogy hatósági jogkör nélkül, választott pedagógusokkal, igazgatóságok működtetik majd a központokat, ezek vezetésére szeptember elsejéig lehet pályázatot benyújtani. Az önkormányzatok ezáltal a szülők tulajdonában lévő intézményrendszer állami ellenőrzését szervezi meg a művelődési és közoktatási miniszter, miközben az alapítványi és magánoktatási intézmények felügyeleti joga is a helyi önkormányzatok jogosultsága. Arról, hogy valóban ellenőrzésről is szó van, mindannyiunkat meggyőzhet a Kurír Csapdában a miniszter címmel közölt, Andrásfalvy Bertalan miniszter úrral készült interjú. Véleménye szerint a ROK meg fogja tudni állapítani a tanárok alkalmasságát, mert a többség által tisztelt tanárok testülete áll a ROK mögött, s ahogy más szakmának vannak objektív kritériumai, úgy a tanári szakmának is. Ami tény, hogy alkalmasságot megállapítani csak az egyének ellenőrzésével lehet. A fő kérdés pedig az, hogy a hatályos jogszabályok alapján létesíthet-e a miniszter olyan „köztes” intézményt, amelynek munkatársai bekopogtathatnak a tanár órájára ellenőrizni, alkalmasságát megállapítani? A hatályos önkormányzati törvények mellett sem az érvényben lévő 1985. évi I. törvény az oktatásról, sem a 47/ 1990. Korm. rendelet - amely szabályozza a művelődési és közoktatási miniszter feladat- és hatáskörét - ilyen intézmény létesítését nem teszi lehetővé. Az 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szerveik feladat- és hatásköreit tartalmazza - szabályozza a fővárosi és a megyei önkormányzatok kötelességeit, a művelődési és közoktatási miniszter és a kormány feladatait is. E törvény értelmében „Az ágazati szakmai követelmények érvényesülésének ellenőrzését, a feladatellátás eredményességének mérését, ellenőrzését, továbbá a közoktatás irányítás szakmai-szervezési feladatait, a művelődési és közoktatási miniszter az e célra létesített és általa irányított szakmai-szolgáltató intézmény közreműködésével látja el”. (ilyen intézmény létesítésére - ugyanazon törvényben - felhatalmazást is kap a miniszter!) A köztársasági megbízottaknak - a fenti törvény 106. paragrafusa értelmében - államigazgatási feladatokat a kormány határoz meg. A ROK létesítése a jogszabályok értelmében tehát nem lehetséges. A létesítendő szakmaszolgáltató intézet jogelődjeként a volt OPI - Országos Pedagógiai Intézet, ma OKI, Országos Közoktatási Intézet Közoktatási Szervező Irodáját tekinthetjük. Ez az intézmény eredményméréseket végez, megállapítja az országos trendeket; kutatásokat végez; vizsgatételeket dolgoz ki, új tantárgyak, iskolakoncepciók, új taneszközök kimunkálásában működik közre; szervezi az országos tanulmányi versenyeket... Az új feladat és hatáskör megállapításához új oktatási törvény nyújthatna segítséget, miként a megyei szakmai szolgáltató intézetekhez is. A TOK-ROK vitát tehát a jog lezárhatná. Ám közben az oktatási törvénytervezet egyeztető tárgyalásai a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint az önkormányzatok, a pedagógusok, a szülők és a tanulók szakmai és érdekszervezetei között megszakadtak. Az oktatási intézmények önkormányzati tulajdonba kerülésével, a hatálya lépett törvényekkel olyan új helyzet alakult ki, amelyben új oktatási törvényre is szükség van. A tárgyalások újrakezdését - véleményem szerint - a hatalmon lévő és a művelődési ágazati törvénykezésért is felelős művelődési és közoktatási minisztériumnak kellene kezdeményezni. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a biztonságot jelentő törvény az oktatás területén is minél előbb elkészüljön. Regőcziné dr. Sélley Zsuzsanna (FÉNYEK) Lámpák gyúlnak, változó körívben versenyt forognak, belekacsintanak a szemekbe. Szúrós pillantás. Jegy? Jelszó? Fegyvered otthon maradt? Parancsolj! Nyílik előtted a hangok katlana. Minden right, csak búslakodni felejts el, hisz azért jöttél. Asztalok, székek. Látszik, nemsokára odébb tolják őket. Az ilyen asztaloknál a személyes helyhezkötöttség hiányzik. Cigaretta, hamutálvadászat, hopp a cola feldőlt. Nem is látszik! A terítő egy kisebb foltban sötétebb lett, de itt a térítők (is) rövid életűek. (HANGOK) Furcsa viszonyban vannak a füllel, hisz azt éppen a hallásban akadályozzák. Az asztaloknál két férfi hátrál, összeütköznek, majd megfordulnak és feltűnően artikulálva ordítanak, hogy megértsék egymást, így sem megy. Pompás! így a beszélgetéstől is megszabadulna DISCO junk, ne zavarjon, ha nincs mit mondanunk egymásnak. Az asztalokhoz poharak és üvegek érkeznek, füst, ütemre rezdülő levegő, finom, hosszú női haj libben, szálldogáll, ugrik - míg gumival gyorsan befogják. (MONDATFOSZLÁNYOK) Az illem az illem. Ha pedig valaki nem tartaná be, annak majd én adok egy pofont. Elvégre... Azt hiszem a Mariettának tényleg jó ez a szoknya, ámbár milyen volna rajta, az alkalomhoz illő elefántcsontkarperec, semmi más? Ne sírj Ferenc, nemsokára minden rendbejön, egyébként is sokat ittál... (ÉRZÉSEK) A basszushangok csupán egy tartományban szólnak, ekkor viszont ütnek, kivédhetetlenül hangosak. Ezt persze, csak eleinte venni észre, hisz következik a tánc, a ringás, a pörgés, az egymás arcába bámuló nárcisztikus rítus. Bevonulás kosárlabdapólóban és westerncsizmában, olyan vigyorral az arcon, amely azt mondja: örülhettek, hogy láttok! Lezser egoizmus-ünnepség . Ez volna a szórakozás? Az összeszedettségben sokkal több öröm és realitás van. Amikor a pohár csattan és törik, vagy amikor egy széket ingerülten és gyorsan eltolnak, vagy például egy részeg ember nevetésében észrevették-e azt a hideg személytelenséget és brutális őrületet, amely összetöri az emberek egymás iránti tiszteletét? A tiszteletet, amit talán jobb feladni, ha az ember belép a helyre, amit discónak hívnak. Itt megszűnik mindaz, amit személyiségnek nevezhetünk és átalakul holmi nevetségesen egyszerűvé, amelynek mértékegysége a divat. Lehet, hogy a személyiség valódi varázsa még nem tűnt el teljesen nyomtalanul, hiszen utolsó nyomait éppen most radírozgatjuk. Vajon mi marad belőle? - Ivanics Fotó: PATI-NAGY BENCE 5. OLDAL