Fejér Megyei Hírlap, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1993. FEBRUÁR 1. HÉTFŐ A KGB „segítő keze” is benne van? Merényletkísérlet Jelcin ellen Borisz Jelcin orosz elnök ellen akart pokolgépes merényletet elkövetni az orosz hadsereg egyik őrnagya, Ivan Kiszlov. Az orosz hírügynökség az őrnagy vallomását idézve beszámolt arról, hogy a Habarovszkban szolgáló katonatiszt két pokolgépet készített sajátkezűleg távol-keleti otthonában. Az acélgolyókkal töltött robbanószerkezetekkel január elsején érkezett Moszkvába, hogy — mint vallomásában elismerte — meggyilkolja Jelcin elnököt. Szándékait politikai indítékokkal, azzal magyarázta, hogy csalásnak tartja az elnökválasztást, meghamisítottnak eredményeit, az elnök politikáját pedig népellenesnek. Gyilkossági szándékát az őrnagy „szolgálati és állampolgári kötelességnek” minősítette, továbbá „a szocializmusért vívott küzdelemhez való személyes hozzájárulásként” dicsérte tervét. Az őrnagy Moszkvában rátalált Jelcin házára — vagyis amit ő annak hitt —, megpróbált bejutni az épületbe, de egy őr feltartóztatta. A katonatiszt magyarázkodásra kényszerült, de sikerült kivágnia magát. Az orosz fővárosban ezután napokig kószált a merénylő, a pályaudvarokon aludt, s egy havas eső a robbanószerkezeteket tartalmazó csomagját is eláztatta. Ekkor úgy döntött, hogy késsel végez az elnökkel. Az őrnagy munkaruhában, hómunkásnak öltözve akart bejutni a kormányépületek belső területére, hogy az autójából kilépő Jelcinre támadjon rá. Január 27-ikén hajnalban az őrnagy felmászott az egyik felállványozott kormányépület tetejére, s ennek padlásán rejtőzködött el. Itt bukkant rá a biztonsági szolgálat egyik munkatársa reggel hét órakor, aki nem hitte el a mondvacsinált hómunkás magyarázkodását a padlástérben, és hívta az őrséget. Magányos merénylő akciójáról van-e szó vagy felbujtók húzódnak meg a háttérben? — kérdezik Moszkvában a merényletkísérlet kapcsán. Ha az utóbbi feltevés igazolódik, akkor további kérdés, hogy kik és milyen célzattal próbáltak Borisz Jelcin életére törni. A Habarovszkból érkezett merénylő, a hadsereg őrnagya, önmagában is komoly fegyvertényként könyvelheti el, hogy egyáltalán sikerült bejutnia az egykori SZKP KB ma is szigorúan őrzött székházába, amely immár az orosz kormány intézményeinek ad helyet. Különösen annak fényében, hogy az 1991. augusztusi puccs óta, amikor is az egyik cél állítólag éppen Jelcin megsemmisítése volt, az elnök védelmét jócskán megerősítették, s az intézkedések helyenként a korábbi szovjet pártállami korszak hasonló rendszabályain is túltettek. Az Interfax orosz hírügynökség kisebb jelentőségűnek tüntette fel a Borisz Jelcin ellen tervezett merényletet, mint korábban a központi televízió vagy az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Az Interfax szerint a 33 éves Ivan Kiszlov őrnagyot csupán „csavargás” címén tartóztatták le és „dezertálás” miatt emeltek vádat ellene, míg korábban az ITAR-TASZSZ „terrorizmus”ban és „merényletkísérlet”-ben adta meg a vádpontokat. Az Interfax nem tett említést arról, hogy a merénylőnél robbanóanyagot találtak volna, viszont közölte, hogy Kiszlovot az elkövetkező napokban orvosi vizsgálatnak vetik alá. A vagyontárgyak többsége áron alul kelt el Az agrártevékenységnek elengedhetetlen feltétele meghatározott termőföldterület használata, illetve birtoklása. Átmenetileg sem szerencsés az a kényszerű megoldás, hogy az állattenyésztő telep tulajdonosa csupán bérlője a telephez tartozó földnek. Nem lehet azonban biztonságosan megjósolni, hogy a kárpótlások befejeződése után — melynek az állami tulajdonú föld is bázisa — milyen nagyságú terület marad az átalakult társaságoknál. Több külföldi befektető vételi szándékát is megingatta az a tény, hogy az ingatlanokhoz nem vásárolhatnak földet. A decentralizált privatizáció keretében — mely az állami gazdaságok— tulajdonváltásának meggyorsítását hivatott szolgálni —az általános forráshiány miatt, csak lassan halad a vagyon értékesítése. A lanyha kereslet egyik oka, hogy erre a célra a vevők nem igényelhettek kedvezményes hitelt. A vagyon értékesítésére általánosan kiírt — a nyílt árverés helyetti — pályáztatás ugyan megóvott a vagyon túlzott leértékelődésétől, a tapasztalatok alapján azonban az értékesített vagyontárgyak többsége csak áron alul kelt el. Ugyanakkor a meghirdetett eszközök egy részénél az értékesítés során többletbevételt értek el, ami a kiesést kompenzálta. Rontotta az értékesítési lehetőségeket az is, hogy a decenteralizáció során egyszerre nagyobb menynyiségben csaknem azonos, vagy hasonló vagyontárgy került a piacra. Bár a privatizáció utáni helyzetről még jóslásokba sem lehet bocsátkozni, várható, hogy a gazdaságok egy részét a dolgozók vásárolják majd meg. A tartósan állami tulajdonban maradó néhány nagyobb gazdaságot kivéve, az is valószínű, hogy nagyobb arányban jönnek majd létre közepes nagyságú, 500-800 hektáros gazdaságok. Az állam a termőföldek hasznosítását átmenetileg rövid- és középtávú bérleti szerződésekkel akarja biztosítani. A kárpótlás befejeződése után pedig reális áron kívánja értékesíteni. (MTI) ÉSZAKDUNÁNTÚLI TÉGLA- ÉS 43£Sr cserépipari vállalat AJÁNLATA Lmi ÉPÍTKEZŐKNEK! 1992. évi áron vásárolhat falazóanyagot! TATA I. TÉGLAGYÁR Telefon: 34/83-655 Kisméretű tömör tégla 7 048 forint + áfa Magasított soklyukú tégla 7 320 forint + áfa Kettősméretű soklyukú tégla 11 120 forint + áfa A fenti árak csomagolási díjat nem tartalmaznak. AZONNALI SZÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉG! Érdeklődni lehet: Északdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat 9022 Győr,Türr István út 5. Telefon: 96/11-333. Telefax: 96/19-068, 22ga* Lemondott a főtitkár Mayer Zoltán György, a Magyarok Világszövetségének főtitkára a szövetség szombati elnökségi ülésén posztjáról lemondott. Az elnökség tudomásul vette a főtitkár lemondását, akinek a szerződése három hónapra szólt. A folyamatos ügyintézés, a széles körű kapcsolattartás zavartalan fenntartása érdekében a testület Stark Ferencet bízta meg 3 hónapra a főtitkári teendők ellátásával — közölte az MTI-vel az utódlásra vonatkozó kérdésére Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. A kamionok „vízre szállnak” (Folytatás az 1. oldalról) két uszály a bolgár, speciális kiképzésű tolóhajóval Budapest és Passau között. A miniszter az újkori magyar közlekedéspolitika jelentős eseményének tartotta a közúti-vízi kombinált forgalom megindulását, ami a dinamikusan fejlődő kereskedelemmel túlzsúfolttá vált közútat és légteret tehermentesítheti. Beszámolt arról is: a tárca mindent megtesz a Duna hajózási feltételeinek javításáért. Ennek érdekében tervezik több új kikötő létesítését és a Duna-Tisza közötti csatorna megépítését is. A kamionok dunai útját a délnémet Bayerischer Lloyd és a Hungarocamion közös vegyes vállalatai, a Hungaro Lloyd Regensburg és a 15 millió forintos alaptőkével létrehozott Hungaro Lloyd Budapest szervezik. E környezetbarát közlekedéssel évente 30 ezer járművet vonhatnak le a közútról. Az igényeknek megfelelően több terminál kialakítására is lehetőség lesz, valamint tervezik a MÁV bevonását is a kombinált fuvarozásba. (MTI) PÁRTOK — MOZGALMAK Mi oldható meg a kormányváltásig? (Folytatás az 1. oldalról) De, hogy nem az SZDSZ választási vagy leendő kormányprogramját, hanem a választók körében akut problémaként megjelenő kérdésekre adható válaszokat ajánlják fel a kormánynak, amelyeket presztízsveszteség nélkül elfogadhat mind a kabinet, mint a parlamenti bázis. Az SZDSZ óbudai székházának előadótermében tartott tanácskozáson Pető Iván, a szabad demokraták elnöke négy fő mondanivaló köré csoportosította az ügyvivő testület által kidolgozott 15 pontot. A gazdaság válsága ellen a szabad demokraták javasolják, hogy a kormány független gazdaságkutató intézetekkel készíttessen helyzetképet és prognózist, az idei költségvetés teljesítéséről négy hónap után számoltassa be a pénzügyminisztert, hogy a parlament idejében dönthessen az esetleges módosítás szükségességéről, könnyítsék meg a mezőgazdasági földforgalmat a gazdaságosan művelhető birtokok kialakulása céljából, tegyenek lépéseket — a válságrégiókban ipari parkok kialakításával, az iskolába járás 18 éves korig tartó kibővítésével, költségvetési bérből fizetett pályakezdő gyakornoki rendszer bevezetésével, korengedményes nyugdíjazással, a munkanélküli járadék félévre esedékes összegének egyben való kifizetésével — a munkanélküliség csökkentése érdekében. Az állam túlhatalmát, túlzott felelősségvállalását az SZDSZ úgy tartaná csökkenthetőnek, ha az állami tulajdonban maradó vállalatok üzemi tanácsai ellenőrző jogosítványokat kapnának az Állami Vagyonkezelő Rt.-vel és az ÁVÜ-vel szemben, valamint ha az ÁV Rt.-t és az ÁVÜ-t független szakértőkből álló felügyelőbizottságok is ellenőriznék. Javaslják továbbá, hogy a parlament felügyelete alatt álló, állami tulajdoni többségű vállalatoknál országgyűlési képviselők ne lehessenek vezetők, s az állami vállalatok vezetőinek ne lehessen magánvállalkozása. Javítsák az oktatás minőségét a költségvetési keretek átcsoportosításával, a tanügyi bürokrácia („regionális oktatási központok”) működtetésére előirányzott összegeket juttassák el az iskoláknak. Az egyházaknak kifizetett költségvetési támogatások helyett a választók maguk dönthessenek adójuk egy részének hasonló célú felhasználásáról. A múlt lezárását, az igazságtétel kérdését parlamenti nyilatkozattal tartják elképzelhetőnek, valamint társadalmi vizsgálóbizottság létrehozásával, amely feltárná az elkövetett bűnöket. Az esetleg, az országgyűlési képviselők között is fellelhető 111/111- as ügynökök kiszűrése — amelyre az SZDSZ közel három éve tett javaslatot — azonban tovább már nem halasztható. A jövő előkészítését célozza az önkormányzati törvény módosítása, a parlament létszámának — olcsóbb, szakszerűbb és hatékonyabb országgyűlés kialakítása végett — 250 főre való csökkentése, valamint az a javaslat, hogy korlátozzák az 1994-es választások kampányköltségének összegét. „Antallnak 1990-ben kellett volna kérnie 8 évet a kormány számára, nem a választások előtt 500 nappal még négy évet”—jelentette ki beszédében Pető Iván, aki szerint a koalíció viselkedésére az utánam az özönvíz jelszava jellemző, a szükséges reformok elmaradtak, az MDF-tagok pozíciókat kívánnak maguknak teremteni a választások utáni időre. A várhatóan a nép közé szórt ajándékok helyett törekedni kell a jövő esélyeinek a megőrzésére. Pető Iván készen áll arra, hogy időszerű politikai kérdéseket tisztázása céljából Antall Józseffel találkozzék. - hell- Mélyül vagy nem a parlamenti „lövészárok”? (Folytatás az 1. oldalról) kesztés jellemzi. Megjegyezte: az MDF nem készül arra, hogy az elkövetkező tíz évben ellenzéki szerepre kényszerül. Jánosi György, a Szocialista Párt országos alelnöke reményét fejezte ki, hogy 1993-ban nem mélyül tovább a kormánykoalíció és az ellenzéki pártok között húzódó parlamenti „lövészárok”. Miután a parlamentre nagyszámú úgynevezett kétharmados törvény elfogadása vár, a politikus esélyt lát arra, hogy egyfajta párbeszéd kezdődjön a két fél között. Bizakodását arra is alapozza, hogy a kormány tanult a médiatörvény kudarcából, s fontosnak ítéli a hatpárti konszenzust. Jánosi György kérdésre válaszolva elmondta: a szocialisták májusra elkészülő programja egyértelművé teszi a párt arculatát, s „valóságos rendszerváltást fog kínálni a társadalomnak”. Nem osztotta Jánosi György véleményét Magyar Bálint a koalíció és az ellenzék viszonyának esetleges kedvezőbbé válásáról. Az SZDSZ országos ügyvivője szerint „a kormány önkorrekciós képessége igen kicsi, s ez azt jelenti, hogy tovább halad az eddigi úton”. Magyar Bálint úgy látja, hogy Antall József hatalmi pozíciójának megőrzéséért állandó engedményeket tesz. Ismét engedtek Csurka Istvánnak, aki — mint Magyar fogalmazott — „annyit ártott Magyarországnak, mint senki más az elmúlt években”. A médiaügyről annyit mondott: hazánkban azért volt médiaháború, mert volt független média, volt rádió és tévé-függetlenség, ami éppen most szűnik meg. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője is élesedő viszonyra számít az idén a koalíciós pártok és az ellenzék között, amennyiben 1993 nem hoz jelentős gazdasági változásokat. Szerinte nagyobb hozzáértéssel a kormány több gazdasági sikert mutathatott volna fel ennyi idő alatt. A fiatal demokrata szerint ugyancsak mélyítheti az ellentéteket a közelgő választási kampány erőteljes beindulása is. Az Orbán Viktor és Fodor Gábor közötti konfliktusról szólva kijelentette: az mindig politikai és soha nem személyi volt. Alapját pedig a legnagyobb liberális párttal, az SZDSZ-szel kialakítandó viszony képezte. Úgy tűnik, Orbán Viktort igazolta az idő, vagyis a Fidesznek markáns, önálló politikát kell kialakítania — mondta Kósa Lajos a debreceni négypárti fórumon. (MTI) „Antiságra nem lehet politikát építeni Nem vagyunk jobboldaliak, nem vagyunk baloldaliak, nemzeti demokraták vagyunk — hangsúlyozta többek között Bíró Zoltán társelnök, a Nemzeti Demokrata Szövetség szombaton kezdődött kétnapos közgyűlésén. A közgyűlés a napirend elfogadása után Pozsgay Imre elnök és Bíró Zoltán társelnök programbeszédével kezdődött. Pozsgay kijelentette: bár nehéz pártot szervezni a jelenlegi helyzetben, mégsem nem légvárépítés egy megfontolt centrumpolitikát képviselő, nemzeti értékeket vállaló, a demokratikus játékszabályokat betartó párt útnak indítása. Ők arra a kérdésre szeretnének válaszolni, hogy ki oldja meg a mai ember problémáit. Bíró Zoltán társelnök néhány aktuális politikai kérdésről szólva hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság helyzetét, a privatizáció megfontolatlan metódusait, az elszegényedés kérdését kellett volna józanul, higgadtan megvitatni a médiaháború helyett. A létminimum alatt élők népszavazási kísérletével kapcsolatban elmondta: ezzel a kezdeményezéssel a politikai elit nem tudott mit kezdeni, ezért azt az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalta. Bíró Zoltán kijelentette: tiszteletben tartja a testület döntését, ugyanakkor — véleménye szerint — a demokrácia a választáson és a visszahívhatóságon alapul. A parlament és a kormányzat „bebetonozta magát” — vélekedett. Végezetül Bíró Zoltán arra az egyik napilapban elhangzott vádra reagált, miszerint az NDSZ antikapitalista mozgalom. Mint mondta: ők nem antikapitalisták és nem is antiszocialisták, mivel „antiságra nem lehet politikát építeni”. Ugyanakkor nem szeretnék, ha „nagy szocialista félreértés után nagy kapitalista félreértés következne.” A programbeszédek után a közgyűlés három szekcióban folytatta munkáját. A párt programjának elfogadásával és a 27 tagú választmány újjáválasztásával vasárnap véget ért a Nemzeti Demokrata Szövetség közgyűlése. Pozsgay az elfogadott program lényeges elemeként a párt önmeghatározását, a növekedésorientált gazdaságpolitikát, az államháztartás reformjának követelését, az agrárpiac visszaszerzését célzó ajánlást, valamint az önkormányzatok megerősítését és a magyar társadalom autonómiájának fejlesztését emelte ki. Bíró Zoltán, az NDSZ társelnöke véleménye szerint a párt a szavazatok 10-15 százalékát is megszerezheti a választásokon, ami a következő parlamenti ciklusban már komoly politikai tényezővé teheti a Nemzeti Demokrata Szövetséget. (MTI) 36-ok politikai vitanapja A 36-ok parlamenti frakciója a vasárnap megtartott rendkívüli ülésén 27 igen szavazattal, két tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a továbbiakban is együtt maradnak, azaz a képviselőcsoport megőrzi egységét. Minderről Szabó János frakcióvezető számolt be az egész napos összejövetelt követően a sajtó munkatársainak. A frakcióvezető elmondta: a döntés lényegében azt is jelenti: a képviselőcsoport tagjai nincsenek megakadályozva abban, hogy bármelyik kisgazda-csoportosulásnak tagjaivá váljanak. Ezt a frakció szervezeti és működési szabályozata is lehetővé teszi. A 36-ok tanácskozása a Torgyán József által a médiumokon keresztül meghirdetett amnesztiával kapcsolatban nem kívánt hivatalos formában is foglalkozni. Szabó János hangsúlyozta: nem döntöttek melyik kisgazdapárt mellett teszik le voksukat, így nem határoztak arról sem — habár ez a vitában felmerült —, hogy a frakció új pártot alapít. A párttá alakulás, illetve valamelyik párthoz való csatlakozás kérdéséről a március 21- ére meghirdetett nagyválasztmányi ülésig nem kívánnak dönteni. (MTI) MEGHÍVÓ A Magyar Demokrata Fórum székesfehérvári szervezete, valamint az MDF Pedagógus Kollégiumának Fejér megyei csoportja meghívja Székesfehérvár, illetve Fejér megye valamennyi érdeklődő pedagógusát a Nemzeti Alaptanterv (NAT) helyzetéről tartandó előadásra és az azt követő vitára. A rendezvény helye: Székesfehérvár, József Attila Gimnázium díszterme. Ideje: február 2. (kedd), 15.00 óra. Előadó: Baranyi Károly főosztályvezető, Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Mán László Butola Zoltán az MDF Pedagógus Kollégiuma az MDF székesfehérvári Fejér megyei ügyvivője szervezet elnöke JOGI TANÁCSADÁS Dr. Csizmadia László tart ma ingyenes jogi tanácsadást a családjogi, ingatlanforgalmi és közlekedési szabálysértési ügyekben a hozzáfordulóknak. A tanácsadás 17.30 órakor kezdődik Székesfehérváron a Zichy liget 10. sz. alatti helyiségben (bejárat a Malom utca felől.) Székesfehérvári Szocialisták Aláírásgyűjtés Nem érvénytelen az Állampolgári Jogvédő Liga aláírásgyűjtése a lakáshitelkamatok emelése ellen — emeli ki a szervezet szombati közleménye —, hiszen a tízezer hiteles aláírás elérése esetén a parlament köteles foglalkozni a petícióval. A népi kezdeményezésről szóló törvény alkalmasságát minősíti, hogy ilyen tömegű — 170 ezer összegyűjtött, 53 ezer beküldött aláírás—tiltakozásból mindöszsze 42 ezer felelt meg a személyi szám ellenőrzése után a törvény előírásainak. A szervezet a kamatemeléssel is sújtott, hátrányos helyzetű állampolgárok érdekében mielőbbi törvénymódosítást vár a parlamenttől.